A napirend előtti felszólalások ingerlik leginkább a déli harangszó körülő pillanatokat. Az ellenzék hangosan ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. A siker egyik oldalon sem kétséges, minden párt hálásan megtapsolja a szószólóját.Íme a legutóbbi  ülés főszerelői.   

Világraszóló magyar siker!

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): – Tisztelt Országgyűlés! Újabb világraszóló sportsikert aratott egy magyar csapat Krakkóban, a magyar játékosok ugyanis vb-ezüstöt szereztek, és ezzel feljutottak a világ legjobb 16 csapata közé. Szapporo után tíz éven belül másodszor sikerült ez a jégkorong-válogatottnak, és azt kell mondanom, hogy ez több embernek, több csoportnak, több közösségnek a sikere.

– Éppen ezért köszönetet szeretnék mondani mindenekelőtt a játékosoknak és a csapatvezetőknek, akik olyan egységben készültek a világbajnokságra az elmúlt hónapokban, és olyan egységben képviselték a magyar nemzetet az elmúlt héten, ami mindenképp felemelő volt. De köszönetet szeretnék mondani a lengyel szervezőknek is, akik minden segítséget megadtak, hogy sikeres legyen a világbajnokság, és semmi olyat nem tapasztaltunk a világbajnoki utolsó mérkőzésen – amikor Lengyelországgal játszottuk tulajdonképpen a sorsdöntő meccset –, hogy bármiféle nyomás lett volna a magyar csapaton. Sportszerűen szervezték meg az egész világbajnokságot. És természetesen köszönetet kell mondani azoknak a szurkolóknak, annak a 2-3 ezer, sőt az utolsó mérkőzésen 4-5 ezer magyar szurkolónak, akik olyan fantasztikus hangulatot teremtettek, mintha a magyar csapat itthon játszotta volna mérkőzéseit.

– Azt is kell mondanunk, az utolsó, záró meccsen 8-10 ezer lengyel néző fölé nőtt a magyar szurkolótábor. Sajnos egy rövid negatív momentumot azért mégiscsak meg kell említeni, hiszen néhány tucat, futballmeccsekről kitiltott vagy pedig oda nem járó szurkoló majdnem tönkretette több mint 15 ezer ember ünnepét, és majdnem tönkretette viselkedésével a játékosok sikerét, a világbajnokság első osztályába való feljutást. Ugyanis hiába szólították fel őket a rendezők, hogy ne gyújtsanak tüzeket, ne petárdázzanak, ne fenyegessenek embereket, néhány tucat ember viselkedése miatt majdnem félbeszakadt a meccs. És hiába mondható, hogy a jégkorong-világbajnokságon a legjobb szurkolótábor a magyar volt, a legsportszerűbb a magyar volt, ez a néhány tucat ember majdnem tönkretette a világbajnokságot. Ez is bizonyítja, hogy azokra a szélsőjobboldali alakokra, emberekre, akiket a futballpályákról végre kitiltottak, nincs szükség, hogy ott legyenek. Nincs szükség, pontosan azért, mert igenis családok, fiatalok, idősek egyaránt tudnak kimenni sok helyen most már sportolni, és ha ilyen szélsőjobboldali alakok, tönkreteszik a nemzet, az ország sikerét. Ezt leszámítva öröm az, amit közösen átéltünk, egyrészt az a hihetetlen buzdítás, ami volt, másrészt pedig a Himnusz közös éneklése, amit átélhettünk az elmúlt napokban, mindenképpen az egész ország sikere.

– Hogy jutottunk idáig? Először is ki kell emelni az évtizedek óta közreműködő játékosokat, szülőket és csapatvezetőket, ki kell emelni azokat a településeket, városokat, ahol a magyar jégkorong mindenképp nagyszerű sikereket ért el, így elsősorban Székesfehérvárt Ocskay Gábor vezetésével, Miskolcot Egri István vezetésével, Debrecent, Dunaújvárost, Budapestet, illetve a határon túli városok közül Csíkszeredát. De köszönetet kell mondanom mindenképp a kormánynak azon döntéséért, ami a társasági adó átengedésével nemcsak a jégkorongot, hanem négy másik csapatcsoportot is nagymértékben támogat, hiszen az utánpótlás nagymértékben növekedett az elmúlt években, megsokszorozódott a pályák száma, és hallatlan nagy lehetőséghez juthattak a fiatalok. Köszönet a csapatot elkísérő szurkolóknak, köszönet azért az áldozatvállalásért, amellyel egy hétig, végül is munkahelyüktől távol, sok-sok pénzt erre fordítva buzdították a csapatot. Azt kell mondanom befejezésül, hogy ez a mostani siker más sportágakhoz is, akár világversenyekhez, világbajnokságokhoz, olimpiához is lehetőséget nyújt. Remélem, hogy a társaságiadó rendszerén belül továbbra is támogathatjuk ezeket a sportokat.

