Részletes vitákkal zárult az Országgyűlés keddi napirendje, ezek során a képviselők egyebek mellett a civil szervezetek nyilvántartásáról és a csődeljárásról szóló javaslatok részletes vitáit folytatták le. Az ülést 32 órányi folyamatos ülésezést követően zárták le.

Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, illetve az energetikai tárgyú törvények módosításával kapcsolatos részletes vitában nem volt képviselői felszólalás.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról vitáztak képviselők

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Lendvai Ildikó (MSZP), egyes módosító javaslataikat bemutatva azt mondta, nem elfogadható, hogy az űrlapokat nem a törvény mellékleteként, hanem kormányrendeletben határozzák majd meg, ezt orvosolnák, illetve csökkentenék az eljárási időtartamot és bővítenék a civil szervezetek jogait. Mile Lajos (LMP) azt kezdeményezte, hogy a benyújtott kérelmek tartalmazzák a szervezeti formát, az elbírálásra pedig a képviselő soknak tartotta a 60 napot. Azt is kérte, ne zárják ki, hogy idegen nyelvű nevet is be lehessen jegyeztetni. Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, módosító javaslataikkal csökkentenék a papírmunkát, és bizonyos eljárási folyamatokat könnyítenének. Répássy Róbert a részletes vitában megköszönte a benyújtott módosítókat, majd közölte, azok jelentős részét nem támogatja a kormány.

Vitáztak a bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslatról is

A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gyüre Csaba (Jobbik) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szólalt fel, ismertetve módosító javaslataikat, illetve Stágel Bence, KDNP-s képviselő több javaslatát is véleményezték.

Répássy Róbert államtitkár rövid válaszában megköszönte a benyújtott módosító indítványokat.

Csődeljárással zárult a 32 órás ülés

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény részletes vitájával zárult a parlament keddi ülésnapja. Ebben Gyüre Csaba és Gaudi-Nagy Tamás véleményezték a módosító javaslatokat. Gyüre Csaba azt hangoztatta, hogy a bírság emelésére lenne szükség abban az esetben, ha hamis papírok alapján kezdeményezik a csődeljárást. Gaudi-Nagy Tamás közölte, vannak szimpatikus elemei a javaslatnak, de több pont szigorításra szorul, így szankcionálnák azt is, ha egy kft. a vagyonát egy másik cégbe viszi át, mert így már semmivel nem felel a cégért.

Répássy Róbert államtitkár válaszában úgy fogalmazott: a módosító indítványokat alaposan megtárgyalták a bizottságok, ezért nem tér ki részletes indokolásra. Hozzátette: egyes kapcsolódó módosító indítványokat támogatni tudnak.

A felszólalást követően az elnöklő Latorcai János lezárta a részletet vitát, és az Országgyűlés több, mint 32 órás ülését. A képviselők hétfő délután 1 óra óta üléseztek, mivel a hétfői napirendet nem sikerült kedd reggel 8 óráig lezárni.

A nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvényjavaslat általános vitájában a Jobbik és az LMP vezérszónokai is hangsúlyozták, hogy a jogszabállyal Magyarországnak példát kell mutatnia a térség országai számára.

Jobbik: a törvény világosan szabályozza a nemzetiségi jogokat

Szávay István, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, frakciójuk fontosnak és nagy jelentőségűnek tartja a törvényt, "függetlenül attól, hogy mi szerepel benne". A képviselő a törvény mögött meghúzódó szándékok közül a kollektív jogok megjelenését emelte ki. Hozzátette, hogy pártjuk szerint Magyarországon világos és rendezett nemzeti viszonyokra valamint a nemzetiségeknek biztosított széles jogkörökre van szükség, már csak azért is, hogy hathatósabban tudjanak fellépni az elcsatolt területeken élő magyarok érdekében. Kijelentette, hogy emiatt a törvénynek mintaként és hivatkozási alapként kell szolgálnia.

Negatívumként említette, hogy sok helyen, például a jogok gyakorlását felsoroló részekben, hiányoznak a konkrétumok. Példaként hozta fel, hogy a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok indokolt igénye esetén köteles biztosítani bizonyos nyelvhasználati jogokat. A képviselő szerint ez a rendelkezés "életveszélyes", mert a törvény nem állapít meg egyfajta százalékos arányt. A politikus azt mondta, annak érdekében, hogy Magyarország példaként szolgálhasson a környező országok számára, javasolni fogják, hogy tíz százalékos arány esetén már lehetőség legyen a nemzetiségi nyelvhasználatra. Szávay István, aki a fogalmak meghatározása közül hiányolta a nemzeti szervezet leírását, egyúttal kritizálta, hogy a kötelezettségek és a szankciók "sok helyen fájóan és kiáltóan" hiányoznak a tervezetből. Az etnobiznisz témakörére áttérve azt mondta, a javaslat nem oldja meg az összes problémát, ezért a Jobbik módosító javaslatokkal készül majd.

Hangsúlyozta, korábban pártjuk is javasolta, készüljön egy állandó nemzetiségi névjegyzék. Éppen ezért kérte, hogy ne csak a legutóbbi két választásig, hanem hosszabb időre kellejen igazolni, hogy a jelölt nem indult más nemzetiség színeiben. Megjegyezte azt is, hogy a javaslat nem tartalmaz szankciókat azokra az esetekre, ha a jelöltek hamis nyilatkozatot adnak.

LMP: a magyar közösségnek példát kell mutatnia

Szabó Tímea (LMP) hangsúlyozta, hogy a parlament előtt fekvő javaslat egyike a térség legfontosabb kérdéseinek és a magyar közösségnek példát kell mutatnia a környező országok számára. Kiemelte, hogy a törvény készítésekor a kisebbségi létből fakadó hátrányok mérséklésének és felszámolásának szándéka kell, hogy vezérelje a jogalkotót. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a nemzetiségek képviselőinek észrevételeit figyelembe kellett volna venni. Példaként említette, hogy ezek többsége kérte: ne most tárgyalják a törvényt. Megjegyezte, hogy a kisebbségek képviselői és a civil szervezetek másfél napot kaptak a javaslat megismerésére, ezért nem zajlott valódi vita. Véleménye szerint a kormányoldal azt a látszatott igyekszik kelteni, hogy a törvény megakadályozza majd a nemzetiségi jogokkal való visszaélést. Szabó Tímea szerint ennek ellentmond, hogy nem fogalmaznak meg olyan garanciákat, amelyek alapján a nemzetiségekhez nem tartozók nem gyakorolhatnak ilyen jogokat.

