Az afganisztáni magyar missziót érintő változtatások és a Volánbusz-bizottság jelentésének tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn este. Az ülésnap napirend utáni felszólalásokkal ért véget 11 óra után nem sokkal.

Kormány: átalakulhat és meghosszabbodhat az afganisztáni misszió mandátuma

A Honvédelmi Minisztérium előterjesztése nyomán átalakulhat és meghosszabbodhat Magyarország afganisztáni missziója. Hende Csaba honvédelmi miniszter az erről szóló előterjesztés ismertetőjében azt mondta: új feladatként végzik 2013 májusáig a kabuli nemzetközi repülőtér őrzését és biztosítását, amellyel kritikus képességhiányt szüntettek meg. A kormány az ISAF (International Security Assistance Force: Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő) műveletiben való folyamatos részvétel érdekében a közjogi engedélyeket meghosszabbította, így a Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport (OMLT) átalakul, feladatrendszere megváltozik, 2013. december 31-ig a katonai tanácsadásra összpontosítanak. Megerősítik továbbá az afganisztáni biztonsági erők mentorálásában és kiképzésében tevékenykedő erőket, jövő év szeptember végéig végzik a szálló helikopterek pilótáinak, májusig pedig a légierő harci helikopterek pilótáinak kiképzését és mentorálását.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt javasolta, hogy folytassanak le egy olyan vitát, amely tisztázza: mi a feladata Magyarországnak Afganisztánban, mivel egy nemzeti szuverenitást súlyosan csorbító kérdésről van szó. Az előterjesztésről azt mondta, hogy „hemzseg a nyugati elvárásoknak való megfeleléstől", és a minisztérium is érzi: időnként felül kell vizsgálni az ország jelenlétét.

Ertsey Katalin (LMP) szavai szerint pártja támogatja, hogy az újjáépítési csoportot (PRT) felszámolják, mert az elmúlt másfél évben a helyi viszonyok miatt feladatukat nem tudták ellátni. Hozzáfűzte: nem értik, hogy a kabuli repülőtér őrzését és védelmét miért vállalták be.

Juhász Ferenc (MSZP) volt honvédelmi miniszter azt mondta, az euroatlanti elköteleződés fontos érték, az ország egyik biztonságának a garanciája. Az afgán részvétellel kapcsolatban a résztvevő országoknak meg kell vitatniuk, hogy amit elértek, az elégséges-e, és azt is: elérhettek-e volna többet.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általánost vitát.

Vita a Volánbusz-bizottság jelentéséről

A Volánbusz Zrt. 2003-ban indult reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottság jelentését Manninger Jenő, a testület fideszes elnöke ismertette hétfőn este a parlamentben. A kormánypárti politikus szerint a Budapest környékén üzemelő társaság 2010-ig több mint ötmilliárd forint értékben adott el ingatlanokat szinte kizárólag offshore hátterű cégeknek, így a közvagyon ismeretlen tulajdonosok kezébe került. Mint mondta, a reorganizáció címén emellett jelentős vonalkiszervezést is végrehajtott a Volánbusz, amit szerinte egyértelműen „politikai ráhatás" irányított. Fónagy János államtitkár rövid felszólalásában közölte, a kormány elfogadhatónak tartja a jelentést. Tessely Zoltán, a Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott, a Volánbusz tulajdonát privatizáló 2005-2008 közötti időszak „Gyurcsány Ferenc regnálásának gerincét képezi". „Említett úr gerincével kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása azonban engedelmükkel nem tartozott a bizottság feladatkörébe" - fűzte hozzá. Mint mondta, az akkori kormányfő és pénzügyminisztere, Veres János a felelős az állami vagyon „vélhetően felelőtlen" felhasználásáért, vagyis azért, hogy a társaság mindennapi költségei finanszírozása érdekében megvált valamennyi értékesíthető vagyonától, az így befolyt összeget pedig „rövid időn belül, teljes körűen felélte".

Az MSZP vezérszónoka, Göndör István „politikai boszorkányüldözésnek" nevezte az ügyet, amit szerinte az is mutat, hogy Tessely Zoltán a korábbi szocialista kormányok tagjait támadta. Hangsúlyozta: a Volánbusz nyereségessége érdekében, szakszerű belső felmérést követően szabadult meg bizonyos vagyonelemektől, az így nyert összegből pedig működése mellett fejlesztéseket is finanszírozott. Az MSZP ezért nem támogatja a jelentést - közölte.

Spaller Endre, a KDNP vezérszónoka az előtte szólóra reagálva azt mondta, a „boszorkányok azok valahol léteznek", a jelentésben foglaltakat ugyanis a „politika boszorkánykonyhákban találtak ki". „Az MSZP-nek végre el kell dönteni, hogy ezeket az embereket mossa tisztára, vagy saját magát" - fogalmazott.

A Jobbik vezérszónoka, Szilágyi György szerint a bizottság megállapításai „iskolapéldáját adják annak az országromboló gyakorlatnak, amelyet a szocialista, liberális kormányok, (...) illetve a mögöttük álló üzleti körök folytattak". Frakciótársa, Apáti István később szintén vagyonvesztésnek és az állami vagyon kifosztásnak nevezte a Volánbusz reorganizációs programját. Kiemelték, mindezek miatt a Jobbik elfogadja majd a jelentést.

