A bevezetendő tranzakciós illetékről és biztosítási adóról szóló törvényjavaslatok, valamint a sportlétesítmények biztonsági rendszereiről szóló törvényjavaslat részletes vitájával zárta keddi ülésnapját a parlament.

Az MSZP és a Jobbik a biztosítási adóról vitázott a kormánnyal

Rövid vita alakult ki a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatról. A részletes vitában első felszólalóként a Jobbikos Volner János azt mondta, megpróbálták meggyőzni a kormányt arról, hogy ne léptesse életbe a biztosítási adót, a 30 százalékos közteher eltörlését, vagy legalább csökkentsék azt, erről módosító indítványt nyújtottak be. Mint mondta, ekkora összeget a biztosítók nem tudnak „lenyelni", át fogják hárítani a fogyasztókra a plusz terheket. Ezzel kapcsolatban közölte, az egyre növekvő adóprés miatt egyre kevésbé lesz élhető az ország. Józsa István (MSZP) hangsúlyozta, hogy olyan biztosítási fajtát akarnak megadóztatni, amely „elkerülhetetlen", és nem csak a középosztályt, hanem mindenkit elviselhetetlen mértékben terhelne. Hozzátette: mindez annak a gazdaságpolitikának a következménye, amely „elherdálja" a pénzt, és sokba kerül az állam finanszírozása. A KDNP-s Aradszki András rövid felszólalásában közölte: az adó alanya a biztosítótársaság, ezért riogatás, hogy áthárítják a 30 százalékos adót az ügyfelekre.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta a részletes vitát.

Rövid vita volt a tranzakciós illetékről

A tranzakciós adóról szintén rövid polémia alakult csak ki; a Jobbikos Kiss Sándor szerint az lenne a szerencsés, ha a tranzakciós illeték nem érintené a természetes személyeket, ezért azt javasolták, hogy kössék 50 ezer forintos értékhatárhoz a sárgacsekkek befizetésénél az adó kivetését, a közműdíjak befizetésénél pedig mentesítsék az embereket a megfizetés alól. Szerinte az államnak inkább a részvénypiacra kellene egy ezrelékes adót kivetnie. Józsa István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két év legnagyobb szégyene a javaslat és egyben nagyfokú „ostobaság". Úgy vélte azzal, hogy a bankadót pénzügyi tranzakciós adóvá nevezik át, a lényeg még nem változik, több kárt okoznak a költségvetésnek, mint amennyi plusz bevétel várható az intézkedéstől. Márton Attila (Fidesz) azt mondta, ezekre a pénzekre azért van szükség, mert az előző kormány által felhalmozott adósságot valahogy finanszírozni kell. Azzal, hogy az adózásba minél több embert vonnak be azt eredményezi, hogy fejenként kisebb az adóteher.

A sporthuliganizmus elleni védekezéssel kapcsolatos törvényjavaslat részletes vitájában Szilágyi György (Jobbik) szerint kérdéseket vet fel, hogy az LMP módosító javaslata 2020-ra tolna a biztonsági rendszerek végleges kiépítését.

Napirend után az M25-ös autópályáról, Mechwart Andrásról

Napirend utáni felszólalásra kedden ketten jelentkeztek, a Fideszes Nyitrai Zsolt az Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös autópályáról beszélt, Korondi Miklós (Jobbik) pedig Mechwart András gépészmérnökre emlékezett.

Ez után az elnöklő Latorcai János lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők csütörtök 13 órakor folytatják a munkát.

Az MSZP és az LMP is támogatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítását, amely a pénzügyi nyomozók bérét rendezné. A Fidesz üdvözölte a javaslatot, a Jobbik viszont kritikáinak is hangot adott az előterjesztés általános vitájában.