Aggályosnak és ellentmondásosnak tartotta az átalakult nemzetiségi önkormányzatok intézményeinek szabályozását, ahogy problémákat látott abban is, hogy a nemzetiségi önkormányzati választásokon csak közhasznú szervezetek állíthatnak jelölteket. Ezért javasolta, hogy a közhasznú szervezeteket a törvényben civil szervezetekre módosítsák.

Balczó Zoltán levezető elnök a vezérszónoki felszólalások végén a vitát elnapolta, annak folytatására és lezárására várhatóan december 1-jén kerül sor.

A nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Kormány: minden nemzetiség érdekeit figyelembe kell venni

Szászfalvi László államtitkár expozéjában elmondta: a javaslat célja a nemzetiségek jogainak meghatározása, az önkormányzataik választásának anyagi, jogi szabályait, valamint működésük és gazdálkodásuk részletes szabályait. Hozzátette: a szabályok elkészítésénél figyelembe kell venni a Magyarországon élő 13 nemzetiség mindegyikének érdekeit és össze kell hangolni a nemzetiségek eltérő helyzetéből fakadó, adott esetben egymással szembe menő igényeit is. Éppen ezért a javaslat kidolgozásánál "végtelen számú" egyeztetést folytatott a kormány - mondta az államtitkár.

Szászfalvi László szerint az egyeztetések során meglepetés okozott, hogy egyes nemzetiségek vezetői olyan, a nemzetiségi oktatásról szóló rendelkezéseket nyilvánítottak diszkriminatívnak, amelyeket éppen a kisebbségi ombudsman javasolt. Az államtitkár leszögezte, hogy a kormány a témában három alapvető célt tűzött ki. Ezek során össze akarták foglalni a nemzetiségi jogok hazai és nemzetközi megvalósulásának tapasztalatait, miközben átláthatóvá akarták tenni az ágazatai törvényekben található anyagi, jogi szabályozásokat. Végül pedig meg akarták szüntetni az etnobizniszt.

Az első cél érdekében felsorolták a hazánk által aláírt és kihirdetett nemzetközi egyezményeket, alcímekbe rendezték az egyéni és kollektív jogokat illetve külön fejezetben jelenítették meg a médiával kapcsolatos jogokat és állami kötelezettségeket. Hangsúlyozta: Magyarország a mostani kormányzati időszakban is aktívan járul hozzá a nemzetiségi és nemzeti kisebbségi jogok megjelenítéséhez és tiszteletben tartásához. Az államtitkár, aki új elemnek nevezte a nemzetiséghez tartozó személy meghatározását, hangsúlyozta, hogy az egyén kizárólagos joga a nemzetiséghez tartozás, a nemzetiségi önazonosság kizárólagos megvallása. A tervezet szerint a nemzetiségi jogok és kötelezettségek viszont csak akkor illetnek meg valakit, ha törvényi vagy jogszabályi úton kinyilvánítja az identitását.

Hangsúlyozta, hogy a jogszabály közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományok, a nemzetiségi nyelv és kultúra megőrzését, ápolását, a közösségi névhasználatot. A javaslat rögzíti azt is, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, illetve a nemzetiségi könyvkiadást is.

Kiemelte, hogy a tervezet egyértelművé teszi a nemzetiségi kulturális és oktatási intézmények átvételének és átadásának szabályait, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartásának részleteit.

Új elemként jelenik meg a nemzetiségek médiában való megjelenésének szabályozása - mondta Szászfalvi László. Rögzítik a közszolgálati médiaszolgáltató nemzetiségekkel kapcsolatos kötelezettségeit és azt is, hogy az állam hogyan támogatja a nemzetiségi nyelvű, illetve a nemzetiségekről szóló kiadványokat. Elmondta azt is, hogy az etnobiznisz megszüntetésére tett próbálkozások során ütköztek a legnagyobb ellenállásba, de határozott célként nevezte meg a visszaélések megszüntetését.

Fidesz: a kisebbségek államalkotó tényezők

Berényi László, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a kisebbségek is államalkotó tényezők, joguk van az önazonossághoz, az anyanyelv használatához, saját kultúrájuk ápolásához. A képviselő a törvényjavaslat bizonyos részleteit kiemelve elmondta, az egyéni és közösségi jogok szabályozásán túl a tervezet foglalkozik az oktatási, kulturális és médiajogi kérdésekkel is. Utóbbi azért fontos, mert a média önálló hatalmi ággá vált, az általuk generált tartalom minden háztartásba eljut, és így hatnak a társadalom tagjaira. Kitért arra is, hogy szabályozni kívánják az önkormányzati gazdálkodás területét is. Hozzátette: az utóbbi években az "etnobiznisz" és a felelőtlen, jogszerűtlen kisebbségi önkormányzati gazdálkodás miatt is fontos e terület szigorúbb szabályozása.

MSZP: úgy kell a területtel bánni, mint a hímes tojással

Lendvai Ildikó (MSZP) szerint különös jelentősége van a szabályozásnak, és úgy kell a területtel bánni, mint a "hímes tojással", mert nagyon értékes és törékeny a téma. Hozzátette: Magyarországnak jó oka van arra, hogy óvatosan bánjon a területtel, mert egyes helyeken a többségben, máshol kisebbségben vannak a magyarok. Emiatt elemi érdeke, hogy példát mutasson az ország - közölte. Az ellenzéki képviselő szerint be kellett volna emelni a korábbi, 1993-as törvényből azt a mondatot, amely szerint a kisebbségek jogai nem a többség adománya és nem a kisebbségek kiváltsága.

