Korábban tárgyalni kezdett javaslatok részletes vitáival, majd két napirend utáni felszólalással ért véget az Országgyűlés hétfői ülése, nem sokkal fél 10 után.

Részletes viták

A határozathozatalokat követően több, korábban napirendre került javaslat tárgyalása folytatódott. A képviselők saját módosító javaslataikat ismertethették a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos törvénymódosításokról, valamint az önkormányzati fenntartású iskolák állami fenntartásba vételéről szóló jogszabályról, de rövid részletes vitát tartottak a csődeljárást szabályozó törvénymódosításokról és a kormányzati ellenőrzés átalakításáról is.

Egyik napirendi pont kapcsán sem alakult ki hosszan tartó vita.

Napirend után

Az ülésnap végén a jobbikos Korondi Miklós „Merjünk nagyok lenni!" címmel indított felszólalás-sorozatát folytatta napirend után, míg Nagy István (Fidesz) Giesswein Sándor keresztényszocialista politikusra emlékezett.

Az ülést vezető Latorcai János ezt követően lezárta az ülésnapot.

A Ház kedden reggel, a közoktatás helyzetéről szóló politikai vitával folytatja munkáját.

Elfogadták a GVH tavalyi beszámolóját

Elfogadta a parlament – 307 szavazattal, egy nem ellenében, 41 tartózkodás mellett – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2011-es tevékenységéről, valamint a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolóját. A jelentés szerint 2011-ben a GVH összesen 109 versenyfelügyeleti eljárást indított, és mintegy 830 millió forint bírságot szabott ki. A legtöbbet (423,6 millió forintot) fogyasztóvédelmi ügyekben állapította meg a hivatal, míg kartellügyekben 84,5 millió forint, erőfölénnyel való visszaélés miatt 245,5 millió, az összefonódások ellenőrzése során pedig 23,7 millió forint bírságot róttak ki.

Parlamenti támogatás az új Duna-híd megépítéséről szóló egyezménynek

Az Országgyűlés jóváhagyta a magyar és a szlovák kormány által megkötött, a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd megépítéséről szóló egyezmény kihirdetését. Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök október 2-án Pilisszentkereszten, a Pilisi Szlovákok Központjának átadásán írta alá az erről szóló dokumentumokat. Eszerint a két állam a hidat közösen építi meg. A híd építésének költségeit egyenlő arányban viseli a két ország, az átkelő a megépülése után a két állam osztatlan közös tulajdonát képezi majd.

Módosul az afganisztáni tartományi újjáépítési csoportról szóló kormányhatározat

Elfogadta a Ház a magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoportról szóló kormányhatározat módosítását is. A Ház erről 294 igen szavazattal, 54 ellenében, egy tartózkodás mellett döntött. A határozat megerősíti a kormány korábbi döntését, amely szerint 2013 márciusában befejezi tevékenységét a tartományi újjáépítési csoport Baglán tartományban, és két hónapon belül ki is vonják a csoportban eddig tevékenykedő magyar katonákat.

Törvény védi a létfontosságú létesítményeket

A jövőben törvény védi a létfontosságú létesítményeket, rendszereket, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az erről szóló javaslatot. A képviselők 268 igen, 44 nem és 15 tartózkodás mellett döntöttek így. A kijelölt létesítményeket a katasztrófavédelem kétévente ellenőrzi, a kormánynak pedig évente kell jelentést készítenie az Európai Bizottság számára. Ennek tartalmaznia kell azt, hogy mennyire sebezhetők a létfontosságú rendszereink és azt is, mely uniós országok függnek ezen rendszereinktől.

Nem kampányolhatnak a pártok a kereskedelmi médiában

Kereskedelmi médiumokban és az internetes hírportálokon sem hirdethetnek a pártok 2014-ben az új választási szabályok szerint. Az Országgyűlés még nem a választási eljárási törvényjavaslatról, hanem az ahhoz benyújtott módosító indítványokról döntött, a zárószavazás egy hét múlva lesz. A kampányidőszakot ötven napban határozták meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban – köztük az országos napi- és hetilapokban – és a közszolgálati médiában hirdethetnek. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető. Az egyéni jelölteknek ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, ajánlás olyanoktól is kérhető, akik nem iratkoztak fel a választásra. Az elfogadott módosítások alapján a Magyarországon élők csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, levélben nem. A parlament arról is döntött, hogy a kormányoldal korábbi terveivel szemben a települési jegyzők mégsem keresik fel az összes választópolgárt azért, hogy regisztráljanak.