Az LMP véleményét ismertetve Schiffer András közölte, az LMP bár egyetért a javaslatban szereplő megállapodások többségével, azt mégsem fogadja majd el, mivel az nem terjed ki az Orbán-kormány intézkedéseire.

Manninger Jenő válaszában közölte, nem ért egyet Göndör István vádjaival és kíváncsian várja, milyen bírósági ítéletek születnek majd a bizottság által javasolt feljelentésekben.

Az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát, majd így tett az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő törvénymódosítás részletes vitájával is, amelyben nem volt felszólaló.

Az ülésnap a jobbikos Vágó Sebestyén vakok és gyengénlátók világnapjára emlékező, valamint frakciótársa Kepli Lajos, a balatoni horgászat segítése érdekében tett napirend utáni felszólalásával ért véget. A Ház kedden reggel folytatja munkáját.

További törvényjavaslatokról döntöttek a képviselők a határozathozatalok között, így megszavazták a jövedékiadó-emelést, illetve újra elfogadták az államfő által visszaküldött településrendezési törvényt.

Az alkotmány tartalmazhatja a választói feliratkozás szabályait

Az alaptörvény tartalmazhatja a választói feliratkozás főbb szabályait. Az Országgyűlés – 264 igen szavazattal, 85 nem ellenében – még nem az alkotmány módosításáról döntött, hanem a kormánypártok alaptörvény-módosító javaslatának kiegészítéséről. A zárószavazás a következő ülésen, október 29-én lehet. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával az alaptörvény rögzítheti a névjegyzékbevétel kérelmezésének határidejét – vagyis hogy a feliratkozás a választást megelőző 15. napig kérhető – és módját. Eszerint a Magyarországon élők személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun iratkozhatnak fel, levélben nem, míg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben vagy interneten kérhetik felvételüket a választói névjegyzékbe. A feliratkozás szabályainak alaptörvénybe foglalása azért lényeges, mert a kormánypártok jelezték: előzetes normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól az új választási eljárási törvényről.

EU-s bűnügyi együttműködés

Az Országgyűlés ezután megszavazta az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslatot: 305 igen, 31 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett. A törvény lényege egyebek mellett az EU más tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegély felgyorsítása, amivel a kormány szándékai szerint hatékonyabbá válik a bűncselekmények felderítése, továbbá eredményesebb lesz a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés is az unió tagállamaival. A tervek szerint az új törvény hatására rövidülhetnek a hazai eljárások, gyors és folyamatos lehet a tagállamok közötti párbeszéd, valamint létrejöhet a tagállami szabadságvesztéssel járó ítéletek átadás-átvétele és gyorsabbak lehetnek az eljárások is.

Emelkedik a cigaretta, az alkohol és az autógáz jövedéki adója

Jövedékiadó-emelésekről is döntött a parlament az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében. A dohánytermékeké a korábban tervezettnél kisebb mértékben, de nem két, hanem egy lépésben nő, a jövő év helyett már december 1-jén. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett indítvány alapján – amelyet 236 igen szavazattal, 12 nem ellenében, 74 tartózkodás mellett fogadott el a Ház – a dohánytermékek mellett az alkohol és az LPG (autógáz) üzemanyag adótartalma is nő. Az alkoholos termékeké 2013. január 1-jén 15 százalékkal - a sör és a pezsgő jövedéki adója azonban csak 10 százalékkal -, az autógázé pedig januárban és májusban is 50-50 százalékkal. Mindez és a népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosítása - amellyel átírják az energiaital definícióját, mert a gyártók a receptúra megváltoztatásával próbáltak kibújni a fizetési kötelezettség alól – az egészségügy pluszforráshoz juttatását szolgálja.

Újra elfogadta a Ház az államfő által visszaküldött településrendezési törvényt

Újra elfogadta az Országgyűlés a településfejlesztéssel, -rendezéssel és az építésüggyel összefüggő törvénymódosításokat, amire azért volt szükség, mert Áder János államfő egy héttel ezelőtt tartalmi kifogása miatt megfontolásra visszaküldte a Háznak a jogszabályt. A képviselők 249 igen és 88 nem szavazat mellett fogadták el a jogszabályt, amelyből – egy zárószavazás előtti módosító indítvány megszavazásával – törölték a köztársasági elnök által kifogásolt passzust. A szeptember 24-én egyszer már megszavazott belügyminiszteri előterjesztés felhatalmazást adott a miniszternek, hogy rendelettel állapítsa meg a települési önkormányzat helyi parkolási rendjét megalapozó szakmai, eljárási szabályokat és az ezzel kapcsolatos bevétel felhasználásának szabályait. Áder János a Háznak írt levelében azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati törvény szerint a helyhatóságok feladata a parkolási rend meghatározása, a jogszabályok pedig nem adnak felhatalmazást a miniszternek a bevételek felhasználására vonatkozó szabályok megállapítására. Ezért Pintér Sándor belügyminiszter zárószavazás előtti módosító indítványával a parlament törölte a javaslatból a kifogásolt pontot.

