A kormány határozottan állítja: a jövő évi költségvetés biztonságos, az ország pénzügyi, gazdasági védelmét szolgáló büdzsé lesz, Legnagyobb „erénye", hogy segíti a „görög út" elkerülését, és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország el tudjon rugaszkodni az európai válságzónától. Még soha nem készült költségvetés ekkora biztonsági tartalékkal: képessé teszi az országot a válsághelyzetek gyors kezelésére. „Bármilyen vészhelyzet alakulna ki az eurováláság miatt, arra reagálni tud. A 300 milliárdos rekord kockázati tartalékkal a nyugdíjak kifizetésének biztos talpazatát is megteremtik.” A költségvetés 268 forintos euró-árfolyamon alapul, a kormány azonban 280 és 300 forintos euró/forint árfolyammal is áttekintette a folyamatokat. A makrogazdasági sarokszámok szerint: a hiány a GDP 2,94 százalékáról 2,5 százalékára apad. Az államadósság 73 százalékra mérséklődik, GDP 1,5 százalékkal nő. A kamatkiadás a GDP 3,8 százalékról 3,6 százalékára csökken, de így is 1.100 milliárd forint felett lesz. A beruházások 3 százalékkal nőnek. A prognózis szerint 4,2 százalékos infláció várható.  A háztartások fogyasztása 0,2, a beruházások 3,2 százalékkal, az export 8,4, az import 8,1 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatás 1,5 százalékos bővülése elsősorban a közszféra 3,9 százalékos foglalkoztatási többletéből adódik, amelynek hátterében a Start-munkaprogram áll.

Az MSZP szerint, az elmúlt 21 év legbrutálisabb költségvetése a jövő évi költségvetési koncepció. Ha a kabinet ragaszkodik „az összes őrült elképzeléséhez" a gazdaság fekete évévé teszi 2012-őt. Rövid időn belül pótköltségvetésre lesz szükség. A szocialisták határozottan állítják: a súlyos hiányosságokkal telített 2012-es büdzsé „perverz jövedelem-eloszláshoz" vezet, „ráadásul a söralátét méretű adóbevallás sem teljesül.” Bejelentették: elkészítettek egy szakmailag valóban megalapozott költségvetési tervezetet, egyúttal felszólítják a kormányt, hogy vonja vissza a „népellenes, befektetés- és foglalkoztatás-ellenes irományát”, mert éppen az ellenkezőjét kellene tenni: „megszüntetni az igazságtalan egykulcsos szja-t, és abból beszedni a költségvetésből hiányzó ötszázmilliárd forintot.” Emellett nem kellene hozzányúlni az általános forgalmi adókhoz, a foglalkoztatás növelése érdekében pedig nem növelni, hanem csökkenteni kellene a járulékokat.

A Jobbik a kétségbeesés költségvetésének nevezi a tervezetet, mondván, a kormány belátja, hogy „a gazdaságpolitikája zátonyra futott", ezért most megszorításokat próbál lenyomni az emberek torkán." Tovább halad a „matolcsyzmus" útján, „nem hozza helyzetbe" a hazai vállalkozásokat, gazdaságpolitikája a gazdaság élénkítése helyett a gazdagoknak, a multiknak és a bankoknak  kedvez, a megszorításokat pedig a leginkább rászorulók rovására hajtják végre. A Jobbik úgy véli: „a 1,5 százalékos gazdasági növekedés túlzottan optimista, inkább recessziós állapotra kell berendezkedni, hiszen a válság jelen van, és egyre erősödik."

„Futóhomokra épült az Orbán-kormány népnyúzó, pénzbehajtó költségvetése”, az idei folyamatok folytatásaként már jövő év elején megbukhat - prognosztizálta az LMP.  Megítélésük szerint nyomort és munkanélküliséget hoz, az ország már nem tud újabb egy évet várni, ezért megmentése érdekében elkészítették a költségvetés alternatíváját, amelyet be fognak nyújtani.  Elképzelésük, hogy visszaadják azt a pénzt, „amit a kormány elvesz az átlag alatt keresőktől és a középosztálytól", több forráshoz juttatják a kórházakat, az önkormányzatokat, az iskolákat és megsegítik a devizahiteleseket. Véget vetve a pazarló adókedvezményeknek visszaállítanák a progresszív adózást, „igazságos 3 kulcsos adórendszert” vezetnének be, és egy „ökológiai adóreformmal” fenntartható pályára állítanák a gazdaságot.