Márton Attila: a pénzügyi nyomozók bérrendezését tartalmazza az előterjesztés

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozóinak bérrendezését is tartalmazza az adóhivatalról szóló 2010-es törvény módosítása – mondta expozéjában az egyik előterjesztő. Márton Attila (Fidesz) szerint az adóhatóság és a pénzügyőrség összevonása után egy olyan speciális szervezet jött létre, amely személyi állományában is egyedülálló, ezért nem elegendő az illetményrendszer alapjainak törvényi szabályozása, annak részletezésére is szükség van. A képviselő rámutatott: a pénzügyi nyomozók jövedelemszintje jelenleg jelentősen elmarad a rendőrség állományában dolgozó nyomozók bérétől, ezt a problémát pedig idáig csak a közszférában alkalmazható, úgynevezett béreltérítés segítségével tudták orvosolni a munkavállalók felettesei.

Hangsúlyozta azonban: az eltérítés az elmúlt egyéves munka értékelésére szolgál, a motiválást célozza, ugyanakkor értéke évről évre változhat, vagyis nem kiszámítható. A politikus elmondta: a NAV nyomozóinak jövedelme úgy emelhető a változtatások nyomán, hogy bérük igazodik a hatóság illetmény-logikájához, ugyanakkor kiszámítható életpályát nyújt a dolgozóknak. Bevezetésével továbbra is alkalmazható a béreltérítés, amely az állomány ösztönzésére szolgál. Közölte azt is: a jogszabály által egységes szabályok vonatkoznak a NAV személyi állományára.

Fidesz: a javaslat a humánerőforrással való jobb gazdálkodás irányába hat

A fideszes Kupcsok Lajos szerint csak úgy őrizheti meg munkavállalóit a NAV, ha a pénzügyi nyomozók jövedelme nem marad el a rendőrökétől. Üdvözölte, hogy a kiváló eredménnyel végző pályakezdők kiemelt bérezésre számíthatnak, és azt is, hogy a módosítás szabályozza az éjszakai pótlék rendszerét. Úgy vélte: a javaslat a humánerőforrással való jobb gazdálkodás irányába hat.

MSZP: támogatható a nyomozók illetménynövelése

A szocialista Göndör István szerint támogatni kell a javaslatot, amely rendezi a pénzügyi nyomozók illetményét, ugyanakkor úgy vélte: pontosítani kellene, kiket sorol a javaslat ebbe a kategóriába. A más rendészeti szervekkel azonos bértábla alkalmazásával kapcsolatban megjegyezte: felfogása szerint az egységesítésnek a teljes hivatásos állományra ki kell terjednie. A felmentés kérelmezését a politikus a vezetők mellett a beosztottakra is kiterjesztené abban az esetben, ha a munkavállalót más beosztásba helyeik. Göndör István kifogásolta, hogy nem a kormány terjesztette be a javaslatot, mert így számos alapvető kérdést nincs kinek feltenni.

Jobbik: csak egy dolog üdvözölhető az előterjesztésben

Bertha Szilvia (Jobbik) szerint kizárólag az üdvözölhető az előterjesztésben, hogy rendezni kívánja a kialakult bérfeszültséget mintegy 800 ember esetében. Emlékeztetett arra, hogy a szakszervezetek már az intézmény-összevonáskor jelezték a bérfeszültség lehetőségét, de akkor sem és most sem egyeztetett velük a kormányoldal. Úgy vélte, bár a bérek tekintetében javít, a pótszabadság és más paraméterek esetében viszont rosszabb helyzetet eredményez az előterjesztés.

LMP: a kormány belátta hibáját

Dorosz Dávid (LMP) üdvözölte, hogy a kormányoldal, belátva hibáját, megpróbálja azt orvosolni. Kijelentette: a törvényjavaslat irányával egyetért. Ugyanakkor úgy vélte: nem lehet kettős mércét alkalmazni, a lehető legtöbb helyen kellene a rendőrségnél alkalmazott bérekhez igazítani a NAV-nál dolgozók illetményét.