Új parlamenti államtitkára van a honvédelmi tárcának

A határozathozatalok előtt bejelentették, hogy a fideszes Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium új parlamenti államtitkára. A politikus a sportállamtitkárnak kinevezett Simicskó Istvánt követi a poszton.

Visszavonták a bírák nyugdíjkorhatárát érintő alkotmánymódosítást és a kapcsolódó igazságügyi törvényeket

A parlament hozzájárult a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítás és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények visszavonásához. A kormány kedden közölte, hogy mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal és a legfőbb ügyész észrevételeit, ezért visszavonja az említett előterjesztéseket, ehhez azonban az Országgyűlés hozzájárulása is szükséges volt.

Elfogadták a magyar-lett egyezményt a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről

A parlament elfogadta a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló magyar-lett egyezményt. A képviselők az előterjesztést 343 igen szavazattal, egy nem ellenében hagyták jóvá. A minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről Lettország mellett eddig Szlovákiával, Lengyelországgal és Csehországgal kötött megállapodást a magyar kormány. A magyar-lett titokvédelmi egyezmény megkötését a kölcsönös gazdasági érdekek mellett a közös NATO katonai feladatok ellátása is indokolja.

Jóváhagyták a fogyatékosügyi program 2007-2010 közötti megvalósítását

Megszavazta a Ház az Országos Fogyatékosügyi Program 2007-2010 közötti végrehajtásáról szóló jelentést. A képviselők 303 igen szavazattal, 48 nem ellenében fogadták el az előterjesztést.

Elfogadták a Bethlen Gábor Alapról szóló beszámolót

Az Országgyűlés 263 igen, 83 nem és 7 tartózkodó szavazattal jóváhagyta a Bethlen Gábor Alap tavalyi évi működéséről szóló beszámolót. Az alap támogatásokkal segíti a határon túli magyarság szellemi és anyagi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését, forrásaival egy háromtagú bizottság rendelkezik a Magyar Állandó Értekezlet iránymutatása alapján. Az alap irányítása és működtetése új, négyszintű rendszerben történik, ennek célja, hogy szétválassza a politikai, a szakmai döntéshozó és a végrehajtó szervezetet. Az alapnak 2011-ben több mint 12 milliárd forint kiadási előirányzat állt rendelkezésére, amelyből 11,5 milliárd forint teljesült. A kiadási megtakarítás 715 millió volt, ebből az 2012-re áthúzódó kifizetés 684 millió forint, a felhasználható szabad keret pedig 30 millió forint volt. Az alapnál 2011-ben új folyósítási rendet vezettek be az OTP közreműködésével, hogy a támogatások közvetlenül az érintettekhez juthassanak el. Az alap 2011-ben összesen 1743 pályázatot támogatott.

Az NMHH és a médiatanács tavalyi költségvetését is rendben találta a Ház

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a médiatanács 2011-es költségvetését is elfogadta a parlament. A képviselők 261 igen szavazattal, 90 nem ellenében döntöttek így. A szervezetek számadása szerint az NMHH-nak tavaly 35,9 milliárd forintos bevétele és 17 milliárd forintos kiadása volt.

Az ÁSZ 2011-es működéséről szóló jelentést is megszavazták a képviselők

A parlament hétfőn megszavazta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011-es működéséről szóló jelentést is. A képviselők 258 igen szavazattal, 90 nem ellenében támogatták az előterjesztést. Domokos László, az ÁSZ elnöke a jelentéshez fűzött előszavában arra emlékeztet, hogy a számvevőszék tavalyi megújítása sikeres volt, az általa vezetett szervezet pedig egy a közpénzügyeket átláthatóbban és hitelesebben ellenőrizni képes hivatallá vált.

Módosították a költségvetést

Módosította az Országgyűlés az idei költségvetést, így ötről tizenötmilliárd forintra emelkedett az a keretösszeg, amekkora értékben az állam ingyenesen vagyonelemeket adhat át az önkormányzatoknak. A négy kormánypárti képviselő által jegyzett javaslatot 302 igen szavazattal, egy ellenében, 42 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Az előterjesztés szerint az összeg megemelése azért szükséges, mert a korábban meghatározott keretet idén már szinte teljes mértékben felhasználták, ugyanakkor a települési önkormányzatok folyamatosan nyújtanak be igényléseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek.

Jóváhagyta a tavalyi költségvetés végrehajtását az Országgyűlés

Az Országgyűlés elfogadta a 2011-es zárszámadást, amelyben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arról számolt be, hogy a magyar gazdaság tavaly a vártnál jobb teljesítményt ért el, a bruttó hazai össztermék (GDP) a tervezett 1,5 százalék helyett 1,7 százalékkal növekedett. Az államháztartás egyszeri tételek nélküli, uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,43 százalékát tette ki tavaly, vagyis alacsonyabb volt, mint a tervezett 2,94 százalék. A zárszámadást 258 igen szavazattal, 89 ellenében – a kormánypárti képviselők támogatásával – fogadta el a parlament.

A lisztérzékenyekről, az alapítványi iskolákról, a Klebersberg kúriáról és az ingyenes tankönyvekről volt szó a kérdések között az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: hogyan támogathatók a lisztérzékenyek?