A jövő évi adóváltozások közé kerültek a kormány költségvetési kiigazításai

A kormánypárti képviselők hétfőn a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba emelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos költségvetési kiigazító intézkedéseit. Az Országgyűlés így akár már következő ülésén dönthet például a bankadó fenntartásáról, a nyugdíjjárulék plafon eltörléséről, továbbá arról is, hogy a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tervezett 27 helyett csak 14 százalékra emelkedjen a jelenlegi 10 százalékról. Matolcsy György korábbi tájékoztatásának megfelelően a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lehet, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A közös – például házastársi – tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell majd illetéket fizetni.

Matolcsy: a kormány 2025-re megduplázná a magyar GDP-t

A magyar kormány 2025-re megkétszerezné a jelenlegi 100 milliárd eurós bruttó hazai összterméket (GDP), amihez háromszorosára kell növelni az ország külkereskedelmi forgalmát - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn, a Magyar Export-Import Bankot (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosítót (MEHIB) érintő törvénymódosítás záróvitájában. A Ház a miniszteri zárszót követően 269 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 37 nem ellenében és 12 tartózkodással fogadta el a szóban forgó előterjesztést. A jogszabály-változtatás könnyíti az Eximbank forrásbevonási lehetőségét, emellett kiszélesíti az állami kezességgel végezhető tevékenységét.

A határozathozatalok végén a Ház elutasította Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetőjének azon ügyrendi javaslatát, amely utólagos parlamenti reagálási lehetőséget teremtett volna azoknak a képviselőknek, akiket távollétükben személyeskedő támadás ér az ülésteremben. A képviselők emellett a gazdasági bizottság tagjává választották a Jobbik-frakcióból távozott Lenhardt Balázst.

A legfőbb ügyésznek is válaszolnia kellett az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés ülésén. Emellett az internet korlátozásáról, a lakásfelújításokról, az adótörvényekről, valamint a felsőiktatási forrásokról érdeklődtek a képviselők. A kérdések között a taneszköz beszerzések finanszírozásáról, és az elmaradott települések listájának felülvizsgálatáról volt szó.

MSZP: mi folyik az ügyészségen?

Harangozó Tamás (MSZP) a legfőbb ügyészt kérdezve azt mondta: sajtóhírek szerint egy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) által felügyelt büntetőeljárások során a nyomozó hatóság fenyegetéssel próbálja nyilatkozatok megtételére bírni a gyanúsítottakat. Polt Péter legfőbb ügyész válaszában közölte: a Központi Nyomozó Főügyészségen törvényes és magas színvonalú szakmai munka folyik. Hozzátette: a feljelentő, aki az ügyet elindította, olyan személy, akivel szemben zaklatás és terrorfenyegetés miatt vádat emelt az ügyészség.

Jobbik: a kormány az internet szabadságát próbálja korlátozni

Volner János (Jobbik) szerint a kormány az internetes szólásszabadságot is korlátozni akarja, ellensége pedig a kuruc.info lett. „Nem arról van szó, hogy egyetértünk mindennel, ami a kuruc.infón megjelenik, nem a saját hírportálunkat védjük meg, hanem azt szeretnénk, hogy a kormány ne üldözze a szólásszabadságot, ne korlátozza az internetet, a médiát" – fogalmazott. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt válaszolta: a bűncselekmény gyanúját is felvető, fenyegető cikkek megjelentetésének meggátolása nem jelenti a véleményszabadság korlátozását.

Az LMP a lakásfelújítások programját kérte számon

Szél Bernadett (LMP) a lakásállomány évi 10 százalékának felújítási programját kérte számon a kormányon. Szerinte ez sehol nem áll, pedig a gazdaság jelenlegi állapotában szükség lenne a kampányígéret betartására. Cséfalvay Zoltán államtitkár ismertette a lakásfelújításra igénybe vehető forrásokat. Mint mondta, a kormány komolyan veszi az energiahatékonyságot, de azok forrásait is meg kell teremteni – hangsúlyozta.

MSZP: mit tesz a kormány a tranzakciós illeték áthárítása ellen?

Tukacs István (MSZP) a költségvetési bizottság adótörvényekhez benyújtott módosító csomagjával kapcsolatban azt mondta: a kormány ezzel beismerte, hogy a tranzakciós illetéket kiterjeszti a bankkártya-műveletekre, a jutalékos ügyletekre, a devizaváltásra. Szerinte a pénzintézetek ezt át fogják hárítani a lakosságra. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta: a kormány bízik abban, hogy a bankok közötti verseny ezt meggátolja. Közölte azt is: nagyon alacsony kulcsról van szó, a bázis pedig széles.

