Zárószavazáshoz érkezik a kórházak államosítása társaságában a személyszállítási szolgáltatásokról, és a kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat. Az MSZP és az LMP viszont már előre bejelentette: részt sem vesznek az „államfőválasztás parlamenti színjátékán.” A Demokratikus Koalíció nevében Vadai Ágnes vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Orbán Viktor ellen. Íme, a részletes menetrend.
kdnp,hu - Bartha Szabó József
Kórházak államosítása
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyújtotta be az Országgyűlésnek a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát. Cirkusz volt a javából az eddigi vitája. Hétfőn zárószavazáshoz érkezik. A nemzeti Együttműködés Programjának megvalósítása érdekében, összhangban a Semmelweis Terv célkitűzéseivel célként határozza meg az egészségügyi intézményrendszer átalakítását az ellátás színvonalának emelése, egységessége és hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás érdekében, (PDF).
A kormány két lépcsőben veszi át az önkormányzatoktól a fekvőbetegek ellátását biztosító intézményeket. 2012. január elsejével a megyei és a fővárosi önkormányzat fenntartásában álló intézményeket már átvette. A mostani második lépcsőként állami fenntartásúvá vállnak az aktív, a vegyes fekvőbeteg-ellátást biztosító kórházak vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző intézmények és a krónikus ellátást biztosító kórházak. A listán 55 kórház és 11 országos gyógyintézet szerepel.
Május elsejével kezdődően kerülnek állami kézbe, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet fogja össze őket. Így július elsejével elindulhat az egészségügyi fekvőbeteg-ellátás új rendszere. A javaslat indoklásában olvasható: A megvalósuló intézkedések eredményeként az átvett intézmények keretében nyújtott ellátás a jövőben nem függ az önkormányzatok fizetőképességének alakulásától, eladósodottságának mértékétől, ezzel biztosítva a társadalom minden tagja számára – lakóhelyétől függetlenül – a közel azonos színvonalú egészségügyi fekvőbeteg ellátást. Ehhez a forrásokat úgy próbálják majd elosztani, hogy közben mind a működésből, mind a központi közbeszerzések révén minden hatékonysági tartalékot kiaknázzanak. Az egységes irányítás révén amit lehet, központilag szereznek be: gyógyszert, földgázt, áramot, stb. A cél, hogy minél több forrás maradhasson az intézményeknél, hogy az ágazatban dolgozók bérére fordíthassák.
Az állam az intézményeket azok összes ingó és ingatlan vagyonával és adósságállományával együtt veszi át. Az intézmények hasznosításából származó vagyont az egészségügyben kell majd felhasználni.
1. Bajai Szent Rókus Kórház
2. Kalocsa Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet
3. Kiskunfélegyháza Városi Kórház-Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ
4. Kiskunhalas, Semmelweis Halasi Kórház Nonprofit Kft.
5. Mohács Város Kórház és Rendelőintézet
6. Siklósi Kórház Humán-Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
7. SzigetvárMed Nonprofit Kft.
8. Komlói Egészségcentrum Nonprofit Kft.
9. Orosháza, Városi Önkormányzat Kórháza
10. Békéscsaba, Réthy Pál Városi Kórház Rendelőintézet
11. Edelény, Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet
12. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Erzsébet Kórháza
13. MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft.
14. Ózd, Almási Balogh Pál Kórház Eü. és Szolg. Nonprofit Kft.
