A közlekedési törvények módosításának általános vitáját is lefolytatták a parlamentben. Fónagy János fideszes képviselő szerint a magyar vasút jelenlegi helyzete számos kritikára ad okot, ezek megoldására azonban a tervezetben nem látnak megoldást. Az egyeztető fórumok létrehozása, az egyeztetett menetrend jelentőségének, illetve annak felismerése, hogy a verseny nem az autóbusz és a vasút, hanem a közösségi és az egyéni közlekedés között van, szerinte nem innovatív gondolat. Úgy véli, ez a javaslat költségvetési kényszer hatására jött létre. Mint mondta: nem nyújtanak be módosító javaslatokat, mert a tervezetet alapjaiban tévesnek, javíthatatlannak tartják.

A honatyák plafont szabtak az országgyűlési tisztségviselők pótlékának. Az országgyűlési tisztségviselők jövőre a bizottsági alelnököknek járó választókerületi pótléknál nem kapnak nagyobb összeget: pótlék megállapításánál legfeljebb az alapdíj kétszerese vehető figyelembe.

Megszűntették a keresetkorlátot a 2008. előtt nyugdíjba vonultak esetében, továbbá lehetővé tették, hogy a közszférában dolgozó kismamák részmunkaidős foglalkoztatást kérjenek a gyes-ről, gyed-ről visszatérve.

A kormány terveivel ellentétben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke nem kap rendeletalkotási jogot, miután az Országgyűlés nem fogadta el az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást.
      
Rétvári Bence az azonnali kérdések órájában felhívta a figyelmet arra, hogy a közelgő koppenhágai klímacsúcson fontos döntés születhet a globális felmelegedés mérsékléséről. A kiotói egyezményt felválthatja egy új megállapodás, amelyben konkrét vállalások is szerepelhetnek. A képviselő a magyar álláspontról kérdezte a kormányt. Kling István államtitkár azt válaszolta: a lényeg, hogy a szén-dioxid-kvótatöbblet felhasználásának lehetőségét megőrizze Magyarország, jelenleg jelentősen túlteljesíti az ország a vállalásokat. Az alapvető érdeke Magyarországnak az, hogy a nemzeti kincsnek számító kvóta a fenntartható fejlődés figyelembe vételével megmaradjon.
   
Heintz Tamás fideszes képviselő szerint több helyen nem lehet oltóanyaghoz jutni, nem megbízható az ellátás és a tájékoztatás, az országban pánikhangulat tört ki. Azt kérdezte az egészségügyi minisztertől: miért nem zökkenőmentes a kiszállítás.
 
Puskás Tivadar arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatosan vonják ki a pénzt az egészségügyből, az unióból érkező források pedig csak a beruházásokat finanszírozzák, de az intézmények üzemeltetésére nincs elegendő pénz, a gyógyításra elkülöníthető pénz reálértéke pedig csökken.

Nagy Andor az azonnali kérdések között azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány az illegális fakitermelés ellen. Idézte azokat az adatokat, amelybe 7,5 millió köbméter fa kivágását vezetik be, ennek majdnem fele fekete forrásból származik. Ez a tétel olyan magas, hogy a magyarországi erdők megújulási képességét veszélyezteti a folyamat, és 50-75 milliárd forintról van szó. Ez egy óriási üzlet, az illegális termelők letarolják az erdőket, az állam pedig jelentős bevételtől eshet el szerinte.

Kontrát Károly (Fidesz) interpellációjában arról beszélt, hogy a kormány kijelentései ellenére romlik a közbiztonság és a rendőrség morális állapota. Kijelentette, hogy a hírek szerint egy állítólag roma fiatalokból álló csoport a közelmúltban megtámadta a nagykátai rendőrség épületét. Feltette a kérdést, hogy valóban megtámadták-e a rendőrkapitányság épületét, és hogy ebben az ügyben hány embert vettek őrizetbe.
    
Bagi Béla (Fidesz) arról beszélt, hogy Várgesztes önkormányzata egy pályázaton 2,6 millió forintot nyert egy kerékpáros pihenőhely kialakítására a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH). Közölte, hogy az egyik internetes portálon bemutatott helyszíni kép szerint a pihenő tíz darab, a földbe beásott farönkből, némi tereprendezésből és gyepesítésből áll. A képviselő ennek alapján kijelentette, hogy az MVH állam az államban, amely lényegében azt tesz, amit akar.

Medgyasszay László interpellációjában a bábolnai ménesbirtokról kérdezte a tárca vezetőjét. A helyzet egyáltalán nem javul, hanem egyre bizonytalanabb, ami a nemzeti vagyonkezelőnek köszönhető. A tervezett megállapodások szerint a ménesbirtok által bérelt 813 hektár termőföld haszonbérletét megszüntetnék, erre a földre azonban a politikus szerint a hosszú távú működés miatt szükség van. Megint kihúzzák a földet a birtok lába alól? – kérdezte, majd azt is szóvá tette, hogy még mindig nem hajtották végre azt a kormányrendeletet, amely 500 hektárt biztosítana a birtok számára.

