A vörös csillag viselésének büntethetőségéről és a Miniszterelnökség szerkezetének átalakításáról szóló előterjesztések vitáival végződött az Országgyűlés hétfői ülése, kedden éjszaka fél 1-kor.

Rétvári: a kormány fenntartja álláspontját a vörös csillag viselése ügyében

A kormány nem ért egyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának vörös csillag viselése ügyében született ítéletével, és fenntartja az eljárás során képviselt álláspontját, amiről már számos magyarországi civil szerveződés is támogatásáról biztosította – mondta Rétvári Bence. A közigazgatási államtitkár a bíróság Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítélet végrehajtásával összefüggő határozati javaslat expozéjában kiemelte: a magyar szabályozás egyáltalán nem kivételes Európában. Több állam jogrendszere is bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát – mondta. Megjegyezte: Litvániában kifejezetten nevesítik is a kommunista múlt szimbólumait a jelképek között.

Eltérően ítéli meg a kormány hozzáállását az ellenzék

Az MSZP egyetért a kormánnyal abban, hogy a vörös csillag önkényuralmi jelképnek tekinthető Magyarországon, a kabinet strasbourgi bíróság döntésével szembeni álláspontját ugyanakkor elítélik a szocialisták. Nem úgy mint a Jobbik, amely szerint a kormány lépése a „minimum" volt ebben az ügyben és jól tette, hogy az Országgyűlés elé hozta az Emberi Jogok Európai Bíróságával folytatott jogi vitáját. Az LMP ezzel szemben a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva azt állítja, nem büntetési tételekkel, hanem az oktatás, nevelés eszközével kellene felvenni a harcot az önkényuralmi jelképek ellen. Bárándy Gergely (MSZP) az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítéletéről szóló általános vitában egyértelműsítette: elítéli a kommunista diktatúrát, a vörös csillagot önkényuralmi jelképnek tartja, azt azonban nem tudja elfogadni, hogy a magyar kormány elutasítja a strasbourgi bíróság – korábban nemzetközi szerződésekben önként vállalt – joghatóságát. Mint mondta, a kabinetnek az lehet reális célkitűzése, ha hosszú távon többségi állásponttá kívánja tenni saját nézőpontját Európában.

A szocialista képviselő egy az új Büntető törvénykönyv (Btk.) tervezetéhez benyújtott módosító javaslatukra emlékeztetett, amelyben azt kezdeményezték, hogy az önkényuralmi jelképek használatakor csak a tudatos alkalmazást büntessék, vagyis azt, ha valaki egyértelműen a demokrácia alapértékeit támadva használja azokat. Példaként említette, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján bárkit meg lehetne büntetni, aki Heineken márkájú sört iszik egy vendéglő kertjében, hiszen a nagy nyilvánosság előtt teszi közszemlére a sörgyár palackjain található vörös csillagot.

A jobbikos Staudt Gábor felszólalásában a szocialistákat kritizálta. Hangsúlyozta: az MSZP minden nemzetközi fórumon megpróbálja ellehetetleníteni Magyarországot, szerinte így történik ez most, a vörös csillag használata esetében is. A képviselő kiemelte: meg kell gátolni, hogy olyan szemlélet alakuljon ki, amely – szavai szerint – korábban a trianoni döntéshez is vezetett. Mint mondta, az említett sörrel is „kezdeni kell valamit", mert szerinte, ha egy indiai palackon horogkereszt lenne, akkor az „MSZP sem lenne ilyen liberális".

Staudt Gábor ezt követően mindenkit arra szólított fel, hogy álljon ki a kormány mellett. A jobbikos politikus úgy látja, a kormány megtette a minimumot ebben a kérdésben, és jól járt el, amikor az Országgyűlés támogatását kérte.

Az LMP nevében elsőként felszólaló Szabó Tímea a véleménynyilvánítás szabadsága mellett állt ki. Kiemelte, úgy gondolják, bárki hordhat akár sarló-kalapácsot, akár SS-egyenruhát, „csak szóba állni nem lenne szabad velük". Szabó Tímea hangsúlyozta: szánakozással tekintenek a kormány fellépésére, hiszen szerintük az önkényuralmi jelképek ellen nem lehet büntetéssel fellépni, csak oktatással és neveléssel. Schiffer András (LMP) úgy fogalmazott: nem szabad mérlegre tenni az ország nagy történelmi traumáit. „Ne hadakozzunk szimbólumokkal", inkább tágítsuk ki a szólásszabadság határait – tette hozzá.

Kivételes sürgős vita a Miniszterelnökség szerkezetének átalakításáról

Az Országgyűlés ezt követően megtárgyalta a hétfőn kivételes sürgős tárgyalással napirendre vett, a Miniszterelnökség szerkezeti átalakításáról szóló törvény módosítását. A Ház összevont általános és részletes vitát tartott az előterjesztésről, amelyet csütörtökön fogadhatnak el a képviselők.

Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár expozéjában úgy fogalmazott, az indítvány a sajtóból már megismert, a kormány szervezetalakítási szabadságába tartozó módosításokat tartalmaz. Harangozó Tamás (MSZP) felszólalásában kiemelte: az alaptörvénnyel és számos sarkalatos törvénnyel ellentétes a javaslat azon része, amely megteremti annak lehetőségét, hogy az államigazgatás egyes ágazatai, illetve egyes központi államigazgatási szervek irányítására a miniszterelnök is kijelölhető legyen kormányrendeletben. A szocialista politikus szerint ezzel a törvényjavaslattal a kormány megteremtette annak esélyét, hogy Orbán Viktor a jövőben akár a rendőrséget, vagy akár más hatóságokat, hivatalokat is személyesen vezethesse. Az államtitkár válaszában azt mondta, az indítvány törvényszerű, az ország alkotmányos berendezkedése alapján pedig a kormányfő is a kabinet tagja, ezért ő is kaphat közvetlen irányítási lehetőséget.