Magyarországnak kötelessége megvédeni a határon túli magyarokat!

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): – Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem ma szót napirend előtt, mert egy példátlan súlyú és példátlanul durva esemény történt az elmúlt napokban Ukrajnában. Példátlanul súlyos és példátlanul durva az az eset, ami talán a délszláv háború óta nem fordult elő, hogy fegyveres alakulat nyíltan, fizikai megsemmisítéssel vagy éppen likvidálással fenyegessen meg kárpátaljai magyarokat vagy bármilyen határon túli magyarokat. Azon képviselőtársaim előtt, akik a Nemzetbiztonsági bizottság tagjai, nem lehet ismeretlen, sőt elég sokat hallhattak mind a Karpatszka Szics, mind az Azov, mind pedig a Právij Szektor nevű formációkról vagy alakulatokról, amelyeket egy dolog köt össze: mind kellően soviniszta, mind különösen kegyetlen, mindegyik irreguláris szervezet, és mindegyik öntörvényűen működik. Mindezt teszik és tehetik úgy, hogy a kijevi kormány hol hallgatólagosan szemet huny tevékenységük fölött, hol támogatja, hol pedig egyszerűen elnézi mindazt a brutalitást, amit ezek az alakulatok akár Kelet-Ukrajnában, akár máshol Ukrajna területén véghezvisznek. Az, hogy egy ilyen szervezet,  - amelyet, még egyszer hangsúlyozom a téma súlya kedvéért, nem üres fenyegetésnek kell venni, hanem nagyon is komolyan, hiszen egy névvel, arccal, fegyverekkel jól ellátott szervezetről van szó - nyílt likvidálással, fizikai megsemmisítéssel fenyegessen magyarokat, ez példátlan. És fölmerül ilyenkor a magyar kormány, a magyar külügy, a magyar parlament felelőssége, hogy mi is a mi teendőnk.

– Tisztelt Képviselőtársaim!  Nagyon kérem, hogy itt most mindenki tegye félre azokat a dolgokat, hogy mit ír a nyugati sajtó, hanem szerezzen első kézből tapasztalatot a Kelet-Ukrajnában végbemenő folyamatokról. És hogy mennyire kell komolyan venni egy ilyen szervezetet? Két nappal ezelőtt a különböző videomegosztókon láthatták, hogy az Azov nevű fegyveres szervezet hogyan feszít keresztre egy foglyot, és hogyan gyújtja azt fel. Azt gondolom, hogy ha ilyen események megtörténnek Ukrajnában, ott nem lehet pusztán arra számítani és azt várni, hogy az ukrán kormány felelősséggel és becsülettel megvédi saját állampolgárait, tartozzon az akár az orosz kisebbséghez, ukrán, ruszin, magyar, lengyel, román vagy bármilyen más nemzeti kisebbséghez.

– Tisztelt Képviselőtársaim!  Szomorúan tapasztalom, hogy eddig nem láttam vagy nem hallottam és nem olvashattam arról, hogy a magyar kormány vagy a magyar külügy magához kérette volna az ukrán nagykövetet, vagy kezdeményeztünk volna bármilyen kormányközi egyeztetést a tekintetben, hogy hogyan kívánja a kijevi kormány megvédeni saját állampolgárait és saját kisebbségeit. És szeretném hangsúlyozni, itt nem arról van szó, hogy ki milyen politikai nézeteket vall, ki milyen vallási felekezethez tartozik, vagy épp ki melyik nemzeti kisebbség része. Itt arról van szó, hogy egy fegyveres, brutális soviniszta szervezet nyílt likvidálással megfenyegetett magyarokat, konkrétan a kárpátaljai magyarságot. És ki vállalja majd a felelősséget, ha Kárpátalján élő ukrán és magyar állampolgárságú személyt ér ilyen atrocitás? Vagy mi lesz akkor, ha Magyarországról csak éppen, mondjuk, segélyszállítmányt vivő vagy segíteni igyekvő magyar állampolgárt ér olyan brutalitás, amit láthatunk ezektől az egységektől?

