A tervek szerint újra „csak” három napos ülést tart az Országgyűlés. Hétfőn Orbán Viktor felszólalásával kezdi ülését. Kedden megválasztják a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Végleges formát ölthet az új munka törvénykönyve. Részletes vitához érkezik a KDNP családvédelmi javadalmazásáról szóló sarkalatos törvénye.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Hétfőn Orbán Viktor felszólalásával kezdi ülését a T. Ház. A miniszterelnök várható napirend előtti felszólalásában arról az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján született döntésről tájékoztatja az Országgyűlést, amely alapján új kormányközi szerződést készít az EU 17 országa a költségvetési fegyelem szigorításának érdekében.
A tervezett együttműködéstől Nagy-Britannia elzárkózott, míg több eurózónán kívüli tagállam, köztük Magyarország is, azt jelezte, hogy parlamenti felhatalmazásához köti a csatlakozást. A magyar kormányfő indoklása szerint: „Olyan megállapodás született az euróval fizető országok között, amely a nemzeti szuverenitást, a nép választott képviselőinek, vagyis a parlamenti képviselőknek a jogkörét jelentősen korlátozza. És én nem akarok és nem is mondhatok le Magyarország szuverenitásáról anélkül, hogy a magyar parlament erre ne adna felhatalmazást.”
+
Schmitt Pál elfogadva Lázár János a Fidesz frakcióvezetőjének a javaslatát, megnevezte jelöltjeit a Kúria, valamint az Országos Bírói Hivatal elnökének személyére, előtte azonban egyeztetett minden parlamenti párt képviselőjével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével, Polt Péter legfőbb ügyésszel, valamint Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel is. A köztársasági elnök azt javasolja, hogy az Országgyűlés a Kúria elnökének Darák Pétert, az Országos Bírói Hivatal elnökének pedig Handó Tündét válassza meg. Handó jelenleg a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, Darák pedig a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának bírája. A jelölteket az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság várhatóan hétfőn hallgatja meg, az Országgyűlés pedig kedden titkos szavazással dönt.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyébe lépő OBH elnökét és a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria vezetőjét is kétharmados többséggel választják meg, kilenc évre.
+
Végleges formát ölthet a kormánynak az új munka törvénykönyvére vonatkozó előterjesztése.
Nem titkolt, hogy változás várható a jövő évi költségvetés előirányzott összegeinek és elfogadásának menetrendjében, bár az Országgyűlés korábban már elfogadta a költségvetés fő számait, az előzetes napirend szerint kedden pedig már csak a fejezeteken belüli átcsoportosításra vonatkozó indítványokról kellene dönteni a karácsony előtti zárószavazás előtt.
A szavazások után, napirenden szerepel többek között a kormány nemzeti vagyonról szóló előterjesztésének általános vitája 6 órás, a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint a szabálysértésekről szóló javaslatok, illetve a rendvédelmi törvénymódosítás részletes vitája 4 óra 20 perces időkerettel. A szavazások kedd délutánra tervezett lezárása után öt javaslat, köztük az államháztartásról és Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló előterjesztések részletes vitája kezdődhet, amelyek időkerete több mint 21 óra.
A KDNP családvédelmi az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló javaslatok részletes vitájára is sor kerül.
+
A nemzettudat újraépítését nevezték a felszólalók a Civil Együttműködési Tanácskozás egyik legfontosabb küldetésének a szervezet első plenáris ülésén. Az Országház Felsőházi Termében tartott megbeszélésen Semjén Zsolt hangsúlyozta: a kormány nemzetpolitikáját a civilek tölthetik meg tartalommal. A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy 2014-ben valódi össznemzeti Országgyűlés állhat fel.„Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, de aki a földi haza elől dezertál, az valamilyen módon az égivel is ezt teszi.” Kifejtette, az, hogy magyarok vagyunk és hogy egy nemzethez tartozunk, nem valamiféle hobbi, hanem „a természet és a teremtés rendje által adott állapotbeli kötelesség”, amelynek értelmében „küldetésünk van”. „Ha eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb egy sajátos dallammal” – vélekedett Semjén Zsolt, aki szerint a magyar állam értelme az, hogy a magyar nemzet fönnmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon.
+
Törvényben rögzítené a Wittner Mária (Fidesz), hogy január 9-e a Szent Korona ünnepének napja nemzeti ünnep legyen. Ha javaslatát elfogadja az Országgyűlés, négyre nőhet a magyarországi nemzeti ünnepek száma. A kormánypárti képviselő a Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló törvényhez pénteken benyújtott módosító javaslatának indoklásában arra emlékeztet, hogy a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény úgy fogalmaz: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”. Ezt a hitvallást, ezt az egységet hivatott erősíteni a Szent Korona ünnepének kinyilvánítása, – hangsúlyozza indoklásában Wittner Mária.
Ha a parlament elfogadja a törvénymódosítási javaslatot, az a kihirdetését követő napon hatályba lép. Ez lenne egyébként – március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a mellett – a negyedik nemzeti ünnep.
+
A Jobbik a teljes diákhitelezés állami felügyelet alá helyezését, a hitelfelvevő hallgatók számára pedig állami kamattámogatás bevezetését javasolja. Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője szombaton tartott sajtótájékoztatóján aggodalmának adott hangot, amiért a kormány felsőoktatási törvényjavaslata szerint „ha nem is kimondott tandíjat”, de – mint mondta – ahhoz nagyon hasonló képzési hozzájárulást kérhetnek a hallgatóktól. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a családoknak hatalmas terhet jelent a gyereknevelés, és a felsőoktatásba kerülőket szerinte már nem lenne szabad büntetőkamatokkal terhelni azért, hogy megszerezzék azt a tudást, amely nélkül nem tudnak érvényesülni a későbbiekben.
+
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a négynapos autópálya-matrica megszüntetését, és követeli a számos területen veszteséget jelentő intézkedéscsomag azonnali visszavonását – olvasható Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő szombati közleményében. Az MSZP elnökségi tagja szerint a Fidesz “úgy viselkedik, mint egy hazudozó rablóhorda”, amikor azzal szünteti meg a négynapos autópálya-matricát, és kényszeríti rá a “magyar polgárokra” a tíznapost, hogy az európai autópályadíjakhoz igazítják a magyart, illetve hogy a környező országokban a legrövidebb időtartamú autópálya-matrica egyhetes. “Egy szlovén, osztrák, szlovák, cseh, de még egy román állampolgárnak is vélhetően kevesebb terhet jelent az egyhetes autópálya-matrica árának megfizetése, mint egy magyarnak” – fogalmaz közleményében a szocialista politikus.
Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti ütközetek, miként az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a tervezett részletes menetrend.
