Törvénybe iktatódnak nemzeti emlékhelyeink. Remény születhetik a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj-mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítására. Szigorítást ígér a szabálysértésekről szóló törvény. Tilos lesz, kutyát, macskát enni. Két katonai titkosszolgálat is egyesülésre készül. Adótörvények: több mint 350 paragrafus, tíz melléklet színesíti, kedvezményeket ígérő passzusai ellenére is zsebeket könnyebbé tevő olvasmány.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Újra három tárgyalási nap köszönti hétfőtől a Tisztelt Házba elzarándokoló képviselőket. Hagyományaikhoz híven ütköznek politikában és minden másban. Íme, a tervezett részletes menetrend.
Zárószavazás
A tervek szerint a végéhez érkezik a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása.
|
Az indítvány pontosítja a történeti, illetve nemzeti emlékhelyekre vonatkozó fogalmakat, meghatározza az emlékhellyé nyilvánítás szabályait és a nemzeti emlékhelyek kezelésére vonatkozó főbb rendelkezéseket. A törvénytervezet szerint: „Történelmi emlékhellyé az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító, a) az ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy b) az ország politikai életében irányadó állami döntés, intézkedés valósult meg. Nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely mindezek mellett a) egy adott történelmi kor meghatározója; b) a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség önazonosításában kiemelkedő szerepe van; c) eleget tud tenni annak a követelménynek, hogy országos jelentőségű megemlékezések helyszíne legyen és d) a magyar összetartozást vagy a nemzetiségeinknek a magyarsággal való összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet vagy egy-egy nemzetiségi közösség önképében kiemelkedő fontossággal bír.” |
Kölcsönök, kamatok, híteldíjmutatók
Zöld úton – bár ellenzéki támogatásban aligha reménykedik – a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj-mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Célja a jelzáloghitelek árazásának átláthatóbbá tétele. Korlátot állít a kölcsönök után felszámítható kamatok, költségek elé. A törvényjavaslat alapján, ha magánszemély ad kölcsönt másnak, a kamat nem lehetne több a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékénél. Hasonlóképpen: a pénzügyi intézmény – egyes kivételektől eltekintve – nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj-mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal megnövelt mértékét. Emellett a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a bankoknak a kamat változását vagy referencia-kamatlábhoz kell kötniük, vagy a kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott – legalább 3, 5 vagy 10 éves – periódusok alatt rögzíteniük kell.
|
Az árazás új szabályai lehetővé teszik, hogy az ügyfelek megalapozott döntést tudjanak hozni hitelfelvételnél a pénzügyi intézmények különböző hiteltermékeinek összehasonításával. Rögzíti, a felszámítható kamat, illetve késedelmi kamat mértéke magánszemélyek egymás közötti ügyleteiben legfeljebb 24 százalékponttal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot. A kamatkikötés e mértéket meghaladó részében semmis. Korlátozza továbbá a pénzügyi intézmények által fogyasztónak nyújtott kölcsönök teljes hiteldíj mutatóját is oly módon, hogy legfeljebb 24 százalékponttal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot. Kivételt jelentenek ugyanakkor a magasabb kockázatú és magasabb költségekkel járó áruhitelek, hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó kölcsönök, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönök. A javaslat alapján az új jelzáloghitelek nyújtásánál a pénzügyi intézménynek a kamatot vagy referencia-kamatlábhoz kell kötnie, vagy hosszabb időre, legalább három évre rögzítenie kell. Kamaton kívül más rendszeresen fizetendő költséget a hitelező nem számíthat fel az ügyfél szerződésnek megfelelő teljesítése esetén. A javaslat meghatározza a referenciához kötött hitelkamat esetén figyelembe vehető, a hitelezőtől független referencia-kamatlábak körét. Referencia árazás esetén a felárat a pénzügyi intézmény csak a hitelkockázat változása esetén módosíthatja a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén. Hosszú kamatperiódusra rögzített kamattal nyújtott kölcsönök esetén az új kamatperiódust megelőzően legalább kilencven nappal értesíteni kell az ügyfeleket a kamat új mértékéről annak érdekében, hogy az adósnak elegendő idő álljon rendelkezésére egy esetleges hitelkiváltáshoz. Az ügyfél minden kamatperiódus végén jogosult a szerződés díjmentes felmondására, így az új kamat ismeretében költségmentesen előtörlesztheti a hitelét. |
Folyamatban
Szigorítást ígér a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása.