Az ülést vezető Balczó Zoltán lezárta a vitát, majd - többek között a Fidesz Pócs János tejtermelőkért, és a jobbikos Ferenczi Gábor tapolcai kórházért aggódó napirend utáni felszólalása után – bezárta az ülésnapot is. Az Országgyűlés kedden reggel folytatja munkáját.

Az eszközkezelőt érintő törvényjavaslat módosítása után a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló jogszabályok változtatásáról szóló általános vitával folytatta ülését a parlament.

Módosult az eszközkezelőről szóló törvény

Az Országgyűlés hétfőn módosította a nemzeti eszközkezelőről szóló törvényt: a változtatás lehetővé teszi például azt, hogy a bérlő halála után a vele együtt lakók tovább bérelhetik az ingatlant. Emellett a törvény kiveszi a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t a társasági adó hatálya alól. Az Országgyűlés 339 igen és 9 nem szavazat mellett fogadta el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amely törli a törvényből a kényszerértékesítési kvóta, valamint a szociálisan rászoruló személy meghatározását, és felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben határozza meg a szociálisan rászorulók körét és a rászorultság igazolásának módját, valamint az eszközkezelő által megvásárolandó lakóingatlanok maximális számát és kiválasztásuk módját is. Emellett kivették az ingatlan megvásárlásának feltételei közül azt, hogy a hiteladós vagy a vele együtt élő házastársa vagy élettársa legalább két gyermeket kell, hogy neveljen. Az eszközkezelő a kormány és a bankszövetség megállapodása szerint az eredetileg tervezett ötezer ingatlan helyett 25 ezer lakóingatlant vásárol meg 2014-ig.

Hatályon kívül helyezhetik a közcégeknél a BKV-botrány után előírt szigorítások egy részét

Nem kapott többséget hétfőn a parlamentben az az LMP-s módosító javaslat, amely hatályban hagyta volna a köztulajdonban álló – állami és önkormányzati – gazdasági társaságoknál 2009 óta alkalmazott szigorú végkielégítési és prémiumfizetési szabályokat. Az ellenzéki párt név szerinti szavazást kért azoknak a BKV-s végkielégítési botrányok után meghozott korlátozó rendelkezéseknek a fenntartásáról, amelyeket a kormány az új munka törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti szabályok között eltörölne. Szél Bernadett és Schiffer András indítványát azonban nem támogatta a kormányoldal.

Egy évvel eltolják a stadionok biztonsági rendszerének kivitelezését

Egy évvel, 2013 július elsejére tolnák ki a határidejét a 14 stadionban bevezetendő beléptető rendszer átadásának. Kovács Péter (Fidesz) önálló képviselői indítványában az szerepel, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség kérésére módosítják a dátumot. Czene Attila államtitkár a kormány nevében támogatta a javaslatot. Vincze László (Fidesz) szintén támogatásáról biztosította az előterjesztőt, Szilágyi György (Jobbik) szerint a rendszer egésze hibás elgondoláson és koncepción alapszik, az LMP-s Szabó Tímea pedig azt mondta, nem szabad börtönt csinálni a stadionokból, és sem hazai, sem nemzetközi gyakorlat nem támasztja alá az elképzelt beléptető kapuk létrehozását.

Vita a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénymódosításokról

A határozathozatalokat követően a fideszes Vas Imre ismertette azon előterjesztését, amely a cégnyilvánosságot, a bírósági cégeljárást és a végelszámolást érintő, tavaly hozott törvénymódosításokat pontosítja. A kormánypárti politikus indítványa törvényi követelménnyé tenné például, hogy a felszámoló szervezet tulajdonosi szerkezete átlátható legyen, és a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 5 százalékával rendelkező személyek, szervezetek ténylegesen megismerhetők legyenek. Vas Imre előterjesztése emellett egyebek mellett rendezni kívánja azt a gyakorlati problémát, amikor a külföldi illetőségű magánszemély, vagy szervezet sem az állami adóhatóság által kiadott adóazonosító számmal, sem pedig az illetősége szerinti államban kiadott közteherviselési azonosítóval sem rendelkezik. A vitában felszólaló ellenzéki képviselők egybehangzóan azt emelték ki, hogy a kormányoldal most a decemberi törvényalkotás során elkövetett hibákat igyekszik orvosolni. Simon Gábor (MSZP) úgy fogalmazott, a Fidesznek nem kapkodva, hanem elegendő időt hagyva és megfelelő szakemberekkel kellene törvényeket írnia. Schiffer András (LMP) támogathatónak nevezte a módosításokat, ugyanakkor hangsúlyozta: a kabinetnek fel kell hagynia a "törvényhozási dömpinggel", mert abba szerinte előre be van kódolva a hiba. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a vitában elmondta, a kormány megvizsgálta az előterjesztést és támogatta azt. Mint mondta, a közigazgatási egyeztetés során nem érkezett kifogás az egyéni képviselői indítvánnyal szemben.