MSZP: időszerű volt a módosítás

Nehezen áttekinthetőnek nevezte az eddig alkalmazott szabályokat a szocialista Józsa István, aki ezért időszerűnek tartotta a módosítást. Szerinte a most bevezetendő pénzügyi nyomozói illetménytábla elérheti a kívánt célt, miszerint csak pártatlan emberek dolgozzanak ezen a pályán. A képviselő úgy vélte: a kormányváltás óta romlott a köztisztviselői kar munkájának színvonala. Márton Attila a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a nagy rendszerek átalakításának mindig nagy buktatói vannak, a kormány felvállalja, hogy a tapasztalatok alapján finomhangolják a rendszereket. A cél, hogy akik a NAV-nál helyezkednek el, ugyanazt a bérezést kapják, mintha a versenyszférában dolgoznának.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta a vitát.

Az Európai Unió tisztviselőinek nyugdíjairól, valamint a nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, továbbá a tanúvédelemi együttműködésről szóló megállapodás és a magyar-koszovói visszafogadási egyezmény kihirdetéséről szóló indítványt is megtárgyalták a képviselők az Országgyűlésben.

Szűcs Erika: a kormány befagyasztotta a nyugdíjasok életszínvonalát

A független Szűcs Erika bírálata szerint a kormány befagyasztotta a nyugdíjasok életszínvonalát. Elfogadhatatlan lépésnek nevezte, hogy a kormány sokakat „úgy tessékelt ki a nyugdíjrendszerből", hogy a jogviszonnyal járó egyéb jogosultságokat is elvette tőle. Azzal sem értett egyet, hogy a nők 40 év munkaviszony után jogosultak lesznek a járadékra, mert szerinte ez által 57-58 éves nők tízezer szám kerülhetnek be a nyugdíjasok körébe. Mint mondta, ez szembe megy a kormány azon elképzelésével is, hogy minél tovább munkában kell tartani az embereket. A képviselő az előterjesztésben annak biztosítékát sem látja, hogy a nyugdíjkassza bevételi és kiadási oldala 15-20 év múlva is egyensúlyban lesz.

KDNP: egymillió új munkahely és egymillió gyermek hiányzik

Aradszki Andás a javaslattal kapcsolatban többek között arról beszélt, hogy hiányzik a rendszerből egymillió munkavállaló és ugyanennyi gyermek is. A KDNP-s képviselő szerint hosszú távon csak akkor lehet fenntartható a nyugdíjrendszer, ha a munkavállalók és a gyermekek száma, valamint a nyugdíjbefizetések összege is növekszik. A politikus szerint azért kellett megszüntetni a magán-nyugdíjpénztári rendszert, mert ezzel kétségessé vált volna a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága.

Soltész: a kormány megőrzi a nyugdíjak reálértékét

Soltész Miklós szociális államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is megőrzi a nyugdíjak reálértékét, szemben a szocialistákkal. Kijelentette: fenntartható a nyugdíjrendszer és 25 év múlva is az lesz.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta.

Tanúvédelemi együttműködésről szóló megállapodás

Kontrát Károly belügyi államtitkár expozéjában közölte: a tanúvédelmi együttműködésről szóló megállapodást Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia írta alá 2012 májusában. A megállapodás szerint az aláíró országok tanúvédelmi egységei együttműködhetnek a védett személyek áttelepítésében, információcserében, technikai és logisztikai segítségnyújtásban valamint a tanúvédelmi egységek tisztviselőinek képzésében. Az MSZP-s Kovács László közölte: pártja támogatja a javaslatot, amely a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést szolgálja.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a javaslat általános vitáját.

