Döntésre vár

Zárószavazáshoz érkezhet a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat. A több mint félszázoldalas beszámoló általános jelleggel értékeli az elektronikus hírközlési piac működését és fejlődését, értékeli az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének céljából piacfelügyeleti eljárásaiban hozott döntéseit, bemutatja a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése érdekében tett intézkedéseket az elektronikus hírközlési ágazatban, tájékoztatást ad az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyeletéről, továbbá értékeli az állam tulajdonában álló korlátos erőforrásokkal (frekvenciákkal, azonosítókkal) való gazdálkodás következményeit.

2010-ben a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak több kihívásnak is eleget kellett tennie. Létre jött több hatóságból - a gazdasági és társadalmi elvárásoknak megfelelően - az új hatóság, mely a média és az elektronikus hírközlés konvergenciájának megfelelően összetett hatáskörrel rendelkezik. Az új szervezet felépítésével párhuzamosan zökkenőmentesen kellett biztosítani a korábbi és az új szabályozásból eredő feladatok ellátását. A médiaszabályozás megújulása mellett, a közösségi szabályozási keretrendszer változása, és az ebből következő implementálási kötelezettség keretében a Hatóság jelentős részt vállalt az elektronikus hírközlésre vonatkozó új szabályozás kidolgozásában. Az új szabályozás hatályba lépését követően a Hatóságnak 2011-ben és 2012-ben kell gyakorlatát úgy kialakítania, hogy az a legmagasabb szinten megfeleljen a fogyasztók érdekeinek valamint a hatékony és tisztességes verseny védelmében tükröződő társadalmi céloknak (PDF).

+

Várhatóan elfogadják a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A technikai jellegű pontosító módosítások mellett egységesíti a közérdekű munkával kapcsolatos végrehajtási szabályozást. A közérdekű munka egységesen az állami foglalkoztatási szerv útján kerül majd végrehajtásra, függetlenül attól, hogy az büntetésként kerül kiszabásra, vagy a bírság megfizetésének önkéntes megváltása miatt kerül rá sor. Részletesen és törvényi szinten szabályozza a javaslat a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartását az adatvédelmi szabályok miatt.

A szabálysértési törvény felhatalmazza a kormányt, hogy a közlekedési szabálysértések esetén fix összegű bírság kiszabására is sor kerülhessen. E rendelkezés szükségessé teszi, hogy a szabálysértési törvénynek az ismételt elkövetésre, illetve a halmazatra vonatkozó szabályai kiegészüljenek.

A javaslat a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítása érdekében rendezi, hogy a fiatalkorúakkal kapcsolatos eljárásban kivételes bánásmódban részesüljön a fiatalkorú.

A szabálysértési jogsegélytörvény módosítása szintén összefügg az új szabálysértési törvény 2012. április 15-ei hatálybalépésével. A külföldön kiszabott, de meg nem fizetett pénzbírság végrehajtásának átadása esetén a végrehajtás módja változik.

A javaslat módosítja a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet is, amely az új szabálysértési törvénnyel való összhangot teremti meg a fiatalkorúak és a katonák elzárásával kapcsolatos elkülönítés feltételeinek biztosítása tekintetében.

A javaslat tartalmazza továbbá a bűncselekmények áldozatainak segítéséről szóló törvény tartalmi módosítását is, amelynek oka, hogy a bűncselekményi értékhatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett. Biztosítja, hogy a közigazgatási eljárásban is lehetőség legyen helyszíni bírság kiszabására a gyors és gazdaságos eljárások lefolytatásának érdekében.

Az új katasztrófavédelmi törvény módosítása révén  a veszélyes anyagokkal foglalkozó és ezért a lakosságra potenciálisan veszélyes ipari létesítmények hatósági felügyelete a központi szerv helyett a helyszínhez közelebb levő megyei szervekhez kerül. A törvénymódosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a helyi katasztrófavédelmi szervek átszervezése során feleslegessé váló és felszabaduló technikai eszközök, felszerelések pályázat útján ingyenesen átadhatók legyenek önkéntes tűzoltó-egyesületek részére, javítva, elősegítve azok technikai, műszaki ellátottságát és reagálási, tűzoltási és mentési képességét.

(A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

+

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a kiemelt jelentőségű perekben a megfelelő és gyors elintézést azáltal is biztosítani kívánja, hogy ezekben az ügyekben a hirdetményi kézbesítésnek nagyobb teret ad azon esetekben, amikor a már perbe bocsátkozott peres fél a pert akadályozva bármely okból a bíróság iratait átvenni nem tudja, mivel kézbesítési megbízott állítására bármely okból ( akár bírósági mulasztás okán) nem került sor, vagy annak megbízatása új megbízott állítása nélkül szűnt meg. Ezen esetekben is szükséges ugyanakkor a peres fél érdekeinek, a tisztességes eljárás követelményeinek érvényesítése, így a javaslat az érintett fél érdekeinek védelmére és a szükséges jogi képviselet ellátására biztosítja az ügygondok rendelés lehetőségét. A módosítás következtében lehetőség lesz arra, hogy külföldi, de kézbesítési megbízottat nem állító, már perbe bocsátkozott ám ezt követően iratot át nem vevő személy esetében is alkalmazható legyen a rövidebb tárgyalási időközre vonatkozó szabály.

