Devizakölcsönök, árfolyamgát, és minden más. Csendes pillanatokra ezúttal sem lesz sok remény. Vizsgálódó bizottságok: tengernyi a bűn, tengernyi a jogsértés. Két kereszténydemokrata indítvány is szerepel a napirenden. Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Változtatott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló törvénymódosító javaslatán. Úgy írta át indítványát, hogy az árfolyamgát ne a lakás érteke, hanem a hitel felvételkori összege alapján legyen igényelhető, azoknak, akik kevesebb mint 20 millió forint értékben adósodtak el. Az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírására 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznának a rögzített árfolyam időszakában.
Szavazhatnak a lakossági deviza-eladósodás okait feltáró albizottság jelentéséről is, amely a 2002-2010 közötti kormányok és a tőlük független intézmények, valamint a bankrendszer és a hitelfelvevők felelősségét állapítja meg, (PDF). Vita kezdődhet az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét növelő kormányzati előterjesztésről, amelyet a kabinet az Európai Bizottság aggályai hatására készített.
+
Két kereszténydemokrata indítvány is szerepel a napirenden. Tarnai Richárd törvényjavaslata az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető cselekmények szankcionálásának hatékonyabb eljárási rendjét, differenciáltabbá tételét szorgalmazza, megkülönböztetett figyelmet fordítva az élelmiszervállalkozások nagyságára, valamint az ismétlődő elkövetések korábbinál jóval szigorúbb bírságolására, (PDF).
Varga László országgyűlési határozati javaslata a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról emlékezne, emlékeztetne. Van, lenne mire: 1948. augusztus 20-án Rákosi Mátyás kecskeméti beszédében hirdette meg a ,,kulák üldözés" feladatát, mint a szocializmus építésnek fontos eszközét. Kulák lett az akinek 25 hold vagy annál több szántója, vagy 5 hold vagy annál több szőlője volt. Kulák listára kerültek a cséplőgép tulajdonosok valamint a legkisebb malmot üzemeltetők is. Elindult a „padlás lesöprésként” emlegetett évek sora. Sokukat melléképületekbe költöztették, a lakásukat pedig elfoglalták a helyi pártfunkcionáriusok. Gyermekeiket már középiskolába is nehezen, vagy egyáltalán nem vették fel. Felsőoktatási intézetbe még a legjobb tanulók sem kerülhettek. A megbélyegzés mindennapos volt. Minden igazolványba ott volt a nagy „K” betű, gyermekeik neve mellett az osztálynaplókban is. Varga László a leghatározottabban indítványozza: ki kell mondani: a jobbágyfölszabadulás után alakult ki a földjét magáénak tudó, szerető, majd szakszerűen gondozó, kert és gyümölcskultúrát teremtő, és a magyar nép mindennapi kenyerét biztosító magyar gazdaréteg, melynek nagy mezővárosaink, az erős községeink, falvaink 19 századi kialakulása köszönhető, a kuláktörvény, és üldözés tönkretett. „Legyen egy nap, amikor fejet hajtunk emlékük előtt, és a figyelmet ráirányítjuk arra, hogy a 21. században is, hazánk felemelkedésének egyik záloga, oszlopa lehet ennek a gazdarétegnek megerősítése, megbecsülésük és segítésük.”
+
Fölöttébb nehéz föladatra vállalkozott a Tisztelt Ház midőn létrehozta a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottságot. Feladata volt feltárni:
|
– A cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat? – Ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását? – Milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról? – A koncepcióalkotásban, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek (előkészítés, döntés, ellenőrzés)? – Milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok - különös tekintettel a szocialista-szabad demokrata koalíciók - kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait? – Az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez? – Milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek? – Az Európai Unió 2004. évi csatlakozásunkkor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő több lépcsős cukorrendtartási reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot, milyen szakmai alapon és milyen cél elérése érdekében képviselt Magyarország? – A 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és szaktárca-vezetőkhöz milyen döntések, milyen általuk képviselt magyar álláspont, adminisztratív intézkedések köthetők, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását? – Az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a szakágazati foglalkoztatásra, továbbá a kapcsolódó műszaki fejlesztésre és kutatásra? |
A vizsgálóbizottság jelentése – többek között - megállapította: a privatizációs döntések zöld utat biztosítottak a magyarországi leépüléshez és a jelenlegi helyzet kialakulásához. Az értékesítésekből a Magyar Államnak vagy nem származott jelentős bevétele, vagy pedig a bevétellel majdnem azonos ellentételezést vállalt, melyet a vele szerződő külföldi befektető utóbb érvényesített. A külföldi befektetők 30-40 százalékos kisebbségi részesedés mellett mindenhol megkapták az elővásárlási jogot a többségi részesedés megszerzésére, továbbá a többségi vállalatirányítási jogokat is.
A privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők száz éves hagyományokra visszatekintő üzemeket is bezártak, a termelést megszüntették. Miután az agrárvezetés részéről semmilyen presszió nem érte őket, fizikailag is megsemmisítették (!), őket, hogy esély se maradjon arra, hogy valaha is újraindulhasson bennük a termelés. Mindeközben, a kapcsolódó, nagyjából 300 ezer tonna uniós kvóta visszaadásából, több tízmilliárd forintos bevételre tettek szert. Cukor-exportálóból importra szoruló kiszolgáltatott országgá vált Magyarország. Egyetlen működő - az is külföldi tulajdonban lévő - cukorgyárunk maradt, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. melynek éves termelése a fennmaradt kvótának felel meg.
A vizsgálóbizottság megállapította: a magyar agrárvezetés és a kormányzat részéről teljesen elhibázott stratégia volt, hogy ahhoz a csoporthoz csatlakozott, akik tulajdonolták a magyarországi cukorgyárakat és ezáltal érdekeik ellentétesek voltak a magyar érdekekkel. Súlyos hiba volt, hogy pusztán az EU-s tárgyalási folyamatra koncentráltak (ahol biztosan tudható volt, hogy legfeljebb csak kisebb részsikereket lehet elérni), és ezzel párhuzamosan a külföldi gyárak tulajdonosaira kifejtett informális nyomásgyakorlástól teljes mértékben eltekintettek mind a cukorreform tárgyalásai alatt, mind pedig utána.
A jelenlegi európai uniós agrárpolitika 2014-ben változik, az uniós cukoripari rendtartás szabályozórendszere pedig 2015-ben jár le. A bizottság rendkívül fontosnak tartja, hogy ezek megújításakor a magyar kormányzat keményen és hatékonyan képviselje a hazai érdekeket.
A bizottság vizsgálta azt a lehetőséget is, hogy van-e mód, és ha igen miként új cukorgyár építésére Magyarországon. A jelenlegi globális viszonyok között a magyar cukoripar fenntartása, esetleges fejlesztése az élelmiszeripari önellátó képesség megóvása stratégiai kérdés lehet: a magyar mezőgazdaság, a vízkészlet, illetve a termőföldek minősége elvileg biztosítja a lehetőséget a magyar lakosság élelmiszeripari önellátására. Ezen túl a cukoripar és a hozzá kapcsolódó cukorrépa termesztésnek számos egyéb vonatkozásban is jelentősége van: a cukorgyártás melléktermékei az állatállomány takarmányozásának fontos elemei, a cukorrépa termesztés a vetésforgó szempontjából fontos és kiesése károsan befolyásolná a termőföldek termőképességének megóvását. A bizottság javasolja az Országgyűlésnek, hogy hozzon határozatot és írja elő a kormánynak feladatként ennek a stratégiának a kidolgozását is.
A Cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentése 72 oldalas, (PDF).
+
Zárásához érkezik a VOLÁNBUSZ Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat.
Napirenden szerepel a Máriapócsi Kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről. A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról is elkezdődik vita. Szorgalmazza, hogy a parlament is emlékezzen meg arról a mintegy százezer magyarról, akiket a Benes-dekrétumok zártak ki a Csehszlovák Köztársaságból.
Sokadik nekifutásra újra tárgyalják a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot is.
A keddi ülésnap a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvénymódosítás általános vitájával kezdődik. Tárgyalják a kabinet azon javaslatát is, amely az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét kívánja erősíteni. Indoklásában Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter írja róla: a változtatások figyelembe veszik az Európai Bizottság által felvetett aggályokat, és javasolja mielőbbi hatályba léptetésüket.
Napirendre kerül még a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2010-es beszámolójának megvitatása, valamint a szövetkezetekről, az illetékekről és a közfoglalkoztatásról szóló törvényekhez köthető módosítások tárgyalása is.
Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.
Hétfő
A tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi egyezmény 2010. évi manilai módosításaival egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita és határozathozatal.)
A 2002-2010. közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Aradszki András, KDNP. Határozathozatal.)
A VOLÁNBUSZ Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról szóló határozati javaslat. (Dr. Budai Gyula, Lipők Sándor, Fidesz képviselők önálló indítványa. Határozathozatal.)
A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat. (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Horváth István, a Mezőgazdasági bizottság alelnöke. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Megemlékezés napja a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról szóló határozati javaslat. (Varga László KDNP-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Tarnai Richárd KDNP-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Dancsó József, Fidesz, képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat. (Molnár Attila, Fidesz, indítványa. Általános vita a lezárásáig.)
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Dancsó József, Fidesz, indítványa. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Részletes vita.)
A lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Papcsák Ferenc, Fidesz).
A nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Stágel Bence KDNP, Mengyi Roland Fidesz, önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Stágel Bence. Részletes vita.)
Máriapócsi Kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Semjén Zsolt, Simicskó István, Seszták Oszkár, Seszták Miklós, Nagy Kálmán – KDNP, Tasó László, Zsiga Marcell, Papcsák Ferenc, Pósán László – Fidesz önálló indítványa. Részletes vita.)
Kedd
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Általános vita a lezárásáig.)
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásáig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló, és elfogadásáról szóló határozati javaslat. (A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. A beszámoló előadója: Szalai Annamária a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke. Együttes általános vita a lezárásig.)
Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásáig.)