15. Hódmezővásárhely, Erzsébet Kórház – Rendelőintézet
16. Mór, Városi Kórház Rendelőintézet
17. Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros
18. Csorna, Margit Kórház
19. Mosonmagyaróvár, Karolina Kórház - Rendelőintézet
20. Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Oktató Kórháza
21. Berettyóújfalu, Gróf Tisza István Kórház
22. Hatvan, Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Nonprofit Közhasznú Kft.
23. Karcag, Kátai Gábor Kórház
24. Mezőtúr Városi Kórház - Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
25. Jászberény, Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
26. Kisbér, Batthyány Kázmér Szakkórház és Rendelőintézet
27. Komárom, Selye János Kórház
28. Tata, Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézet
29. Balassagyarmat, Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet
30. Margit Kórház Pásztó
31. Vác, Jávorszky Ödön Városi Kórház
32. Cegléd, Toldy Ferenc Kórház Nonprofit Közhasznú Kft.
33. Marcali Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet
34. Siófok Város Kórház-Rendelőintézete
35. Kisvárda, Felső-Szabolcsi Kórház
36. Bonyhád, Városi Kórház–Rendelőintézet
37. Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft.
38. Celldömölk, Kemenesaljai Egyesített Kórház
39. Körmendi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.
40. Ajka, Magyar Imre Kórház
41. Pápa, Gróf Esterházy Kórház és Szakambulancia
42. Tapolcai Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft.
43. Keszthely, Városi Kórház
44. Nagykanizsa, Kanizsai Dorottya Kórház
45. . Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft.
46. Szarvasi Szakorvosi Eü. Szolg. Kft.
47. Kapuvár, Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet
48. Kunhegyes, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
49. Oroszlányi Szakorvosi- és Ápolási Kft.
50. Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Kht.
51. . Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza és Rendelőintézete
52. Veresegyház, Misszió Egészségügyi Központ Nonprofit Kft.
54. Szentgotthárd Város Önkormányzata Rendelőintézet
55. Sárvár Önkormányzati Kórház 55. Zirc Városi Erzsébet Kórház Rendelőintézet
1. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet
2. Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
3. Országos Sportegészségügyi Intézet
4. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
5. Országos Onkológiai Intézet
6. Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
7. Országos Idegtudományi Intézet
8. Mátrai Gyógyintézet
9. Állami Szívkórház Balatonfüred
10. Parádfürdői Állami Kórház
11. Állami Szanatórium Sopron
Személyszállítás
Végszavazásra vár a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat az elmúlt 20 év jogalkotásának összefoglaló, kódex-, keretjellegű normaszöveg-tervezete. Megcélozta, hogy az Európai Unió szabályrendszerének keretei között a nemzeti sajátosságoknak és lehetőségeknek legnagyobb mértékben megfelelő szervezeti, működési és finanszírozási modell kerüljön kialakításra, (PDF). Hét pontban rögzíti a főtennivalókat.
1. Szabályozási egységesítés
A személyszállításra vonatkozó egységes törvény jogpolitikai célja, hogy a személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó, eddig külön jogszabályokban szabályozott állami normarendszert egységes elvek mentén, egységes jogszabályba foglalva egy homogén, konzisztens és kiszámítható szabályozási környezetet biztosítson. a személyszállítási szolgáltatásokban érintett szereplők számára. Az Európai Unió tagállamok közötti interregionális együttműködésekre vonatkozó törekvéseivel összhangban a törvény külön nevesíti, hogy nemzetpolitikai és társadalompolitikai céloktól vezérelve közlekedési közszolgáltatások létesíthetőek a határon túlnyúlóan is.
2. Szervezeti racionalizálás
A törvény a személyszállítási szolgáltatások szervezeti és működési kereteire vonatkozó szabályozást úgy módosítja, hogy az biztosítsa a közlekedési közszolgáltatások szervezésével kapcsolatos egységes intézményi és vagyonkezelési modell kialakítását, ezzel a személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatókra vonatkozó állami vagyonpolitikai törekvések megvalósítását. E tekintetben különös figyelmet fordít a Főváros közlekedésszervezési lehetőségeinek jogszabályi megalapozására, a Budapesti Közlekedési Központ hatékony működésének jogszabályi támogatására.
A törvény szabályozási keretei az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési szolgáltatók egységes vagyonkezelése mellett továbbra is fenntartja a kis- és középvállalkozások részvételének lehetőségét, illetve igazodik az EU által az egyes személyszállítási alágazatokra előírt piaci modellhez.