– Tisztelt Képviselőtársaim Azt gondolom, hogy a magyar kormány előtt most nagyon komoly feladat áll, amiben egyébként biztosíthatom a Jobbik frakciója nevében, hogy mi minden tőlünk telhető támogatást e tekintetben megadunk. De itt most egy olyan ponthoz érkeztünk a délszláv háború óta - és elnézve az ukrán politikai és katonai eseményeket, amikor a kisebbségeket egyfajta piros ultiként próbálják kijátszani különböző titkosszolgálatok vagy egyéb fegyveres szervek egymás ellen -, amikor nagyon nagy a felelősség és nagyon nagy a feladat. És ezt nem lehet azzal lesöpörni, hogy pártpolitikai alapokra helyezzük, és megpróbálunk ebből egy bagatell kérdést csinálni. Nagyon bízom abban, hogy a magyar kormány kellő bölcsességgel, kellő óvatossággal, de a lehető leghatározottabban fellép minden olyan esemény ellen, különösen most Ukrajnában, amely magyarokat érinthet negatív értelemben. A Jobbik ebben partner lesz.

Oktatáspolitikai helyzetkép

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Tisztelt Ház! Az elmúlt hetekben igencsak felgyorsultak az események mind a köz-, mind a felsőoktatásban. Április közepén mindenki mély megdöbbenésére, ami alatt értve szülőket, diákokat, pedagógusokat, megdöbbenve értesülhettek arról, hogy a XV. kerületi Neptun Általános Iskolát és a VIII. kerületi Raoul Wallenberg Egészségügyi Szakközépiskolát is be szeretnék zárni. Mindkét esetben arról van szó, hogy valakik szemet vetettek az iskolák épületére, ezért kell a diákokat és a tanári testületeket kiebrudalni. De az is változás, hogy el akarják venni a pedagógusképző egyetemektől a gyakorlóiskolákat. A KLIK őket is bekebelezné. Változik a szakképzés rendszere is, az eddigi zsákutcás rendszert tovább farigcsálják. A legnagyobb hullámokat mégis a felsőoktatási átalakítások terve váltotta ki. Közelebbről: a szakmegszüntetések és az egyetemi autonómia további korlátozásának szándéka.

– Az LMP azt gondolja, hogy nemcsak a felsőoktatásnak, de a felsőoktatással kapcsolatos vitáknak is új irányt lehetne szabni. Ennek érdekében 10 pontot fogalmaztunk meg, amelyeket megküldtünk a felsőoktatás szereplőinek is. Javaslataink abból indulnak ki, hogy minőségi tudás nélkül nincs minőségi élet, nincs összetartó társadalom és gazdasági fejlődés. A felsőoktatás a társadalmi felemelkedés útja, a jövő befektetése. Ennek érdekében a következő 10 pontot javasoljuk megfontolni.

1. A felsőoktatás átalakításával kapcsolatban teljes nyilvánosságot szeretnénk, transzparens, átlátható egyeztetéseket. Ne szülessen döntés az egyetemistákról az egyetemisták nélkül.

2. Továbbra is szorgalmazzuk a tandíj megszüntetését. Azt valljuk, amit Orbán Viktor is gondolt még 1998-ban: az első diplomaszerzést ingyenessé kell tenni mindenki számára. A tandíj igazságtalan, a nehezebb helyzetű diákokat vágja el a továbbtanulástól.

3. A felsőoktatás forrásait jelentősen bővíteni kell. Minden költségvetési 100 forintból 5-6 forintot a felsőoktatásra kell fordítani. Ennek a plusz 100-150 milliárdnak bőven meglenne a fedezete a költségvetésben,  - gondoljunk csak a felesleges luxuskiadásokra.

4. Nem kevesebb, hanem több diplomást szeretnénk. A felsőoktatás kapuit szélesre kell nyitni. Hosszú távú célkitűzésünk, hogy Magyarországon tíz személyből négy fő diplomás legyen.

