Bérkiegészítő kompenzáció. A kuláküldözés áldozatainak napjává nyilváníthatják június 29-ét, Péter-Pál napját. Szigoríthatják az élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit, a bírság összege is emelkedik. Az Országgyűlés a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásával kimondhatja: „az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a magyar nemzetgazdaság érdekeivel!” Igazi csatazajt azonban az új országgyűlési törvényjavaslat, és a házszabály módosításáról szóló indítvány ígér. Bármilyen hihetetlen: ötpárti közös javaslatról is kezdődik vita. Íme, a részletes menetrend.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
A kiegészítő bérkompenzációról adómentességéről dönthet az Országgyűlés. Azok a munkáltatók vehetik igénybe, akik az összes dolgozójuk bérét emelik. Emellett előírás, hogy a vállalkozás alkalmazottainak létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidőből részmunkaidőbe kerülők mértéke pedig nem lehet több húsz százaléknál és a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladta meg a 215 ezer forintot. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok reálhozamának adómentességéről is szavazhatnak a képviselők. Ennek alapján az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, ha a magán-nyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatják tagi kifizetéseiket – a reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést –, annak húsz százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek.
+
Zöld utat kaphat a „Megemlékezés napja a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról” címet viselő országgyűlési határozati javaslat.
A kereszténydemokrata Varga László országgyűlési határozati javaslata sötét napokat idéz: 1948. augusztus 20-án Rákosi Mátyás kecskeméti beszédében hirdette meg a ,,kulák üldözés” feladatát, mint a szocializmus építésnek fontos eszközét. Kulák lett az akinek 25 hold vagy annál több szántója, vagy 5 hold vagy annál több szőlője volt. Kulák listára kerültek a cséplőgép tulajdonosok valamint a legkisebb malmot üzemeltetők is. Elindult a „padlás lesöprésként” emlegetett évek sora. Sokukat melléképületekbe költöztették, a lakásukat pedig elfoglalták a helyi pártfunkcionáriusok. Gyermekeiket már középiskolába is nehezen, vagy egyáltalán nem vették fel. Felsőoktatási intézetbe még a legjobb tanulók sem kerülhettek. A megbélyegzés mindennapos volt. Minden igazolványba ott volt a nagy „K” betű, gyermekeik neve mellett az osztálynaplókban is.
Varga László indítványában a leghatározottabban hangsúlyozza: ki kell mondani: a jobbágyfölszabadulás után alakult ki a földjét magáénak tudó, szerető, majd szakszerűen gondozó, kert és gyümölcskultúrát teremtő, és a magyar nép mindennapi kenyerét biztosító magyar gazdaréteg, melynek nagy mezővárosaink, az erős községeink, falvaink 19 századi kialakulása köszönhető, a kuláktörvény, és üldözés tönkretett. „Legyen egy nap, amikor fejet hajtunk emlékük előtt, és a figyelmet ráirányítjuk arra, hogy a 21. században is, hazánk felemelkedésének egyik záloga, oszlopa lehet ennek a gazdarétegnek megerősítése, megbecsülésük és segítésük!”
|
A megemlékezés napja minden év június 29-e Péter-Pál napja, amely régi hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt. A megemlékezést a médiákon keresztül valamint lehet őség szerint az ifjúságot is elérő tájékoztatásként kell megtartani, annak érdekében, hogy a jelenlegi és a következő nemzedék megismerje a magyar középparaszti réteg szenvedését. |
+
Fölöttébb nehéz föladatra vállalkozott a Tisztelt Ház midőn létrehozta a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottságot. Feladata volt feltárni:
|
– A cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat? – Ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását? – Milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról? – A koncepcióalkotásban, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek (előkészítés, döntés, ellenőrzés)? – Milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok - különös tekintettel a szocialista-szabad demokrata koalíciók - kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait? – Az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez? – Milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek? – Az Európai Unió 2004. évi csatlakozásunkkor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő több lépcsős cukorrendtartási reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot, milyen szakmai alapon és milyen cél elérése érdekében képviselt Magyarország? – A 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és szaktárca-vezetőkhöz milyen döntések, milyen általuk képviselt magyar álláspont, adminisztratív intézkedések köthetők, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását? – Az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a szakágazati foglalkoztatásra, továbbá a kapcsolódó műszaki fejlesztésre és kutatásra? |
A vizsgálóbizottság zárószavazáshoz érkező jelentése számos kérdésre világos és félreérthetetlen választ adott. Többek között megállapította: a privatizációs döntések zöld utat biztosítottak a magyarországi leépüléshez és a jelenlegi helyzet kialakulásához. Az értékesítésekből a Magyar Államnak vagy nem származott jelentős bevétele, vagy pedig a bevétellel majdnem azonos ellentételezést vállalt, melyet a vele szerződő külföldi befektető utóbb érvényesített. A külföldi befektetők 30-40 százalékos kisebbségi részesedés mellett mindenhol megkapták az elővásárlási jogot a többségi részesedés megszerzésére, továbbá a többségi vállalatirányítási jogokat is.
A privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők száz éves hagyományokra visszatekintő üzemeket is bezártak, a termelést megszüntették. Miután az agrárvezetés részéről semmilyen presszió nem érte őket, fizikailag is megsemmisítették (!), őket, hogy esély se maradjon arra, hogy valaha is újraindulhasson bennük a termelés. Mindeközben, a kapcsolódó, nagyjából 300 ezer tonna uniós kvóta visszaadásából, több tízmilliárd forintos bevételre tettek szert. Cukor-exportálóból importra szoruló kiszolgáltatott országgá vált Magyarország. Egyetlen működő – az is külföldi tulajdonban lévő – cukorgyárunk maradt, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. melynek éves termelése a fennmaradt kvótának felel meg.
A magyar agrárvezetés és a kormányzat részéről teljesen elhibázott stratégia volt, hogy ahhoz a csoporthoz csatlakozott, akik tulajdonolták a magyarországi cukorgyárakat és ezáltal érdekeik ellentétesek voltak a magyar érdekekkel. Súlyos hiba volt, hogy pusztán az EU-s tárgyalási folyamatra koncentráltak (ahol biztosan tudható volt, hogy legfeljebb csak kisebb részsikereket lehet elérni), és ezzel párhuzamosan a külföldi gyárak tulajdonosaira kifejtett informális nyomásgyakorlástól teljes mértékben eltekintettek mind a cukorreform tárgyalásai alatt, mind pedig utána.
A jelenlegi európai uniós agrárpolitika 2014-ben változik, az uniós cukoripari rendtartás szabályozórendszere pedig 2015-ben jár le. A bizottság rendkívül fontosnak tartja, hogy ezek megújításakor a magyar kormányzat keményen és hatékonyan képviselje a hazai érdekeket.
A bizottság vizsgálta azt a lehetőséget is, hogy van-e mód, és ha igen miként új cukorgyár építésére Magyarországon. A jelenlegi globális viszonyok között a magyar cukoripar fenntartása, esetleges fejlesztése az élelmiszeripari önellátó képesség megóvása stratégiai kérdés lehet: a magyar mezőgazdaság, a vízkészlet, illetve a termőföldek minősége elvileg biztosítja a lehetőséget a magyar lakosság élelmiszeripari önellátására. Ezen túl a cukoripar és a hozzá kapcsolódó cukorrépa termesztésnek számos egyéb vonatkozásban is jelentősége van: a cukorgyártás melléktermékei az állatállomány takarmányozásának fontos elemei, a cukorrépa termesztés a vetésforgó szempontjából fontos és kiesése károsan befolyásolná a termőföldek termőképességének megóvását. A bizottság javasolja az Országgyűlésnek, hogy hozzon határozatot és írja elő a kormánynak feladatként ennek a stratégiának a kidolgozását is.
A Cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentése 72 oldalas, (PDF).
+
Egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló törvényjavaslat elfogadása esetén a helyi önkormányzatok 2012. évi költségvetésük végrehajtása során, a költségvetési hiány finanszírozására – a kormány hozzájárulásával – működési célú hitel felvételére lesznek jogosultak. Természetesen csak abban az esetben, ha a hitelfelvétel nem veszélyezteti az államadósság csökkentésének követelményét és visszafizetése az önkormányzat saját bevételei alapján biztosítottnak látszik. Kósa Lajos és Dancsó József (Fidesz) indítványa ezen felül több, az önkormányzatok költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos rendelkezés pontosítását is elvégzi, amelyek könnyebbé teszik a törvény gyakorlati végrehajtását.
