Csendes pillanatokra ezúttal sem sok a remény. Vizsgálódó bizottságok: tengernyi a bűn, tengernyi a jogsértés. Kegyelmet kaphatnak a „láncos” képviselők. Két kereszténydemokrata indítvány is szerepel a T. Ház napirendjén. Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Két kereszténydemokrata indítvány is szerepel a napirenden. Tarnai Richárd törvényjavaslata az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető cselekmények szankcionálásának hatékonyabb eljárási rendjét, differenciáltabbá tételét szorgalmazza, megkülönböztetett figyelmet fordítva az élelmiszervállalkozások nagyságára, valamint az ismétlődő elkövetések korábbinál jóval szigorúbb bírságolására, (PDF).
Varga László országgyűlési határozati javaslata a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról emlékezne, emlékeztetne. Van, lenne mire: 1948. augusztus 20-án Rákosi Mátyás kecskeméti beszédében hirdette meg a ,,kulák üldözés" feladatát, mint a szocializmus építésnek fontos eszközét. Kulák lett az akinek 25 hold vagy annál több szántója, vagy 5 hold vagy annál több szőlője volt. Kulák listára kerültek a cséplőgép tulajdonosok valamint a legkisebb malmot üzemeltetők is. Elindult a „padlás lesöprésként” emlegetett évek sora. Sokukat melléképületekbe költöztették, a lakásukat pedig elfoglalták a helyi pártfunkcionáriusok. Gyermekeiket már középiskolába is nehezen, vagy egyáltalán nem vették fel. Felsőoktatási intézetbe még a legjobb tanulók sem kerülhettek. A megbélyegzés mindennapos volt. Minden igazolványba ott volt a nagy „K” betű, gyermekeik neve mellett az osztálynaplókban is.
Varga László a leghatározottabban indítványozza: ki kell mondani: a jobbágyfölszabadulás után alakult ki a földjét magáénak tudó, szerető, majd szakszerűen gondozó, kert és gyümölcskultúrát teremtő, és a magyar nép mindennapi kenyerét biztosító magyar gazdaréteg, melynek nagy mezővárosaink, az erős községeink, falvaink 19 századi kialakulása köszönhető, a kuláktörvény, és üldözés tönkretett. „Legyen egy nap, amikor fejet hajtunk emlékük előtt, és a figyelmet ráirányítjuk arra, hogy a 21. században is, hazánk felemelkedésének egyik záloga, oszlopa lehet ennek a gazdarétegnek megerősítése, megbecsülésük és segítésük.”
|
1. A megemlékezést a médiákon keresztül valamint lehetőség szerint az ifjúságot is elérő tájékoztatásként kell megtartani, annak érdekében, hogy a jelenlegi és a következő nemzedék megismerje a magyar középparaszti réteg szenvedését. 2. A megemlékezés napja minden év június 29-e Péter-Pál napja, amely régi hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt. |
+
Kapjanak-e közkegyelmet azok, akik 2011. december 23-án tiltakozásuk kifejezéseként egymáshoz, illetve az Országházat körülvevő elzárt terület kapuihoz láncolták magukat és lezárták a parlament több bejáratát. A demonstrációt az LMP szervezte. Az indítvány előterjesztői (Fidesz-KDNP) méltányosnak tartják, hogy a demonstráló, és emiatt büntetőeljárás hatálya alá került személyekkel szemben az Országgyűlés közkegyelmet gyakoroljon. Az LMP viszont már előre bejelentette: nem kérnek közkegyelmet, azt szeretnék, ha bűncselekmény hiánya miatt szűnne meg ellenük az eljárás. A parlamenti erőviszonyokat látva, a lelkük mélyén azonban ők is bíznak benne, hogy a közkegyelem elől nem „menekülhetnek.”
