Vallás és szabadság

Kanosszajárásra emlékeztet a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat. Az eredeti változata kezdődött még tavaly júniusban, a KDNP szorgalmazásában, Lukács Tamás, Harrach Péter, Vejkey Imre, Varga László által fémjelzett indítvánnyal, megjárva azóta  az Alkotmánybíróságot is, háromszáznál jóval több felszólalás, és száznál több módosító javaslat színesítette útját. Hétfőn érkezik a zárószavazáshoz. 

A törvénymódosítás eredeti célja, hogy azon világvallások magyarországi képviselői, akik legalább 100 éves nemzetközi múlttal rendelkeznek, illetve azon vallási közösségek, akik 20 éve aktívan vallási tevékenységet fejtenek ki Magyarországon, egyházi státuszt kapjanak. Elfogadása esetén a törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a vallásukat gyakorló természetes személyek – a statisztikai adatok alapján – több mint 95 százaléka egyházi keretek között élhet a közösségi vallásgyakorlás jogával. 

A Jobbik a viták során következetesen felháborítónak tartotta, hogy mindjárt az első körben: „Három zsidó egyház kapott az összesen tizennégy, Magyarországon elfogadott egyház között teret, miközben a népszámlálási adatok azt mutatják, hogy egyáltalán nincsen meg az ehhez szükséges hívek száma, s az még inkább, elfogadhatatlan,  hogy az eredeti javaslattól eltérően mindezt megtoldva, még a Hit Gyülekezetét is a történelmi egyházak közé emelte. A HIT Gyülekezete egy kártékony, nemzetellenes, cionista bizniszszekta, amelyet semmilyen állami támogatásban nem szabad részesíteni, így azzal az államnak megállapodást sem kell kötnie. Mivel fogja önöket Németh Sándor szektája?" Töröltetni szerették volna, ám az Országgyűlés többsége leszavazta. Enyhe vigasz volt számukra, hogy indítványukat hárman (Kovács Ernő, Kulcsár József Ferenc, Wittner Mária) „azért” a Fidesz frakciójából is támogatták.

MSZP szerint e törvény (is) valóra váltotta legrosszabb álmaikat. „Kilóg a politikai lóláb!"  „Nem orvosság az, amit adnak, hanem méreg! Akár jaj, akár nem jaj, nem a tizenkét apostol időszakában vagyunk és nem a XVI. században, hogy 350 egyházból több mint háromszázat megfoszt az egyházi státustól." Kiváltképp sérelmezik, hogy az Iványi Gábor által vezetett Magyar Evangéliumi Testvérközösség az elutasítottak közé kerül. Lendvai Ildikó ennek okát abban látja, hogy „Iványi Gábor az egyik szónoka volt az alaptörvény ellen tiltakozó, január 2-i tömegtüntetésnek. Ezért büntetik őt is, egyházát is.”

Az LMP sem titkolta: „Ilyet nem tehet a kormány, pláne úgy nem, hogy ezek után a politika fog dönteni arról, ráadásul kétharmaddal, hogy ki lehet egyház és ki nem.”

Bár a végszavazás „csak” hétfőn történik, ellene szép hazánkból (is) szorgalmazott „mozgalom” külföldön is felélénkült. Már a Velencei Bizottság is aggódik az egyházi törvény miatt.  Delegációja kedden találkozott az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjaival, hogy tájékozódjék a részletekről. Szándékai szerint március idusáig összegzi kifogásait.