Az interpelláció teljes szövege:

A Ménesbirtok sorsát illetően már számos alkalommal fordultam miniszter úrhoz. Ennek ellenére a Ménesbirtok helyzete nem javul, sőt egyre bizonytalanabb és ez nem a gazdasági válságnak, hanem leginkább a tulajdonos Magyar Államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek „köszönhető”. Legalábbis erre utalnak a legutóbbi történések is.

A Vagyonkezelő és a Ménesbirtok között tervezett SZT/30659 számú megállapodás szerint a Ménesbirtok által bérelt 813 hektár termőföld haszonbérletét megszüntetik. A haszonbérleti jogot pályáztatás útján, nem kis áldozatvállalással mentette meg a Ménesbirtok a bábolnai földek kiárusításakor. A szakemberek szerint erre a földre a Ménesbirtok hosszú távú működéséhez szükség van. Most ezek szerint megint „kihúzzák a földet” a Ménesbirtok lába alól.  

Kérdezem, ha ezt így végrehajtják, akkor mi lesz a Ménesbirtok biztonságos működésének az alapja? Másrészt pedig még mindig nem hajtották Végre azt a kormányrendeletet, amely további, mintegy 500 hektár földet biztosítana a Ménesbirtoknak. A végrehajtásért a pénzügyminiszter felel.

Kérdezem az államtitkár urat, hogy mit tett ennek az immár három éves határozatnak a végrehajtásáért?

Az 520/2009. (X.21.) sz. Alapítói Határozat szerint a haszonbérlet megszüntetésével a Ménesbirtok a továbbiakban „felelős őrzéssel” lesz megbízva. Mit jelent ez?

A Polgári Törvénykönyv szerint „a felelős őrző köteles a dolog meglevő hasznait kiadni és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét - az őrzésből folyó igényei beszámításával — megtéríteni”. Vagyis a Ménesbirtok műveli a földet és a hasznait nem szedheti be?

Az említett határozat már „Új használóval” is számol a termőföldek tekintetében. Talán már előre tudják, hogy ki lesz az?

A haszonbérleti jog megszerzéséért fizetett egyösszegű díjat a Ménesbirtok nem kapja vissza, hanem beszámítják a tulajdonosi kölcsön törlesztésébe.

Mi indokolta, hogy olyan megoldást választottak a kölcsön törlesztésére, ami egyúttal ellehetetleníti a Ménesbirtok működését?

További kérdéseket vet fel a Ménesbirtokhoz tartozó energiaágazat. Ez jövedelmet termel, de mégis felmerült az MNV Zrt. részéről, hogy hasznosítani kellene, vagy eladni, vagy bérbe adni.

Tisztelettel kérdezem, hogy milyen döntés született ez ügyben?

Katona Tamás pénzügyi államtitkár azt mondta, hogy a vagyonkezelő értékelése szerint Bábolna stabilizálása érdekében több döntés is született az utóbbi időben és nem történt semmiféle manipuláció. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 178 igen, 143 nem és 2 tartózkodással jóváhagyta.

A fideszes Varga Mihály arról beszélt, hogy 2010-es megszorító csomag legfőbb vesztese a közösségi közlekedés; az ágazat 40 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat jövőre, miközben a terület adósságállománya 100 milliárdra tehető. Kitért arra is, hogy a vonatkozó módosítások alapján a Jász-Kun Volán alvállalkozót vonhat be tevékenységi körébe. Mi ez ha nem egy állami vállalat leplezett privatizációja, amely a számos kistelepülés közösségi közlekedését veszélyezteti? – kérdezte.
    
A képviselők 264 igen és 12 tartózkodó szavazattal hozzájárultak a képviselői juttatásokról szóló javaslat tárgyalásánál a házszabálytól való eltéréshez.
 
Nagy Kálmán napirend előtt az egészségügyi megállapodás kapcsán azt mondta: a kormány becsapta a betegeket, a kórházak az előző évihez képest októberben kevesebb pénzt kaptak, és novemberre is, kórházanként átlagosan 100 millió forintos bevételkiesés várható. Amit extrafinanszírozásként megkaptak, azt a normál finanszírozásból elvonták – mondta Nagy Kálmán, aki szerint a Gyurcsány-Bajnai-kormány legnagyobb csődje az egészségügy.
    
Kupper András (Fidesz) bírálta, hogy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) ampullánként 460 forintot kap az új influenza elleni vakcina után, amely 2 millió darab esetén majdnem egymilliárd forintos bevételt jelent, pedig az intézet felkészületlenül, szakszerűtlenül és arcátlanul drágán látja el feladatát. Úgy tűnik, az állam keresni akar a járványon – fogalmazott az ellenzéki képviselő, aki indokolatlanul magasnak tartja a 40 százalékos árrést, és követelte: a vakcina patikai árát haladéktalanul csökkentsék legalább annyival, amennyit a szocialista vezetésű EKI rátesz.