Országos népszavazás

Országos népszavazást választójoggal rendelkező magánszemély, továbbá párt vagy egyéb társadalmi szervezet kezdeményezhet. Az a társadalmi szervezet, amely nem minősül pártnak, csak olyan kérdésben lehet népszavazási kezdeményezés szervezője, amely a tevékenységi körébe tartozik

A népszavazásra javasolt kérdést - hitelesítése céljából - az Országos Választási Bizottsághoz be kell nyújtani. A kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést legalább 20, maximum 30 választópolgárnak is támogatnia kell. Egy aláírásgyűjtő íven csak egy kérdés szerepelhet. A kérdés elektronikus úton nem nyújtható be. Annak érdekében, hogy ugyanazon tartalmú kérdésekben ne futhasson párhuzamosan több kezdeményezés, az elsőként benyújtott kérdés kap elsőbbséget.

A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

A népszavazásra javasolt kérdést, ha az a törvényes feltételeknek megfelel, az Országos

Választási Bizottság harminc napon belül hitelesíti, ellenkező esetben a hitelesítést - ugyancsak harminc napon belül - megtagadja.

A kezdeményezés támogatásakor a választópolgárnak csak a nevét és a személyi azonosítóját kell megadnia. Aláírását nem vonhatja vissza. Adatai nem nyilvánosak, az Országos Választási Iroda az érvényes aláírások számának megállapítását követő harmincadik és negyvenötödik nap között megsemmisíti. Nem gyűjthető aláírás a munkahelyen munkaidejében, a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében, egészségügyi szolgáltató helyiségében.  Érvénytelen az aláírás, ha tiltott helyen gyűjtötték, tiltott módon előnyt adtak vagy ígértek, kértek vagy elfogadtak érte. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kifogás elbírálása az Országos Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.

A kérdés hitelesítésével kapcsolatos OVB döntés elleni jogorvoslat elbírálása az

Alkotmánybíróságtól átkerül a Kúriához. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet kilencven napon belül bírálja el, helybenhagyja, vagy azt megváltoztatja, - döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A népszavazás elrendelésétől Országgyűlés dönt. 30 napon belül el kell rendelnie a népszavazást, ha az érvényes aláírások száma eléri a kétszázezret, illetőleg döntenie kell arról, hogy elrendeli-e a népszavazást, ha az érvényes aláírások száma százezer és kétszázezer között van. Határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről is.

Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével kapcsolatos döntésével szembeni jogorvoslati fórum változatlanul az Alkotmánybíróság marad. A felülvizsgálati kérelmet kilencven napon belül bírálja el: az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy megsemmisíti, és új határozat meghozatalára is felszólíthat.

Ha a népszavazást a köztársasági elnök vagy a kormány kezdeményezi, nincs szükség aláírásgyűjtésre. A javasolt kérdést az Országos Választási Bizottság hitelesíti, ezt követően az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell rendelnie a népszavazást.

Az Országgyűlés - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet - köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelőtörvényt alkotni.

Helyi népszavazás

A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a hatáskörébe tartozó ügyben. Nem lehet helyi népszavazást tartani a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni a következő kérdésekben:

– a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló

kezdeményezése,

– a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,

– új község alakításának kezdeményezése,

– lakott területrész átadása, átvétele, cseréje,

– a fővárosi kerületi tagozódás megváltoztatása,

– a fővárosból kiválás és a fővároshoz csatlakozás,

– társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás,

– továbbá abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.

A helyi népszavazásban az érintett településrész, község, kerület választópolgárai vehetnek részt. Népszavazást kezdeményezhet: a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Az aláírásokat egy hónapig lehet gyűjteni. A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

A kérdés hitelesítésével, valamint a helyi népszavazás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat elbírálása a megyei vagy a fővárosi bíróság hatáskörébe tartozik, amely 30 napon belül dönt.

A helyi népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Az érvényes és eredményes népszavazás döntése a képviselő-testületre egy évig kötelező.

Helyi népszavazást nemcsak települési (vagy településrészi) szinten, hanem megyei vagy fővárosi szinten is lehet kezdeményezni. Az ilyen területi szintű helyi népszavazásra a települési szintű népszavalás szabályait kell alkalmazni, a helyi választási szervek helyett azonban a területi választási szervek járnak el.

+

A parlament szerdán általános vitát folytat a fideszes Gulyás Gergely törvényjavaslatáról is, amely rögzítené, hogy - a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában felsorolt - emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt így vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

Csütörtökön az igazságszolgáltatást érintő sarkalatos törvényekről vitáznak a képviselők. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló előterjesztés alapján elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

A bírósági rendszer négyszintű maradna, az alsóbb szinteket megyei és városi bíróságok helyett törvényszékeknek és a járásbíróságoknak neveznék. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként. A bírák jogállását érintő változás, hogy háromévenként egy évre - hozzájárulásuk nélkül - másik szolgálati helyre lehetne kirendelni őket.

Az igazságszolgáltatási reform koncepcióját Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozta ki az igazságügyi tárcával közösen, és az utóbbi terjesztette az Országgyűlés elé.

Az ügyészségi törvény - szintén csütörtökön a plenáris ülés elé kerülő - tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein. Emellett, a büntetőeljárási törvény nyári módosításának megfelelően, kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat.

Változnának a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok is, miután a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak.

Pénteken a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekről folytat hatórás általános vitát a Ház. A javaslat alapján központi számlára kerülnének a bírságbevételek, a közösségi közlekedés támogatására az állam jövőre 16 milliárd forinttal kevesebbet fordítana, mint idén, míg a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, hanem annak 80 százalékával egyezne meg. Ugyanakkor nemcsak az önkormányzati, hanem az állami bérlakások építésekor sem kellene földvédelmi járulékot fizetni a következő évtől.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a tervezett részletes menetrend.

Szerda

Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat.

Az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2012. évi költségvetési törvényjavaslatáról.

A Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2012. évi költségvetésének tervezetéről.

A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat (Gulyás Gergely Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Csütörtök

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az ügyészségről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Péntek

Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)