KDNP: a visszaéléseket is kezeli a javaslat

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónok arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény közös alapokat teremt, és megpróbálja megakadályozni a visszaéléseket. A cél, hogy a nemzet önazonosságát megőrizzék, és továbbfejlesszék. A képviselő emlékeztetett, hogy a korábbi törvény a legkisebb arányban lévő közösségnek is biztosított jogokat, emiatt a számokkal vissza lehetett élni, és a választások idején megszaporodtak a kisebbségek. Ezzel szemben a valódi közösségek létrejöttét kell erősíteni, hogy a kulturális autonómiával élni, és ne visszaélni lehessen.

Az Országgyűlés keddi ülésén lezárta az a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény általános vitáját, majd ezt követően a képviselők elfogadták a 2012-es költségvetés főszámait.

KDNP: a törvény biztonságot nyújt a honvédeknek

Básthy Tamás a KDNP vezérszónoka szerint a honvédségi jogállásról szóló törvény olyan fontos lehetőség és biztonság, amit a honvédeknek maguk mögött kell tudniuk egy biztos életpálya teljesítéséhez, valamint ahhoz, hogy ne csak a katonai, hanem a civil életben is hasznukra tudjanak válni hazájuknak.

Jobbik: néhány bekezdést újra kell gondolni

Jámbor Nándor (Jobbik) elmondta: az ágazati érdekvédelmi tanács létrehozását pártja üdvözli, de annak jogosítványait nem tartják kielégítőnek. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: támogatják a törvényt, de az számos olyan bekezdést tartalmaz, amelyeket újra kellene gondolni, és a Jobbik ezért meg is teszi módosító indítványait.

Az LMP pontosítaná a törvénymódosítást

Dorosz Dávid (LMP) is arról beszélt, hogy valóban nagy átalakítást tartalmaz a törvénymódosítás, amelyet irányában elfogadhatónak tart az LMP. Ugyanakkor az ellenzéki párt is néhány helyen pontosítani szeretné a javaslatot és remélik, hogy a zárószavazás előtt nem nyújtanak be a tervezetet alapjaiban megváltoztató módosító indítványt.

Vadai Ágnes: ez egy fércmunka

Vadai Ágnes független képviselő a Demokratikus Koalíció álláspontját ismertetve elmondta: szerintük a kormány lerombolta a honvédséget, ami megmaradt belőle, azt pedig leépítették. A törvénymódosítást Vadai Ágnes "fércmunkának" nevezte, mert szerinte ezzel például az ágazati érdekvédelmet lényegében felszámolják.

Kormány: az érdekvédelem megmarad

Simicskó István államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva leszögezte: szó nincs semmilyen átverésről az önkéntes tartalékos rendszerrel kapcsolatban, mindössze szélesíteni akarják ezt a területet, mert ezen keresztül jelentősen erősödhet a honvédség országvédelmi képessége. Az érdekképviseletekkel és a szakszervezetekkel kapcsolatban leszögezte: az érdekvédelmi fórumok ezután is működni fognak. Ezt követően az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta, majd az Országgyűlés visszatért a 2012-es költségvetés tárgyalásához.

Szijjártó: 2,5 százalékos lesz a költségvetési hiány

Az elfogadott módosító indítványok alapján újra megállapított költségvetési főösszegeket tartalmazó bizottsági módosító indítványt ismertetve Szijjártó Péter (Fidesz) a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke elmondta: a 600 módosító indítvány körülbelül egytizedét a kormány és az Országgyűlés is támogatta. Az adórendszerben a legfontosabb változásokat az evá-val, a regisztrációs adóval és a népegészségügyi termékdíjjal kapcsolatos módosítások jelentették, a másik nagy változás pedig a megyei önkormányzati intézmények állami kezelésbe vétele, amely közel 350 milliárd forintos mozgást jelentett. Emellett a bírák és ügyészek illetményeinek növekedése, valamint rendőrségnél a tiszthelyettesek és a zászlósok béremelése is változtattak a költségvetésen - mondta Szijjártó Péter.

A kormánypárti politikus kiemelte: a tervek szerint 2012-ben 2,5 százalékos lesz a költségvetés hiánya, amivel megnyílik az államadósság további csökkentésének lehetősége is. Emellett Szijjártó Péter fontosnak nevezte a nyugdíjkassza lábra állítását, valamint azt is, hogy az egészségügyi kassza hiánya is kevesebb mint fele lesz a 2011-esnek. Végül a bizottsági alelnök kiemelte, hogy "rendkívüli mértékű tartalékok vannak" a jövő évi büdzsében: a különböző fejezetekben összesen 300 milliárd forintot különítettek el és ebből 200 milliárd forint felhasználása korlátozott is.

Az Országgyűlés végül 233 igen és 54 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a 2012-es költségvetés főösszegeit tartalmazó számvevőszéki bizottsági módosító indítványt. Eszerint a bevétel 14.323,6 milliárd, a kiadás 14.899,8 milliárd, míg a hiány 576,1 milliárd forint lesz.

A nyugdíj alap bevétele és kiadása is 2.749,6 milliárd forint lesz, az egészségbiztosítási alap bevétele 1.700,1 milliárd, a kiadása pedig 1.735,4 milliárd, míg a hiánya 35,3 milliárd forint lesz 2012-ben.

A költségvetés újra megnyitott részletes vitáját a jövő héten folytatja az Országgyűlés.

Ezután az előterjesztő Lázár János javaslatára a parlament kedden úgy döntött, hogy elnapolja az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat eredetileg péntekre tervezett általános vitáját. Szintén fideszes kezdeményezésre a Ház arról is határozott, hogy a köznevelési törvény részletes vitáját szerdán este egy szakaszban folytatják le.

Az Országgyűlés kedden döntött a jövő évi költségvetéshez érkezett elsőkörös módosító javaslatokról. Ezután - még a büdzsé főszámainak elfogadása előtt - a Ház általános vitát folytatott a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényről.