Áttekintve az MSZP és az LMP alternatív költségvetési javaslatát, a szocialisták több száz milliárd forintos adóemelést indítványoznak, újabb adóprésbe akarják beszorítani a lakosságot.  Az LMP javaslatai is szinte kizárólag adóemelésről szólnak. Nyolc év elhibázott gazdaságpolitikája, egymást követő megszorító csomagjai, égbe szökő államadóssága és munkanélkülisége után indokolt lenne a szerénység a szocialisták részéről A kormánynak esze ágában sincs elfogadni a javaslataikat, mivel azokkal az intézkedésekkel egyszer már mély válságba vitték Magyarországot, és ugyanezt tennék most is.  - reagált az előzetes bírálatokra Szijjártó Péter. A miniszterelnök szóvivője. kiemelte: „a Gyurcsány-korszak hibáit kijavítva lábra állítjuk az egészségügyi és a nyugdíjkasszát, kiteljesítjük a munka- és családbarát adórendszert, a Start munkaprogrammal pedig legalább 200 ezer embernek adunk segély helyett munkát.

Az adómorál erősítésére tett lépések közül az adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet intézményének bevezetése a legjelentősebb lépés. Az adóregisztrációs eljárás során az újonnan alakult cégek első, vagy a működő cégek változás nyomán státuszt nyert vezető tisztségviselőinek és képviseleti joggal, vagy 50 százalékos szavazati joggal rendelkező tagjainak adózói előéletét vizsgáló eljárás, amely eredményeképpen az adószám megállapítása megtagadható, vagy törölhető. A fokozott adóhatósági felügyelet során az adóregisztrációs eljárás során nem elmarasztalt adózók közül a kockázatosnak ítélt adózók is szoros adóhatósági felügyeletére kerülnek annak érdekében, hogy adókötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék.

Az ellenőrzések hatékonyságát növeli az ellenőrzés elrendelésére és határidejére vonatkozó szabályok újragondolása, amely keretében az ellenőrzésre előzetes értesítés nélkül kerülhet sor. Az adóhatóság az egyes gazdasági esemény valódiságának vizsgálatára irányuló eljárással új eszközt kap az ellenőrzések hatékonyságának növelésére, a jogsértések estén megállapítható szankciók mértéke pedig a visszaélésszerű magatartások esetén jelentősen megnő.

A szabályok pontosítása egyszerűbbé, egyértelműbbé teszi a személyi jövedelemadó-rendszert, folyamatosabbá, egyenletesebbé teszi az adóbevételek beérkezését. A személyi jövedelemadóról szóló része megszünteti az adójóváírás intézményét és megváltoztatja az adóalap-kiegészítés figyelembevételének rendszerét. 2012-ben nem kell alkalmazni az adóalap-kiegészítést az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részére. Az adókötelezettség alá eső, az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után az adóalap-kiegészítés mértéke 27 százalék.

A családi kedvezmény szabályainak pontosításának célja a kifizetőt terhelő közteher mellett adható juttatások rendszerének, különösen a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítása. Az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kap a Széchenyi Pihenő Kártyán adható béren kívüli juttatás, amely korszerű, könnyen használható eszköz a szálláshely-, vendéglátási és szabadidős szolgáltatások igénybevételéhez. Ugyanakkor csökken, illetve átalakul az étkezési utalványok formájában adható kedvezmény. A meleg-étkezés igénybevétele a jövőben a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás kártyájának segítségével történhet, míg az ún. hideg utalványok csak kisebb összegben adhatók.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló rész fő célja a társasági adóalanyok adminisztratív terheinek csökkentése, a hazai adókörnyezet versenyképességének javítása, egyes adóelkerülést célzó belföldi és külföldi ügyletek visszaszorítása.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló rész is a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentését, az adminisztráció egyszerűsítését, valamint a visszaélések visszaszorítását szolgálják. Több változtatást is megfogalmaz. Így jelentősen egyszerűsödik a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó szabályozás, lehetővé válik továbbá a termelői borkimérésekben a saját előállítású szőlőbor kannából, hordóból hivatalos zár nélkül elvitelre történő értékesítése, illetve a termelői borkimérés szabályai a termelők által működtetett üzletekre is kiterjesztésre kerülnek. Lehetővé válik a sör, gyümölcsbor, pezsgő adómentes, saját fogyasztásra történő házi előállítása előzetes bejelentési kötelezettség mellett.

Az általános forgalmi adóról szóló paragrafusok szerint, az államadósság csökkentése, a hiánycél tartása érdekében 2 százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adókulcs.

A helyi adók legfontosabb változása, hogy bővíti az települési önkormányzatok szabad adó-megállapításhoz fűződő jogát, amely lehetővé teszi a telek-, illetve az építményadó kivetését.

A gépjárműadóról szóló passzus a gépjárműadót és a cégautó-adót emeli, továbbá a környezetvédelmi kedvezmények időszakonkénti felülvizsgálatát is szorgalmazza.