Az Országgyűlés által már által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek

Zárszavazás előtt még elismerendő további magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek:

Egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat:

Különadók és járadékok

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása a kormány és a Bankszövetség között a tavaly decemberben létrejött megállapodást finomítja. Sokak számára hozhat megnyugtató megoldást, lévén a devizaadósságok terheit jelentős mértékben csökkenti. A megállapodás lényege, hogy gyakorlatilag rögzített árfolyamon folyik a törlesztés, a fennmaradó árfolyam-különbözet terhein pedig az adós, a bank és a kormány együttesen osztozik. A mostani javaslat szerint a különadó visszatérítésének állampapírban való teljesítését az állami adóhatóság a zártkörűen működő Államadósság Kezelő Központ Zrt. közreműködésével hajtja végre. Pontosítja a javaslat az állampapír figyelembe veendő árfolyamát is, tekintettel arra, hogy a tőzsdei árfolyam ezen értékpapírok esetében nem alkalmazható. A javaslat emiatt az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként az érintett állampapír-sorozatokra vonatkozóan számított, az adózó értékpapírszámlájára történő továbbítás értéknapját kettővel megelőző kereskedési napon közzétett legjobb vételi és eladási bruttó árfolyamok számtani átlaga alapján írja elő az árfolyam meghatározását. Ezen túl a javaslat az adótitok körébe tartozó adatok Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek való átadását - mely az állampapírban való adó-visszatérítés miatt szükséges - törvényi szintre emeli, ezzel megszűnik a miniszteri rendelet alkotásra való felhatalmazás szükségessége.

Lőfegyverek és lőszerek

A módosító javaslatoknál tart a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Tucatnyinál több leledzik belőle.

A lőfegyverek megszerzése, tartása és használata, valamint a lőfegyverekre irányadó szabályok Magyarországon 250 ezer vadász, sportlövő és egyéb polgári fegyvertartó mindennapjait határozzák meg. Az előterjesztés több könnyítést tartalmaz a vadászok és a sportlövők szempontjából. A jogalkotónak ugyanakkor kötelessége 9 millió 750 ezer fegyvert nem tartó ember biztonságát és érdekeit is képviselni. A most módosítandó törvényt 2004-ben alkotta meg az Országgyűlés. Már a születésekor jelentős problémákkal küzdött. Mindenekelőtt a vadászati és sportlövészeti célú lőfegyvertartás tekintetén. A számok azt mutatják, hogy a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményeket a legjelentősebb számban illegálisan, törvénytelenül szerzett fegyverekkel követik el Magyarországon.

A fegyvertartás három fontos kérdés rendezését igényli. A legfontosabb: ki ne tarthasson fegyvert? Az új javaslat célja egyértelmű: nem tarthatnak fegyvert a szándékos, személy elleni erőszakos bűntettesek és a társadalomra veszélyes bűncselekményért jogerősen elítélt bűnelkövetők. A második legfontosabb kérdés: milyen körülmények között tartható fegyver? A módosítás meghatározza a szükséges engedély megadását kizáró bűncselekmények és szabálysértések körét is. Nem eredményezi azt, hogy a jövőben hatósági engedély nélkül lehessen lőfegyverhez jutni. Első alkalommal történő megszerzésük továbbra is kizárólag hatósági engedély birtokában lesz lehetséges. A lőfegyvertartáshoz szükséges hatósági engedéllyel már rendelkező személyek a javaslat szerint azonban újabb külön engedély nélkül szerezhetnek további lőfegyvereket. A harmadik kérdés: mit tehet a legális lőfegyverbirtokos? A javaslat bevezetné a hatósági engedély alapján végzett házilagos lőszerszerelés és újratöltés intézményét. A tervezett jogszabály-módosítás pontosítja a frissen legyártott lőfegyverekre és lőszerekre vonatkozó adatszolgáltatás, illetve adatnyilvántartás rendjét is. Ez lehetővé teszi a megbízható és naprakész, a lőfegyverek életútjának eddiginél hatékonyabb, pontos nyomon követését. 

A szocialisták és szabad demokraták jóvoltából szállt el a MALÉV?

Megkülönböztetett figyelemre számíthat a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002–2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Budai Gyula, (Fidesz) az elszámoltatási kormánybiztos a határozati javaslata gazdája. Indoklásában írja: „a hazai és nemzetközi jelentőséggel bíró vállalat gazdasági színtérről való eltűnése folyamatának és a jogügyletekben döntési jogkörrel rendelkező állami és cégvezetők tevékenységének, felelősségének feltárása mindenképpen indokolt.”