|
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény felhatalmazást ad az önkormányzatoknak arra, hogy a település belterületi közterületének engedély vagy megállapodás nélküli használatát szabálysértéssé nyilváníthatja. E körbe tartozik - többek között - a közterület életvitelszerű lakhatás céljára történő használata, ingóságok tárolása, amely a komoly problémákat okoz az érintett, nagyobb lélekszámú településeken. A törvénymódosítás lehetővé teszi: „Aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, a közterület életvitelszerű lakhatás céljaira történő használatára, illetve az életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságok közterületen történő tárolására vonatkozó szabályokat ismételten megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”. |
+
Végéhez közeledik az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
|
A kormány „a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása és a helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása érdekében” lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint eb-rendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól. Garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük eb-összeírást végezni. Párhuzamosan módosulnak a kutyák veszélyessé minősítésének szabályai. Fontos változás, hogy ebről fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként ítélkezhet a hatóság. A törvénymódosítás megtiltja az élőállatok nyereményjáték díjaként való kisorsolását. Tilos lesz továbbá a csincsilla és angóranyúl egyedein kívül ebet és macskát is szőrméjükért, bőrükért tartani, tenyészteni, szaporítani, értékesítésre felajánlani. A tervezet megtiltja a kutyák macskák élelmiszerként történő fogyasztását is. Végezetül: „Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.” |
+
Részletes vitánál tart az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Több mint 350 paragrafus, és tíz melléklet színesíti. Kedvezményeket is ígérő passzusai ellenére, fölöttébb nehéz, a zsebeket könnyebbé tevő olvasmány. A módosítások célja egyrészt az adóeljárás egyszerűsítése és adminisztrációs terhek csökkentése, másrészt tovább bővítik az adóhatóság eszköztárát az adóelkerülés és a feketegazdaság elleni küzdelemben, s nem utolsó sorban növelik a költségvetés bevételeit is.
Részletes vitánál tart az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat is, amely rögzíti: a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában felsorolt emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. Elfogadása esetén lehetővé válna az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőinek felelősségre vonása is.
Több más mellett szerepel még e napon az Országgyűlés napirendjén az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat, a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslat, az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj-mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat is.
+
Kedden a két a katonai titkosszolgálat egyesüléséről szóló törvényjavaslatról folytat általános vitát az Országgyűlés, majd részletes viták sora következik. Így a képviselők megtárgyalják a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló előterjesztéshez és a mozgóképtörvényhez érkezett módosító javaslatokat, valamint azokat a képviselői indítványokat is, amelyek a bírósági és az ügyészségi törvények kormány által javasolt szövegén változtatnának.
+
A szerdai napirenden kizárólag az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat szerepel. Nyolc órát szán általános vitájára a Tisztelt Ház. A majd 300 paragrafust tartalmazó indítvány szándéka szerint a munkáltatói oldalról a rugalmasság, a munkavállalói oldalról a biztonság a legfontosabb, de utóbbi nem bebetonozást jelent a munkahelyen, hanem azt, hogy ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, akkor minél hamarabb újra el tudjon helyezkedni. Tallózunk közöttük.