A Jobbik a felsőoktatás romló helyzetéről beszélt

A jobbikos Dúró Dóra a felsőoktatási zárolásokkal kapcsolatban azt mondta: több mint 90 milliárd forintos zárolást vagy forráskivonást szenvedett el az ágazat a kormányváltás óta. Arra kérdezett rá: hogyan várnak el érdemi nemzetközi eredményeket az egyetemektől ilyen feltételekkel? Hoffmann Rózsa államtitkár hangsúlyozta: a zárolás összege nem egészen 3 százaléknyi, ami szerinte kigazdálkodható.

MSZP: ki finanszírozza a taneszköz-beszerzést az államosítás után?

A szocialista Tóth József azután érdeklődött, hogy az államosítás során mi minősül taneszköznek, hogyan történik beszerzésük és finanszírozásuk. A köznevelési törvény szerint a működtető feladata a szükséges eszközök, taneszközök megrendelése, pótlása és raktározása – jegyezte meg, kiemelve: a technikai részleteket szabályozó törvény nem tartalmazza a taneszköz, a technikai eszközök fogalmának meghatározását. Halász János államtitkár elmondta: 2013-tól a működtető által beszerzett taneszközöket az állam finanszírozza majd az e célra tervezett keretből, az intézményvezető javaslata és az állami intézményfenntartó központ jóváhagyása alapján. A jövő évi költségvetés megalkotása során „az e célokra szánt állami források átirányításra kerülnek" az intézményfenntartó központhoz.

LMP: hány munkahelyet teremtettek az uniós energetikai pályázatokkal?  

Vágó Gábor szerint bár ősszel döntés született 94 milliárd forint átcsoportosításáról épület-felújításra és a megújuló energia céljaira, de a határidőket szerinte már megint túllépték. Hol vannak a pályázatok, miért tetézik az elmúlt 2,5 év semmittevését újabbal, és hány munkahelyet teremtettek? – sorolta kérdéseit az LMP-s politikus. Fónagy János államtitkár kiemelte: az Európai Bizottság szeptemberi jóváhagyása után indulhatott el a pályázatok nyilvánosságra hozatala. Nyolc pályázati kiírás még ebben a hónapban megjelenik, összesen 64 milliárd forint értékben. A közeljövőben még három új pályázatot írnak ki, és összesen 95 milliárdra bővül a keret. 2007 és 2013 között mintegy 600 energetikai fejlesztés valósul meg – ismertette az államtitkár.

Jobbik: mikor vizsgálják felül az elmaradott települések listáját?

Kiss Sándor (Jobbik) azt kérdezte, mikor vizsgálja felül a kormány az átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott, elmaradott települések jegyzékét. Ezt a jegyzéket egy 2006-os kormányrendelet rögzíti – jegyezte meg az ellenzéki politikus, és érthetetlennek nevezte, hogy például Kisléta nem, míg Máriapócs, Nyírbogárd elmaradott településeknek minősül, és ezáltal plusznormatívában részesülnek, pályázatokon vehetnek részt. Cséfalvay Zoltán kiemelte: a nemzetgazdasági tárca folyamatosan nyomon követi a térségek és települések fejlettségében bekövetkező változásokat, próbaszámításokat végeznek és az idei évre irányozták elő a vonatkozó kormányrendeletek felülvizsgálatát és módosítását.

A nyugdíjba küldött bírák, a tokaji megnevezés, valamint az elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tétele is napirendre került a parlamentben az azonnali kérdések során.

A pártfogó felügyelőkért emelt szót a Jobbik

Az utolsó interpellációt elmondó Vágó Sebestyén (Jobbik) azt kérdezte, hogy a kabinet tervezi-e a pártfogó-felügyeletek szakmai átalakítását. A politikus gyakori problémának nevezte, hogy a bűnelkövetők nem kapnak megfelelő felügyeletet és nem fejeződik be az elítéltek társadalmi reintegrációja. Hozzátette, az elítéltek esetében szükség lenne egy országos szintű követő és nyilvántartó rendszerre. Szavai szerint ez különösen fontos lenne a visszaesők, az erőszakos-, nemi- és pedofil bűncselekmények elkövetőinek esetében. Rétvári Bence,  a közigazgatási tárca államtitkára kiemelte, hogy a szolgálat az utóbbi években intézményi átalakuláson ment keresztül. Ennek első lépés a fővárosi és megyei kormányhivatalok felállítása volt. A változtatások következtében a megyei kormányhivatalok lettek a munkáltatók, de a szakmai felügyeletet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal látja el. A hivatal biztosítja, hogy a pártfogó-felügyelők megfelelő színvonalon dolgozzanak, hogy ezáltal javuljon a munka minősége – jelentette ki.

