Nem halogatnak, nem kábítanak esztendős, vagy 100 nap türelmi idővel. Komolyan gondolták a Fidesz-KDNP padsoraiban, hogy nem totojáznak. Röpke idő alatt 16 fontos törvényt, törvénymódosítást, határozatot már elfogadtattak az Országgyűléssel, és a folyamatban lévő, beterjesztett indítványaik száma is majd' három tucat.  Hétfőn hat indítványukról mond végső „ítéletet" a Tisztelt Ház, s követik majd, reményeik szerint, a most záruló tavaszi szezont követő nyári ülésen nem kevesebb. 

Zárószavazások

A Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozat nem törvény, nem is országgyűlési határozat. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt egyértelmű, félreérthetetlen hitvallása. (Orbán Viktor, Lázár János (Fidesz), Semjén Zsolt, Harrach Péter (KDNP) képviselők jegyzik.)  Elfogadásához az Országgyűlés a jelenlevő képviselők 2/3-ának szavazata szükségeltetik.  Tárgyalása során az MSZP félreérthetetlenül, az LMP valamivel szolidabban jelezte: nem támogatják! - Pedig értük is szól!

Legyen béke, szabadság és egyetértés! A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét. A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalakításáról döntöttek. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai. A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák a saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit.

Most is borzolja a kedélyeket

Régi vágy a Fidesz és a KDNP soraiban az országgyűlési képviselők számának csökkentése. Az elmúlt ciklusban több mint hetvenszer száműzte ebbéli indítványukat az MSZP-SZDSZ koalíció. Most „az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot" szorgalmazzák.  A választási eredménynek köszönhetően, megvalósulni látszik, annak ellenére, hogy alaposan felborzolta az MSZP, a Jobbik és az LMP kedélyeit.

A határozat szerint, az Országgyűlés, követve az Alkotmány módosítását, amely legfeljebb kettőszáz főben, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségeket képviselő legfeljebb tizenhárom főben határozza meg az országgyűlési képviselők létszámát, az ehhez szükséges választójogi reform előkészítésére albizottság felállítását tartja szükségesnek. Az albizottság létrehozására felkéri a választójogi kérdésekben hatáskörrel rendelkező Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságot, amely tagjaiból - minden képviselőcsoport részvételével - paritásos alapon működő bizottságot hoz létre. Az albizottság összetételéből következik, hogy az Országgyűlés többsége nem akarja rákényszeríteni akaratát a parlamenti kisebbségben lévő pártokra, mint ahogyan a kérdés alapvető alkotmányos jelentősége miatt szükségesnek tartja az országgyűlési választásokon jelöltet állítani kívánó parlamenti és parlamenten kívüli pártok, vagy más lehetséges jelölő szervezetek bevonását is a törvény-előkészítés folyamatába.

Pótlandó mulasztás

Majd' két éve kilenc alkotmánybíró alkotja az eredetileg tizenegy tagúnak szánt Alkotmánybíróságot. A tengernyi ügyek számára tekintve, megállapítható: a hiányzó létszám időről-időre veszélyezteti a Taláros Testület teljes ülésének határozatképességét, amelyhez legalább nyolc tag (köztük az elnök vagy a helyettes elnök) jelenléte szükséges.

Az Alkotmánybíróság tagjainak a megválasztásához a mulasztásos alkotmánysértésben szenvedő Országgyűlés kétharmadának igen szavazata szükséges. Az Alkotmány szerint - azonban erre a szavazásra csak akkor van lehetőség, ha az Országgyűlés, külön erre a célra kijelölt parlamenti bizottságának többsége elfogadja az ajánlott személyt, személyeket. A döntésre hivatott parlamenti bizottságba minden frakció egy képviselőt delegálhat, (Fidesz 1, KDNP 1, Jobbik 1, LMP 1, MSZP 1).  Ismerve a Tisztelt Ház korábbi és napjaink béli tapasztalatait, könnyedén kitalálható miért nem jutottak, jutnak egyességre.

A gordiuszi csomót a kormánypártok az Alkotmányról és az Alkotmánybíróságról szóló törvény (1989. évi XXXII.) módosításával vághatják át.  Mátrai Márta (Fidesz) által benyújtott indítvány nyolctagú parlamenti jelölőbizottság létrehozását kezdeményezte.   - „Feltehetően": 5 kormánypárti (Fidesz: 4, KDNP:1) és 3 ellenzéki képviselővel (MSZP:1, Jobbik:1: LMP:1)

Az indoklás hangsúlyozza: „Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve, biztosítani kell nemcsak az önállóságát, függetlenségét, méltóságát, társadalmi elismertségét és megbecsülését, de folyamatos működőképességét és ennek jogi feltételeit is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a jelölési folyamat szabályain a további presztízsveszteség elkerülése érdekében is sürgősen módosítani szükséges ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság folyamatosan eleget tudjon tenni a rá háruló feladatoknak. A 8 tagú jelölőbizottság összetétele - igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz -, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit."

Foci meccsen sem rossz: 5:3

Ugyanezt a jelölési rendszert szorgalmazza a Fidesz-KDNP az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei megválasztása esetére is.  (Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása 2009. december 9-én, a korábbi alelnökök megbízatása 2001. augusztus 17-én, illetve 2001. november 23-án lejárt. Azóta e tisztségek betöltetlenek.) A jelölésre jogosult Számvevőszéki és költségvetési bizottság ezúttal azonban egyhangú döntéssel, minden frakció által támogatott döntést hozott.

