Hosszú órákon át szavaztak a képviselők a sorra érkező törvényekről, törvénymódosításokról. Nyolc kapott véglegesen zöld utat több száz oldalon, több száz paragrafussal. Nehéz elhinni, hogy mindenki olvasta őket. Kísérték viszont forró és meglepően békés pillanatok. Egy biztos: hasznunkra vagy kárunkra lesz mindahány. Íme.

Devizakölcsönök

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása a közszférában dolgozók vissza nem térítendő támogatásra való jogosultság feltételeként a jelenleg hatályos 2012. július 1-jei szerződéskötési határidőt 2012. szeptember 30-áig meghosszabbítja annak érdekében, hogy minél több érintett élhessen ezzel a lehetőséggel, ezzel a kedvezménnyel. Egyértelműsíti a támogatás mértékének meghatározását is. Eszerint az adott időszak alatt esedékes törlesztő-részletet kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a hiteladós esetleg többet vagy kevesebbet fizetett-e be a tartozásából.

Simán zöld utat kapott, (317 igen, 2 nem, 4 tartózkodás). Szanyi Tibor (MSZP) és Vitányi Iván (Független) voksolt nemmel. A tartózkodókat Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István és Vadai Ágnes (függetlenek) fémjelezte.

Személyi jövedelemadó, fiatalok életkezdési támogatása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat az iskolakezdési támogatás juttatásával kapcsolatos rendelkezéseket módosította, Elérte, hogy az utalvány felhasználásának időtartama meghaladja a jelenlegi korlátozott mértéket és legalább a kibocsátás évének utolsó napjáig igénybe vehető lehessen. A fiatalok életkezdési támogatásának kezelésére szolgáló Start-számla megnyitásával és vezetésével kapcsolatban módosítás a következőket tartalmazza:

– Start-számla nyitható a 2006. január 1-jét megelőzően született gyermekek javára is legalább 25 ezer forint befizetésével, ezek a gyermekek azonban nem kapják meg a költségvetési törvényben életkezdési támogatásként meghatározott összeget.

– Start-számla nyitható a 2005. december 31-e után születtek olyan gyermekek javára, akik után szülőjük a családi pótlékot nem vette igénybe, bár jogosult volt rá, és a gyermek részére emiatt Start-számlát nyitni nem lehetett.

– a törvény hatálybalépését követően csak a Magyar Államkincstárnál nyitható új Startszámla,a számla áthelyezése is csak a kincstárnál nyitott számlára lehetséges.

– Start-számla nyitására a szülőkön kívül jogosult lesz a gyermek más hozzátartozója is;

– megszűnik a természetes személyek Start-számlára teljesített befizetéseire vonatkozó évi 120 ezer forintos korlát;

– megszűnik az a kötelezettség, amely alapján a Start-számla nyitásához igazolni szükséges, hogy a családi pótlékot a szülő részére ténylegesen is folyósítják.

Az Országgyűlés 280 igen jóvoltából 49 nem, és 1 tartózkodás kíséretében fogadta el az indítványt. Jobbik igennel, Az LMP és az MSZP nemmel voksolt. Kisebb-nagyobb meglepetésre kilógott a sorukból, a Káli Sándor (MSZP) igenje és Nyikos László nemje.

Polgári hírszerzési tevékenység

Az egyes törvényeknek a polgári hírszerzési tevékenység irányításával kapcsolatos törvény módosításának egyik legfontosabb célja hazánk érdekérvényesítésének növelése, illetve ennek a képességnek a növelése. A javaslat öt törvényt módosított  annak érdekében, hogy a polgári hírszerzés eredményeit és információit hatékonyabban, gördülékenyebben lehessen felhasználni a kormányzati munkában. Fontosnak tartotta, hogy az Információs Hivatal irányítása, illetve az annak kapcsán szükséges információk a megfelelő helyükre kerüljenek. Egyúttal növelte i az Információs Hivatal befolyását és szerepét is, ugyanis az új szervezeti működési modellben valamennyi minisztériumot háttértámogatással látja el, ha azok ezt igénylik.

Meggyőző kormánytöbbség jóvoltából a minősített többséget igénylő rész (249 igen, 52 nem, 37 tartózkodás) és az egyszerű többséget igénylő rész is (246 igen, 54 nem, 36 tartózkodás) zöld utat kapott. A Jobbik egységesen tartózkodott, az MSZP, LMP és az elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat nemmel voksolt. Legnagyobb meglepetésükre, hozzájuk csatlakozott a Fideszből Fejér Andor is.