MSZP: mikor rendezik a nyugdíjazott bírák ügyét?

Az azonnali kérdések sorát nyitó Tóbiás József (MSZP) a 62 évesen nyugdíjba küldött bírákról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság döntése szerint diszkrimináció, ha valakit életkora alapján ér hátrányos megkülönböztetés. A képviselő azt kérdezte, hogy mikor nyújtják be azt a jogszabályt, amelyik ezt a törvénytelenséget rendezi. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások alapján korábban készült egy kompromisszumos javaslat, amit be is terjesztettek a parlament elé, de miután arról több társadalmi partner is konzultációt kért, visszavonták azt. Az Európai Bíróság döntése megállapította, hogy az átállási idő rövidsége miatt diszkriminatív a jogszabály – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy miután minden nyugdíjba menő bíró státuszára három bírósági titkár várakozik, ezért a bíróságon feltorlódott nemzedéki probléma egyik megoldása lehet az, ha a nyugdíjazások idejét az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazítják.

Jobbik: Szlovákiában is használhatják a tokaji megjelölést

Gyöngyösi Márton (Jobbik) arról beszélt, hogy az Európai Bíróság döntése miatt ezentúl Szlovákiában is használhatják a Tokaji márkanevet. Ez hatalmas károkat okoz a tokaji termelőknek, mert megvan a veszélye annak, hogy a magyar tokaji aszút összekeverik egy azonos elnevezésű „szlovák lőrével" – mondta. A szlovák lobbierő és diplomácia „ismét felmosta Magyarországgal a padlót" – foglalta össze véleményét a politikus. Martonyi János külügyminiszter sajnálatosnak nevezte, hogy a jobbikos képviselő „tökéletesen félreérti" az Európai Bíróság döntését. Meglátása szerint az ítélet egyáltalán nem érintette a tokaji névről szóló évtizedes vitát – mondta.

Az LMP az elektronikus adatok hozzáférhetetlenségéről

Szabó Tímea (LMP) arra emlékeztetett, hogy az új Btk. hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések tervezete lehetővé tenné, hogy már a jogerős ítéletet  megelőzően ideiglenesen hozzáférhetetlenné tegyenek egyes elektronikus adatokat. A képviselő közölte: pártjuk egyetért a gyermekpornográfia elleni küzdelemmel – amire a jogszabály hivatkozik –, de a tervezet alkalmazási köre bőven túlmegy ezen. Az LMP meggyőződése szerint nincs legitim oka annak, hogy akár csak egy blogbejegyzést el lehessen távolíttatni érvényes bírósági engedély nélkül, mert az internetcenzúrához vezethet – jelentette ki. Navracsics Tibor örömmel nyugtázta, hogy a parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy a lehető legszigorúbban kell büntetni a gyermekek elleni szexuális bűncselekményeket. A miniszter hangsúlyozta, hogy az elektronikus adatok hozzáférhetetlené tételét a bíróság rendelheti el, ráadásul az intézkedéssel szemben jogorvoslatot lehet kérni.

A pécsi pályaudvarról kérdezett a Fidesz

Nagy Csaba (Fidesz) arról érdeklődött, hogy mikorra készül el a pécsi vasúti pályaudvar rekonstrukciója. Elmondása szerint ez a kérdés már 2008-ban felmerült, amikor Pécs arra készült, hogy 2010-ben Európa kulturális fővárosa legyen. A politikus arra is kíváncsi volt, hogy a MÁV tud-e kapcsolódni a fejlesztéshez. Fónagy János államtitkár elmondta, hogy idén május végére elkészítették a felújítás terveit és már az összes engedély rendelkezésre áll. A módosított építési engedélyt kiadták, az építési határozat pedig a múlt héten emelkedett jogerőre – tette hozzá. A munkálatok várhatóan 2014 végén, legkésőbb 2015 elején érnek véget.