„A bizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint: a Fidesz 4, a KDNP 1, az MSZP 1, a Jobbik 1, az LMP 1 tagot ajánlhat."

A legkisebb költség elve

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat e szolgáltatások jogalkotását kormányzati hatáskörbe vonja.

A törvényjavaslat - többek között - rögzíti az árelőkészítés szerepét. Lehetővé tesz, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletben szabályozhatja a földgáz és a villamos energia szolgáltatásához kapcsolódó árakat, áralkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, valamint az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott költségalapú árat. Előírja: az árak megállapítása során a legkisebb költség elvének érvényesítése mellett biztosítania kell, hogy a földgáz és a villamos energia egyetemes szolgáltatás ára a hatékonyan működő gazdálkodó szervezetek indokolt működési és tőkeköltsége összehasonlító elemzések alapján kerüljön meghatározásra. Leszögezi: a villamos energia és a földgáz szolgáltatói kötelesek minden olyan tájékoztatást megadni, amely az árfelügyeleti és hatósági árelőkészítő tevékenységhez szükséges. E szakasz tartalmazza továbbá a fogyasztók felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettségeit is.

Magyar-román megállapodás

Döntés születik a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a magyar-román államhatárt keresztező földgázszállító vezetékekkel, valamint villamos távvezetékekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodást kihirdető törvényjavaslatról is.

A megállapodás kijelöli a Nabucco földgázvezeték határmetszéspontját és rendezi az összeköttetés munkálataival kapcsolatos jogi feltételeket. Az EU által is támogatott Nabucco földgázvezeték végső kiépítésében - a tervek szerint 2018-ra - évi 31 milliárd m3 kapacitású, 3300 km hosszúságú gázvezeték lesz, amely komoly forrás- és tranzit-útvonal diverzifikációt valósít meg: a Kaszpi-tengeri gázforrás továbbításával Törökországból indulva, Bulgárián, Románián és hazánkon áthaladva Ausztriában végződik. A Nabucco a jelenlegi elképzelések szerint 2014. után szállít gázt. A vezeték kiépítése 2008. évi árakon számolva 7,9 milliárd euróba kerül. A Nabucco gázvezeték megvalósításához a magyar és román érdekeken kívül összeurópai energia-stratégiai érdek is fűződik. A megállapodás kiemelt célja a magyar-román államhatárt Csanádpalota és Nădlac (Nagylak) között keresztező Szeged-Arad nagynyomású földgázszállító tranzitvezeték és hírközlési kábel összeköttetés munkálataival kapcsolatos jogi feltételek megteremtése. Az új vezeték megépítése jelentősen növeli a dél-keleti irányú földgáz-kereskedelem lehetőségét, ezáltal a balkáni országok importigényének kielégíthetőségén túl hozzájárul a térség energia-ellátásának biztonságához is. A megállapodás érinti a Sándorfalva-Arad 400 kV-os villamos távvezetéket és a 2008 decemberében üzembe helyezett Békéscsaba-országhatár-(Nadab)-Arad 400 kV-os villamos távvezetéket is. Az utóbbi kapcsolat, amely nemcsak a hazai ellátásbiztonságot, hanem az európai villamosenergia-rendszeren belüli hálózati kapcsolatokat is erősíti, európai szinten is hozzájárult a rendszerbiztonság növeléséhez.

+

A Tisztelt Ház mindemellett tucatnyi javaslatról vitatkozik, szokásához híven, akár éjfélig is. Folyamatban lévőkről, és általános vitára indított újakról egyaránt.  Természetesen nem maradnak el a Tisztelt Házat leginkább színesítő műfajok, a napirend előtti felszólalások és az interpellációk és a kérdések hangzatos felszólalásai sem.   

Hétfő

A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a magyar-román államhatárt keresztező földgázszállító vezetékekkel, valamint villamos távvezetékekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita és határozathozatal.)

A Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezet. (Orbán Viktor, Lázár János (Fidesz), Semjén Zsolt, Harrach Péter (KDNP) képviselők önálló indítványa. A Házszabály 88 § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés a jelenlevő képviselők 2/3-ának szavazatával bármely politikai kérdésben nyilatkozatot tehet. Zárószavazás.)

Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert (Fidesz), Rétvári Bence (KDNP) képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)

Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Számvevőszéki és költségvetési bizottság önálló indítványa. (A napirendi pont előadója: Hargitai János (KDNP), a Számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Mátrai Márta (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Mátrai Márta (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Határozathozatal. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Hargitai János, Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges. Szavazás a módosító javaslatokról.)

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Pichler Imre László (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos (Fidesz), Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Soltész Miklós. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Rácz Róbert, Vitányi István (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Szakács Imre, Kovács Zoltán (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Mentelmi ügyek: Babák Mihály (Fidesz), Horváth Csaba (MSZP), Németh Zsolt (Fidesz), Simicskó István (KDNP), Samu Tamás Gergő (Jobbik) képviselők mentelmi ügye. (A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.)

Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak választása. (Jelöléstől függően!)

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Összevont általános és részletes vita, szavazás a módosító javaslatokról és zárószavazás.)

A helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Zombor Gábor (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Balsai István, dr. Lázár János (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója:  Balsai István.)

Kedd

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Czomba Sándor, Font Sándor (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: L. Simon László.)

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: L. Simon László.)

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: L. Simon László.)

Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat. (Pokorni Zoltán, Pósán László (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Hoffmann Rózsa (KDNP) képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Bartha Szabó József