3. A működés, az eszközfelhasználás és a menetrendek összehangolása
A törvény rögzíti a menetrendek egységes eljárás mentén történő előkészítésének, összehangolásának, valamint a közlekedési szolgáltatók együttműködésére vonatkozó kötelezettségeket. E kötelezettségek körében kitér az eddig különböző közforrásokból vásárolt személyszállító eszközök (közösségi buszok, iskolabuszok) koordinálatlan működésének összehangolására is.
Több évtizedes elmaradást pótolva rögzíti az alapellátás minőségi, mennyiségi és funkcionális paramétereit, valamint a közszolgáltatások nyújtásának mennyiségi és minőségi meghatározására, illetve ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.
A közlekedési közszolgáltatások összehangolásának módszertani szabályai mellett rögzíti az alágazatok közötti együttműködés szabályát, ennek keretében – ahol ez a rendelkező infrastruktúrára tekintettel lehetséges – a kötöttpályás közlekedés elsőbbségét írva elő.
4. Fejlesztések összehangolása
A törvény előírja, hogy személyszállítási közszolgáltatásokat érintő, közforrásból finanszírozott fejlesztések kizárólag a kormány által jóváhagyott, országosan egységes fejlesztési koncepció mentén valósíthatóak meg, biztosítva ezzel a szigetszerű fejlesztések kizárását és a kormány által jóváhagyott közlekedéspolitikai elvekkel összhangban álló egységes beruházási politika érvényesülését. Ennek kiemelt jelentősége van a járműflották típusegységességéhez kapcsolódó költségmegtakarítások, valamint a személyszállításhoz kapcsolódó közlekedési, energetikai és informatikai jellegű hálózatok átjárhatósága és kompatibilitása szempontjából. A járműbeszerzések terén így jelentősen megnő az esélye a nagyobb sorozatban történő gyártás/összeszerelés hazai kapacitásának kiaknázásának, fejlesztésének.
5. Egységes, hosszú távra kiszámítható finanszírozás, a korrupció visszaszorítása
Az új gazdasági szabályozás törvényi szinten rögzíti azokat a feltételeket, amelyek a közforrások hatékony felhasználására, valamint azok ellenőrzésére vonatkoznak.A személyszállítási szolgáltatások – mint valamennyi jelentős beruházási igényű szolgáltatás – jelentős, de hosszútávon kiszámítható – a helyi és a helyközi közlekedésben összesen éves szinten közel 350-400 Mrd. forintos – finanszírozási igényt és kötelezettséget jelent az államháztartás számára. Az új finanszírozási szabályokkal előre tervezhetővé válik mind a szolgáltatók, mind az államháztartás számára a közösségi közlekedés finanszírozási igénye, determinálva ezzel a fejlesztési lehetőségeket, csökkentve a szolgáltatók likviditási egyensúlyának pénzpiacokról történő finanszírozásával kapcsolatos tranzakciós költségeket.
A törvény – az eddigi szabályozás hiányosságát pótolva – új megközelítésben foglalkozik a helyi személyszállítási közszolgáltatások finanszírozásával. Olyan új finanszírozási modellt rögzít, amely a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodási egyensúlyának veszélyeztetése nélkül arányosabbá teszi a megyei jogú városok és az egyéb vidéki települések helyi közlekedésének támogatását.
Kifejezetten a bliccelés, a jegyértékesítéssel kapcsolatos korrupció és közvagyon rongálásának visszaszorítását célozza a jegyvizsgálati rendszerekre vonatkozó egységes ellenőrzési rendszerek törvényi szintű definiálása, továbbá az adatkezelési, közrend- és vagyonvédelmi, valamint megfigyelési szabályok szigorítása.