A nyugdíjakról, a kiotói kvóta értékesítéséről, az élelmiszerek áráról és a temetkezési költségekről volt szó az interpellációk között az Országgyűlésben.

Fidesz: jó döntés volt az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés

Csizi Péter arról beszélt, hogy a nyugdíjrendszer pénzügyi problémáinak egyik fő oka az volt, hogy 2002-10 között nem a járulékbefizetésre építették a nyugdíjak folyósíthatóságát, hanem a költségvetés évente több 100 milliárd forintos helytállási kötelezettséget nyújtott a nyugdíjalapnak. Ezt az összeget hitelből fizették, és a kötelezően vegyes rendszer a nyugdíjak kifizetésének instabilitását eredményezte – állapította meg, kiemelve: ezért döntöttek úgy, hogy lehetőséget biztosítanak a kötelező magánnyugdíjpénztárból való kilépésre. A kormánypárti politikus azt kérte: nyugtassa meg az államtitkár fiatal munkavállalókat, jól döntöttek, amikor visszaléptek az állami rendszerbe. Cséfalvay Zoltán államtitkár kiemelte: az alanyi nyugdíjak biztosítását nem lehet magántársaságokra bízni, a nyugdíjrendszer piaci szereplői kiegészítő szerepet játszhatnak. A kormány célja, hogy a nyugdíjak megőrizzék reálértéküket, és a jogszabály alapján novemberben kiegészítő emelésre kerülhet sor, ha az első 8 havi adatok alapján a várható infláció nagyobb lesz a költségvetési törvényben rögzítettnél. Az éves emelés idén 5,9 százalék lesz – jelezte, emlékeztetve a novemberi 1,6 százalékos kiegészítő növelésre.

MSZP: ki a felelős a kiotói kvótaegységek értékesítésének elmaradásáért?

Szabó Imre azt mondta, hogy nagyon jelentősen megnőtt azon családok száma, akik nem tudják kifizetni a rezsiköltségeket, és hosszú ideje hátralékokkal küzdenek. Mint kifejtette: a kormányváltáskor közel 155 millió kiotói kvótaegységet adtak át, és szerinte az elmúlt 30 hónapban e téren felelőtlen, hanyag gazdálkodás folyt. Az átadáskor 1,2 milliárd euró értékű kvótavagyont adtak át, amelynek akkori árfolyama 330 milliárd forint volt. Mára az eladható egységek értéke 22 milliárdra olvadt, az értékvesztés 310 milliárd forint – jegyezte meg, hozzátéve: ez az összeg mintegy 300 ezer otthon teljes hőszigetelésére, és az energiaszámlák közel 80 százalékkal lennének alacsonyabbak. Azt kérdezte, hogy ki a felelős az értékesítések elmaradásáért? Fónagy János elmondta, hogy tavaly és idén a Mi otthonunk felújítási és új otthon programra 2,3 milliárd, napkollektor rendszerek beszerzésére közel 3 milliárd, a fűtéskorszerűsítésre 864 milliós kerettel írtak ki pályázatot. Ezek forrásául szolgál a zöldberuházási rendszer, melynek forrásait a kiotói kvóták értékesítése jelenti. A piacon évek óta túlkínálat van, számos országnak kvótatöbblettel bír, a 2008-as válság óta a kereslet alacsony. A többletkvóta értékesítésére folyamatosan keresik a megoldást, több potenciális vevővel tárgyalnak – jelezte.

Jobbik: mit tesz a kormány, hogy ne haljanak éhen az emberek?

Rubi Gergely a magyar élelmiszerek kiváló minőségét taglalva azok rendkívül magas árára hívta fel a figyelmet. Az ellenzéki képviselők szerint elkeserítőek a kilátások, jövő év márciusig a hús, a kenyér, tejtermékek árai akár 20-30 százalékkal nőhetnek. Eközben a reálbérek egyre csökkennek – jegyezte meg, hozzátéve: a KSH adatai szerint 152 ezerrel nőtt a szegénységi küszöb alatt élők száma tavaly. Arra volt kíváncsi, hogy milyen lépéseket tesz a kormány, hogy legyen mit enniük a magyar embereknek, senkinek ne kelljen éhen halnia, és az esetleges éhséglázadásokat megelőzzék. Cséfalvay Zoltán kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az alapélelmiszerek árának növekedése idei átlagos 5,8-ról 5,4 százalékra csökken jövő évben. Hozzáfűzte: a foglalkoztatottak száma 80 ezerrel nőtt a háromnegyed évi adatokat összevetve, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében 1,2 millió embernek nyújtanak lehetőséget a munkahely megőrzésére, és arra számítanak új állások is létrejöhetnek. Az államtitkár kitért a minimálbér emelésére, és megjegyezte: az élelmiszerek egy része ma is kedvezményes áfával adózik.