Magyar-koszovói visszafogadási egyezmény

A Magyarország és a Koszovói Köztársaság közötti, a két állam területén jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás mindkét fél kiemelt érdekében áll, különös tekintettel a Koszovóból kiinduló, illetve az azon áthaladó illegális migrációs útvonalra, illetve a Magyarországon tartózkodó nagyszámú koszovói bevándorlóra – ismertette Kontrát Károly. Az államtitkár a 2012 májusában aláírt egyezményről szólva kiemelte: jóval költségesebb a Magyarországon jogellenesen tartózkodókat elhelyezni, mint biztosítani hazatérésüket.

Szabó Tímea, az LMP képviselője „toloncegyezménynek" nevezve a megállapodást azt hangsúlyozta, hogy a javaslat nagyvonalúan bánik azzal a kérdéssel, hogy kit tekintenek koszovóinak. Szerinte a megegyezés értelmében nem csak a koszovói állampolgárokat lehet visszatoloncolni, hanem a korábban Koszovóból elűzötteket is.     Problémának nevezte, hogy a megállapodás hatálya alól csak az elismert menekülteket és a hontalanokat veszik ki, a többi védelmi státusról – az oltalmazottakról, befogadottakról, az emberkereskedelem áldozatairól, és a kísérő nélküli kiskorúakról – „mélyen hallgat" az egyezmény. Azt is aggályosnak tartotta, hogy a megállapodás értelmében menedékkérő eljárás közben is vissza lehet toloncolni valakit.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

A nyugdíjakat továbbra sem adóztatják meg és azok összege nem is fog csökkenni - jelentette ki az Európai Unió tisztviselőinek nyugdíjairól, valamint a nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály vitájában Soltész Miklós.

Kormány: nem terheli majd adó a nyugdíjakat

A jogszabályt előterjesztőként ismertető államtitkár  elmondta, hogy a nyugdíjakat nem fogják megadóztatni, azoknak nem csökken majd az összege. Soltész Miklós felhívta a figyelmet, hogy az 1997-ben, a kötelező kétpilléres rendszer bevezetésekor jelent meg a törvényben az a szabály, hogy 2013-tól a bruttó keresetből, bruttó összegben kell megállapítani a nyugdíjakat. A bruttó megállapítás együtt jár az adófizetési kötelezettséggel - mondta Soltész Miklós, aki leszögezte, hogy továbbra is a nettó keresetből számítják a nyugdíjakat, amelyek nem lesznek adókötelesek. A politikus hangsúlyozta, hogy 2010-ben, a kormányváltást követően azonnal megkezdték a nyugdíjrendszer átalakításának előkészítését, annak érdekében, hogy a bevételek és kiadások egyensúlyba kerüljenek. Az államtitkár a változtatás fontos elemének nevezte a korhatár előtti valamint a rokkantsági ellátások átalakítását.

A magán-nyugdíjpénztárból visszalépők is ígéretet kaptak arra, hogy hozzátartozóik özvegyi nyugdíjat igényelhessenek – ismertette a változtatásokat. Hozzátette, hogy a tagok számának csökkenése miatt több pénztár is megszűnhet, de ezek tagjai visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, miközben felvehetik a reálhozamot is. A javaslat másik témakörére áttérve közölte, hogy az európai unió tisztségviselőinek nyugdíjtranszferéről szóló szabályozásnak már az uniós csatlakozást követően meg  kellett volna születnie. Szavai szerint a változtatás nyomán a hazai és az uniós nyugdíjrendszer között hordozhatóvá válnak a megszerzett jogok. Az uniós tisztviselők közül azok jogosultak nyugellátásra, akik legalább tíz évig dolgoztak az EU valamelyik intézményénél - mondta. Aki kevesebb, mint tíz évet dolgozott a személyzeti szabályzat hatálya alatt, az az uniós rendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságának biztosításmatematikai ellenértékét abba a tagállamba utalhatja, ahol pályáját folytatni fogja. A törvény mindkét élethelyzetet szabályozni fogja – közölte.