Pluszpénz a Ferenciek tere felújítására, a Zeneakadémiának és a képviselői juttatásokra

Az Országgyűlés szavazott a jövő évi költségvetéshez érkezett módosító javaslatokról.

Rogán Antal belvárosi polgármester javaslatára a Ferenciek tere és a Kossuth Lajos utca rekonstrukciójára 1,5 milliárd forint jut. Szintén új kiadásként került be a költségvetésbe a Zeneakadémia 300 millió forintos támogatása, amit Lázár János kezdeményezett. Ugyancsak a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatára a bírák és az ügyészek illetményalapja havi 356 ezer forintról 391.600 forintra emelkedik, ugyanakkor megszűnik a 13. havi fizetésük.

A bíróságok támogatása 5,6 milliárd forinttal emelkedik, ebből jut egymilliárd a Pest megyei Bíróság felújítására, nagyjából ugyanennyi 180 bírósági titkár és kétszáz bírósági ügyintéző felvételére. Szintén egymilliárd forint fordítható egy új kerületi bíróság kialakítására, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességi körébe tartozó kerületek leválasztásával jönne létre.

Az Országgyűlés Hivatala - a képviselők javadalmazási rendszerének tervezett átalakítása miatt - személyi juttatásokra az eredetileg tervezettnél hozzávetőleg 1 milliárd forinttal többet költhet.

A vasúti hidak felújítására az eredetileg a kormány által javasolt 100 ezer forint a fideszes Manninger Jenő indítványára 5,2 milliárd forinttal emelkedik. Az önkormányzati tűzoltóságok 500 millió forinttal többet, 2 milliárdot kapnak jövőre.

Simicskó: jelentős változások a Magyar Honvédség életében

Simicskó István honvédelmi államtitkár a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosításának általános kiemelte: az indítvány jelentős változásokat hoz a Magyar Honvédség életében. Azt mondta, a módosítások azért is indokoltak, mert elkészült a honvédség új humánstratégiája. Hozzátette: a szolgálati jogkörökben kisebb, de szerteágazó módosításokat rögzítenek, eleget téve a hadigondozási tevékenységgel kapcsolatos jogalkotási feladatoknak is. Szólt arról, hogy a méltatlanság intézménye kiemelt jelentőségűvé válik, így önálló fejezet rendelkezik róla. A javaslat kitér az önkéntes tartalékos rendszer szabályaira, ezek között a műveleti tartalékosok szerződéskötésével kapcsolatos kérdéseket is rendezik, és francia példára bevezetik a címzetes tartalékos kategóriát. Ezzel a honvédelem ügyét lehet népszerűsíteni - derült ki szavaiból. Az államtitkár jelezte, hogy az egységes ügyészségi szervezetbe integrálódó katonai ügyészségek kikerülnek a Honvédelmi Minisztérium irányítása alól, ezt szintén tartalmazza javaslat. Ahogy az illetménykiegészítés újraszabályozását is.

Fidesz: újraszabályozzák a tisztjelöltekre vonatkozó előírásokat

Csampa Zsolt, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a kezdeményezett változtatások egyike, hogy a tiszthelyettes megnevezés helyett a jövőben az altisztet használják, amit a tradíciókkal indokolt. Kiemelte, hogy a honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben újraszabályozzák a tisztjelöltekre vonatkozó előírásokat. A javaslatban új elem, hogy a tisztjelölteknek meg kell felelniük a nemzetbiztonsági alkalmasság követelményeinek. A tervek szerint a törvényben rendezik a méltatlansági eljárás szabályait is, amelynek vége a beosztásból való felmentés lehet - közölte.

MSZP: a bosszúállásról szól a javaslat

A szocialista Juhász Ferenc arról beszélt, hogy a Magyar Honvédség a fekete napjait éli. Ezt úgy indokolta, hogy a jövő évi költségvetésben eddig nem látott mélypontra süllyed a honvédelemre jutó támogatás, hogy a szolgálati nyugdíjak megszüntetése és a helyébe lépő járandóság megadóztatása - amelyről hétfőn döntött a parlament - sok korábbi katonát is sújt, illetve hogy véleménye szerint a kormány a tárgyalt javaslatban a bosszúállás szándékával korlátozza a honvédelmi szakszervezetek jogosítványait, amiért azok több esetben felemelték a szavukat az elmúlt másfél év kormányzati intézkedései ellen. Azt mondta: a kormányoldal a tömeghadsereg illúzióját kelti, de közben "manökenfiúkat" öltöztetnek egyenruhába, tartalékos műveleti feladatokat pedig ötvenen felüli "pocakos emberek" fognak ellátni, akiknek a száma - tette hozzá - megnő majd, miután a korábbi szolgálati nyugdíjasok mentesülhetnek a 16 százalékos személyi jövedelemadó alól, ha ilyen feladatot vállalnak. Úgy fest, mintha a kormány azt hinné, hogy a katonák feladata csak a koronaőrzés és a tisztelgés - jegyezte meg.

Az MSZP-s képviselő külön kifogásolta, hogy a tervezet a honvéd helyett a közkatona elnevezést használja, ami szerinte szembefordulás a Magyar Honvédség 1848-as hagyományaival.

Kedden délután egy óra előtt kezdődött meg az Országgyűlés keddi ülésnapja, amelyen napirend előtt az ellenzék erejéről, a magyar tudósok világhíréről, a kistelepülések jövőjéről és a kormány terveiről is szó volt.