Az elnöklő Ujhelyi István lezárta az általános vitát, majd így tett a víziközlekedésről szóló törvénymódosítás részletes vitájával is.

Elfogadták a romaintegráció évtizede programról szóló jelentést

Elfogadta az Országgyűlés a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervéről szóló határozati javaslat módosításáról szóló előterjesztést, valamint a Roma integráció évtizede program stratégiai terve és a Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia összhangjáról szóló jelentést, illetve az annak elfogadásáról szóló határozati javaslatot is.

Szigorították és pontosították a géntechnológiai tevékenység szabályait

Az Országgyűlés 336 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a géntechnológiai tevékenységről szóló jogszabály módosítását, amelynek célja, hogy megőrizze Magyarország teljes GMO-mentességét a jövő generációk védelme érdekében. A módosítás tovább szigorítja és tovább pontosítja a géntechnológiai tevékenység szabályait. A törvény ezt követően tartalmazza azt a már korábban kezdeményezett lényeges érdemi módosítást, amely a fajtatulajdonosok együttműködési kötelezettségét és a fajtatulajdonosoktól független vizsgálatok lefolytatását szabályozza. A változtatás bővíti a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság jogköret. A hatóság a módosítás életbelépése után kiegészítő, ellenőrző vizsgálatok lefolytatását írhatja elő a kérelmező számára, illetve maga is ilyen vizsgálatokat folytathat le a környezeti hatások megítélése érdekében. További fontos újdonság a mintaadási kötelezettség bevezetése, amely lehetővé teszi a hatóságnak a vizsgálatok lefolytatását.

Eltörölte a parlament az idén bevezetett katasztrófavédelmi hozzájárulást

A katasztrófavédelmi törvény összes olyan rendelkezését hatályon kívül helyezték, amely összefüggésben áll a katasztrófavédelmi hozzájárulással. A képviselők 253 igen szavazattal, egy nem ellenében és 89 tartózkodás mellett döntöttek az év elején bevezetett teher eltörléséről. A Rogán Antal fideszes frakcióvető és több más kormánypárti politikus által jegyzett módosítás azzal indokolja a katasztrófavédelmi hozzájárulás megszüntetését, hogy annak meghatározása sok esetben lehetetlen volt, így az mindössze többletköltséget jelentett a fizetésre kötelezetteknek. A fideszes és KDNP-s képviselők indítványukban emlékeztetnek: a katasztrófavédelemről szóló, illetve az ahhoz kapcsolódó törvények tavalyi módosítása után 2012-től kellett katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetniük a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknek.

Nem lesz népszavazás az LMP kérdéssoráról

Az Országgyűlés elutasította a népszavazás kiírását abban a négy kérdésben, amelyben az LMP kezdeményezett referendumot. A parlament kormánypárti szavazatokkal azután döntött erről, hogy az ellenzéki párt átlagosan 135 ezer aláírást gyűjtött kérdőíveihez, vagyis a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges 200 ezer támogatónál kevesebbet. A népszavazás kiírását az LMP mellett az MSZP és a Demokratikus Koalíció független képviselői támogatták minden esetben, a tankötelezettség korhatárának fenntartásánál viszont a fideszes Pokorni Zoltán is mellette szavazott. Az LMP arról kérdezte volna meg az embereket, hogy a munkáltató köteles legyen-e a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni az alapszabadság kétharmadát, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen-e, továbbá arra is rákérdeztek volna, hogy elő lehessen-e írni száz napnál hosszabb próbaidőt. A kérdéseik között szerepelt az is, hogy a tankötelezettség továbbra is a 18 éves kor betöltéséig tartson-e.

A Ház elfogadta a kormány afganisztáni szerepvállalást érintő beszámolóját

Az Országgyűlés elfogadta a kormány beszámolóját, amelyben a kabinet arról ad tájékoztatást, hogy négy hónappal, szeptember 1-jéig meghosszabbította a Mi-35 Légikiképzés-támogató Csoport (Air Mentor Team) afganisztáni megbízatását. A képviselők 283 igen szavazattal, 45 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett hagyták jóvá Hende Csaba honvédelmi miniszter tájékoztatását. A tárcavezető előterjesztésében arra emlékeztetett, az alaptörvény a kormányt arra kötelezi, hogy - a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett - haladéktalanul számoljon be az Országgyűlésnek a honvédség európai uniós vagy NATO-döntésen alapuló alkalmazásáról, valamint csapatmozgásáról. Az előterjesztés értelmében a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az Mi-35 Légikiképzés-támogató Csoport további négy hónappal meghosszabbítsa részvételét az Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) tevékenységében. Hende Csaba szerint ez egyértelműen hozzájárul Magyarország kedvező nemzetközi megítéléséhez, ráadásul meglátása alapján a szerepvállalásnak komoly politikai hozadéka is van a rendezést támogató szervezetekben, így a NATO-ban, az Európai Unióban és az ENSZ-ben.

A tűzoltók eszközeiről, a közoktatásról, a  kolozsvári magyar kulturális intézetről és a kormányablakokról is kérdéseket tettek fel a képviselők, a parlamentben.

A tűzoltók eszközfejlesztéséről beszélt az MSZP

Pál Tibor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány korábban megszüntette a biztosítási adót és most el akarja törölni a katasztrófavédelmi hozzájárulást is. A képviselő azt kérdezte, hogy a kabinet a források elvonása után miből kívánja fejleszteni a tűzoltóság eszközeit. Tállai András államtitkár válaszként emlékeztetett arra, hogy a szocialisták nem támogatták a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevezetését, most pedig bírálják annak kivezetését. Hozzátette, a katasztrófavédelmi, illetve tűzvédelmi hozzájárulások összegéből tervezett fejlesztések valóra fognak válni.