Fidesz: egy 1997-es törvény miatt kell most módosítani

Talabér Márta (Fidesz) hozzászólásában kiemelte: a most tárgyalt javaslat részben egy 2004 óta fennálló tartozás rendezése az Európai Unió felé, de nagyobb jelentőségű része a társadalombiztosítási nyugdíjjal kapcsolatos változások. Emlékeztetett rá, hogy a nyugdíjtörvény 1997-ben elfogadott módosítás jelentős változásokat hozott volna 2013-tól a nyugdíjszámításban. Ez azt is jelentette volna, hogy az akkor nyugdíjba vonulók nyugdíja jelentősen csökkent volna és a bruttó keresetben történő nyugdíjszámítás a nyugdíjak adóztatását is magával hozta volna. A jelenleg tárgyalt módosítás ezt előzi meg. A kormánypárti politikus beszélt arról is, hogy a javaslat módosítja az özvegyi járadék, a hozzátartozói nyugellátások, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék szabályait is.

MSZP: a kormánynak nincs elképzelése a nyugdíjrendszerről

Sós Tamás (MSZP) arról beszélt: nincs társadalmi támogatottsága annak, amit  a kormány tesz a nyugdíjrendszerben. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a rendszert valóban sok helyen pontosítani kell, hiszen sok szabály okafogyottá vált, miután „a kormány szétverte a magánnyugdíjpénztári rendszert". Szerinte a Fidesz gondolkodás nélkül szüntetett meg jogosultságokat, azóta szembesültek ezeknek a következményeivel és ezért is van szükség most módosításokra. Hangsúlyozta: nem volt társadalmi egyeztetés, nem vonja be a kormány a civil, vagy társadalmi szervezeteket a nyugdíjrendszer átalakításába. Ráadásul Sós Tamás szerint a magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetésével hatalmas lyukat ütöttek a nyugdíjrendszeren. Kiemelte: továbbra sem lehet tudni, hogy milyen fenntartható és megbízható nyugdíjrendszerben gondolkodik a kormány, a jelenlegi rendszer nem koherens, hanem rendkívül ellentmondásos, a kormánynak nincs egységes elképzelése.

Fidesz: a társadalom idősödik és fogyatkozik

A fideszes Iván László hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer kialakításakor figyelni kell arra, hogy biztosíthatók legyenek a járadékok, ehhez pedig nem hagyható figyelmen kívül, hogy a magyar lakosság idősödik és fogyatkozik. A képviselő ezt statisztikákkal is alátámasztotta. Beszámolt a nyugdíjrendszer módosításairól is, a többi közt arról, hogy a nők negyvenévi munkaviszony után jogosulttá válnak a juttatásra, valamint arról is, hogy megváltozott az évenkénti nyugdíjemelés mértékét befolyásoló úgynevezett indexálás módszere. A képviselő fontosnak tartotta a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Szintén a nyugdíjak reálértékének megtartását hangsúlyozta Rónaszékiné Keresztes Ildikó (Fidesz). Felhívta a figyelmet arra, hogy 2013-tól bárki kérhet adategyeztetést a nyugdíjbiztosítótól, bizonyos életkor felett pedig a pénztár ezt automatikusan megadja.

A külföldi rendszámú autók magyarországi használatának szabályai is változhatnak a közlekedési tárgyú törvények módosítása révén, amelynek általános vitáját kedden kezdte meg a Ház.

A hétfőn elfogadott napirend értelmében – a korábban jelzettel ellentétben – nem a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolójának tárgyalásával, hanem a közlekedési tárgyú törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját a napirend előtti felszólalások után az Országgyűlés kedden.