+
A végéhez érkezhet a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Az előterjesztés több könnyítést tartalmaz a vadászok és a sportlövők szempontjából. A lőfegyverek megszerzése, tartása és használata, valamint a lőfegyverekre irányadó szabályok Magyarországon 250 ezer vadász, sportlövő és egyéb polgári fegyvertartó mindennapjait határozzák meg. A jogalkotónak ugyanakkor kötelessége 9 millió 750 ezer fegyvert nem tartó ember biztonságát és érdekeit is képviselni. A most módosítandó törvényt 2004-ben alkotta meg az Országgyűlés. Már a születésekor jelentős problémákkal küzdött. Mindenekelőtt a vadászati és sportlövészeti célú lőfegyvertartás tekintetében. A számok azt mutatják, hogy a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményeket a legjelentősebb számban illegálisan, törvénytelenül szerzett fegyverekkel követik el Magyarországon.
Az engedéllyel tartott lőfegyverek aránya szép hazánkban - az ENSZ statisztikái szerint - viszonylag alacsony: 2,5 a 100 főre jutó fegyverek száma. Fontos, rendezendő kérdés: ki ne tarthasson fegyvert? Az új javaslat célja egyértelmű: nem tarthatnak fegyvert a szándékos, személy elleni erőszakos bűntettesek és a társadalomra veszélyes bűncselekményért jogerősen elítélt bűnelkövetők. A második legfontosabb kérdés: milyen körülmények között tartható fegyver? A módosítás meghatározza a szükséges engedély megadását kizáró bűncselekmények és szabálysértések körét is. Nem eredményezi azt, hogy a jövőben hatósági engedély nélkül lehessen lőfegyverhez jutni. Első alkalommal történő megszerzésük továbbra is kizárólag hatósági engedély birtokában lesz lehetséges. A lőfegyvertartáshoz szükséges hatósági engedéllyel már rendelkező személyek a javaslat szerint azonban újabb külön engedély nélkül szerezhetnek további lőfegyvereket. A javaslat bevezetné a hatósági engedély alapján végzett házilagos lőszerszerelés és újratöltés intézményét. A tervezett jogszabály-módosítás pontosítja a frissen legyártott lőfegyverekre és lőszerekre vonatkozó adatszolgáltatás, illetve adatnyilvántartás rendjét is. Ez lehetővé teszi a megbízható és naprakész, a lőfegyverek életútjának eddiginél hatékonyabb, pontos nyomon követését.
+
Végéhez érhet a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó vizsgálóbizottság jelentésének értékelése, mérlegelése is. Esztendőnyi idő alatt majd félszáz szakértőt, a vélt vagy valós felelőst hallgattak meg, helyszíni szemlét is tartottak Mosonmagyaróvárott a MOTIM Zrt. vörösiszap-tározóinál, az Aloxid Kft. vörösiszap-tározóinál, a MAL Zrt. ajkai üzeme vörösiszap-tárolójánál és az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolóinál.
A 77 oldalas jelentése (teljes PDF) – többek között – megállapítja: a 2010. október 4-én a MAL Zrt. ajkai vörösiszap tározó X. kazettájánál bekövetkezett ipari katasztrófáért döntően a MAL Zrt. a felelős. A vizsgálat során feltárt tények arra utalnak, hogy a társaság igazgatósága és menedzsmentje az üzem működése és az iszaptározó-tér üzemeltetése során gondatlanul járt el. A tározók különösen a X. kazetta esetében a társaság nem tett eleget az elővigyázatosság követelményének és nem alakított ki külső védelmi rendszereket, annak érdekében, hogy a térség települései kellő védelemben részesüljenek.
A társaság a kazettából vett minták alapján, az európai és hazai gyakorlattól eltérően az önbevallás során nem minősítette veszélyes hulladéknak a magas lúgtartalmú folyadékkal keveredett vörösiszapot. Technológia-közi anyagnak tekintették. Az ipari baleset okaként a talajtörést nevezték meg. Ennek tudományos igazolását azonban nem tudták hitelesen bizonyítani.