A Jobbik a közoktatásról

Hegedűs Lorántné (Jobbik) hangsúlyozta, hogy miközben a kabinet kommunikációja szerint a köznevelési rendszer fenntartása a magyar állam feladata, egy nemrégiben született kormánydöntés nyomán az iskolák tulajdonjoga és azok működtetésének kötelezettsége is az önkormányzatoknál maradna. Mint mondta, a települések sok esetben a helyi történelmi egyházakkal állapodnak meg, de van amikor „rossz és cinikus" megoldást választanak és üzleti vagyonná minősítik az iskola épületét. Halász János államtitkár azt felelte, hogy a kormány a kezdettől fogva egyszerűsíteni kívánja a közoktatást érintő alapvető kérdéseket. Hozzátette, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény világosan megjelenítette az állami fenntartás mellett a települési önkormányzatok részvállalásának lehetőségét.

LMP: a fiatalok fele külföldön képzeli el a jövőjét

Szél Bernadett (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fiatalok fele külföldön képzeli el a jövőjét. A politikus arra volt kíváncsi, hogy mit tesz ez ellen a kormányzat. Cséfalvay Zoltán azt felelte, hogy a fiatalokat a 16 százalékos, arányos egykulcsos jövedelemadóval lehet Magyarországon tartani. Hangsúlyozta, hogy ez az adóforma támogatja azokat, akik arra törekszenek, hogy minél többet érjenek el, és azt üzeni, hogy megéri tanulni.

A Fidesz a kolozsvári magyar kulturális intézetről

L. Simon László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kolozsvári magyar kulturális intézet alapításának tervét az erdélyi magyar értelmiség és közélet szereplői egyaránt fontos lépésnek tartják. Hangsúlyozta, hogy a korábbi bukaresti útján az akkori román kormány együttműködési szándékát is látták, de azóta fordulat állt be román politikában. A képviselő azt kérdezte, a kormány fenntartja-e a szándékát, hogy mielőbb kulturális intézet nyílhasson Kolozsvárott. Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy jelenleg 17 országban 19 helyen van Balassi Intézet, és a kabinet úgy gondolja, hogy ezt a hálózatot nem gyengíteni, hanem erősíteni kell.

A kormányablakok szerepéről beszélt a KDNP

Básthy Tamás (KDNP) aki arról beszélt, hogy a kormányablakoknál jelenleg 61-féle ügyet lehet elintézni, azt kérdezte, hogy azok működéséről milyen tapasztalatokkal rendelkezik a kormányzat. Rétvári Bence államtitkár válaszként azt mondta, jelen pillanatban 99 kormányablak szolgálja az állampolgárokat, de reményeik szerint ezek számát sikerül majd 300 fölé emelni. Hozzátette, ezek reggel nyolctól este nyolcig tartó nyitvatartási ideje is alkalmazkodik az állampolgárokhoz.

A nők helyzetéről, a Paksi Atomerőmű bővítéséről, a vasútvonalak bezárásáról, a nemzeti konzultációról, a plázastopról és az állami földpályázatokról szóltak az azonnali kérdések, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az LMP a kormány családpolitikáját bírálta

Ertsey Katalin (LMP) a nők helyzetéről beszélt felszólalásában, és bírálva a nemzeti konzultáció ezzel kapcsolatos kérdéseit, azt mondta: a nők kiszorultak a nemzeti együttműködés rendszeréből, munkavállalásuk ügyében a tétlenség jellemzi a kormányzatot. Kifogásolta a kormány családpolitikáját is, a többi közt azt, hogy a kismamákat kihagyták a munkaügyi képzések lehetőségéből. Soltész Miklós államtitkár válaszában azokat az intézkedéseket sorolta, amelyeket a családok érdekében hozott a kormány, például a gyest említette, amelyet ismét a gyermek három éves koráig lehet igénybe venni. Szerinte a politikusnak más szemmel kellene néznie a nők helyzetét, ha nem látja a megtett intézkedések fontosságát.

MSZP: az energetika kérdésében is megszűnt a konszenzus

Harangozó Tamás (MSZP) energetikai kérdésekről szólva az országgyűlési kontrollt és a nyilvánosság fontosságát hangsúlyozta. Szerinte a kormány két évvel ezelőtt felrúgta ezt a konszenzust. Úgy vélte: az atomerőmű-bővétés esetében is letért erről az útról a kabinet, ezért a kormány álláspontjának tisztázását kérte az ügyben: kizárólag orosz féllel tárgyaltak-e. Völner Pál államtitkár az atomerőmű kérdésében azt válaszolta: a jelenlegi kormányzat sem tért el a korábbi konszenzustól, de mint mondta, a döntés-előkészítésről nem napi szinten kell tájékoztatást adni, és nem a sajtón keresztül kell üzengetni. Azt mondta: több féllel folynak a tárgyalások, az érdemi döntéshozatalnál már szélesebb körben is konzultál majd a kormányzat.