Lendvai Ildikó (MSZP) a lisztérzékenyek problémáiról beszélt. Kifogásolta, hogy nem részesülhetnek támogatásban, miközben a számukra készült ételek sokkal drágábbak a normál élelmiszereknél. Közölte: a betegek 40 százaléka nem jut támogatáshoz – mondta. Halász János államtitkár elmondta: a gluténmentes élelmiszereket nem fogadhatja be az egészségbiztosító, a keményítőt viszont igen. Közölte: a szociális rendszerben is van lehetőség a lisztérzékenyek támogatására.

Az LMP az alapítványi iskolák támogatására kérdezett rá

Osztolykán Ágnes (LMP) a magyar iskolarendszert az egyik legigazságtalanabbnak tartotta, amely nem kínál kitörési pontokat a hátrányos helyzetűeknek. Igazságtalannak nevezte azt a pályázati rendszert is, amit az alapítványi iskoláknak biztosít az állam, és aminek eredményeként lecsökkent a speciális oktatási igénynek eleget tevő intézmények száma. Halász János szerint az LMP-s politikusok fejében káosz van, és a tévedéseikből csinálnak ügyet. Hozzátette: az alapítványi iskolák sosem kaptak olyan ígéretet, hogy terheiket a központi költségvetés átvállalja. A minisztérium a pályázatával nem csökkentette a forrásokat – mondta –, ám azt nyilvános pályázatokkal ítélik oda, „nem úgy, mint az önök liberális elődei".

Fidesz: mi lesz a Klebelsberg kúriával?

Láng Zsolt (Fidesz) a pesthidegkúti Klebelsberg Kunó kúria megmentésére kérdezett rá. Emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban ígéretet tett a kastély megóvására, ám az épület állapota egyre romlik – mondta. Halász János közölte: az épület 2014-re a határon túli magyarság kulturális központjává válik, a Magyarság Házaként. A Bethlen Gábor Alapkezelő látogatóközpont és a magyar nemzeti identitást bemutatót kiállítást alakít ki az épületben – hangsúlyozta az államtitkár.

A Jobbik a tankönyvek ingyenességére kérdezett rá

Dúró Dóra (Jobbik) szerint számos helyen pénzt kérnek az iskolák az ingyenesen biztosítandó tankönyvekért, a munkafüzetekért vagy segédanyagokért. Arra várt választ, valóban ingyenes-e az ingyenes tankönyv? Halász János elmondta, a tárca nem ért egyet azzal, ha a térítésmentes tankönyvellátásra jogosult családoknak fizetniük kell, azonban az államnak egyelőre nincs beleszólása a program végrehajtásba. A hiba a rendszer működésében van - fogalmazott, hozzátéve: erre kínálja válaszul a nemzeti köznevelési törvény az állami feladatátvételt.

A távhődíj szabályozása, az orvosok problémái, az EU/IMF-megállapodás és a földszerződések is szerepeltek a témák között a parlament hétfői azonnali kérdései során.

LMP: félmillióan küzdenek a rezsi kifizetésével

Vágó Gábor (LMP) arról beszélt, hogy van Magyarországon egy félmilliós csoport, akinek a rezsi kifizetése súlyos gondot jelent. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, mit tesz a kormány azért, hogy az idei télen senki ne fagyjon meg a saját házában. A politikus az energetikai célú közösségi erdőművelést és erdészeti hulladékból előállított biobrikett gyártást ajánlotta a kormány figyelmébe. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a kabinet kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megfékezze a rezsiköltségek drágulását, ennek érdekében bevezette a szociális közszolgáltatások rendszerét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szociálisan rászoruló fogyasztót csak akkor lehet kikapcsolni a szolgáltatásból, ha nem egyezik bele az előrefizetős mérő felállításába. Vágó Gábor erre reagálva a lakások energetikai korszerűsítésének fontosságát hangsúlyozta. Navracsics Tibor válaszul közölte: ha lesz lehetőség, akkor uniós forrásokat csoportosítanak át energetikai korszerűsítési pályázatokra.

Fidesz: rendeletben szabályozzák a maximális távhődíjat!

Sebestyén László (Fidesz) arról beszélt, hogy a panelprogram során – a lakások felújítása után – többen azzal szembesültek, hogy megnőttek a távhődíjak. A képviselő azt javasolta, hogy törvényben vagy kormányrendeletben szabályozzák az adott légköbméterű lakások maximális távhődíját. Fónagy János válaszában kijelentette, hogy társadalmilag nem igazságos az az egyes társasházak által kitalált rendszer, amelyik szerint kizárólag a költségosztók alapján számlázták ki a díjakat. A kormány viszont olyan rendeletet dolgozott ki és fogadott el, amelyik alapján – ha a tulajdonosi közösség fűtési költségmegosztókat alkalmaz – a távhődíj 30-50 százalékát légköbméter arányosan, a többit részét pedig a fogyasztás alapján kell kiszámítani.

Az orvosokat érintő problémákról beszélt az MSZP

Kovács Tibor (MSZP) azt mondta, hogy az idén végzett orvosok és fogorvosok többsége még mindig nem kapta meg a szükséges hatósági engedélyeket, illetve az orvosi bélyegzőt. A politikus arra is kitért, hogy idén júniusban a kórházaknak magasabb volt az adósságállománya, mint 2010-ben. Végül azt mondta, nem lehet tudni, hogy a kormány mit is szeretne tenni az önkormányzati fenntartású rendelőintézetekkel. Szócska Miklós megígérte, hogy utánanéz a pecsétekkel kapcsolatos kérdésnek. Az államtitkár leszögezte, hogy idén nyáron nem volt magasabb a kórházak adóssága, mint 2010-ben. Végül a rendelőkről azt mondta, hogy még dolgoznak a feltételrendszer pontosításán.