6. Versenyképesség növelése
A törvény megcélozza, hogy az utasok számára elfogadható árú egységes szolgáltatási környezet jelenjen meg, illetve a kontraproduktív támogatások szűnjenek meg. A közlekedési közszolgáltatás árképzése terén olyan – az egyéni közlekedés költségeihez viszonyított – árképzési elveket rögzít, amelyek jelentősen növelik a közösségi közlekedés versenyképességét. Kötelezően előírja, hogy a legnagyobb mobilitási igényt jelentő területeken, azaz Budapest és a megyei jogú városok, valamint elővárosuk tekintetében egységes ár-, jegy- és bérletrendszer kerüljön kialakításra.
Rögzíti a közlekedési személyszállítási közszolgáltatások tekintetében sztrájk esetére alkalmazandó még elégséges szolgáltatás legalacsonyabb szintjét, valamint a munkavállalói érdekképviseletek és a munkáltató közötti előzetes megállapodás elmaradása esetén követendő eljárásrendet.
A munkábajárás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálása a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítését szolgálja (pl. egyéni közlekedésre vonatkozó támogatások korlátozása).
7. Szociálpolitika és közlekedéspolitika
A törvény közvetlenül nem érinti a szociálpolitikai alapon biztosított utazási kedvezményeket, illetve a vasúti dolgozók utazási kedvezményeit, azonban a szabályozás jellegéből adódóan a jövőre nézve adott a mozgástér a kedvezmények rendszerének korszerűsítésére. Ennek lényege, hogy a kormány részére biztosítja a kedvezmények előírásával és finanszírozásával kapcsolatban szükséges hatásköröket. Ez egyébként az eddigi gyakorlathoz képest nem változott.
A kulturális örökség védelméről
Zárószavazáshoz érkezhet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat is. Célja, hogy az állam egyes felelősségi területei (a kultúráért való felelősség körében a kulturális örökség védelme, a fejlesztéspolitikáért való felelősség, valamint az infrastruktúráért való felelősség) ágazati érdekei között jogi szabályozással olyan összhangot alakítson ki, amely biztosítja és lehetővé teszi, hogy a kulturális örökség védelmében végzett régészeti feltárások az állam érdekein túl ne tegyék terhesebbé a fejlesztéspolitikai, valamint infrastrukturális elképzelések megvalósítását. Ennek érdekében részben újraszabályozza a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások alapvető szabályait.
A feltárást végző intézmény a további régészeti feladatellátás engedélyezése iránti kérelmet a próbafeltárás befejezésétől számított 5 napon belül köteles előterjeszteni, arról az örökségvédelmi hatóságnak 15 napon belül szükséges döntenie, mindez tehát jelentősen lerövidíti a további régészeti feladatellátás megkezdéséhez szükséges időt.
A 200 millió forintos felső határ túllépésére vonatkozó kormánydöntés kezdeményezése tekintetében a javaslat rögzíti: „a feltárást végző múzeum köteles megindítani a kormány döntésére irányuló eljárást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál, amely a kultúráért felelős miniszternek javasolja az erről szóló előterjesztés képviseletét.” A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy a 200 millió forintos értékhatár bruttó értékben számítandó, (PDF).
Csodák nincsenek!
Május 2-án 10 órakor lesz az államfőválasztás a parlamentben – jelentette be a Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke. A köztársaságielnök-választás időpontját a T. Ház hétfői plenáris ülésén jelentik be, ettől kezdve péntek reggelig lehet ajánlásokat gyűjteni az új államfő személyére. Érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat.
Az április 2-án lemondott Schmitt Pál államfő helyére Orbán Viktor miniszterelnök Áder Jánost, a Fidesz európai parlamenti képviselőjét javasolta. A jelölést a Fidesz-KDNP-frakciószövetség egységesen támogatja. Az MSZP és az LMP viszont már előre bejelentette: részt sem vesznek az „államfőválasztás parlamenti színjátékán.”