A Jobbik a vasútvonalak esetleges bezárását bírálta

Bödecs Barna (Jobbik) arra várt választ, meg tudja-e védeni a kormány a vasútvonalakat „a mocskos, büdös IMF-től". Idézte a hétvégén napvilágra került felvételek tartalmát, és feltette a kérdést: hazudik-e az azóta elbocsátott D. G. a hangfelvételen, amelyen azt mondta: a kormány bezárna egyes vasútvonalakat, de megvárja, hogy ezt ráfoghassa az IMF-re. Völner Pál államtitkár kijelentette: vonalbezárásokról nem lesz és most sincs szó. Hozzátette: a megtakarításokat konkrét számok jelzik egyes járatok megszüntetése által. Hogy hogyan rángassunk bele állami vezetőket valótlan kijelentés-környezetbe, a magyar média sajátossága – mondta az államtitkár, aki ezt nagyon rossz gyakorlatnak nevezte.

Az LMP a belügyminiszter volt cégének állami juttatásaira kérdezett rá

Az LMP-s Dorosz Dávid arra várt választ a belügyminisztertől: véletlen-e, hogy volt cége sokkal több állami pályázaton nyer, mint korábban, és véletlen-e az, hogy a céget Kántor Tibornak, Simicska Lajos munkatársának adta el. Úgy fogalmazott: az elmúlt két év kormányzása arról szólt, hogy Cosa Nostra szerű hálózatok jöttek létre, amelyek uralják a gazdaságot. „Haveroknak milliárdok, az embereknek új adók" – azt mondta, ez a kormány kétéves politizálásának eredménye. Pintér Sándor belügyminiszter azt válaszolta: nem érti, miért neki tette fel a kérdést, hiszen cégét, a Civil Biztonsági Szolgálatot a legjobb ajánlattevőnek adta el, amikor miniszteri felkérést kapott. Az említett közbeszerzésekkel kapcsolatban közölte: egyiket sem a Belügyminisztérium írta ki és bírálta el, így neki, az eladott cég későbbi közbeszerzéseihez semmi köze. A miniszter célzatosnak és személyeskedőnek tartotta a kérdést.

MSZP: a nemzeti konzultáció szemfényvesztés

Nyakó István, az MSZP képviselője szemfényvesztésnek nevezte az új nemzeti konzultációt. Feltette a kérdést: ha Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár egy interjúban azt mondta, nem lesz gyakorlati haszna a munkaügyi politikában a konzultációnak, akkor annak mi értelme. Kijelentette azt is: szerinte törvénysértő módon gyűjtöttek állampolgárokról adatokat. Navracsics Tibor miniszter azt válaszolta: a költségek kérdőívenként összesen 100-105 forint körüliek, összesen pedig mintegy 800 millió forintot tesznek ki, miközben egy népszavazás több mint 5 milliárd forintba kerül, holott a konzultáción is ugyanúgy lehetősége van a válaszadásra. Hangsúlyozta: a korábbi kérdőívek válaszait a mindennapi döntéshozatalban is alkalmazták.

Az LMP a plázastoppal kapcsolatos döntéseket vitatta

Szabó Rebeka (LMP) a plázastoppal kapcsolatban kijelentette: élelmiszerüzletnek akkor sincs esélye kinyitni, ha kicsi, miközben a többszörös méretű, más profilú boltoknak igen. Szerinte ennek csak az az oka, hogy a kormányhoz közel álló cégek konkurenciáját korlátozza az erről döntő bizottság. Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte, hogy a bizottság minden adata elérhető, és kormányrendelet szabályozza, hogy döntése meghozatalakor milyen szempontokat kell figyelembe vennie.

A Jobbik a földpályázatok eredményét kifogásolta

Varga Géza (Jobbik) az állami földpályázatokkal kapcsolatban azt mondta: számos pályázatot szeretett volna átnézni, de sokszor hiányzott a nyertes beadványa sőt még az értékelő dokumentum is. Máskor, a nyertesek és a vesztesek pályázatának összehasonlításával minden esetben azt állapította meg: a vesztes beadvány sokkal többre értékelhető. A politikus törvénysértést sejtett, de mint mondta, a pályázatokat csak titoktartás mellett lehet vizsgálni, így erről nem beszélhet. Budai Gyula államtitkár közölte: ha az átnézett pályázatok között törvénysértésre utaló adatokat fedezett fel, akkor feljelentést kellene tennie. Szerinte azonban a képviselő azért nem tesz lépéseket, mert nem találhatott olyan esetet, ami ne állná ki a törvényesség próbáját.

A gazdaság szerkezetéről, az Erzsébet-programról, a fiatalok elvándorlásáról és a drogok elleni küzdelemről is kérdeztek a képviselők a parlamentben a hétfői interpellációk során. Ezt követően az azonnali kérdések órájával folytatták munkájukat a képviselők.

Fidesz: hogyan hatott a kormány a gazdaság szerkezetének átalakulására

Koszorús László (Fidesz) azt kérdezte, hogy az eddig elvégzett kormányzati munka milyen hatásokkal volt a gazdaság szerkezetének átalakulására és hogy lehet-e arra további pozitív hatást gyakorolni. A politikus hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt években számos erőfeszítést tett a gazdaság és a magas hozzáadott értéket előállító termelői szektort erősítse. Példaként említette a kecskeméti Mercedes üzem felépítését és a győri Audi kapacitásbővítését. Hozzátette, ezekben az esetekben a kis- és középvállalkozói szektor szereplői beszállítóként kapcsolódhatnak be a termelésbe. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszként leszögezte, hogy a kormány fő stratégiájában szerepel a magas hozzáadott értékű termelés erősítése valamint a foglalkoztatás bővítése. Szavai szerint mindkét szempontból kiemelt a kis- és közepes vállalkozások bővítése és támogatása. A szektor helyzetének javítása érdekében a likviditás növelését, a gazdasági operatív programok bővítését és a Bankszövetséggel kötött megállapodást emelte ki.