Fónagy János: a közlekedés biztonságosabbá tételét szolgálja a törvénymódosítás

Változhatnak a külföldi rendszámú autók magyarországi használatának szabályai a közlekedési tárgyú törvények módosítása által: a jövőben hat hónapon belül összesen 30 napig lehet ezekkel közlekedni az országban – mondta expozéjában Fónagy János államtitkár. Az öt, közlekedési szempontból meghatározó jelentőségű jogszabály módosítását tartalmazó előterjesztés a közlekedés biztonságosabbá tételét is célozza, emellett uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget tesz – közölte. A közutak kezelői már január óta ellenőrizhetik, hogy a járművek túlsúlyosak-e, a módosítás nyomán a jövőben ezt a tevékenységet egységes elvek mentén végezhetik. A kamionok pihenőhelyre terelése segít megelőzni a forgalmi dugók kialakulását hirtelen jött csapadék esetén – számolt be egy másik módosításról az államtitkár. A javaslat aktualizálja a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, de módosít a vasúti közlekedés törvényi szabályozásán is. Az európai uniós irányelveknek megfelelően elkészülnek azok az úgynevezett referenciadokumentumok, amelyek a vasúti járművek üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat tartalmazzák, a tevékenység ellenőrzését pedig a közlekedési hatóság látja el a jövőben.

MSZP: a javaslat a pénzbeszedésről szól

A szocialista Józsa István szerint a salátatörvény elfogadható részei mellé lobbiérdekeket szolgáló fejezetek is kerültek; bár a hangoztatott célok elfogadhatóak, a javaslat azonban ezekről szól a legkevésbé. Bírálta például azt, hogy bár a kerékpárút-építés hangsúlyosan szerepel az előterjesztésben, az önkormányzatok ehhez nem kapnak forrásokat, így kérdéses, miből valósulhatnának meg ezek a fejlesztések. Úgy vélte: a módosítás a pénzbeszedésről szól, hiszen bővíti a bírságolás lehetőségét és törvénybe kerül az is, hogy 1 millió forinttal sújthatók a műszakivizsga-állomások. A szintén MSZP-s Göndör István indokolatlannak nevezte, hogy egy szabálysértés miatt hat hónapig őrizzék az autós adatait, és kifogásolta azt is, hogy két évig kell megőrizni az autópálya-matricát. A képviselő pozitívnak tartja a járműbontással kapcsolatos szigorúbb szabályozást, ugyanakkor a reklámtáblák korlátozásával kapcsolatban pontosításokat javasolt.

Fidesz: praktikus módosításokat is tartalmaz a javaslat

Nyitrai Zsolt (Fidesz) azt mondta: az élet megkönnyítését szolgáló praktikus módosításokat is tartalmaz a javaslat. Üdvözölte a külföldi rendszámú autók használatával kapcsolatos szabályok változását és fontos momentumnak minősítette, hogy lehetőség lesz a tehergépjármű-forgalom korlátozására a rendkívüli időjárási körülmények között. Közölte azt is: a vasúttársaságok adminisztratív és pénzügyi terheit csökkenti a járművek üzembe helyezésével kapcsolatos szabályok változása. Frakciótársa, Manninger Jenő vitába keveredett ellenzéki képviselőkkel arról, hányszor szabható ki egy napon belül parkolási bírság egy autósra. A politikus azt hangsúlyozta, ez csak egyszer lehetséges, míg a szocialista felszólalók ezt vitatták.

A Jobbik részben kritizálta, részben támogatta a javaslatot

Bödecs Barna és Korondi Miklós, a Jobbik politikusai egyaránt támogatandónak tartották a pótdíj egyszeri kiszabásával kapcsolatos javaslatot. Korondi Miklós a zavaró és figyelemelvonó reklámtáblák korlátozásáról szóló résszel is egyetértett, míg párttársa ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat indoklása ellentétes a jogszablyában foglaltakkal. Bödecs Barna és Kiss Sándor egyaránt aggályosnak nevezték, hogy a javaslat a vasúti átjárók esetében a helyi önkormányzatok feladatául szabja a gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek kialakítását, hiszen ennek komoly anyagi vonzata van. A Jobbik a közúti ellenőrök szerepét is kifogásolta. Korondi Miklós hangsúlyozta: közúti ellenőrzésnél csak állami szerveket tartanak elfogadhatónak.