A kommunista diktatúra áldozataira emlékezve

Tárgyalják a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az Országgyűlés – szándékai szerint – a Rákosi-rendszer által elkövetett tömeges kitelepítések és deportálások 60. évfordulója alkalmából a következő határozatot hozza:

Nyitott kapukat „dönget” e határozat –  szerte az országban, a héten mécsesek gyúltak a kommunizmus áldozatainak emlékére.

Közkegyelem

A részletes vita stádiumába érkezik: kapjanak-e közkegyelmet azok, akik 2011. december 23-án tiltakozásuk kifejezéseként egymáshoz, illetve az Országházat körülvevő elzárt terület kapuihoz láncolták magukat és lezárták a parlament több bejáratát. A demonstrációt az LMP szervezte. Az indítvány előterjesztői (Fidesz–KDNP) méltányosnak tartják, hogy a demonstráló, és emiatt büntetőeljárás hatálya alá került személyekkel szemben az Országgyűlés közkegyelmet gyakoroljon. Az LMP viszont már előre bejelentette: nem kérnek közkegyelmet, azt szeretnék, ha bűncselekmény hiánya miatt szűnne meg ellenük az eljárás. A parlamenti erőviszonyokat látva, a lelkük mélyén azonban ők is bíznak benne, hogy a közkegyelem elől nem „menekülhetnek.”

+

Persze lesz még szó, sok mindenről. A pénz, a hatalom és a politika feltehetően a héten sem változtat szokásán: minden frakcióban, miként a monokinibe öltöztetett leányok, várják, remélik „bájos” javaslataik csábítását. Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal, Babák Mihály Fidesz-képviselők önálló indítványa. Határozathozatal.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkének módosításáról szóló európai tanácsi határozat (2011/199/EU) kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Martonyi János külügyminiszter. Általános vita és határozathozatal. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Lukács Tamás, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke. Zárószavazás.  A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)

Egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Lukács Tamás, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke. Zárószavazás.)

A Kazettás Lőszerekről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Martonyi János külügyminiszter. Általános vita és lehetőség szerint határozathozatal.)

A Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Alapokmányának és Egyezményének a 2010. évi guadalajarai Meghatalmazotti Értekezletén aláírt módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita és határozathozatal.)

A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002–2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Budai Gyula Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Németh Zoltán, a Kulturális és sajtóbizottság előadója. Részletes vita.)

A kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János – Fidesz-, Harrach Péter – KDN -, Gulyás Gergely, Láng Zsolt, L. Simon László – Fidesz-, Pálffy István, Vejkey Imre – KDNP-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Gulyás Gergely. Részletes vita.)

Balsai István, a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Részletes vita.)

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

A litván civilek és a parlamenti képviselők állásfoglalásáról a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szemben címmel országgyűlési határozati javaslat. (A Külügyi bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Balla Mihály, a Külügyi bizottság elnöke. Részletes vita.)

A lengyel civilek és politikusok, köztük Donald Tusk miniszterelnök állásfoglalásáról a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szemben címmel országgyűlési határozati javaslat. (A Külügyi bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Balla Mihály, a Külügyi bizottság elnöke. Részletes vita.)

Kedd

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Az általános vita folytatása és lezárása.)

A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottsága vizsgálatának eredményéről szóló jelentés, majd a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kepli Lajos, a bizottság elnöke. Együttes általános vita a lezárásig.)

A Független Rendészeti Panasztestület Beszámolója a 2008–2010. évi tapasztalatairól szóló beszámoló, majd az elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadói: Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, Borbély Lénárd, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója. Együttes általános vita a lezárásig.)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

A hulladékról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Az általános vita folytatása és lezárása.)