+
Egyhangúlag tárgysorozatba vételre ajánlotta az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága a külföldiek termőföldön történő zálogjog alapításának megakadályozását szorgalmazó törvényjavaslatot. A több törvényt is módosító előterjesztéssel a külföldiek illegális termőföldszerzésének egyik legelterjedtebb formájának kívánnak gátat szabni. A javaslat kapcsán kormánypárti és ellenzéki képviselők is egyetértettek abban, hogy a magyar termőföld védelme aktuális kérdés, hiszen a külföldiek földvásárlási moratóriuma 2014-ben lejár, ezért üdvözlendő minden a helyzeten javítani akaró szándék.
A testület tárgysorozatba vételre szintén alkalmasnak találta az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényhez benyújtott módosító javaslatot. Lényege, hogy ne szedjenek ebrendészeti hozzájárulást a vadászkamara által kiállított, a megfelelő képzettséget tanúsító - a vadászkutya egyedi jelölését is tartalmazó - vadászati alkalmassági vizsgaigazolvánnyal rendelkező kutyák után.
+
A részletes vita stádiumában leledzik a fogyasztói törvény módosítása, melynek tervezetét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyzi. Elfogadása révén a jövőben - többek között - gyorsabbá válik a panaszkezelés és bővül a békéltető testületek hatásköre. A törvényben biztosított védelem a jövőben kiterjed a tisztán fogyasztói minőségben eljáró kisvállalkozásokra is, és a fogyasztói érdekvédő civil szervezetek is hatékonyan léphetnek fel. A kormány a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében kiemelten fontosnak tartja a fogyasztók minél jobb tájékozódásának és az információkhoz való hozzáférésének a biztosítását, a speciálisan védendő fogyasztók (gyermekek, fiatalkorúak, idősek, fogyatékkal élők) érdekeinek fokozott védelmét, (PDF).
+
A Demokratikus Koalíció nevében Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Orbán Viktor ellen. Arra hivatkozott, hogy a miniszterelnök valótlan adatokat közölt a vagyonbevallásában. A Népszabadság értesüléséire hivatkozva állítja: a budai, tízszobás luxusvilla mérete körülbelül kétszer akkora, mint amekkora a kormányfő vagyonbevallásában szerepel.
A hatályos Házszabály értelmében vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Országgyűlés elnökénél bárki kezdeményezhet. Az eljárás célja a valóságtartalmának ellenőrzése. Ilyen eljárás kezdeményezése esetén az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja az ügyet megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak.
Rubovszky György, a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke elmondta: a Házszabály értelmében közölni kell az érintettel a megkeresés tényét, ezért a kormányfőnek címzett leveléhez mellékelte Vadai Ágnes hozzá beérkezett kezdeményezését. Kérte a kormányfőt, nyilatkozzon öt napon belül, reagál-e, vagy pontosítja vagyonnyilatkozatát. A továbbiak a kormányfő válaszától függnek - tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha a képviselő ezeket kijavítja, nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, ha viszont nem tesz eleget a felhívásnak, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a mentelmi bizottság elnöke elrendeli az eljárás megindítását, rögzíti a Házszabály.
A Népszabadsággal időközben a miniszterelnök szóvivője közölte: Orbán Viktor családja a tulajdonában álló Cinege utcai ingatlan utáni valamennyi, törvényben és rendeletben előírt adófizetési kötelezettségnek maradéktalanul eleget tett és tesz.
+
Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk és a kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.
Hétfő
A gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Zárószavazás.)
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
Személyi javaslat: bizottsági tisztségviselők és tagok választása.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Font Sándor Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)
Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentésének, és elfogadásáról szóló határozati javaslat tárgyalása. (Együttes általános vita a lezárásig. A rendelkezésre álló időkeret: 260 perc. Kormánypárti frakciók: Fidesz 88 perc, KDNP 42 perc. Ellenzéki frakciók: MSZP 47 perc, Jobbik 46 perc, LMP 30 perc, függetlenek perc.)
Kedd
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Általános vita a lezárásig.)
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Font Sándor Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)
A közadatok újrahasznosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló határozati javaslat. (Menczer Erzsébet Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)
A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita folytatása a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