Az Erzsébet-programot bírálta az MSZP

Nemény András (MSZP) kínosnak nevezte, hogy a Magyar Nemzeti  Üdülési Alapítvány az Erzsébet-program keretei között olyan áron kínálja a kedvezményesnek nevezett üdülést, amit ugyanazokon a nyaralóhelyeken támogatás nélkül is meg lehet kapni. Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta, hogy az üdülési program az adófizetőknek egyetlen forintjába sem kerül. A szocialista képviselő interpellációja azoknak az érdekeit szolgálja, akik eddig évente 23 milliárd forint nyereséget vittek ki az országból, ami most itt marad – mondta. Amikor az Erzsébet-programot támadják, akkor egy olyan programot támadnak, amely a mindenki nyer elve alapján működik – jelentette ki.

A külföldre távozó fiatalokról beszélt a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a KSH prognózisára hivatkozva azt mondta, hogy az osztrák és német munkaerőpiaci nyitás miatt 2020-ig mintegy 120 ezer – jellemzően jól képzett és fiatal – munkavállaló távozhat Magyarországról hosszabb időre. Hozzátette, a Tárki felmérése szerint a harminc évesnél fiatalabb magyaroknak körülbelül a fele szeretne hosszabb vagy rövidebb időre külföldön letelepedni. A képviselő azt akarta tudni, hogy a kormány hogyan akar változtatni ezen. Cséfalvay Zoltán válaszként azt mondta, hogy a Tárki adatai szerint 2012 elején a felnőtt lakosság 13 százaléka tervezte azt, hogy néhány hétre vagy hónapra, 16 százaléka pedig azt, hogy néhány évre menne külföldre, míg összesen hét százalékuk mondta azt, hogy kivándorolna. Leszögezte, hogy amikor kivándorlásról beszélnek, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy más megfogalmazni egy tényleges szándékot és „más a tényleges valóság".

A dizájnerdrogok elleni fellépést sürgette a KDNP

Stágel Bence a fiatalokra leselkedő egyik legkomolyabb veszélynek nevezte a kábítószerek és ezen belül is az úgynevezett dizájnerdrogok terjedését. Hangsúlyozta, hogy ezeknek az előállítása viszonylag nehezen ellenőrizhető módon történik, ráadásul hatásaik sokkal intenzívebbek, mivel rövid idő alatt súlyosabb egészségkárosodást idézhetnek elő, mint a klasszikus kábítószerek. A politikus azt kérdezte, mennyiben sikerült ezeket a drogokat visszaszorítani. Halász János azt felelte, hogy a kormány gyorsan és határozottan lépett fel ezek ellen a szerek ellen, a szakértői adatok szerint közel ötödére csökkent a dizájnerdrogok miatt kórházba kerültek száma. Hozzátette, jelenleg három éves börtönbüntetésre számíthat az, aki ezekkel a kábítószerekkel kereskedik.

Azonnali kérdések

Az MSZP javítana az onkológiai ellátáson

A szocialista Mesterházy Attila a rákbetegek kezeléséről szólva úgy vélte: az ellátás minősége nagyban függ attól, kit, melyik település, mely kórházába kezelnek. A politikus a betegség kezelésére nagyobb forrásokat biztosítana, de szerinte a gyógyszerkassza megkurtítása is nehezítette a betegek helyzetét. Feltette a kérdést: mit tesz a kormányzat az ellátás javítása érdekében. Szócska Miklós államtitkár válaszában a népegészségügy területén tett kormányzati erőfeszítéseket sorolta, például a dohányzási tilalom bevezetését.  Emlékeztetett arra, hogy tavaly ősszel nemzetközi gyógyszerhiány alakult ki, ám ezt a kormányzat azonnal kezelte, és biztosította a folyamatos ellátást. Szólt arról is, hogy az ellátás csúcsa, az Országos Onkológiai Intézet fejlesztése befejeződött, a regionális intézmények ezután jönnek.

A Jobbik Matocsy György CNN-nek adott nyilatkozatát bírálta

Volner János (Jobbik) szerint Matolcsy György CNN-nek adott interjújában a valósággal szöges ellentétben lévő állításokat fogalmazott meg a nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető gazdasági növekedésről szóló kijelentésével kapcsolatban feltette a kérdést: ha zuhan a gazdasági teljesítmény, mitől növekedne a gazdaság? Cséfalvay Zoltán államtitkár ugyanakkor úgy vélte: a miniszter az államháztartás helyzetére, a deficit alacsonyan tartására és a csökkenő adósságpályára utalt. Ez alapján állapította meg, hogy az ország jó eséllyel tölthet be a jövőben központi szerepet a közép-európai régióban.

A rokkantsági nyugdíjakról, a tapolcai kórház jövőjéről és a földbérleti szerződésekről volt szó az interpellációs blokk elején hétfőn a parlamentben.

Napirend előtt Kövér László házelnök bejelentette, hogy a hétfői nappal lemond országgyűlési képviselői mandátumáról Bánki Erik (Fidesz), aki a jövőben európai parlamenti képviselőként folytatja munkáját. A képviselők jóváhagyták a Fidesz-frakció javaslatát, hogy a 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját hétfő este folytassák le, a részletes vitát pedig csütörtökön tartsák. A hétfői napirend a Fidesz javaslatára kiegészült a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés kivételes sürgős eljárásban történő megtárgyalásával és határozathozatalával. A zárószavazás csütörtökön lesz. Szintén a nagyobbik kormánypárt kezdeményezésére az egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját csütörtökön tartják.