MSZP: még drágább lehet a temetkezés?

Simon Gábor arról beszélt, hogy a temetkezés terén rendkívül ellentmondásos helyzet van, és jelentős tehernövekedést eredményezhet az önkormányzatoknak és a családoknak egyaránt a kormánypártok társadalmi vitára bocsátott elképzelése. A temetés végösszege akár 300-400 ezer forint is lehet – jegyezte meg, és kitért arra a javaslat azon passzusára is, miszerint a családtagoknak közjegyző előtt tett nyilatkozatához kötnék a hamvak kiadását. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, előfordulhat, hogy még drágább lesz a jövőben a temetkezés? Tállai András államtitkár kiemelte: a vonatkozó törvényjavaslatok és kormányrendeletek majdani elfogadásával nem lesz drágább a temetkezés. Mint mondta: a társadalmi vita nyomán a kormány elé kerülő javaslatban már nem szerepel a közjegyző előtti nyilatkozat, elég lesz magánokirat is, és ez semmilyen többletdíjat nem eredményez. Nem szigorítják a temetkezési vállalkozások foglalkoztatási kötelezettségét sem – jegyezte meg. Az államtitkár azt kérte az MSZP-től, ne akarjanak halálesetből politikai előnyt kovácsolni. Ilyen nagy bajban van az MSZP, hogy ki kell találni költségeket, terheket, és azt a parlamentben elmondani? – kérdezte.

Családi gazdálkodókról, a földhaszonbérletről és a közbeszerzésekről volt szó az interpellációk sorában az Országgyűlésben. A képviselők döntöttek arról is, hogy a keddi köznevelésről szóló vitanap 4 óra 20 perces lesz.

Napirend: 4 óra 20 perces lesz a köznevelésről szóló vitanap

A házelnök javaslatára az Országgyűlés döntött arról, hogy 4 óra 20 perces időkeretben tartják meg a köznevelés helyzetéről szóló keddi politikai vitanapot, amelyet az MSZP kezdeményezett és amelyet aláírásukkal támogattak jobbikos és LMP-s képviselők is. A jobbikos Dúró Dóra pártja nevében rövidnek tartotta az időkeretet, mert egy olyan témáról van szó, amely évtizedekre meghatározza az oktatás helyzetét. Hasonló véleményt fogalmazott meg az LMP-s Osztolykán Ágnes, aki szerint az oktatási intézmények államosításával kapcsolatban rengeteg kérdés vetődik fel, amihez kevés ez az időkeret. A fideszes Balla György ugyanakkor az időkeretet a „legdemokratikusabb műfajnak" nevezte, mert  – mint mondta – ilyenkor az ellenzéknek fele annyi beszédideje van, mint a kormánypártoknak, holott a parlamenti arányok nem ezt mutatják. Utalt arra is, hogy egy héttel ezelőtt ugyanígy 4 óra 20 percben tartották meg a kormánypártok által kezdeményezett vitanapot az államadósságról.

Interpellációk

MSZP: ennyit érnek a kormánynak a családi gazdálkodók?

Gőgös Zoltán, MSZP-s képviselő interpellációjában egy szeghalmi földügyről számolt be, amelyben egy gazdálkodó a korábbi kormány pályázata alapján, három évvel ezelőtt 128 hektár földet kapott, valamint két éve használta az ennek szomszédságban lévő területet is, és mindkettőre "lineár" öntöző berendezést telepített. Az egyik földterületet azonban most újra megpályáztatta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amely arról tájékoztatta a családot múlt héten, hogy jobb ajánlatot kapott, ezért elveszi tőlük a föld egy részét – tette hozzá a politikus, aki arra figyelmeztetett, hogy az öntöző rendszer működése is ellehetetlenülhet ebben a helyzetben. A szocialista képviselő az ügy felülvizsgálatát sürgette, és azt kérdezte, hogy valóban ennyit érnek a kormánynak a családi gazdálkodók? Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár választ ígért az ügyben, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodó a tulajdonos állam hozzájárulása nélkül telepítette az öntöző rendszert. Az államtitkár egyben idő előttinek tartotta Gőgös Zoltán kérdését és azt mondta, NFA hivatalos értesítését kell megvárni az ügyben.