Bírák jogállásáról és javadalmazásáról

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy figyelemmel az Európa Tanács keretében működő Velencei Bizottság véleményére és a Magyar Bírói Egyesület korábbi javaslataira, tovább szélesítse az Országos Bírósági Hivatal elnökének tevékenysége feletti ellenőrzés minden elemét, ezen belül különösen az Országos Bírói Tanács felügyeleti funkcióinak erősítését. Lényege, hogy az Országos Bírói Tanácsnak, mint ellenőrző szervnek függetlennek kell lennie az Országos Bírósági Hivatal elnökétől. Tartalmazza, hogy az OBT saját költségvetését önállóan határozza meg, az OBH költségvetésén belül elkülönítetten szerepeljen. Zárt ülés elrendelése esetén az OBT tagjai vehetnek részt az ülésen, és más személyeknek csak az OBT engedélyezheti a jelenlétet. További célja az OBT ellenőrzési kontrolljogainak erősítése, amely által érdemben befolyásolni tudja az OBH elnökének igazgatási tevékenységét. A javaslat fontos eleme, hogy a bírósági vezetők kinevezésénél, ha az OBH elnöke olyan bírót kíván vezetővé kinevezni, aki nem nyerte el a véleményező szervek többségének támogatását, akkor az OBT vétójogot gyakorolhat.

Az alábbi jogkörök kerülnek át az OBH elnökétől az Országos Bírói Tanácshoz:

– a bíró lemondása esetén hozzájárulás ahhoz, hogy a lemondási idő 3 hónapnál rövidebb legyen;

– a bíró mentesítése a lemondási időre vagy egy részére a munkavégzési kötelezettség alól;

– a bíró nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén döntés a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről;

– felmentés adása a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében;

– a szolgálati bíróság ügyrendjének elfogadása és az ügyek soron kívüli intézésének elrendelése.

A javaslat érinti az OBH-elnök tevékenységének nyilvánosságát is, amivel az Országgyűlés általi ellenőrzési lehetősége tovább szélesedik. Beszámolási kötelezettséget ír elő az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előtt évenként. Végül számos olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek a törvény előírásainak pontosítására irányulnak, a könnyebb értelmezhetőség jegyében.

Meggyőző kormánytöbbség jóvoltából a minősített többséget igénylő rész (249 igen, 2 nem, 77 tartózkodás) és az egyszerű többséget igénylő rész is (251 igen, 0 nem, 80 tartózkodás) zöld utat kapott. A Jobbik egységesen tartózkodott, az MSZP, LMP és az elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat nemmel voksolt. Az MSZP sorából igenjével Steiner Pál, a Fideszéből pedig Balogh József, Ughy Attila keltett némi feltűnést.

Nyugdíjbiztosítás

Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításának kiemelten fontos eleme, hogy a nyugdíjak továbbra is személyijövedelemadó-mentesek maradnak, a nettó keresetből történik a nyugdíjszámítás, a szolgálatiidő-skála szerint az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat lehetővé teszi a korábban szerzett nyugdíjjogoknak a magyar nyugdíjrendszerből az EU tisztviselői nyugdíjrendszerébe történő átváltását és átutalását, egyúttal szabályozza az uniós tisztviselői pályát követően az EU nyugdíjrendszeréből a nyugdíjjogok tőkeértékének a hazai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszafogadását. Biztosítja a korábban szerzett nyugdíjjogoknak a magyar nyugdíjrendszerből az EU tisztviselői nyugdíjrendszerébe történő átváltását és átutalását, valamint az uniós tisztviselői pályát követően az EU nyugdíjrendszeréből a nyugdíjjogok tőkeértékének a hazai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszafogadását.

A javaslat meghatározza a nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás hatósági ügyében eljáró szervek és a magánnyugdíj-pénztárak adatkezelési szabályait, tartalmazza a szükséges felhatalmazó rendelkezéseket is. Tallózva közöttük:

A nyugdíjtranszferből származó bevételeket és kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeiként, illetve kiadásaiként határozza meg.

– Pontosítja az átmeneti bányászjáradék szabályait.

– Egyértelművé teszi, hogy a rokkantsági nyugdíjak rendszerének átalakítása nem érinti a tavaly már ilyen ellátásban részesülők jogát arra, hogy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaikhoz hozzáférjenek. A Nyugdíjbiztosítási Alapba vagy kiegészítő nyugdíjintézménybe átutalt összeg mentes a személyi jövedelemadó alól.

– Ha a magánnyugdíj-pénztár tag számlája egyenlegét az államháztartás részére visszautalja, a nyugdíja összegét úgy kell módosítani, mintha az igénylő kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizetett volna járulékot.

– A bruttó átlagkeresetből történő nyugdíjszámítás helyett a járulékokkal, majd személyi jövedelemadóval csökkentett (nettó) kereset alapján történő nyugdíj-megállapítást tartalmazza.