MSZP: rengeteg problémát jelent a rokkantsági nyugdíjak megszüntetése

A szocialista Tóth Csaba szerint a rokkantsági nyugdíjak megszüntetése rengeteg problémát jelent: akik most jelentkeztek a felülvizsgálatra, akár jövő év végéig is várhatnak arra, befogadja-e őket az új rendszer, addig nem tudják, lesz-e ellátásuk és milyen összegű. Interpellációjában kiemelte: a nagy átalakítás után akik hosszú évekig rokkantsági nyugdíjban részesültek, és így érték volna el a nyugdíjkorhatárt, elvesztették ezt a lehetőséget az idei évtől, így sem nyugdíjasok, sem rokkantnyugdíjasok nem lehetnek. Azt kérdezte az államtitkártól, egyetért-e azzal, hogy a rokkantsági ellátásban lévők nem lehetnek sosem nyugdíjasok, és nem tudnak élni semmilyen, a korbetöltött nyugdíjasoknak most járó kedvezménnyel. Halász János államtitkár közölte, azon rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők kérhetik nyugellátásuk megállapítását, akik megszerzik a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt, azaz a rokkantak is lehetnek nyugdíjasok. A rokkantsági nyugdíjban töltött idő 2012. január 1. előtt sem minősült szolgálati időnek – hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: úgy tűnik, a képviselő elfelejtett tájékozódni saját frakciója többségének véleményéről, és Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő, valamint Veres János korábbi miniszter nyilatkozatát idézte a strukturális átalakítások szükségességéről.

Jobbik: „kórházrombolás" zajlik Tapolcán

Ferenczi Gábor (Jobbik) a tapolcai kórház újabb leépítése kapcsán azt mondta, hogy életmentő, gyógyító műtétekre, belgyógyászati beavatkozásokra nem fog sor kerülni. Nem akarják tudomásul venni – mondta –, hogy hatvanezer állandó lakosnak, a turisztikai szezonban 200 ezer embernek lenne szüksége ellátásra, vagy akár életmentő műtétekre is. Ha megszűntetik az aktív betegellátását, nem sérül a kórház, az ellátás? Átgondolták a betegek szállítása mennyibe fog majd kerülni? – sorolta, megjegyezve, hogy a legközelebbi kórház 35 kilométerre van. Halász János szerint a betegellátás nincs veszélyben Tapolcán és környékén, a betegek érdekei alapján alakítják ki az új rendszert; szempont a betegbiztonság, az egyenlő hozzáférési esély. A tapolcai kórházban a krónikus fekvőbeteg szakellátási kapacitások, ágyak száma összességében nem változik, sürgősségi osztály pedig eddig sem volt - fejtette ki, hozzátéve: azon dolgoznak, hogy 2012. július 1-jétől a meghosszabbított járóbeteg szakrendelésekre pluszforrást biztosítsanak, hogy adott esetben sürgősségi osztályra se kelljen szállítani a betegeket.

LMP: botrányos földbérleti döntések

Szabó Rebeka azt kérte, hogy a szakminiszter „a további mellébeszélés" helyett magyarázza meg, hogyan lehetséges, hogy Fejér megye 11 településén a helyi gazdálkodók egyetlen négyzetméter földhöz sem jutottak, a borsodi Mezőségben a földek több mint 50 százaléka három vállalkozáshoz került, Bács-Kiskun megyében a 36 elnyert földből 26 két egymással üzleti kapcsolatban álló családnak jutott, akiknek nincsenek állataik. Elszámoltatják a politikailag determinált földosztás felelőseit? – kérdezte az LMP-s politikus, aki szerint a korrupció, a hivatali visszaélés, az állami vagyon, illetve az uniós támogatások terhére elkövetett illegális pártfinanszírozás gyanúja is felmerülhet.

Fazekas Sándor miniszter úgy válaszolt, jó lenne, ha már valami eredetit és újat mondana a képviselő, mert jó párszor megválaszolták már ezeket a kérdéseket. A pályázati feltétel egyértelmű: helyben lakó gazdákat támogatnak, feltétel az állattartás, és fontos az üzleti terv is, ahol „nem a szavaknak, hanem a számoknak kell stimmelniük" – rögzítette. A miniszter a Fejér megyére vonatkozó állításokat teljesen tévesnek nevezte, ott – mondta – eddig egyetlen bérlő volt, és most 39 van. Dél-Borsodban az eggyel szemben 25 új van, és egy oligarcha, vagy nagybirtokos sincs közöttük, Bács-Kiskun megyében a két család 50, illetve 90 hektárt nyert, 165 pályázat feldolgozás alatt áll. A vidék jobb megismerését és a pályázati feltételek elsajátítását ajánlotta a képviselőnek.