LMP: az ellenzék visszanyerte az erejét

Vágó Gábor (LMP) szerint a mai nap nagyon fontos, hiszen ellenzéki együttműködéssel sikerült megakadályozni, hogy a kormánypártok elrejtsék a nyilvánosság elől a munka törvénykönyvének vitáját, múlt héten pedig ellenzéki összefogással egy kilakoltatást sikerült megakadályozni. Vagyis az LMP-s politikus szerint az ellenzék visszanyerte az erejét és megakadályozta a kormánypártok túlhatalmának szándékát. A kormány - mondta - lefokozta az országházat és egy törvénygyárrá degradálta, de bebizonyosodott, hogy ezt sem tudják rendesen működtetni. A kormánynak nincs válasza az ország valódi problémáira - tette hozzá. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában leszögezte: az új munka törvénykönyve a Széll Kálmán Tervben megkezdett reformok folytatása, bár azt elismerte, hogy valószínűleg nem tudják egymást meggyőzni az ellenzéki politikussal. Az államtitkár ugyanakkor kiemelte, hogy az elmúlt hetekben a piacok egyértelmű jelzése volt a megkezdett reformok befejezése.

A Fidesz a magyar tudomány világhíréről

Bartos Mónika (Fidesz) napirend előtti felszólalásában a november 17. és 19. között Budapesten megrendezett World Science Forum kapcsán beszélt a magyarság és a magyar tudósok világhíréről és a jövőbeli további sikerek reményéről.

MSZP: mi lesz a kistelepülésekkel?

Tóbiás József (MSZP) a kétezer főnél kisebb létszámú települések jövőjéért aggódva emelt szót. Szerinte az egyik legnagyobb gond ezekben a falvakban a foglalkoztatás: új szövetkezeti rendszerre és közmunkaprogramra lenne szükség. Emellett a településeken jelenleg működő hivatalokra is szükség van, ha a jelenleginél kisebb létszámban is - hangoztatta. Az ellenzéki politikus szerint a kormány az új önkormányzati törvénnyel másodrangú polgárokká degradálja az ezeken a településeken élő embereket, hiszen ezek a falvak nem működtethetnek majd hivatalt, vagyis nem lesz aki szervezze a települések életét. Tállai András államtitkár álságosnak nevezte Tóbiás József felszólalását. Emlékeztetett rá, hogy a körjegyzői rendszerrel eddig is vontak össze közfeladatokat településeken, ráadásul az új törvény elfogadása esetén is lesz minden településnek önkormányzata, csak jegyzője nem lesz mindegyiknek saját, de ez jelenleg is így van. Az államtitkár emlékeztetett: az előző MSZP-s kormányok döntöttek arról, hogy a kistelepüléseken ne legyen posta és ne járjon vonat.

Jobbik: a kormány feladja a bankadót és a devizahitelesek védelmét?

Volner János (Jobbik) felszólalásának elején beszélt arról, hogy hétfőn éjjel rálőttek Gyöngyöspata jobbikos polgármesterére. Ezután a nemzetgazdasági minisztertől azt kérdezte az ellenzéki politikus, hogy valóban hajlandó-e újratárgyalni a Nemzetközi Valutalappal (IMF) a bankadót és a devizahitelesek megsegítésének intézkedéseit. Cséfalvay Zoltán válaszában leszögezte: a kormány nem tárgyalni, hanem vitázni hajlandó a fenti kérdésekben, de egyelőre még nincs szó konkrét tárgyalásokról és kérdésekről. Az államtitkár hozzátette: az egyeztetések során a kormány sarokköveket ver majd le, amelyekhez ragaszkodni fog.

A munka törvénykönyvéről szóló vita lezárását követően Czomba Sándor államtitkár foglalta össze a kormány véleményét. Ezt követően  Jakab István lezárhatta a parlament hétfőn megkezdett ülését.

Czomba: a kormány érdemi egyeztetéseket folytatott

Aki arra kíváncsi, mi történt az elmúlt tíz órában a parlamentben, az nézze meg videón és döntse el, hogy miért történtek úgy az események, ahogy - mondta a munka törvénykönyvéről szóló vita végén az elhangzottakra reagáló Czomba Sándor államtitkár. Annak kapcsán, hogy a javaslathoz több mint hétszáz módosító javaslat érkezett, azt mondta, hogy miután a szakszervezetek 94 változtatást kértek, az MSZP és a függetlenek is 94-94 módosítót nyújtottak be. Hozzátette, hogy a további módosító indítványok között 160 olyan is akad, amelyek csupán egy-egy szavas változtatásról szólnak, de van köztük olyan is, amelyik a névelő hiányára hívja fel a figyelmet. "Az egyeztetés nálunk nem a pogácsázást jelenti, mint amit Önöknél jelentett" - szögezte le az államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy a kormány az ügyben érdemi egyeztetéseket folytatott és számos ott elhangzott javaslatot építettek be a jogszabályba.

Kiemelte, hogy a védett kor intézménye a jogszabályban fokozottabban fog megjelenni. Hangsúlyozta, hogy a négyórás foglalkoztatást kiterjesztik a versenyszférára is. Az alapszabadság és a pótszabadság is marad, miközben a mostani öt helyett hét nappal rendelkezik a munkavállaló és 14 napot egyben kell kiadni, ha azt kéri - tette hozzá. A kártérítésről szóló szabályozást egy olyan kompromisszumnak nevezte, ami egy megállapodás eredményeként született meg. Hangsúlyozta, hogy akik "valóban műszakba járnak", azok pótléka nem csökken, ahogy nem lesz kevesebb a túlórapótlék sem. A megszakítás nélküli üzemben dolgozók esetében van eltérés, de ez az üzem sajátosságából fakad - mondta. Kijelentette azt is, hogy minden szakszervezetei tisztségviselőt védelem illet meg, akik a munkavállalók érdekében a munkaadóikkal konfrontálódnak. Azt viszont egyértelművé teszik, hogy melyek azok a szakszervezetek, amelyek kollektív szerződést köthetnek. Végül fontosnak nevezte, hogy a parlament nagy többséggel fogadja el a javaslatot, de ennél is fontosabbnak tartotta, hogy a munkaadók és a munkavállalók is fogadják el azt.