A megismert adatok, vallomások a helyszíni szemlén tapasztaltak, továbbá a felkért szakértők véleményei arra utaltak, hogy az ipari katasztrófa fő oka a társaság és a tulajdonosok szűklátókörű, a nyereséget előtérbe helyező és a biztonságos működést nem kellően biztosító vállalati stratégia, és az ezt szolgáló gazdasági és technológiai döntések sorozata. Mindezek következményeképpen az ipari katasztrófa által az emberéletekben, az anyagi javakban és más tényezőkben okozott károk mellett az általuk tulajdonolt és vezetett társaságnak is igen jelentős károkat okoztak.
A privatizáció során a szerződésbe foglalt környezetvédelmi kötelezettségek nem kellő körültekintéssel kerültek megállapításra, és így alkalmatlannak bizonyultak a bekövetkezett katasztrófa megelőzésére. A vizsgálóbizottság véleménye szerint felelősség terheli a tervezőt és a kivitelezőt is, a meglévő gátakat a többi kazettánál is haladéktalanul meg kell erősíteni. Felelősség terheli a MAL Zrt. tevékenységével kapcsolatban a környezetvédelmi hatóságokat is. Elsősorban a Középdunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőit és munkatársait is, akik a társaság részére kiadott egységes környezetvédelmi engedély, továbbá részengedélyek és mindezek végrehajtásának hatósági ellenőrzése során nem jártak el kellő körültekintéssel.
A vizsgálóbizottság a helyszíni tárgyalásai és szemléi alapján megállapította, hogy a kárt elszenvedett települések lakossága nem rendelkezett kellő információval a vörösiszapot tározóterek helyzetéről, az ott tárolt anyagokról, és azok veszélyes voltáról. Az érintett települések nem rendelkeztek olyan védelmi tervekkel, amelyek egy ilyen mértékű környezeti katasztrófa kezeléséhez szükséges. Ezen hiányosságokért döntő részben és elsősorban a MAL Zrt. okolható, amely a térség társadalmával nem tartott partneri kapcsolatot.
A jelentés utal a törvényi, jogi szabályozás meglévő hiányosságaira is, szükségesnek tartja a korábbi jogi és műszaki szabályozás módosítását, úja szabályozását, az engedélyező hatóságok és a hatáskörök tisztázatázását. Hangsúlyozza továbbá: az ipari katasztrófa által okozott károk jellege és mértéke és a társadalom jogos igazságérzete megköveteli, hogy a mulasztást, visszaélést, bűncselekményt elkövetők felelősségre vonása is mielőbb megtörténjen és ennek során feltétlenül érvényesüljön a tett súlyával kapcsolatban az arányosság elve illetve a környezetvédelmi jogban ismert elv, a „szennyező fizet” elve.
A vizsgáló bizottság jelentése nyomán készített országgyűlési határozati javaslat rögzíti:
|
Az Országgyűlés felkéri a MAL Zrt. tulajdonosait és menedzsmentjét, hogy a jövőben folytasson etikus, elővigyázatos, hozzáértő és felelősségteljes magatartást. Az Országgyűlés egyetért a vizsgálóbizottság végkövetkeztetésével, mely szerint az ipari katasztrófa elsődlegesen és döntően a MAL Zrt. ipari tevékenységével összefüggésben az ő felelősségi körében következett be. A felelősségben, ha nem is közvetlenül, de osztoznak a MAL Zrt. létesítését engedélyező hatóságok, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók, és a hatóságok működtetéséért felelős kormányok. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a jelentésben megfogalmazott javaslatokat vizsgálja meg és tegyen intézkedéseket a szükséges jogszabályok módosítására, megalkotására, a hatósági engedélyezés színvonalának emelése és a működés fokozott ellenőrzése érdekében. Kezdeményezze a hulladékok és a technológiai eljárást képező anyagok egyértelmű megkülönböztetését, a veszélyes hulladékká minősítés folyamatának felülvizsgálatát és pontosítását. Kezdeményezze a károkért való pénzügyi felelősség szabályozását, beleértve a magyar gazdaság versenyképességét is figyelembe vevő kötelező felelősségbiztosítást, és a pénzügyi biztosítékadásra vonatkozó előírásokat. Az Országgyűlés kéri a társadalom széleskörű együttműködését, hogy az elszenvedett ipari katasztrófához hasonló esemény a jövőben megelőzhető és elkerülhető legyen. Ennek megvalósítása érdekében számít a gazdasági társaságok, a civil szervezetek és a lakosság aktív és öntevékeny együttműködésére. |
+
Az esti órákban tárgyalták legutóbb a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot.