5. A vidéki felsőoktatás megtartására és fejlesztésére van szükség. Meg kell erősíteni a vidéki főiskolák helyzetét. Szolnok, Dunaújváros, Baja nem maradhat felsőoktatás nélkül. A vidéki intézmények a helyi gazdaság, társadalom, kultúra szellemi központjai, motorjai, és kiemelt szerepük van a vidék elnéptelenedésének megakadályozásában. Ebben ugyan történtek lépések, de hosszú távú jövőjük nem látszik biztosítva.

6. Át kell gondolni a nyelvi követelményeket. Jelen körülmények között nem szabad nyelvvizsgához kötni a bekerülést a felsőoktatásba. A teljes magyar nyelvoktatást át kell gondolni, nyelvoktatási reformra van szükség, mielőtt bevezetésre kerülhetne egy felsőoktatási belépő nyelvvizsga. Most csak a szerencsésebb és tehetősebb családok gyerekei szerezhetnek ugyanis nyelvvizsgát 18 éves korukig. A felsőoktatásban pedig több idegen nyelvű képzésre, több idegen nyelvű kurzusra lenne szükség.

7. Továbbra sem látjuk a felsőoktatási dolgozók bérfejlesztésének tervét. A felsőoktatásban nyolc éve nem volt bérfejlesztés. Ezzel a kérdéssel kormányzati ciklusok óta nem foglalkoznak. Ma egy tehetséges fiatal nem marad ott az egyetemen tanulni vagy kutatni, hiszen a piaci szférában többszörösét keresheti meg annak, amit tanársegédként megkapna. Az oktatói, kutatói pályát versenyképessé kell tenni, igenis meg kell becsülni a felsőoktatásban oktatókat, kiemelten a fiatalokat.

8. Támogatni kell az innovatív képzéseket. A felsőoktatásnak is kreativitásra kell nevelnie. Ezen belül szükség van a társadalomtudományos képzések megtartására, mert nemcsak a gazdasági, de a társadalmi innováció is ugyanolyan fontos. A vállalkozni vágyó fiatalokat pedig kiemelten kell segíteni.

9. Bővíteni kell a nemzetközi együttműködéseket, erősíteni a mobilitást. Ebbe be kell kapcsolni a kisebb vidéki intézményeket is.

10. Utolsó pontként pedig az egyetemek irányításának partnerségre kell törekedni. A vörös gazdasági tanácsok és a narancsos konzisztóriumok helyett társadalmi partnerek bevonásán alapuló intézményi vezetést szorgalmazunk.

– Tisztelt Ház! Az LMP 10 pontja világos, a felsőoktatás megerősítését és bővülését szolgálja. Elképzeléseink a tudásalapú társadalom, gazdaság irányába mutatnak. Úgy véljük, a felsőoktatással kapcsolatos vitákat e kérdések körül kell lefolytatni.

Mi a kormányzat valódi szándéka a Városligettel?

TÓTH CSABA (MSZP): – Tisztelt Országgyűlés! A Városligetet kétszáz évvel ezelőtt a világ első tervezett közparkjának építették, olyan tervezett közparknak, ami nyilvános, mindenki számára elérhető. Ez a közel 100 hektáros terület a mai napig nemcsak a fővárosiaknak, hanem az idelátogatóknak is a kedvenc parkja, ahova naponta több tízezer ember jár sportolni, kikapcsolódni, sétálni vagy akár csak kutyát sétáltatni.

– Másfél évvel ezelőtt a kerület akkori polgármestere nyújtotta be azt a Városligetet érintő, nagy port kavart törvényjavaslatot, amelyet a parlament rekordgyorsasággal, néhány nap alatt el is fogadott. Amikor ez a törvényjavaslat bekerült a parlament elé, még nem láttuk, mi ezzel a valódi cél. Azóta világossá vált, hogy a tervezett múzeumi negyedet kívánják a Ligetben felépíteni. L. Simon László államtitkár úr korábban még azt mondta, hogy Magyarország kultúriparának fővárosa a Városliget lesz. Legutóbb viszont már a Magyar Narancsnak azt nyilatkozta: „Személy szerint szívesebben látnék néhány tervezett múzeumot üresen álló ingatlanokban, vagy barnamezős beruházás keretében revitalizált területen, mint a Városliget zöldjében.” A Heti Válaszban pedig az olvasható államtitkár úrtól: „Mindenképp kell az új Néprajzi Múzeum is, de nem biztos, hogy azt a Ligetben kell felépíteni. A Fotográfiai Múzeum és az Építészeti Múzeum két kockája pedig nekem nem tetszik – mondta -, ráadásul ezeket az intézményeket könnyen el lehetne helyezni meglévő épületekben is.” A legújabb fejlemény az, hogy az új Nemzeti Galéria tervpályázatára felkért Zoboki Gábor a Várban, a Szent György téren építené fel a múzeumot és nem a Városligetben, amely L. Simon László szerint sem rossz ötlet. Az alkotócsapat most döbbent rá arra, hogy közel két épületet kell a park közepére tervezni óriási parkolóval, ami nyilvánvalóan megterhelné a Városligetet.