– A hozzátartozói ellátások megállapítása során a felsőoktatásban nappali tagozaton folytatott tanulmányok idejét nem csak a jogszerzés, hanem a nyugdíjszámítás során is szolgálati időként kell figyelembe venni. Ezt a szabályt az átmeneti rendelkezések értelmében 2012. január 1-jére visszamenőlegesen kell alkalmazni.

– A nyugdíjminimumnál nem lehet alacsonyabb a hozzátartozói ellátás alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg. Ezt a szabályt szintén 2012. január 1-jére visszamenőlegesen kell alkalmazni.

– A magánnyugdíj-pénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag özvegye özvegyi járadékot igényelhet az elhunyt tag számláján felhalmozott összeg alapján. A rendelkezést szintén visszamenőlegesen kell alkalmazni.

– A megszerzett nyugdíj-várományok egyeztetése és „véglegesítése” érdekében bevezeti az egyeztetési eljárás intézményét. Az 1954. december 31-ét követően született biztosítottakkal a nyugdíjbiztosítási szervek folyamatosan kezdeményezik majd a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatainak egyeztetését. Az egyeztetésre az érintett korosztályon kívül születetteknek kérelemre van lehetőségük. A lezárt egyeztetést követően a szolgálati időről már egyszerűen adható hatósági bizonyítvány, és gyorsul a nyugdíj megállapítása is.

– A hozzátartozói ellátások megállapításakor az elhunyt jogszerző felsőoktatási tanulmányi idejének szolgálati időként történő teljes körű elismerését, illetve a nyugdíjminimum alkalmazását előíró szabályokat a 2012. január 1-jétől megállapított ellátásokra is alkalmazni kell, a megállapított ellátásokat hivatalból felül kell vizsgálni.

– Elrendeli az özvegyi járadék szabályainak visszamenőleges alkalmazását, ha az a jogosultra nézve kedvező. A 2012. január 1-jétől öregségi nyugdíjra változott korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjakat a továbbiakban is meg kell téríteni. Szeptember 1-jéig haladékot ad a korábban rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesülő személyek özvegyi nyugdíjának csökkentésére.

– Módosítja a magánnyugdíj-pénztári tagok nyugdíjszámítási képletét. Ezzel egyértelművé válik, hogy a tagok a 2011. november 30-át követő időre – mivel ők is 10 % nyugdíjjárulékot fizetnek – teljes összegű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosultak.

– A magánnyugdíj-pénztári tagság a nyugdíjtranszfer során a nyugdíjbiztosítási átutalással megszűnik, mivel a számlaegyenleg átutalására is sor kerül.

– A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása révén a magánnyugdíj-pénztár végelszámolása, vagy felszámolása miatt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszaléptetett tag is jogosult lesz a reálhozamra és a tagdíj-kiegészítésre.

– Rendezi a szükséges adatszolgáltatási szabályokat a visszalépéssel összefüggésben, az özvegyi járadék kiszámításához, illetve a tagsági jogviszony ellenőrzéséhez.

–  Pontosítja a balett-művészeti életjáradék szabályait.

– Leszögezi: a szolgálati járandóságot a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével azonos mértékben csökkentve kell folyósítani. A törvény azonban garantál egy minimumot, amely alá az ellátás összege nem csökkenhet.

– A csökkentett összegben folyósított szolgálati járandóság esetében meghatározza a folyósítandó összeg alsó határát, amely a teljes összegű szolgálati nyugdíjnál alkalmazott korlát (minimálbér másfélszerese) arányos része. A 2012. január 1-jét megelőző szabályok szerint 50 %-os mértékben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a szolgálati járandóságot a szolgálati nyugdíjakról korábban rendelkező jogszabályok szerint az érintett 50., 52., 55. életévének betöltésétől teljes összegben – de a személyi jövedelemadó mértékével továbbra is csökkentve – kell folyósítani. E rendelkezéseket 2012. január 1-jére visszamenőlegesen kell alkalmazni, az ellátások megemelése hivatalból történik.

– Egyértelműsíti a korhatár előtti ellátásra jogosultsághoz előírt szolgálati idő számításakor, valamint az esetleges csökkentés mértékének megállapításakor a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban töltött időt.

A parlamenti szokásoktól eltérően csendben fogadta el a T. Ház, (311 igen, 0 nem, 14 tartózkodás). Egyedül az LMP és Szili Katalin (független) tüntetett látványosan a tartózkodásával.

Termálvíz

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása a több szempontból is veszélyeztetett energiaigényes fóliás és üvegházi friss zöldség-gyümölcs és dísznövénytermesztést kívánja segíteni. A termálenergia felhasználásával lehetővé válik a szén-dioxid-kibocsátás és energiaimport-függőségünk csökkentése, és ezen keresztül az Európai Unió által ösztönözött, a megújuló energiára alapuló hőenergia-termelés arányának növelése is.