|
Az új Munka Törvénykönyv alapján a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően - a kormány állapítja meg. A kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért is megállapíthat. Ez utóbbi esetben figyelembe kell vennie különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerő-piac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. A kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évente felül kell vizsgálni. Felhatalmazást kapna a kormány arra is, hogy a munkabérek vásárlóerejének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét és a béren kívüli juttatás ennek érdekében figyelembe vehető összegét – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultáció után- rendeletben határozhatja meg. A javaslat szerint az a szakszervezet jogosult kollektív szerződés kötésére, amely tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezetek együttesen köthetnek kollektív szerződést és ennek megfelelően egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető. A munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályoknál a javaslat szabályozza az üzemi megállapodásnak azt a típusát is, amely alkalmas arra, hogy a kollektív szerződést megfelelő tartalmi korlátozással részben pótolhassa. Az ilyen típusú üzemi megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató ne tartozzon kollektív szerződés hatálya alá, illetve a munkáltatónál ne működjön képviselettel rendelkező szakszervezet. Az üzemi tanács a munkáltatóval megkötött üzemi megállapodásban a munkaviszonyból származó minden jogot és kötelezettséget szabályozhat, a munka díjazásának kivételével. A javaslat külön rendelkezik a munkavállaló kártérítési felelősségéről is. E szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét (eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt ez az összeg). Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni. Új elem a tervezetben az úgynevezett munkavállalói biztosíték bevezetése. A felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít" a munkaáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél. Az új szabályozás szerint változatlanul 20 nap lesz az alapszabadság, 14 napot pedig továbbra is kötelező számára egyben kiadni, ha ezt kéri. Az eddigi 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni a munkaszerződésekben, s azt bérpótlék helyett szabadidővel is megválthatják a munkáltatók, a délutáni műszakpótlék pedig megszűnik, de már este 6 órától jár a 30 százalékos műszakpótlék. Rögzíti, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót ötven százalék bérpótlék illetné meg, míg a munkaszüneti napon (húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti nap) rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló száz százalék bérpótlék illeti meg. A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár - tartalmazza a javaslat. Annak a munkavállalónak, aki nem jogosult műszakpótlékra, éjszakai munkavégzés esetén (ha ennek időtartama az egy órát meghaladja) 15 százalék bérpótlék jár. A munkavállalónak - a munkáltató döntése szerint - ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, vagy a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A javaslat szerint a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A javaslat - egyszerűsítve a munkabérszámfejtéssel kapcsolatos adminisztrációt - teljes körűen megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az átalány megállapítását. Az új kódexben is szerepel a munkaerő-kölcsönzés szabályozása: indoklás szerint a korábbi szabályozáshoz képest egyszerűbb és átlátható rendelkezéseket tartalmaz a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyról. A javaslat a megállapodás tartalmának meghatározását a felekre bízza azzal, hogy csupán a munkaerő-kölcsönzés struktúrája szempontjából lényeges tartalmi elemeket rögzíti. |
+
Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a tervezett részletes menetrend.
Hétfő
A Közép-európai légiforgalmi szolgálatokról (CEATS) szóló Megállapodások felmondásáról rendelkező CEATS Felmondási Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és a határozathozatal. A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.)
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges!)
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
Az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Salamon László, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.)
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Wintermantel Zsolt, Kocsis Máté, Kovács Péter, Riz Levente, Németh Szilárd István, Bácskai János, Rogán Antal, Papcsák Ferenc, Menczer Erzsébet, László Tamás, Ughy Attila, Vas Imre, Csizi Péter Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Papcsák Ferenc.)
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.)
Az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj-mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Együttes és összevont általános és részletes vita. Szavazás a módosító javaslatokról és a zárószavazások. A napirendi pont előadója: Rogán Antal a Gazdasági és informatikai bizottság elnöke.)
Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat. (Gulyás Gergely Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.(Részletes vita. A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.)
Kedd
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kapcsolatos módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Hende Csaba honvédelmi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.)
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
Az ügyészségről szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
Szerda
A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat. (Általános vita. A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.)
|
Felszólalók |
Rendelkezésre álló időkeret (perc)
|
Összesen |
|
Fidesz |
163 |
240 |
|
KDNP |
77 |
|
|
MSZP |
87 |
240 |
|
Jobbik |
85 |
|
|
LMP |
54 |
|
|
Független |
14 |
|
|
Összesen |
480 |
480 |