Jobbik: a kormány 400 milliárdos megszorítással sújtja a lakosságot

Volner János (Jobbik) azt mondta, hogy miközben a kormány múlt héten kedden fizetett hirdetéseket jelentetett meg a sajtóban, amelyek arról szólnak, hogy nem engednek az IMF-nek, addig szombaton már arról beszéltek, hogy a tanárok azért nem kaphatnak fizetésemelést, mert „az IMF keresztbe tesz nekik". A politikus szerint mielőtt a valutaalap megfogalmazná a „diktátumokat", a kormány már próbál azoknak elébe menni és egy négyszázmilliárd forintos „megszorítócsomaggal igyekszik a lakosságot sújtani." Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszként közölte, hogy a képviselő által is említett 400 milliárd forintos egyenlegjavítás a gazdaság fehérítését, valamint egy kisebb és hatékonyabb állam megteremtését szolgálja.

LMP: új földesurak és zsellérek vidéken

Szabó Rebeka (LMP) aggasztónak nevezte a vidék jövőjét, ahol „a Horthy-korszakot idéző politikai hűbérbirtokrendszer" van kialakulóban, miközben kézzelfoghatóvá vált a földtulajdon nélkül élők elszegényedése, a „zselléresedés". Véleménye szerint a kormányzati intézkedések nem a gazdákon segítenek, hanem „új földesurakat" hoznak létre. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a területalapú támogatások területarányosak, a vidékfejlesztési támogatások pedig konkrét feladathoz kötöttek. A miniszter hozzátette: az uniós támogatásokat összemosni a belső forrásokkal „legalábbis kérdéses". Hangsúlyozta, hogy a földpályázatok során eddig 1048 szerződésből 1018-an száz hektárnál kisebb területet nyertek, tehát a pályázók 98 százaléka biztosan nem „hűbérúr".

MSZP: mikor kerül a Ház elé a költségvetés?

Szekeres Imre (MSZP) azt akarta megtudni, hogy pontosan mikor kerül a parlament elé a 2013-as költségvetés. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszként azt felelte, Varga Mihály tárca nélküli miniszter kérte, hogy a most zajló EU/IMF-tárgyalások miatt a büdzsé tárgyalását halasszák későbbre. Hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági tárca eljuttatta az EU-hoz és az Európai Bizottsághoz a túlzott deficiteljárással kapcsolatos riportot, ők pedig november 7-én nyilvánosságra hozzák az őszi gazdasági előrejelzést, amiből már kiolvasható lesz a két szervezet reakciója.

Jobbik: mikor vádolják meg a 2006-os rendőrterror felelőseit?

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogy mikor emelnek vádat a 2006 őszi „rendőrterror" felelősei ellen. Polt Péter azt válaszolta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség debreceni regionális osztályán zajlanak az eljárások. Az előzetes tervek szerint a nyomozás határideje november 12-én jár le, és ha azt nem hosszabbítják meg, akkor ezt követően lehet majd vádat emelni.

Az egészségügyi dolgozók béremelése, a csókakői rendőri intézkedés és turul jelkép értelmezése is téma volt az interpellációk között az Országgyűlés ülésén, azonnali kérdést pedig többek között a földbérlet-pályázatokkal és a földforgalmi törvényjavaslattal  kapcsolatban tettek fel a képviselők.

MSZP: mikor kap minden kórházi dolgozó béremelést?

Sós Tamás (MSZP) arról beszélt: szerinte a nemrég elfogadott visszamenőleges egészségügyi béremelés egyrészt nem volt elegendő mértékű, másrészt nagyon sok kórház dolgozója nem részesült ebből, így ez belső feszültségeket szül. Példaként a 2009 óta magánüzemeltetésben lévő gyöngyösi kórház dolgozóit hozta fel, akik nem kapták meg ezt a juttatást. Halász János válaszában kiemelte: a nemrég elfogadott törvénymódosítás értelmében egyelőre az állami, egyházi fenntartású intézmények dolgozói részesültek a béremelésben, de ez csak az első lépése volt az egészségügyi bérfejlesztésnek és a kormány célja egy hatékonyabb és jobb minőségű rendszer létrehozása. Hangsúlyozta: a kormány folyamatosan vizsgálja a béremelés bővítésének jogszabályi és anyagi feltételeit és „lesz jó válasza".