|
Az Országgyűlés – Szükségesnek tartja mindenkor méltóképpen megemlékezni a kommunista önkény áldozatairól, és felhívni a figyelmet a totális diktatúrák embertelenségére! – Megemlékezik az 1950-es évek elején jogtalanul, tömegesen deportált és kitelepített családokról! – Tisztelettel adózik a vidéki települések azon lakói előtt, akik - esetenként akár kényszer hatására, de - jó szándékkal befogadták a diktatúra által meghurcoltakat és kitelepítetteket, bizonyítva ezzel emberségüket. Az ő példájuk igazolja, hogy a zsarnoki rendszer kegyetlensége jóindulatot szült a magyar emberekben, akik az elnyomás közepette is képesek voltak segíteni egymáson! – Támogatja és szorgalmazza olyan emlékművek felállítását, megemlékezések szervezését és oktatási anyagok készítését, amelyek a kitelepítések áldozataira, illetve az őket befogadó családokra emlékeznek. – Felkéri a központi államigazgatási szerveket, az egyházakat és civil szervezeteket, valamint az önkormányzatokat, hogy gondoskodjanak a kitelepítés tragédiájáról és annak áldozatairól való méltó megemlékezésről. |
Nehéz elképzelni, hogy nemet mondanak rá: szerte e hazában, egész héten át, mécsesek gyúltak a kommunizmus áldozataira emlékezve, emlékeztetve.
+
Megkülönböztetett figyelemre számíthat a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002–2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslata. Budai Gyula, (Fidesz) az elszámoltatási kormánybiztos a határozati javaslata gazdája. Indoklásában írja: „a hazai és nemzetközi jelentőséggel bíró vállalat gazdasági színtérről való eltűnése folyamatának és a jogügyletekben döntési jogkörrel rendelkező állami és cégvezetők tevékenységének, felelősségének feltárása mindenképpen indokolt.”
|
A Malév február 3-án reggel hat órakor szüntette be működését, törölve valamennyi járatát. A testület vizsgálatának választ kellene adnia arra a talányra, hogy 2004-2006 között miként zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások, hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei, továbbá milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére “általános vétójoga” legyen a légitársaságban. A légitársaság privatizációjával kapcsolatban egyebek mellett megvilágításra vár: hogyan születhetett meg egy olyan záradék, amely alapján a Malév esetleges csődje fizetési kötelezettséggel bír a Budapest Airport Zrt.-re. Arra is kíváncsi az előterjesztő, hogy e nem publikus záradék aláírásához a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezérigazgatóján kívül kinek a hozzájárulása kellett? Kérdésként fogalmazza meg Budai Gyula azt is, hogy a Malév visszaállamosításáról szóló megállapodás feltételrendszerének kidolgozása milyen elvek alapján történt? Oszkó Péter szerepét is vizsgálná: jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek – aki 2011-ben a Wizz Air igazgatósági tagja lett – van-e és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben. “Megfelel-e a valóságnak, hogy a Malév Zrt. reprivatizációjára készülve létezett olyan forgatókönyv, amely szerint más légitársaságok – így a Wizz Air – vették volna át a Malév szerepét?” A paritásos alapon működő vizsgálóbizottságnak a megbízatása kezdetétől számított 180 napon belül kellene benyújtania jelentését az Országgyűlésnek. Tíz tagjára – akik munkájukért nem részesülnének díjazásban – a frakcióvezetők tehetnek javaslatot: az indítvány szerint négy parlamenti képviselőt delegálna a testületbe a Fidesz, egyet a KDNP, kettőt az MSZP, kettőt a Jobbik és egyet az LMP. Az elnököt a Fidesz adná, az alelnököt pedig az MSZP. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthatna, iratokat kérhetne be, amelyeket mindenki köteles a testület rendelkezésére bocsátani, továbbá köteles megjelenni. |
