Mérsékelt ütemet ígért a kormány tavaszi törvényalkotási programja. Közlekedve e rögös úton, a korábbi egy-kettő, maximum három ülésnapot mindjárt a tavaszi ülés kezdetén megtoldják: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken is ülésezik az Országgyűlés. Kétség nem fér hozzá: látványos e fejlődés. A rossz nyelvek szerint, egyre közelebb kerülnek a munkásosztályhoz. És ha nem fogadják el a KDNP szabad hétvégét szorgalmazó javaslatát, megtörténhet, hogy egyszer még szombat, vasárnap is ülésezhet a Tisztelt Ház.

Orbán Viktor miniszterelnök évadnyitó beszéde köszönti a Tisztelt Házat. A hangos összefutás elkerülhetetlen. (Amennyiben a miniszterelnök felszólalásának időtartama nem haladja meg a 20 percet, melyben kár reménykedni – a frakciók 5-5 percben, ha a 20 percet meghaladja, 8-8 percben reagálhatnak az elhangzottakra.)

+

Az Országgyűlés ötnapos ülését azonban, minden kétséget kizáróan az új Alkotmány megalkotása fémjelzi. A parlament - Salamon László kereszténydemokrata képviselő vezette - alkotmány-előkészítő eseti bizottsága decemberben nyújtotta be indítványát, amelyben az új alaptörvény szabályozási elveire tesz javaslatot. Félreérthetetlenül utal arra, hogy a magyar államiság kifejezője a Szent Korona. Kezdeményezi, hogy az alaptörvény preambuluma méltassa a kereszténységnek az ország történelmében betöltött szerepét. Az alapvető jogok között kimondaná, hogy az emberi életet a fogantatástól kezdve védelem illeti, és rendelkezne arról, hogy az államfő alkotmányossági és politikai válság feloldása céljából is feloszlathassa az Országgyűlést.

Az új Alkotmány koncepciójának fontos eleme, hogy a jelenlegi alkotmányos rendszer szabályozási struktúrájának megoldását követve a jogrendszer csúcsán álló Alkotmány csak a legfontosabb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezéseket tartalmazza. A jelenlegi Alkotmányhoz képest a koncepció egy kisebb terjedelmű Alkotmányra tesz javaslatot, tekintettel arra, hogy a jelenlegi Alkotmány több olyan részletkérdést is tartalmaz, melyek sarkalatos törvényekben is megfelelően rendezhetők. Fontos cél a gyakori alkotmánymódosítás elkerülése, emelkedett, alaptörvényi jellegű Alkotmány megalkotása. A koncepció iránymutatása szerint a megalkotandó új Alkotmány praeambuluma és az alapvető rendelkezések címszó alatti része tartalmazza az alapvető alkotmányos értékeinket, köztük történeti alkotmányunk szerepét. Hangsúlyozottan tesz említést nemzeti összetartozásunkról, közösségi értékeink, köztük a házasság és a család, valamint közös javaink védelméről. Változatlanul kiemeli Magyarország elkötelezettségét az európai egység megteremtése iránt, illetve a világ valamennyi népével való együttműködésre törekvését. Az új Alkotmány koncepciójában lényeges szempont az alapvető emberi- és állampolgári jogok kiemelt védelme. Ezt a koncepció elsősorban abban kívánja kifejezésre juttatni, hogy az alapvető jogok szabályozásának a jelenlegi Alkotmányban történő méltatlan hátrasorolását megváltoztatva az alapvető jogokat és kötelességeket mindjárt az alapvető rendelkezések után tárgyalja. A jelenlegi Alkotmányban foglalt szabályozásnak megfelelően az új Alkotmány is tartalmazni fogja valamennyi alapvető emberi- és állampolgári jogot. Ezek korlátozására a továbbiakban is a nemzetközi egyezményekben foglaltak szerint és az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelő módon kerülhet sor.  Kiemelést érdemel a koncepció elemei köréből az élet és az emberi méltóság védelme és sérthetetlensége. Az államszervezet alkotmányos berendezkedését illetően a koncepció nem tartalmaz lényeges változást. Változatlanul fenntartja a parlamentáris kormányformát és a hatalommegosztás elvének érvényesülését. Változtatást szorgalmaz viszont a bizalmatlansági indítvány intézményét illetően, és bővíti az Országgyűlés feloszlatásának esetkörét. A jelenlegi Alkotmány régi mulasztását is orvosolni kívánja a közpénzügyekre vonatkozó alapvető szabályoknak és a költségvetési jog alapelveinek alkotmányba emelésével. Az igazságszolgáltatás rendszerével kapcsolatban a közigazgatás hatékonyabb ellen őrzése érdekében a koncepció a közigazgatási bíróság intézményének felállítását tartalmazza. Az Alkotmánybíróság szerepkörét a hatáskörök és az eszközrendszer pontos meghatározása is - hasonlóan a jelenlegi szabályozáshoz - sarkalatos törvény tárgyát képezi. A tervezet az alkotmány módosítását két egymást követő parlament egyetértéséhez kötné.