Kedden nem sokkal dél után kezdődtek meg a hétfői ülésszak napirend utáni felszólalásai

Jobbik: nehéz helyzetben a magyar vidék

A jobbikos Magyar Zoltán a vidék nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, és hiányolta a földtörvényt. Sürgette az államtitkár által korábban ígért földkódexet, és ugyanígy hiányolta a nemzeti földstratégiát is. Problémának nevezte, hogy nincs érdekképviseletük a gazdáknak, és azt kérte, vegyék komolyabban a vidék sorsát. Ángyán József államtitkár válaszában azt mondta: kiemelt eleme a kormány programjának a vidék talpra állítása. Azzal egyetértett, hogy kirabolt, tönkre tett vidékkel van dolguk. Az elmúlt másfél évben teendői így a tűzoltáshoz kapcsolódtak - hangzott el. Az idei évben zajlik a szerkezetátalakítás – jelezte. Felidézte a földtörvény módosítását a spekulatív földszerzés megakadályozására, s azt mondta, hogy a földkódex  készül, amely több elemből áll majd. Önmagában a moratórium nem elégséges, szabályozzák kinek a kezében lehet a magyar föld.

Ezt követően a november 28-i ülésnapot, az elnöklő Jakab István 12.21-kor lezárta, majd negyedóra technikai szünetet rendelt el a keddi ülésnap megkezdése előtt.

Újra szót adott a képviselőknek Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a munka törvénykönyve részletes vitájának kedd délelőtti, képviselői indítványra történt lezárása után, amit azzal indokolt, hogy a házszabály szerint frakciónként még egy-egy politikusnak és az elsőként szólásra jelentkező függetlennek legfeljebb öt percben meg kellett volna adni a szót, de ez ülésvezetési hiba miatt elmaradt. A képviselőcsoportok, illetve a független honatya is öt-öt percben mondhatták el véleményüket, az ellenzék továbbra is azt kérte, hogy vonják vissza a jogszabályt.

LMP: botrány ami történik

Kaufer Virág (LMP) példátlannak és botrányosnak nevezte a Házban történteket. A képviselő azt mondta, ahhoz, hogy egy XIX. századi jogszabályt készítsenek és megújítsák a munkavállalói jogokat, meg kell teremteni a társadalmi párbeszéd alapfeltételeit, a szociális biztonságot és az esélyegyenlőséget. Ez a "törvény azonban a XIX. században maradt"- jelentette ki. Kaufer Virág kijelentette, hogy ha a törvény a jelenlegi formájában fogadják el, akkor a munkavállalók kiszolgáltatottabbak lesznek, nem fognak tudni egyezségre jutni a munkaadóikkal és sokkal nehezebb lesz bírósághoz fordulniuk. "Az a helyzet, hogy magukra nagyon, nagyon csúnya jövő vár, sztrájkokra, népszavazásokra és ki tudja még mire számíthatunk ezek után" - mondta az ellenzéki politikus. Egyúttal azt is leszögezte, hogy habár a lakosság kétharmada szerint a kormány rossz irányba halad, a kormányerők mégis nyers erővel zárták le ezt a vitát. "Vállalják a felelősséget (...) magukra maradtak" - zárta felszólalását.

Jobbik: csökken a munkavállalók védettsége

Bertha Szilvia (Jobbik) a javaslatot úgy értékelte, hogy az a kormány véleményével ellentétben nem fokozza, hanem csökkenti a munkavállalók védettségét. A képviselő egy a Tesco ellen indított pert hozott példának és kijelentette, hogy a jelenlegi jogszabályi változások éppen azokat a jogcímeket szüntetik meg, amelyek alapján be lehetett perelni a céget. A képviselő a további változások kapcsán kijelentette, hogy ellehetetlenítik a szakszervezeteket, elvonják a műszakpótlékokat és sok területen csökkeni fognak a fizetések. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a jogszabály nem fogja fehéríteni a gazdaságot, mert a munkaadóknak nem az az érdekük, hogy legálisan foglalkoztassák dolgozóikat, hanem az, hogy forrásokhoz jussanak és kibírhatóak legyenek az adó és járulékterheik. Megjegyezte, hogy a dolgozók kártérítési felelőssége miatt egyébként is kockázatosabb lesz legálisan dolgozni.

MSZP: kevesebb pénzt kapnak majd a munkavállalók

Gúr Nándor (MSZP) szégyenletesnek nevezte, ahogy a törvénykönyvet előkészítették, de még nagyobb szégyennek tartotta, ahogy a kormánypárti erők kedden a Ház "működését biztosították vagy inkább (...) meggyalázták". A fideszes és a KDNP-s képviselők arra nyomnak majd igent, hogy az emberek több munkáért kevesebb pénzhez jussanak - jelentette ki. Hozzátette, eközben elveszik tőlük a biztonságot, leépítik az érdekképviseleteket és megszüntetik a túlórák utáni juttatásokat is, miközben nemcsak a szándékos, de a gondatlan károkozásnál is fizetniük kell. Hangsúlyozta, hogy a törvény életbe lépése után könnyebben ki lehet rúgni a dolgozókat. Hozzátette, ha a törvényalkotók bevezetik a regionális minimálbért, akkor a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben az aktuális minimálbérnél is kevesebbet kereshetnek az emberek.

A képviselő követelte a javaslat visszavonását.

KDNP: a vitát az ellenzék miatt kellett lezárni

Rubovszky György (KDNP) félreértésnek nevezte Kaufer Virágnak azt a kijelentését, hogy az ország kétharmada ellenzi a kormány politikáját. "A vasárnapi közvélemény-kutatás azt bizonyította, hogy közel hatvan százalék ezt a politikát támogatja" - mondta a II. kerületi időközi választásra utalva. A vitát azért kellett lezárni, mert az ellenzéki képviselők nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy azt pénteken, szombaton és vasárnap folytassák - szögezte le. "Önök adták fel", az ellenzék kizárólag önmagát teheti felelőssé azért, hogy ehhez a nagyon fontos törvényhez már nincs mit mondaniuk - tette hozzá.