Jobbik: törtvénytelen volt a csókakői rendőri intézkedés

Rubi Gergely (Jobbik) a csókakői rendőri intézkedés kapcsán arról beszélt, hogy a rendőrség jogtalanul minősítette az egész települést műveleti területté, ráadásul az intézkedésük indokolatlan és túlzott volt. Hangsúlyozta azt is, hogy műveleti területté csak a honvédség vezetői minősíthetnek területet és azt is csak szigorú szabályok szerint. Emellett azt is kérdezte: hány milliárd forintjába került a rendőri intézkedés az adófizetőknek? Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában leszögezte: a rendőrség eljárása törvényes volt és az intézkedés hatására sikeresen akadályoztak meg bűncselekményeket, ezért vizsgálat az ügyben nem indul. Kiemelte azt is: a rendőrség csapatszolgálati szabályzata lehetővé teszi, hogy egy területet műveleti körzetté nyilvánítsanak, ez pedig nem az egész településen, hanem csak annak egy részén meg is történt. Elmondta azt is: az intézkedés egyetlen milliárdjába sem került az adófizetőknek.

DK: mit üzent Orbán Viktor a turul jelkép felelevenítésével?

Vadai Ágnes független képviselő, a Demokratikus Koalíció (DK) tagja Orbán Viktor miniszterelnöknek a szeptember 29-én Ópusztaszeren elhangzott beszédéről kérdezte a kormányfőt. Emlékeztetett rá, hogy a turul a magyar „szélsőjobboldali fajvédő, nemzeti szocialista mozgalmak kedvelt jelképe is". Arra volt kíváncsi: jól érti-e, hogy a kormányfő a szavai a mai szélsőjobboldalnak, hungaristáknak, náciknak szóló üzenet volt? Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszában elmondta: bízik benne, hogy nem politikai mondanivalójának hiánya készteti Vadai Ágnest hétről-hétre „álbalhék" elmondására. Hangsúlyozta: nem tesz le arról, hogy eljön az az idő, amikor a DK el fogja fogadni a magyar nemzeti szimbólumokat. Érdekesnek nevezte, hogy Vadai Ágnes a Nemzetvédelmi Egyetem és a Nemzetbiztonsági Szolgálat címereiben nem kifogásolta a turul jelenlétét. A miniszter szerint a turul igenis része a magyar történelemnek, még ha volt is olyan időszak, amikor rossz célokra használták. Hangsúlyozta: ez nem lehet ok, hogy „lemondjunk róla, vagy egyetlen ideológia kisajátítsa magának".

Azonnali kérdések

MSZP: fiktív lakcímmel nyertek el állami földeket

Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője arról számolt be, hogy csákvári földbérlet-pályázatokat megvizsgálva kiderült, egyesek fiktív lakcímmel, vagyis csalással nyertek meg állami földeket. A szocialista politikus azt kérdezte vidékfejlesztési minisztertől, hogy ennek alapján az adott esetben felbontják-e a megkötött földbérlet-pályázatokat. Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a földbérlet-pályázaton eddig 1048 szerződést kötöttek, ebből  1018-an 100 hektárnál kisebb területet nyertek el, vagyis a pályázók 98 százaléka kis- és közép-birtokos, családi gazdálkodó, semmiképpen nem oligarcha, nagybirtokos, tőkés vagy a településtől távol élő. Gőgös Zoltán erre reagálva ismét az általa feltett ügyről kérdezett, amire a miniszter azt válaszolta, hogy bekéri az említett földpályázat anyagát és tájékozódik.

Jobbik: a földtörvény tervezete legalizálja a zsebszerződéseket

Varga Géza, Jobbik képviselője szerint a földforgalmi törvény javaslata nem, hogy nem teszi semmisé a zsebszerződéseket, hanem egyenesen legalizálja azokat. Az ellenzéki politikus rámutatott: javaslatban ugyan bevezetik a földműves fogalmát, ennek azonban könnyen megfelelhetnek a külföldiek is, akiket ráadásul tagállami vagy társult ország polgárának nevez a javaslat. Fazekas Sándor válaszában leszögezte: a földtörvény tervezet szerint a földpiac első számú szereplője a magyar földműves és nem a külföldi, a befektető vagy a spekuláns. Nem léphet át a legalitás világába sem magyar, sem külföldi zsebszerződés – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. Varga Géza erre reagálva ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslatban csak nem „magyar földművesről" van szó, amire a miniszter úgy reagált: a földtörvény célja, hogy Magyarországon csak magyar gazda tudjon földet venni.

Az IMF-tárgyalásokhoz kapcsolódó kormányzati hirdetésekről, a hitelkárosultak helyzetéről, és a tervezett segélyplafonról volt szó az interpellációk sorában az Országgyűlésben.

Változott a napirend

A képviselők döntöttek arról, hogy a Fidesz javaslatára a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi törvény módosításának általános vitáját kedden utolsó napirendi pontként tartják.

MSZP: mennyibe kerültek az IMF-hirdetések?

Lukács Zoltán arról beszélt, hogy a kormány a legújabb küzdelemben „új csodafegyvert" vetett be, a „reklám szabadságharcot". Mennyibe kerültek ezek a hirdetések, honnan finanszírozták őket, nem lenne egyszerűbb, nyilvánosságra hozni az ajánlatot, amit az IMF-nek tettek? – sorolta kérdéseit a szocialista politikus. Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: a szocialistáknak szokatlan lehet, ha egy kormány tájékoztatni kívánja az embereket, erre nem sok példát láttak az előző kabinet idején. Önök még mindig azon a pályán vannak, amelyet a 2008-as IMF-megállapodás során kijelöltek – mondta, kiemelve: az egyhavi nyugdíj elvétele 170 milliárdba, a családtámogatások elvétele 39 milliárdba, a közszféra béreinek csökkentése és elvétele 90 milliárdba került. Jelenleg a javaslatok egyeztetése zajlik, és tárgyalnak a nemzetközi intézményekkel – jelezte a miniszter, megerősítve: nem kívánnak ingatlanadó bevezetésében, a gyermekek után járó támogatások csökkentésében, vagy bér- és nyugdíjcsökkentésben gondolkodni.