+
Tarnai Richárd fémjelzi az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A kereszténydemokrata politikus az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető cselekmények szankcionálásának hatékonyabb eljárási rendjét, differenciáltabbá tételét szorgalmazza, megkülönböztetett figyelmet fordítva az élelmiszervállalkozások nagyságára, valamint az ismétlődő elkövetések korábbinál jóval szigorúbb bírságolására (PDF).
+
A képviselők a hétfői határozathozatalok végén a két héttel ezelőtt felállított Malév-bizottság tisztségviselőit és tagjait is néven nevezhetik. Arról az ötpárti javaslatról is elkezdődhet vita, amely 2012 évet a világörökség évének nyilvánítaná, majd Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon kezdeményezését is tárgyalhatják, amely a kisebbségek napját a nemzetiségek napjává változtatná.
+
Kedden kezdődik a földmérési és térképészeti tevékenységről, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosításának általános vitája. Előbbi csendesnek, utóbbi hangzatosabbnak ígérkezik.
A Velencei Bizottság észrevételeire hivatkozva – az Országos Bírói Tanács hatáskörébe helyezné az Országos Bírósági Hivatal elnöke igazgatási feladatainak egy részét. A tárcavezető (Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter) indoklása szerint mindezzel hatékonyabb és átláthatóbb lesz az igazságszolgáltatás működése, a 15 tagú Országos Bírósági Hivatal, amely a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete, rendelhetné el kivételesen indokolt esetben, hogy a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségű ügyeket soron kívül intézzék. A szervezet járulhatna hozzá például ahhoz, hogy a bírák lemondási ideje három hónapnál rövidebb legyen, és ugyanígy a bírák nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén a tanács dönthetne a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről. Adhatna felmentést a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében is.
Igazi csatazajt azonban az új országgyűlési törvényjavaslat, és a házszabály módosításáról szóló indítvány ígér. Az előterjesztés újraszabályozza a Ház szervezetét, működését és ülésezését, a képviselők jogállását és javadalmazását, továbbá létrehozza az országgyűlési őrséget, amely a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv lesz. Az indítvány a háznagy és a főigazgató személyében új tisztségeket hoz létre a parlamentben, továbbá kimondja a parlamenti képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét, és megakadályozza például azt, hogy parlamenti frakciót alakítsanak a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök által vezetett Demokratikus Koalícióhoz tartozó független országgyűlési képviselők.
Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.
Hétfő
Máriapócsi Kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Semjén Zsolt, Simicskó István, Seszták Oszkár, Seszták Miklós, Latorcai János, Nagy Kálmán – KDNP-, Tasó László, Zsiga Marcell, Papcsák Ferenc, Pósán László, Simon Miklós – Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Seszták Miklós. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Papcsák Ferenc, Fidesz. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Dancsó József, Fidesz, indítványa. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Stágel Bence, KDNP, Mengyi Roland, Fidesz, önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Stágel Bence. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Megemlékezés napja a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról szóló határozati javaslat. (Varga László, KDNP képviselő önálló indítványa. Zárószavazás.)
A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat. (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Horváth István, a Mezőgazdasági bizottság alelnöke. Zárószavazás.)
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Tarnai Richárd KDNP képviselő önálló indítványa. Zárószavazás.)
Egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Dancsó József, Fidesz, képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Zárószavazás. A törvényjavaslat egy pontja sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Személyi javaslatok: a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002–2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Papcsák Ferenc, Vas Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)
A 2012. év Világörökség Éveként történő megünnepléséről szóló határozati javaslat. (Horváth János – Fidesz-, Pálffy István – KDNP-, Szili Katalin – független, Bödecs Barna – Jobbik-, Jávor Benedek – LMP-, Pál Béla – MSZP-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat. (A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. Részletes vita.)
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Részletes vita.)
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.)
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)
A Nemzetiségek Napjáról szóló határozati javaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)
Kedd
Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat. – A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat. (Lázár János, Gulyás Gergely – Fidesz- Harrach Péter – KDNP- képviselők önálló indítványa. Az együttes általános vita megkezdése. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Az általános vita megkezdése.)
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló javaslat. (Dr. Papcsák Ferenc, Vas Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat. - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat. (Lázár János, Gulyás Gergely – Fidesz-, Harrach Péter – KDNP- képviselők önálló indítványa. Az együttes általános vita folytatása és lezárása. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