– A Liget Budapest projekt szakmai és civil ellenzői kezdettől fogva hasztalan próbálnak érvelni a közpark megmaradása mellett. Komoly tervek is születtek a már meglévő épületek hasznosítására, a barnamezős beruházásokra és a zöldfelületek védelmére. Nyilvánvalóan igazuk van azoknak, akik azt mondják, csak azért, hogy a miniszterelnök felköltözhessen a Várba, nem érdemes a Városligetet tönkretenni, és szinte az összes jelentős közgyűjteményt megmozgatni. Jó lenne azonban végre tisztán látni, hogy mi ezek után a kormány szándéka és álláspontja a Városligettel kapcsolatban: továbbra is ragaszkodik-e az értelmetlen gigaberuházáshoz. Ha azonban időközben változott esetleg az álláspontja, akkor jó lenne tudni, mikor fogják feloldani a kiemelt beruházás státust. Jó lenne, ha megnyugtatnák az odajáró, kikapcsolódni vágyó családokat, hogy nem építik be a területet, és a Liget megmarad az embereknek.

– Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten Budapest XIV. kerület, Zugló önkormányzatának képviselő-testülete határozatot fogadott el, amelyben kinyilvánította: elkötelezett amellett, hogy a Városliget megőrizze eredeti közpark funkcióját, ezért támogat minden olyan kormányzati szándékot, amely a park megújítását szolgálja, egyetért a közlekedés átszervezésével, a már meglévő múzeumok felújításával, de új épületek építésével nem ért egyet. Ezért felkérte Magyarország kormányát, hogy a tervezett építési beruházást olyan helyszínen valósítsa meg, amely nem jár a zöldfelület területének csökkentésével és a kétszáz éves Városliget tájképi jellegének megváltoztatásával. Az önkormányzat képviselő-testületi ülésén megjelent Baán László miniszteri biztos úr is, aki a napirend vitájában hosszasan győzködte a képviselőket a Liget projekt hasznosságáról. Azon kívül, hogy többször elmondta, nőni fog a zöldfelület nagysága, semmit nem mondott arról, hogyan fog javulni a közbiztonság, hogy fog javulni a közlekedés helyzete, vagy hogyan fog megújulni és használhatóbbá válni a Liget.

– Tisztelt Országgyűlés! A zuglóiak és a Ligetbe pihenni, kikapcsolódni járók joggal aggódnak, hogy számukra megszűnik a park, és helyreállíthatatlan károkat, pótolhatatlan veszteségeket okoz az építkezés a jelenlegi zöldfelület állapotában. Az építkezések ugyan még el sem kezdődtek, de a projektet lebonyolító Városliget Zrt. már közel 1 milliárd forintot költött el az adófizetők pénzéből. Például havi 3,5 millió forintért bérelnek irodát, nemzetközi tervpályázatokra 238 millió, tervezési programok előkészítésére 31 millió, tanácsadásokra 20 millió, újabb kiadványok elkészítésére 20 millió került kifizetésre, hogy csak a nagyobb tételeket említsük. Ennyi pénzből már jelentősen lehetett volna javítani a Városliget jelenlegi állapotán.

– Tisztelt Országgyűlés! Közös felelősségünk és kötelességünk, hogy a Ligetet megőrizzük kiemelt közparknak az utókor számára, hogy továbbra is azt a célt szolgálja, amiért kétszáz évvel ezelőtt elődeink közadakozásból létrehozták.

Legyünk büszkék Egerre, – a fejlődés folytatódik!