+
Fölöttébb nehéz föladatra vállalkozott a Tisztelt Ház midőn létrehozta a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottságot. Feladata volt feltárni:
|
– A cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat? – Ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását? - milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról? – A koncepcióalkotásban, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek (előkészítés, döntés, ellenőrzés)? – Milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok - különös tekintettel a szocialista-szabad demokrata koalíciók - kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait? – Az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez? – Milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek? – Az Európai Unió 2004. évi csatlakozásunkkor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő több lépcsős cukorrendtartási reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot, milyen szakmai alapon és milyen cél elérése érdekében képviselt Magyarország? – A 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és szaktárca-vezetőkhöz milyen döntések, milyen általuk képviselt magyar álláspont, adminisztratív intézkedések köthetők, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását? – Az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a szakágazati foglalkoztatásra, továbbá a kapcsolódó műszaki fejlesztésre és kutatásra? |
A vizsgálóbizottság jelentése – többek között - megállapította: a privatizációs döntések zöld utat biztosítottak a magyarországi leépüléshez és a jelenlegi helyzet kialakulásához. Az értékesítésekből a Magyar Államnak vagy nem származott jelentős bevétele, vagy pedig a bevétellel majdnem azonos ellentételezést vállalt, melyet a vele szerződő külföldi befektető utóbb érvényesített. A külföldi befektetők 30-40 százalékos kisebbségi részesedés mellett mindenhol megkapták az elővásárlási jogot a többségi részesedés megszerzésére, továbbá a többségi vállalatirányítási jogokat is.
A privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők száz éves hagyományokra visszatekintő üzemeket is bezártak, a termelést megszüntették. Miután az agrárvezetés részéről semmilyen presszió nem érte őket, fizikailag is megsemmisítették (!), őket, hogy esély se maradjon arra, hogy valaha is újraindulhasson bennük a termelés. Mindeközben, a kapcsolódó, nagyjából 300 ezer tonna uniós kvóta visszaadásából, több tízmilliárd forintos bevételre tettek szert. Cukor-exportálóból importra szoruló kiszolgáltatott országgá vált Magyarország. Egyetlen működő – az is külföldi tulajdonban lévő – cukorgyárunk maradt, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. melynek éves termelése a fennmaradt kvótának felel meg.
A vizsgálóbizottság megállapította: a magyar agrárvezetés és a kormányzat részéről teljesen elhibázott stratégia volt, hogy ahhoz a csoporthoz csatlakozott, akik tulajdonolták a magyarországi cukorgyárakat és ezáltal érdekeik ellentétesek voltak a magyar érdekekkel. Súlyos hiba volt, hogy pusztán az EU-s tárgyalási folyamatra koncentráltak (ahol biztosan tudható volt, hogy legfeljebb csak kisebb részsikereket lehet elérni), és ezzel párhuzamosan a külföldi gyárak tulajdonosaira kifejtett informális nyomásgyakorlástól teljes mértékben eltekintettek mind a cukorreform tárgyalásai alatt, mind pedig utána.
A jelenlegi európai uniós agrárpolitika 2014-ben változik, az uniós cukoripari rendtartás szabályozórendszere pedig 2015-ben jár le. A bizottság rendkívül fontosnak tartja, hogy ezek megújításakor a magyar kormányzat keményen és hatékonyan képviselje a hazai érdekeket.