Jobbik: kaphatnak moratóriumot a hitelkárosultak?

A jobbikos Z. Kárpát Dániel kiemelte: számos nehéz helyzetű család szembesül azzal, hogy előfordulhat, a téli időszak végét fűtés nélkül kell, hogy megéljék. Élesen nőtt „a nyomorgók száma", a tavalyi évhez képest mára tízezrekkel többen vannak azok, akiknek fizetési elmaradása túlnyúlt a 90 napon, a közüzemi hátralékkal bírók száma milliós nagyságrendű – sorolta, hozzátéve: a kabinet nem nyújt minden önhibáján kívül bajba kerülő hitelkárosultnak érzékelhető segítséget. Kitért arra, hogy nyár közepéig az eszközkezelő nyolc ingatlant mentett meg, ugyanakkor 8 ezer családnak – az ígéret ellenére –, nem nyújtottak segítséget. Szerinte teljes körű kilakoltatási moratóriumra lenne szükség a helyzet rendezéséig. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta: amit a képviselő felsorolt, az valós, igazolt volt két éve, de mostanra „lejárt lemez". Nem lehet korlátlan ideig a végrehajtásokat szüneteltetni – jegyezte meg, hozzátéve: de lehet korlátok közé szorítani. Kitért arra: a gáz ára a lakosság 94 százaléka számára nem fog nőni idén. A lakáshitelek területén sem volt tétlen a kormány – mondta az államtitkár, és a kormányzati intézkedések közül kiemelte többek között a középárfolyam bevezetését, a végtörlesztés, az árfolyamgát lehetőségét. Az adósok majdnem egynegyedének sikerült élnie a végtörlesztés lehetőségével – közölte.

LMP: semmiféle foglalkoztatáspolitikai koncepciója nincs a kormánynak

Szél Bernadett azt mondta, hogy az elmúlt hetekben különböző elképzelések kerültek napvilágra a segélyplafon összegéről. Szerinte teljes szakpolitikai nonszensz a kormányzati indoklás, és vállalhatatlan pénzbeszedés áll mögötte. A valódi ok, hogy Matolcsy György asztalfiókjából újabb megszorítás „ugrott ki" – mondta az LMP-s politikus, megjegyezve: semmiféle foglalkoztatáspolitikai koncepciója nincs a kormánynak. Azt kérdezte, miért nem azon dolgoznak, hogy végre kijusson az ország a szociális válságból, és nyomorból. Halász János államtitkár visszakérdezett, a képviselő szerint vajon normális állapot-e, ha valaki szociális segélyből él éveken át, és jobban élhet, mint aki dolgozik. Ezzel nem tudunk egyetérteni, ha tetszik, ha nem a kormány visszaállítja a munka becsületét – szögezte le. Az emberek 90 százaléka nem ért egyet az LMP álláspontjával – mondta, és hivatkozott a nemzeti konzultáció eredményeire. Hozzáfűzte, a közfoglalkoztatásba bevont személyek száma és az eltöltött idő folyamatosan nő, és a tervek szerint jövőre 300 ezer álláskeresőt vonnak be ebbe a foglalkoztatási formába.

Fidesz: mások is követik-e a kormány intézkedéseit?

A fideszes Balla Mihály azt kérdezte, hogy van-e példa Európában a Fidesz-kormányéhoz hasonló munkahelyvédelmi akciótervre. Szerinte ugyanis a magyar kabinet által megkezdett út „járható és sikeres", ezt bizonyítja az is, hogy az Európai Unión belül egyre több kormány kezd hasonló intézkedésekbe. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában elmondta: a pénzügyi válság kezd foglalkoztatási válsággá átalakulni. Ebből a szempontból szerinte pozitív, hogy Magyarországon csökken a munkanélküliség, bár még mindig magasabb az EU átlagánál. A magyarnál rosszabb foglalkoztatottsági adatokkal rendelkező országok annak köszönhetik helyzetüket, hogy nem hajtották végre a magyarországihoz hasonló reformokat – értékelte.

A látássérültekről, az elszegényedésről, a kormány gazdaságpolitikájáról, a földtörvényről, valamint az államadósságról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés ülésén.

A KDNP a látássérültek problémáiról beszélt

Bús Balázs a fehér bot világnapja kapcsán elmondta, mintegy 40 ezer látássérült él Magyarországon. Beszámolt a vakokat segítő eszközökről, de egyúttal közölte: a vak gyermekek jó részét szegregált intézményekben készítik fel az életre. Szerinte az oktatási rendszernek az integrált képzést kellene ösztönöznie. Soltész Miklós szociális államtitkár beszámolt a látássérültek érdekében eddig végzett kormányzati munkáról. Fontosnak nevezte a fogyatékossággal élők bevonását a munka világába, sőt a politikába is. A gépjárműszerzési támogatásba már a vakok szervezeteit is bevonták – jelezte.

