Zárószavazásra vár

Zöld utat kaphat a távközlési adó. Az előterjesztés alapján július 1-jétől vezetik be, ténylegesen augusztustól szedik be: az első 10 perc adómentes lesz, efölött minden perc 2 forinttal adózik, hasonlóan az SMS-ekhez és MMS-ekhez. A tervezet szerint az adó a magánszemélyekre vetítve havonta legfeljebb 700 forint, a cégeknek pedig maximum 2.500 forint lehet. A távközlési cégekre kivetett adótól az idén 30 milliárd forintos, jövőre pedig 52 milliárd forintos bevételt vár a kormány. (Előterjesztője Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A törvényjavaslat részletes vitája kedden hajnalban ért véget. Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka elmondta, a távközlési adó bevezetését az előző két szocialista kormányzat által felhalmozott adósságállomány indokolja. Tájékoztatása szerint a kabinet ezzel a lépéssel most úgy konszolidálja a költségvetést, hogy azzal nem veszélyezteti a gazdaság stabilitását, továbbá akár növelni is tudja a piaci versenyt. Hangsúlyozta: az új teher nem az "egyszerű átlagembert", hanem a távközlési cégeket sújtja majd, és ezért - mint mondta - megérti, hogy sok érdeket sértenek, és vannak olyan képviselők, "akik kifejezetten a cégek érdekében szólalnak fel. Kiemelte: azért szükséges a távközlési vállalkozások ismételt megadóztatása, mert azok az elmúlt években jelentős állami támogatásokban részesültek. Mint mondta, ez, az általuk követett tehermegosztási rendszer sokkal jobb út, mintha a nyugdíjak vagy bérek csökkentése, illetve a személyi jövedelemadó növelése mellett döntöttek volna. Kitért arra is, hogy a távközlési cégeknek ugyan semmi sem tiltja, hogy a fogyasztókra hárítsák az új adót, de szerinte ezt az éles piaci verseny miatt - a két évvel ezelőtt bevezetett különadókhoz hasonlóan - ezúttal sem teszik meg.

A KDNP szerint helyes az irány! Seszták Oszkár, a távközlési adó mellett, hangsúlyozta: a kormány az elmúlt két évben gyökeres adópolitikai fordulatot hajtott végre a versenyképesség növelése érdekében. Ennek alapvető összetevője, hogy a munkát terhelő adók helyett a fogyasztást kívánják adóztatni, illetve az is, hogy - mint fogalmazott - a "nemzeti ügyek kormánya nem hajlandó megszorításokat bevezetni".

Az MSZP szerint a szektor versenyképességét kellene növelni, s nem adóztatni! Vezérszónoka, Baja Ferenc felszólalása elején pártja nevében kikérte magának, hogy a szolgáltatók érdekeit védenék. Az ellenzéki politikus a különadók fenntartásaként, "egyszerű és világos sarcként" értékelte a távközlési adót. Bejelentette: a kormány elképzeléséhez nem nyújtanak be módosító javaslatokat, mivel annak teljes visszavonását kérik. Az MSZP ennek elmaradása esetén név szerinti szavazást kér.

A Jobbik álláspontját ismertető Z. Kárpát Dániel a kormány hangsúlyozta: az új adónem bevezetésének célja a költségvetési hiány csökkentése, amelyet a  fogyasztókon igyekeznek majd behajtani. Így az a korábban elképzelhetetlen helyzet alakulhat ki, hogy a nyugat-európai országokban is olcsóbbá válik a telefonálás, mint Magyarországon.

Az LMP szerint a bürokrácia több pénzt visz el majd, mint amennyit hoz az adó. Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka érthetetlennek nevezte, hogy a kormánynak miért kell egy "ilyen picike adót" bevezetnie, amely a költségvetés bevételi oldalát csak alig növeli, miközben a háztartások kiadásainak növelése mellett fokozza a bürokratikus terheket és a gazdasági bizonytalanságot is. Mint mondta, az ehhez hasonló lépések olyannyira túlbonyolítják a rendszert, hogy inkább több pénzt visznek, mint amennyit hoznak.