Szűcs Erika: a munka törvénykönyve méltatlan a társadalomhoz

Szűcs Erika (független), aki arra kérte a kormánypártokat, hogy vessenek véget a "trükközésnek", arról beszélt, hogy a munka törvénykönyve méltatlan a magyar társadalomhoz és a parlamenthez. Kijelentette, hogy a jogszabály elfogadásával nem az ország versenyképességét, hanem a hiteltelensége fog javulni. Ivády Gábor (független) méltatlannak nevezte a vita lezárását. A szakszervezetek kapcsán kijelentette, hogy azokat nem a kormánypártok hozták létre "és higgyék el nem is Önök fogják megszüntetni". Hangsúlyozta, hogy az érdekképviseletek története körülbelül 300 évre nyúlik vissza és Magyarországon is több, mint száz éve jelen vannak. Szerinte a szakszervezetek a rendszerváltozás óta nem kerültek ilyen nehéz helyzetbe, mint az elmúlt másfél évben. Ha az érdekképviseleteket így ellehetetlenítik, az olyan, mintha a munkavállalóknak kivágnák a nyelvét - mondta.

Fidesz: a törvény a munkaadóknak és munkavállalóknak is kellő garanciákat ad

Kara Ákos (Fidesz) azt mondta, lehet úgy is vitatkozni, hogy közösen próbálják megtalálni a legjobb megoldást, de ma nem ennek voltak a szemtanúi a parlamentben. Hangsúlyozta, hogy a törvénybe kellő szakmai garanciák fognak bekerülni. Frakciójuk alapvető céljának nevezte, hogy olyan munka törvénykönyve szülessen, ami a munkavállalóknak és a munkaadóknak is kellő garanciákat ad.

Latorcai János levezető elnök ezután bejelentette, hogy az Országgyűlés döntésével a részletes vita egészét lezárták.

A munka törvénykönyvének részletes vitájának összevont vitaszakaszában elhangzott felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülésnapja kedden délelőtt a parlamentben. A frakciók hozzászólásai utáni kétperces felszólalások között Wittner Mária élesen bírálta az ellenzéki pártokat, majd ezt követően végül az elnök lezárta a részletes vitát.

Jobbik: ne legyen korlátlanul meghosszabbítható a próbaidő!

Bödecs Barna a hosszas vita után folytatódott részletes vitában azt mondta, a munkavállalónak joga van arra, hogy ismerje munkavégzése helyét, és ne lehessen egyik helyről a másikra rángatni. Érvelt azon módosító indítványuk mellett is, amely a próbaidős foglalkoztatásra vonatkozik. Ha korlátlanul meghosszabbíthatják a próbaidőt, nem lehet Magyarországon stabil gazdaságot teremteni - hangoztatta az ellenzéki képviselő. Módosítót nyújtott be annak érdekében is, hogy a munkaszerződések megkötésével azonos időpontban a munkavállaló ne csak kötelmeivel, hanem jogaival is tisztában legyen.

MSZP: készüljön esélyegyenlőségi terv!

Lamperth Mónika az esélyegyenlőségi tervről szóló módosító indítványuk mellett érvelt, és azt kérte, figyeljenek, arra amit mondanak, mert fontos a munkavállalók szempontjából. Kitért arra is, hogy a szocialisták szerint ennek a törvényjavaslatnak az a legnagyobb baja, hogy "megpróbál úgy csinálni", mintha a munkaadó és a munkavállaló azonos pozícióban lenne. Ez nem helyes, mindig a munkavállaló a kiszolgáltatottabb, javaslataik a munkavállalók fokozott védelmét célozza - mutatott rá a szocialista politikus.

Fidesz: garanciát kell biztosítani a munkaadóknak és a munkavállalóknak is!

Kara Ákos leszögezte, az új Mtv-nek kellő garanciát kell biztosítania a munkavállalók és a munkaadók számára egyaránt. E két feltételnek egyszerre kell teljesülnie - mondta. A Fidesz és a szaktárca számos egyeztetést folytatott az elmúlt időszakban, és véleményük megjelenik a törvényjavaslatban. A munkaszerződés írásba foglalása lehetőség lesz - mondta a kormánypárti képviselő, és kitért arra az indítványra, amely a rendkívüli munkavégzés esetén a bérpótlék és a szabadidő közötti választás szabályaira vonatkozik.

LMP: elfogadhatatlan a túlórapótlék, hétvégi pótlék csökkentése

Scheiring Gábor többek között azon javaslatukról szólt, amely a szakszervezetek védelmét célozza. Azt mindenképpen szeretnék megváltoztatni, hogy a munkavállalónak a munkahelyen kívül ne lehessen bírálnia a munkáltatót. A munkavállalói jogokat folyamatos mélyrepülés jellemzi, a kormány azonban ehhez a gyakorlathoz igazítaná a jogrendszert - vélekedett, és ezt az irányt visszautasította. Rossz modellt választott a kormány, ami a kiszolgáltatottságra épül - fűzte hozzá. Kitért arra, hogy a munkavállalói bér - ezen belül a túlórapótlék, és a hétvégi pótlék - csökkentését szintén elfogadhatatlannak tartják, és a hátrányos helyzetűek jogainak garantálása érdekében szintén több javaslatot nyújtottak be.

KDNP: erősödnek az egyéni és a kollektív jogok

Aradszky András azt mondta, hogy nagyon praktikus és célszerű megállapodásokra jutottak a szakszervezetekkel, megjelenítve a kereszténydemokrata értékek. Kiemelte a kismamák munkavállalását, valamint a várandós és gyermeküket nevelő szülők munkajogi védelmét, és szerinte "masszív lábakon álló" védelmet biztosítanak az érintettek részére. Továbbra is indokolni kell a munkaviszony megszüntetését - jelezte. Szólt az egyéni és a kollektív jogok erősítéséről is, és azt mondta, nincs jó munkahely hatékony, helyi érdekvédelem nélkül. A biztosítandó szakszervezeti jogok kellő hatékonysággal képesek, a helyszínen az adott munkajogi vitákat megelőzni - mondta. Megjegyezte: fontosnak tartották a családok védelmét, és ennek eszközeként említette a távmunka lehetőségét, a javaslat annak egyszerűsített szabályait tartalmazza.