Magyarországon jelenleg 3500 hektáron folyik fóliás és üvegházi termesztés, ennek a 6-8 százaléka használ termálenergiát. A több évtizedes múltra visszatekintő mezőgazdasági energetikai felhasználást végző termálkutak működési engedélyeit az előző kormány 2012. december 22. napjával, a lejárttá nyilvánította. Így azok a kutak, amelyek elsősorban a Dél-Alföldön a melegházi zöldségtermelés energiaszükségletét biztosítják, nem működhetnek tovább visszatápláló kút létesítése nélkül. E probléma orvoslására, rövid távú, átmeneti megoldásként az energetikai célból kitermelt termálvíz visszatáplálásának kötelezettségét a mostani törvénymódosítás 2015. június 30-ig terjedő időszakra felfüggeszti.  A visszatáplálási kötelezettség mellőzését azonban kizárólag azzal a feltétellel teszi lehetővé, hogy a hasznosított geotermikus energia több mint 50 százaléka a mezőgazdasági termelést szolgálja.

Ritka pillanatot köszönthetett a Tisztelt Ház. A 331 igen szavazatot mindössze 1 nem (dr. Steiner Pál, MSZP) kísérte, és tartózkodó sem volt a teremben.

Cégnyilvánosság, bírósági cégeljárás, végelszámolás

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja a jogalkalmazás során kapott jelzések megoldása és az időközi jogszabályváltozásokkal az összhang megteremtése. Feladata az összhang biztosítása, az adóregisztrációs eljárással összefüggő rendelkezések, a kényszertörlési eljárásban fellelt vagyonnal kapcsolatos intézkedések kiegészítése, a gyakorlatban felmerült jogértelmezési problémák megoldása.

A csődtörvény módosítását a bírósági jogalkalmazási tapasztalatai indokolták. A felszámoló szervezetek átlátható és ellen őrizhető tulajdonosi szerkezetét a közérdek és az állami ellen őrizhetőség érdekében törvényi követelménnyé teszi. Ugyancsak fontos szabály: a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és ezt a felszámoló nyilvántartásba vette, miként az is, hogy a 200 ezer forintot el nem érő követelés esetén a felszámolási eljárás iránti kérelmet el kell utasítani.

Számos más pontosító rendelkezéseket is tartalmaz a törvénymódosítás, és töröl nem kevés feleslegessé vált szabályt.

275 igen, 37 nem, 13 tartózkodás révén fogadta el az Országgyűlés. A Jobbik a kormánypártokkal karöltve igennel voksolt, az LMP ragaszkodva a hagyományokhoz tartózkodott, az MSZP pedig a nem gombot részesítette előnyben. Utóbbiak közül egyedül Mandur László lógott ki a sorból igenjével. 

Szemben, nem Európával, „csak” a bíróságával!

Vörös csillag fenn az égen! Híres ügy lett. Hazai pártok, politikusok verték félre a harangokat pótló sajtót fél Európában, s még azon is túl. Nem hiába. Megvédték! A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta szép hazánkat, hangsúlyozván: a véleménynyilvánítás szabadságának túlzott korlátozásának tekintendő a vörös csillaggal kapcsolatos magyarországi tilalom, mert az kiterjed olyan tevékenységre és eszmékre is, amelyek az egyezmény 10. cikke által védett körbe esnek.

A Magyar Országgyűlés többsége viszont másként gondolta, gondolja. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat kinyilvánította: a Fratanoló kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága olyan tényállás alkalmazása miatt marasztalta el Magyarországot, amely korábban már kiállta az alkotmányosság próbáját, (Alkotmánybíróság  14/2000, V.12. határozata), tehát annak a jogrendszerben való fenntartása és egyedi esetekben való alkalmazása összeegyeztethető a demokratikus elvekkel és hazánk  történelmi múltjára is tekintettel a szabályozás fenntartása indokolt. Íme a határozat.

Látszatra papírforma az eredmény: 243 igen, 45 nem, 1 tartózkodás. Az MSZP az LMP és a Gyurcsány-csapat, védve a vörös csillagot, egységesen nemmel voksolt. Általános meglepetésre a Jobbikból ketten (Gaudi-Nagy Tamás, Hegedűs Lorántné) csatlakoztak hozzájuk. Az igazi szenzációt mégsem ők jelentették, hanem a KDNP 8 nemje. A koalíció megalakulása óta erre még nem volt példa. Bús Balázs, Habis László, Harrach Péter, Lanczendorfer Erzsébet, Nagy Andor, Pálffy István, Rubovszky György és Varga László a kormány által előterjesztett országgyűlési határozati javaslatot elvetve, védve a vörös csillagot, nemmel szavazott.