Jobbik: volt fideszes polgármester-jelölt kapott földet

Németh Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy Pintér Sándor, Hegyszentmárton volt fideszes polgármester-jelöltje írásos kérelemre 200 hektár földet kapott használatra anélkül, hogy megfelelt volna a feltételeknek vagy egyáltalán pályázott volna. Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár válaszában hangsúlyozta: az ellenzéki képviselő nem tudja mi a különbség a haszonbérleti pályázat és a megbízási szerződés között, hiszen ez utóbbi esetében valóban nincsenek pályázati feltételek, hanem kérelmezni lehet egy nem művelt terület hasznosítását. Az államtitkár szerint, az, hogy valaki korábban fideszes jelöltként szerepelt, nem zárja ki, hogy elinduljon akár földbérlet-pályázaton, vagy kérje az NFA-tól egy nem művelt terület hasznosítását.

LMP: mikor vonja vissza a kormány a közbeszerzési jogorvoslati díjakról szóló rendeletet?

Karácsony Gergely arról beszélt, hogy a korrupció-megelőzési programban közölt adatok szerint ma a közbeszerzések 57 százaléka korrupt, és a programban kiemelt helyen szerepel, hogy felére csökkenjen az elkövetkező három évben a korrupciós ügyek aránya. Az idén ugyanakkor a vonatkozó kormányrendelet értelmében drasztikusan megemelt összegű igazgatási, szolgáltatási díjakat léptettek életbe. Hozzátette: ennek hatására drasztikusan visszaesett a jogorvoslati kérelmek száma. Arra volt kíváncsi, igaz-e, hogy az EU vizsgálja kötelezettségszegési eljárás indítását mivel a rendelet ellentétes a vonatkozó uniós irányelvekkel? Mikor vonja vissza a kormány a botrányos rendeletet? Fónagy János államtitkár kiemelte: mindig a beszerzés jelentőségéhez igazodik az igazgatási szolgáltatási díj. Az alaptalan jogorvoslati kezdeményezések ugyanakkor sokszor akadályozták a beruházások megvalósulását is – jegyezte meg. A jogorvoslati díjak nem jelentenek hátrányt a megalapozott kérelmek esetében – mutatott rá, majd kitért arra, a változások alapvetően a közbeszerzési eljárások csökkenésének, az előzetes hirdetményellenőrzés ismételt bevezetésének tudhatók be. Megalapozatlan az az értesülés, hogy az unió vizsgálná kötelezettségszegési eljárás megindítását, a kormányrendelet nem ellentétes az uniós irányelvvel – szögezte le az államtitkár.

A képviselők az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek meg a november 8-án elhunyt Danis György egykori szabad demokrata országgyűlési képviselőről.

Az MSZP elnökének nyilatkozatát bírálta a KDNP

Harrach Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy egy csütörtöki, Olaszországban megjelent cikk szerint az Európai Unió jól tenné, ha a választási törvény miatt felfüggesztené az ország tagságát. Mint mondta, másnap az MSZP elnöke is nyilatkozott itt, Mesterházy Attila azt hangsúlyozta: az unió ne nézze passzívan Magyarország fasisztává válását. Kifogásolta, hogy Mesterházy szerint egymillióan kevesebben mennek el szavazni. Talán aggódik egy olyan eszköz eltűnése miatt, amivel éltek? – tette fel a kérdést Harrach Péter, hozzátéve: „talán a szavazás napján kisebb lesz a profitja a sörgyártóknak és a húsipari cégeknek?" Arra szólította fel az MSZP-t: ne lejárassák, hanem képviseljék Európában a nemzeti ügyeket. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára a lap egy 1953-ban közölt számát mutatta fel, amely tisztelgett az akkor elhunyt Sztálin előtt, és arról is beszámolt: '56-ban is az Unitában nyilvánították ki az olasz kommunisták a véleményüket, ellenforradalommá nyilvánítva az eseményeket, gengsztereknek, fasisztáknak, provokátoroknak nevezve a magyar forradalmárokat. Szerinte: Mesterházy Attila ugyanilyen szóhasználattal él napjainkban a lapban.