MSZP: a kormány recesszióba vitte az országot

Józsa István (MSZP) szerint a megélhetés nem biztosabb, de a gazdasági kilátásaink sem lettek jobbak az elmúlt két évben. Kifogásolta azt is, hogy míg a miniszterelnök korábban elküldte az IMF-et, addig most visszahívja a valutaalapot. Úgy vélte: a kormány recesszióba vitte az országot, Matolcsy György „tündérországa" helyett visszaesés van, ezért jobb belátásra kell bírni Orbán Viktor miniszterelnököt. Cséfalvay Zoltán államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy kockázatos az európai és a világgazdaság. Utalva az MSZP-s politikus egyik javaslatára azt mondta, az országvédelmi alapra szükség van, ezért az, a képviselő javaslatával ellentétben nem használható fel más célokra. Arra kérte Józsát, vonja vissza erről szóló javaslatát, majd kijelentette: a szocialisták mindig felelőtlenül gondolkodtak és javíthatatlanok. A kormány eddigi intézkedéseinek köszönhetően Magyarország hosszú idő óta először képes 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt – hangsúlyozta.

LMP: a kormány a vasúti felújításoknál is a Fidesz-közeli cégeket juttatja helyzetbe

Jávor Benedek (LMP) a „vasútrombolás" káros hatásairól, a mellékvonalak felszámolásának visszásságairól beszélt. Mint mondta, hétvégén kiderült, hogyan próbál a kormány minél nagyobb lehetőséget adni Fidesz-közeli cégek számára a vasúti felújításból, és az is: olyan területeken újítják meg a vonalakat, ahol arra nincs is szükség. Emlékeztetve egy hétvégén napvilágra került felvételre, azt mondta: vasúti vonalakat zárna be a kormány, csak megvárja, hogy ezt rá lehessen fogni a Nemzetközi Valutaalapra. Szükségesnek nevezte egy olyan vizsgálóbizottság felállítását, amely ezeket a visszás ügyeket tárja fel. Fónagy János államtitkár szerint az említett ügy azt példázza, hogyan lesz „egy politikai kukkolásból egy ellenzéki párt árnyékra ugrása". Kijelentette: az említett felvételen egy magánbeszélgetés során egy olyan menetrendi szakértő beszél „szamárságokat", aki nem a minisztérium munkatársa. Az orvul rögzített felvételen elhangzottak nem igazak – közölte. Kijelentette: a Fidesz nem bezárni akarja a mellékvonalakat, hanem megnyitotta; a Fidesz építeni akarja a hálózatot, nem rombolni, annak ellenére, hogy olyan leromlott hálózatot vett át, amelyet minimum 10-15 év alatt lehet javítani.

A Jobbik a földpályázati eljárásokat bírálta

A jobbikos Magyar Zoltán az állami földpályázatokkal kapcsolatban azt mondta: már minden gazdaszervezet bírálta az eljárást, de a kormányzat nem fogadta meg érveiket. Felháborítónak tartja, hogy létezhetnek olyan pályázatok, ahol a döntés indokait az érintettek nem ismerhetik meg, és jogorvoslati lehetőségük sincs. A politikus szerint az ország leggazdagabb 1 százaléka vitte el az uniós támogatások 40 százalékát. Fazekas Sándor szakminiszter közölte: az agrárium válsága kapcsán a szocialistákat jelentős felelősség terheli, hiszen az ő klientúrájuk volt az előző évek nyertese. A Fidesz-kormány szerinte tiszta helyzetet teremtett a földhaszonbérleti pályázati rendszerben. Mindig van persze 5-10 földügy, amelyet megpróbálnak behozni a politikai térbe – mondta –, eközben azonban mintegy 700 szerződést kötött már az állam.

KDNP: a tehermegosztás új rendszerére van szükség

Pálffy István az adósságról szólva közölte: az elmúlt két évtized liberális félrevezetése az volt, hogy van alternatíva, csak azt nem mondták, hogy ezt hitelből kell fedezni. Az adósság mindenkire hat, vállalatokra, magánszemélyekre – közölte, hozzáfűzve: két társadalmi osztály van, adósoké és hitelezőké. A politikus szerint a tehermegosztás új rendszerére van szükség ahhoz, hogy megszűnjön az eladósodott emberek és társadalmak kora. Cséfalvay Zoltán a spanyolországi eseményekre utalt felszólalásában: a 100 milliárd eurós mentőcsomag jelentősen, 90 százalék fölé emeli az ország adósságállományát, ami már visszafoghatja a gazdasági növekedést. Magyarországon ezzel szemben a 2010-es tetőpont óta fokozatosan csökken az államadósság – mondta, felhívva a figyelmet arra is, hogy Magyarország a devizahitelezés megoldásánál az embereket próbálta segíteni.

Fidesz: a büntetlenség vége

Kocsit Máté (Fidesz) a rendőri vezetők őrizetbe vételével kapcsolatban arról beszélt: jó úton halad a rendőrség megújítása, a korrupció felszámolása a szervezeten belül. Örömmel hallotta – mondta –, hogy a belügyminiszter nem hátrált meg a zsarolás által, hanem kemény fellépést ígért. Visszafordíthatatlan megtisztulási folyamat indult, amelyet az illetékesek végig fognak vinni – mondta, hozzátéve: a kormánypártok rendet ígértek, amelynek része a korrupció felszámolása is. Kontrát Károly belügyi államtitkár a kormány programjára emlékeztetett, amely szerint nemzeti ügy egy új rendőrség megszületése. A kabinet ezért módosította a rendőrség jogállását, szervezetét, és hozta létre a Nemzeti Védelmi Szolgálatot. Köszönetet mondott a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek, amiért szavazatukkal támogatták az erről szóló törvényt, amellyel megteremtődhettek a személyi, tárgyi és anyagi feltételek a szükséges munkához.