A határozati javaslat eredetileg arra kéri fel a kormányt, hogy az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot a benne foglaltaknak megfelelő tartalommal március közepéig nyújtsa be az Országgyűlésnek. A kormánypártok siófoki frakcióülésén azonban megváltozott az alkotmányozás forgatókönyve: eszerint az eseti bizottság koncepcióját irányadó vitaanyagnak tekintik, ugyanakkor eldőlt, hogy a kabinet nem terjeszt alkotmánytervezetet a Ház elé, ez a frakciók lehetősége, feladata lesz. A Fidesz és a KDNP ennek érdekében szövegező bizottságot hozott létre Szájer József vezetésével,

+

Képviselői esküt tesz Szalay Péter (Fidesz) – Tarlós István főpolgármester helyét foglalja el az Országgyűlésben. A nemzetközi kötelezettségekhez igazodó törvényjavaslatok mellet honi indítványok is napirenden szerepelnek.

A kormány úgy módosítaná a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, hogy a monetáris tanács tagjait - a jegybank elnöke és alelnökei kivételével - a parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatára az Országgyűlés választhatná meg. (A négy „külsős" tag közül a jelenlegi szabályok alapján kettőt a miniszterelnök, kettőt az MNB elnöke jelölhet.)

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott indítványa lehetőséget teremtene arra, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok portfólióját képező eszközöket, és azok átadását az államnak.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az egészségügyben visszaállítaná a kötelező kamarai tagságot.

Megkezdődik, a már a benyújtása pillanatában is visszhangot keltő, a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat vitája is. Balsai István indítványa semmisnek mondaná ki azokat a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben meghozott bírósági ítéleteket, amelyek alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte.

Természetesen nem maradnak el a parlamenti ülést színesítő napirend előtti szólások, interpellációk, és kérdések sem. Íme, a menetrend.

Hétfő

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keret-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója: Martonyi János külügyminiszter.)

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keret-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója: Martonyi János külügyminiszter.)

Az Európai Unió és tagállamai, valamint Grúzia közötti közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.)

A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter.)

Mentelmi ügyek. (A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Hajdúböszörményi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Arnóth Sándor országgyűlési képviselő (Fidesz) mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Csontos János feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint: „Arnóth Sándor Püspökladány Város Önkormányzatának 2008. január 31-én megtartott nyilvános testületi ülésén egy kérdésre válaszolva olyan kijelentést tett, hogy a feljelentő a város vagyonkezelőjétől bérelt iroda után nem fizetett egy fillért sem, illetve a vonalas telefonon van kétszázezer forint kifizetetlen összeg és körülbelül összességében most már kétmillió forintnyi az az összeg, amivel lehúzott bennünket eddig. E hamis tényállítás alkalmas feljelentő becsülete csorbítására." A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. február 8.-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlata alapján, melynek célja a képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása, 7 igen és 1 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Arnóth Sándor mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását György István (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene a VILATI Automatizálási és Telekommunikációs Zrt. nevében a vezérigazgató Juhász Lajos feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint: „dr. György István 2009. október 22-én sajtótájékoztatót tartott, amelynek során becsületsértő kijelentések hangzottak el feljelentő vonatkozásában." A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. február 8.-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlata alapján, melynek célja a képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása, 6 igen és 2 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy György István mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Az Esztergomi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Meggyes Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene is Cserép János a PILAR Kft. ügyvezetője tett feljelentést rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint: „Meggyes Tamás az Esztergomi Városi Televízió 2010. évi január hó 15. napján sugárzott " + 18 című műsorában rágalmazást tartalmazó kijelentéseket tett a PILAR Kft. által üzemeltetett Esztergom internetes portálról, amelyet feljelentő hozott létre, így a sérelmezett műsorban személye egyértelműen és közvetlenül beazonosítható volt." A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. február 8.-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlata alapján, melynek célja a képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása, 7 igen és 1 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Meggyes Tamás mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig és lehetőség szerint határozathozatal. .)

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Selmeczi Gabriella - Fidesz - önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter.)

Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Kedd

Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság önálló indítványa. Az általános vita megkezdése.)

Az általános vitának elvben 30 óra az időkerete. Ennél persze több időt vesznek igénybe, lévén a vitát felvezető Alkotmány-előkészítő bizottság (60 perc) és Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság többségi illetve kisebbségi előadójának (30-30 perc) a felszólalása nem része a 30 órás időkeretnek. A Házbizottság döntése alapján a négy független országgyűlési képviselő személyenként 10 percben ismertetheti álláspontját, ez is megtoldja a 30 órás időkeretet. Az EP képviselők a képviselőcsoportok időkeretének terhére szólalhatnak fel, Kivétel Bokros Lajos, ő a független képviselőket megillető 10 perces időben fejtheti ki álláspontját. Fontos szabály még: a pártok vezérszónokai maximum 30 percig szónokolhatnak, az egyes ülésnapokon rendelkezésre álló tárgyalási időkeret pedig másnapra nem vihető át!

Íme, a pártok szólási ideje percben mérve: 

	KEDD	SZERDA	CSÜTÖRTÖK	PÉNTEK	ÖSSZESEN
Fidesz	102	204	224	81	611
MSZP	60	120	133	49	362
Jobbik	53	107	118	44	322
KDNP	48	96	106	39	289
LMP	34	69	75	27	205
Független	10	10	10	10	40
Összesen	307	606	666	250	1829

A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat. (Balsai István Fidesz képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.)

Szerda

Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság önálló indítványa. Az általános vita folytatása.)

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.)

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Selmeczi Gabriella - Fidesz - önálló indítványa. Részletes vita.)

Csütörtök

Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság önálló indítványa. Az általános vita folytatása.)

Péntek

Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság önálló indítványa. Az általános vita folytatása és lezárása.)

Bartha Szabó József