Három magánvádas mentelmi ügyben is döntenie kellett az Országgyűlésnek. Orbán Viktor, Novák Előd és Szekó József mentelmi joga volt a tét. Elmaradt a meglepetés, ámbár, az MSZP látványosan, Szekó József mentelmi jogának szavazásán nem vett részt.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Híven a hagyományokhoz érkeznek az esztendő első felében is a Tisztelt Házba a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését szorgalmazó indítványok. A Mentelmi bizottság javaslata nyomán az Országgyűlés volt hivatott róluk dönteni, a jelen levő lépviselők kétharmados többségével. Összeállításunk sajátossága, hogy rákapcsolva a szavazás számaira részletesen követhető, ki s miként szavazott.
Novák Előd
A Budai Központi Kerületi Bíróság indítványozta Novák Előd országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés állásfoglalását. A Jobbik parlamenti képviselőjét a Fidesz padsoraiban ülő Kubatov Gábor jelentette fel 2012. október 12-én rágalmazás vétsége miatt. A Központi Nyomozó Főügyészségen joghatályos magánindítványt terjesztett elő Novák Előd ellen, aki 2012. szeptember 24-én sajtóközleményében azt állította, hogy „Kubatov Gábor.. .Biszku Bélához hasonlóan kerülte eddig a médianyilvánosságot saját bűncselekménye, a jogosulatlan adatkezelés ügyében”, továbbá: „egyértelművé vált: a Fidesz elnökségének jóváhagyásával működteti törvénytelen adatbázisát, amelyben más pártok szimpatizánsait is nyilvántartják.”
A Központi Nyomozó Főügyészség – annak megállapítását követően, hogy a cselekmény nem közvádra üldözendő – megküldte az iratokat a magánvádas eljárás lefolytatására hatáskörrel az illetékességgel rendelkező Budai Központi Kerületi Bíróságnak. A feljelentő Kubatov Gábor álláspontja szerint az idézett sérelmezett kijelentések alkalmasak arra, hogy becsületét csorbítsák, országgyűlési képviselői, politikusi, valamint magánemberi hitelét megkérdőjelezzék.
A Mentelmi bizottság február 12-i ülésén Novák Előd előadta: kijelentéseit azért tette, „mert még most sem tudjuk, milyen listák léteznek.” A feljelentés egyes részeit abszurdnak minősítette. Álláspontja szerint mivel a közvéleményt foglalkoztatja az ügy, indokolt lenne a mentelmi jogának a felfüggesztése, aminek eredményeképpen az ügy bíróság előtt tisztázódhatna.
A Mentelmi bizottság többsége azonban úgy vélte: a javaslat politikailag érthető, de ez mégsem írhatja felül azt a ciklusokon átnyúló töretlennek mondható mentelmi bizottsági gyakorlatot, amely a magánvádas ügyekben a mentelmi jog fenntartását javasolta az Országgyűlésnek a zavartalan munkavégzés céljából.
Minderre tekintettel azt javasolta a Tisztelt Háznak, hogy adott ügyben Novák Előd mentelmi jogát ne függesszék fel.
+
Az Országgyűlés 48 felfüggesztés mellett voksoló igen ellenére, 36 nem, 190 tartózkodás kíséretében megőrizte Novák Előd mentelmi jogát. A kormánypártokból voksoltak ide-oda, legfőképpen tartózkodtak, az MSZP viszont egységesen bojkottálta a szavazást.
Orbán Viktor
A Budapesti XX., XXI, XXIII. Kerületi Bíróság indítványozta Orbán Viktor miniszterelnök, országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését becsületsértés vétsége miatt.
A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013. február 12-i ülésén tárgyalta. Az indítványhoz mellékelt feljelentésből a Mentelmi bizottság legképzettebb jogászai sem tudták megállapítani -olyan zavaros volt -, hogy az kérelmet benyújtó bíró, mire alapozta az ügy tényállását, a feljelentett érintettséget egyértelműen megállapító érintettségét. Értetlenségüknek adtak hangot jelesül annak, hogyan kerülhet mentelmi ügyként tárgyalásra egy ilyen lényegileg értelmezhetetlen feljelentés. A bizottság erre tekintettel egyidejűleg levélben fordult az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez, amelyben egyrészt a feljelentéssel kapcsolatos jelzett kifogásairól tájékoztatta, másrészt pedig kérte, lehetőség szerinti segítségét a jövőbeni hasonló ügyek elkerülése érdekében.
A Mentelmi bizottság ebben az ügyben különösen megalapozottnak látta a magánvádnál követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlatát, ami a mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani . Mindezekre tekintettel azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Orbán Viktor országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
+
Az Országgyűlés 35 felfüggesztés mellett voksoló igen ellenére, 272 nem, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta a Mentelmi bizottság javaslatát.
Szekó József
A Pécsi Városi Bíróság indítványozta Szekó József - (Fidesz) - országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mivel vele szemben Németh Imre mohácsi lakos feljelentést tett. E szerint: „Szekó József 2012. augusztus 20-án az önkormányzat megemlékezésén ünnepi beszéde közben a feljelentővel szemben több, becsületét sértő kijelentést tett.”
A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013 . február 12-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlatának célja: az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása. Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság többségi szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Szekó József mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
+
Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot: 34 felfüggesztés mellett voksoló igen ellenére, <span '="">271 nem, 4 tartózkodás mellett megőrizte Szekó József mentelmi jogát.