Az MSZP túlzónak tartja a jogszabályi felhatalmazásokat

Kovács Tibor (MSZP) elismerte, utólag nehezen védhető több, a szocialista kormányzatok alatt felhúzott autópálya-felüljáró, például az M7-es viaduktjának megépítése, ugyanakkor – bár a viadukt és egy az M3-ason álló felüljáró esetében is – más megoldások sorozatát ajánlotta fel a beruházó, azokat az érintett önkormányzatok annak idején elutasították. Kitért arra is, hogy a szocialisták a közúti közlekedés ellenőrzése kapcsán adott jogszabályi felhatalmazásokat meglehetősen túlzónak és az adatkezelés szempontjából is aggályosnak tartják.

Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök elnapolta az általános vitát, amelyet a keddi ülésnap végén zárnak majd le.

Az LMP kettest ad a kormány környezetpolitikai tevékenységére

Szilágyi László, az LMP képviselője a kormány eddigi környezetpolitikáját úgy értékelte: az ágazat folyamatos leépítése, politikai kinevezések, kisstílű kamarillapolitika zajlott az elmúlt két évben. Az ellenzéki képviselő szerint az intézményrendszer drasztikusan lepusztult, a minisztériumot feldarabolták, a legjobb szakemberek egy részét elzavarták, miközben drasztikusan csökkentették a civil szervezetek támogatását. Az ellenzéki politikus csak a génmódosítással kapcsolatos kormányzati politikát és a dohányzás visszaszorítására tett lépéseket tartotta pozitívnak. „Ez egy gyenge kettes, és csak azért nem egyes, mert akkor visszajönnek pótvizsgázni" – fogalmazott Szilágyi László. Az elnöklő Lezsák Sándor jelezte, a felszólalásra írásban válaszolnak majd.

Jobbik: gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség!

Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője napirend előtti felszólalásában azt szorgalmazta, hogy a kormány gyökeresen szakítson az eddigi gazdaságpolitikával, és ne elfogadhatatlan megszorításokkal, hanem megújult gazdaságpolitikai eszközökkel érje el a hiánycél tartását. Szerinte ugyanis felvetődik a kérdés, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítása a magyar gazdaság eredménye vagy a társadalom kizsigerelése útján jött létre. Balczó Zoltán megkerülhetetlen kérdésnek nevezte az adósságszolgálat újratárgyalását, szerinte ugyanis a kormány „lyukas vödörbe" öntött 1400 milliárd forintot, hiszen az államadósság nem csökkent, miközben ebből a pénzből a kis- és közepes vállalkozásokat lehetett volna támogatni. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában komoly gazdasági sikernek minősítette a költségvetési hiány leszorítását és felhívta a figyelmet arra, hogy  GDP-arányosan folyamatosan csökken az adósságráta.

Fidesz: visszavárjuk a külföldön tanuló, dolgozó fiatalokat!

A fideszes Mihalovics Péter arról beszélt, hogy Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője új magyar exodustól tart, mert egy felmérés szerint a 30 év alatti fiatalok közel fele el akar menni az országból. Szerinte ugyanakkor ez a szám egy „elképzelés" arra vonatkozóan, hogy a következő hónapokban vagy években valaki külföldön akar tanulni vagy szakmai tapasztalatot szerezni. Hozzátette: úgy tűnik, hogy az MSZP gondolkodásmódját tekintve is 1989 előtt ragadt, és „félelemtől remegve" gondol arra az eshetőségre, ha valaki át akarja lépni az országhatárt. Nem félünk attól, ha a fiatalok szeretnének külföldre menni, mert az előző kurzustól eltérően mi vissza is várjuk őket – jelentette ki Mihalovics Péter. Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár úgy értékelte, hogy amikor a szocialisták arról beszélnek, hogy külföldre akarnak menni a fiatalok, akkor saját politikájuk kritikáját mondják el.