Szűcs Erika: ne szavazzanak a munka törvénykönyvéről

Szűcs Erika független képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy alapvető tévedésnek tartják azt a felfogást, amely a magyar versenyképességet nem európai, hanem ázsiai pályán próbálják meg értelmezni a valóságtól teljesen elrugaszkodva. Az ellenzéki politikus szerint közös motivációt kellene felállítani a foglalkoztató és a dolgozó között, mert csak ez tudna olyan energiát mozgósítani, amely képes lenne kimozdítani az országot a jelenlegi helyzetéből. Az ellenzéki politikus szerint az új munka törvénykönyve hibás a gazdaság, a munkavállalók és a munkáltatók, valamint az egész ország számára, ezért a Demokratikus Koalíció azt kezdeményezi, hogy ne hagyják abba a vitát, ne szavazzanak a javaslatról, hanem "kezdjék elölről a munkát".

Wittner Mária: "a kommunisták és a liberálisok szétbeszélik a parlamentet"

Wittner Mária (Fidesz) kétperces felszólalásában arról beszélt, hogy a hétfői ülésnapjának végén "visszaköszönt a történelem: 1918-ból Tisza István parlamentjét ahogy szétbeszélték a kommunisták és a liberálisok az Országgyűlés működésképtelensége miatt. Ezután jött Károlyi Mihály, majd jött az első köztársaság, majd Károlyi Mihály megölette Tisza Istvánt. (...) Úgy látszik, hogy Önök most is szét akarják beszélni a törvényhozást, erre megy ki az Önök játéka, már van gyakorlatuk erre a történelem folyamán".

Végül az  Országgyűlés 219 igen és 33 nem szavazattal lezárta a részletes vitát.

A Fidesz pénteken folytatta volna a munka törvénykönyve vitáját

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője arra tett javaslatot a házbizottság soron kívüli, kedd reggeli ülésén, hogy a parlament péntek délután folytassa a munka törvénykönyve előző éjjelről kedd reggelre átnyúlt részletes vitáját, ezt azonban az ellenzéki frakciók elvetették. Végül folytatódott a javaslat tárgyalása, miután a parlamenti szavazáson sem kapta meg a szükséges négyötödös támogatást a Fidesz-frakció házszabálytól eltérésre vonatkozó indítványa.

Az elnapolás meghiúsulása után Lázár János, a kormánypárt frakcióvezetője azt kezdeményezte, összevontan tárgyalják a mintegy 100 szakaszban megnyitott vitát. Ezt a Ház többsége elfogadta.

Az eredeti napirendhez képest csúszik a szavazás a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról, amelyet ráadásul még napirend előtti felszólalások is megelőznének.

Fidesz: teljesítették az ellenzék kérését, az táncolt vissza saját indítványától

Lázár János - amikor folytatódott az ülés a házbizottsági tanácskozás idejére elrendelt félórás szünet után - azt mondta, teljesítették az ellenzék kérését, hogy ne időkeretben tárgyalják az előterjesztést, tekintettel annak nagy társadalmi jelentőségére. Most viszont - folytatta - az ellenzék meglepő módon visszatáncolt saját, a tárgyalásnak méltó körülményeket követelő kérésétől, amikor nem támogatta kezdeményezését, hogy pénteken, második napirendi pontként, sőt, akár szombaton, vagy vasárnap is folytassák a vitát.

Ellenzéki hozzászólások

Farkas Gergely a Jobbik részéről hangsúlyozta, előre jelezték, méltatlan a részletes vitára a hétfő éjjeli időpont, de felvetésüket a változtatásra a kormányoldal nem támogatta. A pénteki tárgyalással kapcsolatban problémának nevezte, hogy az első napirendi pont a szintén kiemelt fontosságú választójogi törvényjavaslat lesz, így nem kizárt, hogy a munka törvénykönyvének vitája akkor is késő éjjelbe nyúlik majd.

A szocialista Tóbiás József azt mondta, van egy diszkrét bája Lázár János javaslatának, akinek "nyugodalmas éjszakája volt", de az a hét fideszes képviselő, aki végigülte a vitát, nem biztos, hogy azonos véleményen van a frakcióvezetővel. A kétharmad nem működik, már a teremben sem tudják biztosítani - jelentette ki, élesen bírálva a kormánypárti képviselőket, amiért a hétfői határozathozatalok után úgy mentek haza, "mint aki jól végezte a dolgát", pedig 700 módosító indítvány érkezett a munka törvénykönyvéhez, amelyek vitája akkor kezdődött.

Az LMP-s Mile Lajos úgy fogalmazott, Lázár János "nem bontotta ki az igazság minden részletét", meghatározó jelentőségű törvényeknél nem engedmény, nagyvonalúság, hogy nem időkeretben tárgyalnak, ezt a javasat társadalmi fontossága indokolja. Szintén felvetette, mennyire veszik komolyan a kormánypárti képviselők a munkát, ha hétfőn a szavazások után "hanyatt-homlok" hazamenekültek. Lezárhatják a vitát és megoldhatják erőből, és mondhatják, hogy az ellenzék a hibás, de ez előbb-utóbb vissza fog ütni önökre is és visszahat már most is a benyújtott javaslatok minőségére, a parlament megítélésére - fogalmazott az LMP-s politikus.

A független Molnár Oszkár arról beszélt, akkor lenne nagyvonalú a kormányoldal, ha felhagyna az elmúlt hónapok törvényalkotási módszerével.

Az ügyrendi felszólalások után - összevontan - folytatódott az új munka törvénykövének részletes vitája.

KDNP: Az ellenzék hibája, ha nem fogadja el Lázár javaslatát, és lezárják a vitát

A kormányoldal részéről a KDNP-s Rubovszky György azt mondta, vagy Lázár János "nagyvonalú" ajánlatát fogadják el a képviselők, vagy indítványozzák a vita lezárását, "és befejeztük, az önök hibájából". Visszautasította azt az ellenzéki megállapítást, hogy a saját hibájukat látva terjesztette elő Lázár János a kezdeményezését.