A népegészségügyi termékadóról szóló rész az egészségügy forrásainak bővítése érdekében új adónemmel a baleseti adóval egészül ki. A baleseti adó bevezetése, abból a felismerésből indul ki, hogy a gépjárműhasználat nagyobb baleseti kockázatot hordoz. A balesetek során előálló sérülések súlyosabbak, az egészség helyreállítása, a rehabilitáció fokozott terhelést jelent az egészségügyi ellátórendszer számára. Az egészségre gyakorolt negatív hatása okán adóköteles termékké válik az ízesített sör, az alkoholos frissítő is. Az energiaitalok kivételével emelkednek termékek adótételei is.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető befizetéseket érintő módosítások alapelvi szinten rögzítik: a biztosítottaknak járó tb-ellátásokra való jogosultságot az egyéni befizetéseik teremtik meg, és hogy a munkáltatói járulék nem más, mint az ellátásokhoz való – szolidaritási elven alapuló – hozzájárulás, vagyis a közfinanszírozott felosztó-kirovó rendszerek fedezetének olyan szolidaritási része, amely jogosultságot nem hoz létre.

Annak érdekében, hogy Magyarországon a gazdagodás forrása valóban az értékteremtő munka és a tisztességes gazdálkodás legyen, a kormány fontosnak tartja az ingatlanügyleteken elért kirívó jövedelmek fokozott mértékű adó alá vonását.  Az előterjesztés azzal indokolja, hogy elmúlt években több olyan, a közvéleményt jogosan foglalkoztató eset került napvilágra, melyeknél különböző bennfentes információkkal rendelkező személyek, termőföldből átminősített ingatlanok adás-vétele útján – sokszor a Magyar Állam, illetve az önkormányzatok kárára – a szokásos hasznot lényegesen meghaladó profitra tettek szert.

A hazai jogi szabályozásba a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2006. január 1-jétől hatályos módosítása vezette be a történeti, illetve nemzeti emlékhelyek fogalmát. A jelenleg hatályos rendelkezései azonban nem elegendőek ahhoz, hogy szabályozás által elérni kívánt cél megvalósulhasson. Az indítvány pontosítja a történeti, illetve nemzeti emlékhelyekre vonatkozó fogalmakat, meghatározza az emlékhellyé nyilvánítás szabályait és a nemzeti emlékhelyek kezelésére vonatkozó főbb rendelkezéseket.  A törvénytervezet szerint:

 „Történelmi emlékhellyé az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító,

a) az ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy

b) az ország politikai életében irányadó állami döntés, intézkedés

valósult meg.

Nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely mindezek mellett

a) egy adott történelmi kor meghatározója;

b) a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség önazonosításában kiemelkedő szerepe van;

c) eleget tud tenni annak a követelménynek, hogy országos jelentőségű megemlékezések helyszíne legyen és

d) a magyar összetartozást vagy a nemzetiségeinknek a magyarsággal való összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet vagy egy-egy nemzetiségi közösség önképében kiemelkedő fontossággal bír.”

A kormány „a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása és a helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása érdekében” lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint eb-rendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól. Garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük eb-összeírást végezni.

Párhuzamosan módosulnak a kutyák veszélyessé minősítésének szabályai.  Fontos változás, hogy ebről fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként ítélkezhet a hatóság.

A törvénymódosítás megtiltja az élőállatok nyereményjáték díjaként való kisorsolását. Tilos lesz továbbá a csincsilla és angóranyúl egyedein kívül ebet és macskát is szőrméjükért, bőrükért tartani, tenyészteni, szaporítani, értékesítésre felajánlani. A tervezet megtiltja a kutyák macskák élelmiszerként történő fogyasztását is.

Végezetül: „Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény felhatalmazást ad az önkormányzatoknak arra, hogy a település belterületi közterületének engedély vagy megállapodás nélküli használatát szabálysértéssé nyilváníthatja. E körbe tartozik - többek között - a közterület életvitelszerű lakhatás céljára történő használata, ingóságok tárolása, amely a komoly problémákat okoz az érintett, nagyobb lélekszámú településeken. A törvénymódosítás lehetővé teszi: „Aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, a közterület életvitelszerű lakhatás céljaira történő használatára, illetve az életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságok közterületen történő tárolására vonatkozó szabályokat ismételten megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”.

Felszólalók

október 26:    szerda

október 27:   csütörtök

október 28:      péntek

november 2: szerda

Összesen

Fidesz

143

204

183

81

611

KDNP

67

96

87

39

289

MSZP

85

120

109

48

362

Jobbik

74

105

96

43

318

LMP

48

69

61

27

205

Független

3

6

4

2

15

Összesen

420

600

540

240

1800