+

Viharos előjáték kísérte és kíséri a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A médiaszolgáltatásokkal összefüggő törvénymódosítást azért nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, mert az Alkotmánybíróság tavaly decemberben alkotmányellenesnek minősítette a médiatörvény több pontját. A feljelentések nyomán az Európa Tanács is megváltoztatandónak ítélte több pontját.  A végrehajtás időpontjaként  a Taláros Testület május végét határozta meg, vagyis eddig az időpontig kell a parlamentnek megváltoztatni azokat.

Nincs olyan ellenzéki párt, amely a módosításokat támogatná. Az előzetes viták során egy jó szót nem mondtak róla. (A benyújtott törvényjavaslat: PDF). Hogy mi marad meg belőle, s mi nem, az még talány. (Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.) 

Folyamatban

A genfi székhelyű CERN külföldi helyszínre kívánja helyezni informatikai adatközponti kapacitásának döntő részét. Az új központnak 2013 . január 1-jétől kell üzemelnie, így a beruházásnak 2012 végére meg kell valósulnia. A Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóintézete által összeállított pályázat a 28 beadott pályázat közül (megelőzve Svédországot, Norvégiát és hazai svájciakat is) megnyerte a pályázatot, így Csillebércen, állami tulajdonban lévő területen, világszínvonalon is egyedülálló csúcstechnológia valósulhat meg. A bruttó 8,5 Mrd Ft-os beruházáshoz nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás, költségvetési támogatás annak érdekében, hogy a nyertes Wigner Fizikai Kutatóintézet sikeresen, határidőre teljesítse a CERN által meghatározott feltételeknek megfelelő beruházást.

A törvénymódosítás célja a nagybiztonságú adatközpont létrehozásának támogatása a Kutatási, Technológia és Innovációs Alapból. A projekt tartalma egy a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában (állami tulajdon) levő ingatlan átalakítása annak érdekében, hogy a CERN LHC számításigényeit kielégítse. Az adatközpont megvalósítása hozzájárulhat  Magyarország nemzetközi tudományos megítélésének javításához, továbbá a CERN és az MTA Wigner Kutatóközpont között létrejövő együttműködési megállapodás alapján a CERN által több éven át biztosított üzemeltetési költségek (személyi jellegű és energia költségek), amelyek elérik a 25 millió eurót, hozzájárulhat a foglalkoztatás növeléséhez, másrészt a magyar költségvetés bevételeihez is.

A projekt az előkészítési munkát – így tervezést, közbeszerzési tevékenységet –, továbbá a kivitelezést is magában foglalja. Megvalósítása során mintegy 4200 négyzetméter területű épületben nagybiztonságú adatközpont jön létre. A beruházáshoz szükséges összeget a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2012. évi forrásai terhére célszerű biztosítani. A törvényjavaslat szerint az Alap terhére vállalható kötelezettségeket Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 15. §-a tartalmazza, amelyet kiegészít a Wigner Adatközpontra vonatkozó rendelkezéssel. (Koszorús László Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

+

A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló törvényjavaslat célja a sport és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat nyújtó épületegyüttes létrehozásának támogatása. A lehető leggyorsabb, zökkenőmentes megvalósítás érdekében az állami ingatlanfejlesztést a jogszabályi keretek között, az egyes engedélyezési eljárások szabályainak rugalmas alkalmazásával kívánja ezt elősegíteni. (Bánki Erik Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

+

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításának célja, a sportszervezet tulajdonába adott egykori állami tulajdonú ingatlanok sportcélú használatának racionális biztosítása. Ennek érdekében az ingatlantulajdonos sportszervezet számára  - a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelően -  egyes esetekben, meghatározott garanciális feltételekkel ugyan lehetőséget biztosít az ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére, a törvénymódosítás révén azonban a tulajdonosnak másik ingatlant kell biztosítania az eredeti sportcél, sporttevékenység érdekében. (Bánki Erik és Hadházy Sándor Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)