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): – Választókerületem központjában, Egerben egy olyan nagy, országos jelentőségű megállapodás aláírására került sor a közelmúltban, amelyről tájékoztatni kívánom a Tisztelt Házat. 2014 szeptemberében Habis László egri polgármesterrel közösen hivatalában kerestük föl Orbán Viktor miniszterelnök urat, hogy Eger fejlesztési lehetőségeihez kérjük a kormányzat támogatását. Volt egy szlogenünk, egy jelmondatunk: „Legyünk büszkék Egerre! A fejlődés velünk folytatódik”. 2015. április 10-én Eger városába látogatott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A látogatás a „Modern városok” program keretében jött létre, Sopron után másodikként az országban. A mostani kormány álláspontja az, hogy a vidéki Magyarország fejlődésének kulcsa a vidéki városokban van. Ők lehetnek a fejlődés motorjai, erős vidéki városok nélkül nem lesznek erősek a falvak sem, ami szintén nagyon fontos. Ezért erős vidéki erőcentrumokat kell létrehozni..

– Tisztelt Országgyűlés! Nézzük, hogy miben állapodtunk meg Magyarország kormányával! Először is kiemelt cél, úgy is mondhatnám, hogy szimbolikus ügy annak megoldása, hogy Eger városát közvetlenül is bekössük az országos vérkeringésbe, nevezetesen kössük össze Egert az M3-as autópályával. Ez egy régi cél, sokan dolgoztak érte, sok képviselő, sok kormány, de úgy tűnik, a megvalósítás csak most lesz realitás. Nekünk fontos ez az út. Egyrészt a mostani útvonal balesetveszélyes, az új kétszer kétsávos bekötőút elkészültével a közlekedés biztonságos lesz. Másrészt gyorsabb lesz az út, rövidebb idő alatt tudunk csatlakozni az autópályára. Harmadrészt biztosak vagyunk abban is, hogy több vállalkozás tud majd hozzánk jönni, több megrendelésük lehet, új munkahelyek jöhetnek létre.

– A megállapodás másik fontos pontja az egri vár ügye. Azé az egri váré, amelyik tavaly decemberben, az önök bölcs döntése következtében lett hivatalosan is nemzeti emlékhely. Nemzeti emlékhely, amely az ország leglátogatottabb vidéki múzeuma, és amelyik a kulturális kormányzat szintén bölcs döntésének köszönhetően az idén a „Múzeumok éjszakája” program kiemelt országos központja lesz. A mostani döntés következtében újra állhat majd Dobó István palotája, és megvalósulhat Magyarország legnagyobb középkori katedrálisának főhomlokzati újjáépítése. Valljuk be, van egy történelmi igazságtétel jellege annak, hogy európai uniós pénzből újítjuk föl azt a várat, amely egykoron Európát és Európa polgárait mentette meg a török áradattól.

– A megállapodás harmadik pontja a sportfejlesztéssel áll kapcsolatban. Amennyiben Eger és sport, akkor én azt mondom: úszás és vízilabda. Több mint százéves múltra tekint vissza a klubunk, a sportágban komoly hazai és nemzetközi sikereink vannak, és jók az infrastrukturális alapok. A megállapodás szerint létrejöhet egy tízpályás új uszoda, sportszálló, orvosi és igazgatási épületek, parkolók. Magyarország rendezi a vizes világbajnokságot, így indokolt, hogy legyen egy modern nemzeti úszó- és vízilabdaközpont az országban.

– Tisztelt Országgyűlés! A legfontosabb feladatunk talán mégis a munkahelyteremtés. Ezért is üdvözöljük, hogy a MÁV a megállapodás keretében átad Egernek egy 9 hektáros területet, hogy abból ipari park lehessen. A megbeszélésen szóba került az egri laktanya épületének hasznosítása is, egy esetleges szolgáltatóközpont formájában. Fontosnak tartjuk azt is, hogy Eger is részese legyen a digitális fejlesztéseknek, hiszen ma már csak így lehet modern egy város.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve: bekötőút, a vár felújítása, nemzeti úszó- és vízilabdaközpont, ipari park, szolgáltatóközpont, digitális város. Ez így együtt közel 50 milliárdos fejlesztési lehetőséget jelent Eger városának. Az aláírt megállapodás a múlt héten került Magyarország kormánya elé, arról kormányhatározat született. Tehát, ahogy Lech Wałęsa mondaná: győztünk, és erről papírunk is van. Ez a megállapodás nemcsak az egrieké, hanem kihat a környékbeli településekre, az ott élő emberekre, sőt egész Heves megyére. Így tényleg létrejöhet a modern város, a régi hagyományos értékek megőrzésével. A fejlődés velünk folytatódik. Legyünk büszkék Egerre!