A bizottság vizsgálta azt a lehetőséget is, hogy van-e mód, és ha igen miként új cukorgyár építésére Magyarországon. A jelenlegi globális viszonyok között a magyar cukoripar fenntartása, esetleges fejlesztése az élelmiszeripari önellátó képesség megóvása stratégiai kérdés lehet: a magyar mezőgazdaság, a vízkészlet, illetve a termőföldek minősége elvileg biztosítja a lehetőséget a magyar lakosság élelmiszeripari önellátására. Ezen túl a cukoripar és a hozzá kapcsolódó cukorrépa termesztésnek számos egyéb vonatkozásban is jelentősége van: a cukorgyártás melléktermékei az állatállomány takarmányozásának fontos elemei, a cukorrépa termesztés a vetésforgó szempontjából fontos és kiesése károsan befolyásolná a termőföldek termőképességének megóvását. A bizottság javasolja az Országgyűlésnek, hogy hozzon határozatot és írja elő a kormánynak feladatként ennek a stratégiának a kidolgozását is.
A Cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentése 72 oldalas, (teljes PDF).
+
A képviselők emellett tárgyalni kezdik a kormány bérkompenzációval és a költségvetés ehhez kapcsolódó módosítását. A Ház emellett elfogadhatja a Független Rendészeti Panasztestület 2008-2010-es tapasztalatairól, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2010-es tevékenységéről szóló beszámolót is. Szavazhatnak továbbá a külügyi bizottság azon javaslatáról is, amellyel az Országgyűlés azoknak a litván és lengyel civileknek, valamint politikusoknak mondhat köszönetet, akik kiálltak Magyarország mellett a nemzetközi bírálatokkal szemben. Kedden a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdődik az ülés, majd folytatódik a bérek szükséges emelésével és a további foglalkoztatással összefüggő törvénymódosítási kormányjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési változtatás összevont tárgyalásával. A kabinet összesen 21 milliárd forintból kívánja támogatni azokat a cégeket, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik a kompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állománya idén nem csökkenhet a tavalyihoz képest, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. A támogatások várhatóan júniustól állhatnak rendelkezésre.
Szerepel még, és nem a csendes napirendek között, a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentésének elfogadásáról, és a VOLÁNBUSZ Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat is.
Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.
Hétfő
A Független Rendészeti Panasztestület Beszámolója a 2008-2010. évi tapasztalatairól szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Borbély Lénárd. Lehetőség szerint határozathozatal.)
Az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Németh Zoltán, Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)
A lengyel civilek és politikusok, köztük Donald Tusk miniszterelnök állásfoglalásáról a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szemben címmel országgyűlési határozati javaslat. (A Külügyi bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Balla Mihály, a Külügyi bizottság elnöke. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)
A litván civilek és a parlamenti képviselők állásfoglalásáról a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szemben címmel országgyűlési határozati javaslat. (A Külügyi bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Balla Mihály, a Külügyi bizottság elnöke. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)
A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Gulyás Gergely, Láng Zsolt, L. Simon László, Vas Imre – Fidesz, Harrach Péter, Pálffy István, Vejkey Imre – KDNP képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)
A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Jegyzői: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Pintér Sándor belügyminiszter. Záróvita és zárószavazás.)
Balsai István, a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadói: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A VOLÁNBUSZ Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Budai Gyula Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)
A MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Budai Gyula Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)
A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgáló-bizottsága vizsgálatának eredményéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kepli Lajos a vizsgálóbizottság elnöke Részletes vita.)
Kedd
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Az általános vita megkezdése.)
Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)
A bérek szükséges emelésével és a további foglalkoztatással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Együttes általános vita a lezárásig.)
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Tarnai Richárd KDNP-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)
A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről szóló jelentés, s annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadói: Font Sándor a vizsgálóbizottság társelnöke, Horváth István a Mezőgazdasági bizottság alelnöke. Együttes általános vita a lezárásig.)
Megemlékezés napja a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról!" szóló országgyűlési határozati javaslat. (Varga László KDNP képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)