LMP: a társadalom harmada van kitéve a szegénységnek

Szabó Tímea (LMP) a szerdai szegénység elleni világnappal összefüggésben értékelte a kormány ezzel kapcsolatos tevékenységét és azt mondta, a társadalom harmada van kitéve az elszegényedésnek, a kirekesztésnek. A tanárokat, a szociális területen és az egészségügyben dolgozókat sorolta ebbe a körbe, és kifogásolta, hogy a közmunkaprogramok azokat a forrásokat szívják el, amelyeket képzésre lehetne fordítani. Beszámolt pártja alternatív költségvetéséről, és közölte: az LMP társadalompolitikájának fókuszában a felemelkedés áll. Soltész Miklós államtitkár az SZDSZ szellemi örökösének nevezte az LMP-t, a szocialisták pedig szerinte nem tettek mást, mint a szegénységet továbbvitték, az országot eladósították. Úgy vélte, a korábbi kormányok politikájának eredménye az lett, hogy sokan nem hajlandók felvenni a munkát vagy iskolába járni. A jelenlegi kormány elváráshoz kötötte a segélyezést, és ezt a politikát továbbra is fenn fogja tartani – mondta.

MSZP: a fiatalok akkor jönnek haza, ha kormányváltás lesz

Tóbiás József (MSZP) a társadalmi reménytelenséget és a gazdasági bizonytalanságot nevezte az elmúlt két éves kormányzás eredményének. Bírálta a kormány adópolitikáját, ami szerinte nem eredményezett fogyasztást, és kijelentette: jelenleg minden gyermek annyit ér, amennyit a családja keres. Azt mondta, a gazdaságpolitika nem működik, hiszen leálltak a beruházások, az infláció emelkedett, a versenyképességi listán pedig visszacsúszott az ország. Szerinte a fiatalok akkor jönnek haza 2014 után, ha kormányváltás lesz az országban. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában közölte: sikerült eltakarítani azokat a romokat, amelyeket a szocialisták hagytak maguk után, és lefaragni az államháztartási hiányt. Bírálta a korábbi kormányt, amiért olyan IMF-megállapodást kötött, amelyet 2012-ben és 2013-ban kell visszafizetni. Itt hagyott aknának nevezte a devizahitelesek problémáját is. Beszámolt a foglalkoztatás növekedéséről és a kormány munkahelyvédelmi akciótervéről is. Szerinte a szocialisták adóterve már az átlagjövedelműeknél is adóemelést eredményezne, ezzel pedig a szürkegazdaság felé terelnék a gazdaságot.

A Jobbik megállítaná a külföldiek földszerzését

Balczó Zoltán (Jobbik) a beterjesztett földtörvénnyel kapcsolatban azt mondta: bár a preambulumban szerepel a falvak népességmegtartó erejének növelése, a jogalkotó mégis a nagyüzemi birtokpolitika mellett kötelezte el magát. Az előterjesztés szerinte alapot ad arra, hogy külföldiek is földet szerezzenek Magyarországon. „Ma a fél Dunántúlon osztrák gazdák művelnek" – jelentette ki, kifogásolva, hogy a kormány nem tett eleget annak az ígéretének, hogy nem engedi a külföldiek kezébe a magyar földet. A Jobbik ezzel kapcsolatban határozati javaslatot terjeszt a Ház elé – közölte. Ezt azzal indokolta: „nem akarunk palesztinná válni a saját hazánkban". Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár úgy válaszolt: részt vett a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság ülésein, amely már számos intézkedést tett a magyar föld védelme érdekében. A kormánynak köszönhető az állam elővásárlási jogának megszerzése, valamint a földmoratórium meghosszabbítása három évvel – fűzte hozzá, kitérve arra is, hogy az új büntető törvénykönyvben önálló tényállás a zsebszerződés megkötése. Szerinte az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatban egy plusz kontroll is szerepel annak kivédésére, hogy külföldiek jussanak földhöz Magyarországon.

Fidesz: a kormány nem hajlandó a családokat sarcolni

A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal azt mondta: 2002 és 2010 között brutális növekedésen ment keresztül az államadósság, ez pedig évente a GDP 4 százalékának megfelelő terhet jelent ország számára. Ez a kormány nem hajlandó drasztikus, családokat terhelő megszorításokat bevezetni a visszafizetés érdekében – közölte, hozzáfűzve: azt inkább a bankadó segítségével mérsékli. Úgy fogalmazott, a Bajnai-korszak utolsó terhétől is megszabadul az ország akkor, amikor kivezeti a félszuperbruttót az adórendszerből. Bírálta az LMP-t, mert szerinte adót emelne és csökkentené a gyermekek utáni adókedvezményt. A felszólalására reagáló Cséfalvay Zoltán szerint a kis- és közepes vállalkozások társasági adóját is megemelné az LMP. Az államtitkár rámutatott arra is, hogy a külföldi devizában lévő államadósság is jelentősen emelkedett a szocialista kormányok alatt, ezt a gazdaságpolitikát ő eredendő bűnnek nevezte. A jó hír, hogy 2010 óta az adósság csökkenő pályán van, és a kormány mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon – zárta szavait.