LMP: helyre kell állítani az alkotmányosságot

Schiffer András (LMP) az alkotmányosság helyreállításáról szóló programjukról szólva azt mondta: túl a ciklus felén minden parlamenti pártnak kötelessége felvázolni, hogyan változtatna 2014 után az emberek sorsán. Bírálva a kormányt, azt mondta: megbénították az alkotmányos rendet, ezzel azt akadályozzák meg, hogy az állampolgári akarat érvényre juthasson a választások után. Senki nem tudhatja biztonságban a megszerzett javait - értékelt. Közölte: pártja olyan rendszert szeretne, amelyben védettek a szerzett jogok, ahol tiltott a visszamenőleges hatályú jogalkotás és szociális biztonság van. Rétvári Bence úgy fogalmazott: a centralizáció nem feltétlenül rossz egy állam esetében. Beszámolt a kormány céljairól és arról is, hogy szerinte az ellenzéki párt „hatalmas adóemelést" tervez. Nem mindegy, kinek van szerzett joga, a magánnyugdíj-pénztáraknak, vagy a nyugdíjasoknak – hangsúlyozta, hozzátéve: fontos, milyen szempontból közelítünk az egyes jogokhoz.

Jobbik: hogyan akadályozza meg a kormány az adók áthárítását?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra volt kíváncsi: hogyan akadályozza meg a kormány a tervezett adók áthárítását a lakosságra. Szerinte az egyes ágazatokra kivetett terheket a piaci szereplők eddig is a lakosságra ruházták át. Arról is beszámolt, hogy nyolc bank már bejelentette: jövőre emeli tarifáit. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár azt vetette a jobbikos képviselők szemére, hogy sosem bíztak a versenyben. Magyarországon több mint nyolc bank van – közölte, hozzátéve: a pénzintézetek versenye hozzájárulhat ahhoz, hogy ne hárítsák át az illetéket. A kormány 10 millió magyar érdekét képviseli a tekintetben, hogy az államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartja – hangsúlyozta.

MSZP: kétséges az iskolaátadás megvalósíthatósága

Lukács Zoltán (MSZP) az iskolák államosításáról beszélt, és egy betörőpároshoz hasonlította a kormányt, amellyel felbolydulást váltott ki a kormánypárti frakciókban. Kövér László házelnök azzal intette csendre az érintetteket: „a demagógia a szólásszabadság része, ezért hallgassák türelemmel a képviselőt". Erre a szocialista padsorokból kiabáltak be a politikusok, mire Kövér László az ülésterem elhagyására kérte Nyakó Istvánt (MSZP), közölve a szocialistákkal: ha nem viselkednek tisztességesen, megvonja tőlük a szót. Nyakó István a helyén maradt. Lukács Zoltán ezt követően úgy folytatta: a kormány másfél hónap múlva mintegy háromezer iskolát kíván átvenni, a folyamat pedig 1,5 millió diákot és 120 ezer pedagógust érint. Ennek ellenére még nem tudható, elvégezhető-e az intézményátadás, elegendő-e arra a forrás. Az erre hivatott intézmény szerinte nem fogja tudni ellátni az ezzel kapcsolatos feladatokat. Simicskó István államtitkár válaszában ellendrukkernek nevezte a képviselőt. Közölte: felálltak a tankerületek, és ezek vezetőinek jelölése is megtörtént. A Klebelsberg intézet jól fog működni – jelentette ki, és nem értett egyet azzal sem, hogy kevés forrás lenne a rendszerben. Luftot rúgott, tájékozódjon és kellő bizalommal tekintsen a jövő kihívásaira – mondta Lukács Zoltánnak.

Fidesz: a sport nemzeti ügy

Szalay Ferenc (Fidesz) a közösségépítés és a nemzeti büszkeség építésének egyik legfontosabb elemeként beszélt a sportról, amely a kormány számára stratégiai ágazat. Emlékeztetett: tizennégy jelentős sportág képviselője folytatott megbeszélést a miniszterelnökkel, amely során kiderült: a magyar sport és a sportkormányzat szándékai találkoznak. A képviselő bízik abban, hogy a sportágak megkapják kiemelt támogatásukat. Simicskó István hangsúlyozta, hogy a kormány nemzeti ügynek tekinti a sportot, és szerinte ilyen jelentősen senki nem lépett előre a finanszírozásban, mint a jelenlegi kabinet. Szerinte a tao-rendszer csodájára járnak világszerte, arra pedig még nem volt precedens, hogy a nem látvány-csapatsportágak képviselői leültek volna a miniszterelnökkel tárgyalni. Hangsúlyozta: a sportágak összesen 10-15 milliárd forintnyi támogatást kapnak.