+

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása – többek között - a szociális szövetkezetek foglalkoztatói szerepének hatékonyabb betöltését, valamint foglalkoztatási szövetkezetek létrehozását célozza. A kormányjavaslat elfogadása esetén a szociális szövetkezetek feladata lesz,  hogy a „jelenlegi társadalmi-gazdasági nehézségek közepette” a profittermelésen túl (vagy akár nonprofit keretek között) a munkából kirekedt hátrányosabb helyzetű embereknek munkalehetőséget biztosítanak.

A módosítás a szociális szövetkezeten belül az iskolaszövetkezet mellett új, speciális szociális foglalkoztatási szövetkezet is létrehoz. Utóbbi feltétele, hogy legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja legyen.

Ha több hátrányos helyzetű személy egy közfoglalkoztatónál áll legalább két évig közfoglalkoztatási jogviszonyban, és a közfoglalkoztatottak vállalják, hogy a szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet együtt fognak dolgozni, a szövetkezet a közfoglalkoztatás során használt tárgyi eszközöket ingyen használatba veheti. Ugyanez érvényes akkor, ha a hátrányos helyzetű személy képzési programmal egybekötött mezőgazdasági közfoglalkoztatásban vesz részt legalább egy évig, és vállalja, hogy a szociális szövetkezet tagjaként ugyanennyit dolgozik a továbbiakban.
Az illetéktörvény módosításával közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetté nyilvánítják a szociális szövetkezeteket. Közfoglalkoztatók lesznek, ennek érdekében a közfoglalkoztatásban fontos szerepet játszó önkormányzatok is tagjai lehetnek. Országosan több 10 ezer munkahely létesülhet az új formával.  Idén 3 milliárd, jövőre 4 milliárd forint állami támogatás juttatható az új típusú szövetkezeteknek, de később megnyílnak az uniós források is.

+

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítását az Alkotmánybíróság kezdeményezte, midőn  mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. Határozatában (40/2011. V. 31.) rögzítette: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény hatályos rendelkezései nem szabályozzák azonos feltételek szerint a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarában szenvedő betegek támogatásra való jogosultságát. Az utólagos normakontroll indítványozója a Williams-szindrómás betegek jogi helyzetét kifogásolta. Ez a szindróma egy igen ritka genetikai betegség, amely a személyiség egészét érintő fejlődési zavart okoz, és több más fizikai tünet mellett az esetek többségében enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékossággal is jár. A beadvány fő kifogása az volt, hogy az érintettek ennek ellenére nem jogosultak fogyatékossági támogatásra, illetve a fogyatékossághoz kapcsolódó egyéb ellátásokra.

A  törvénymódosítás megnyugtatóan kezeli az alkotmánybírósági döntésben kifogásolt helyzetet, túlmutat az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakon, és a Willams-szindrómás betegeken kívül más, hasonló kromoszóma-rendellenességgel élő személyek számára is lehetőséget biztosít a fogyatékossági támogatás megállapítására. A támogatáson túlmenően az érintettek jogosultak lesznek minden egyéb ellátásra és kedvezményre is, amely a fogyatékos állapothoz kapcsolódik. Így például utazási kedvezményt, közgyógyellátást, a fogyatékos gyermek után járó gyermeknevelési kedvezményeket vagy pótszabadságot is igénybe vehetnek.

+

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a látvány-csapatsport támogatását lehetővé tevő támogatási konstrukciót korrigálja. Első szakasza meghatározva, hogy az adókedvezményből megvalósuló támogatás igénybevételére csak olyan adóalanyok lehetnek jogosultak, amelyek köztartozásmentes adózónak minősülnek. A második szakasz lehetővé teszi, hogy ne csak olyan szervezetek  vehessenek részt a támogatási rendszerben, amelyek legalább két éve működnek. A törvény harmadik szakasza a kontroll erősítését szolgálja, az 500 millió forintos támogatási értékhatárt pedig 300 millió forintra csökkenti. A pályázatok elbírálása a Magyar Olimpiai Bizottságban történik. Elsősorban azokat a pályázatokat támogathatják, amelyek a sportszakmai program tekintetében egybeesnek a szövetségek által elfogadott sportszakmai programokkal. Minden olyan pályázó, aki létesítményfejlesztést valósít meg, köteles a létesítmény hasznosításának keretén belül a szabadidősport-tevékenység céljára is használati lehetőséget biztosítani.

+

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja az európai uniós projektek, különösen a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret fejlesztési forrásai kifizetésének a felgyorsítása. Kiemelt jelentőségű ügyekben lehetővé teszi a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás határidőinek lerövidítését: a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban legfeljebb két hónap lehet.

A törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárásokra is kiterjeszti hatályát. Új kivételként kerül meghatározásra az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, ahol az ügyintézési határidő 30 napra csökken. Kivételt jelent továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló rendelet szerinti összevont eljárás (jelenlegi általános ügyintézési határidő 4 hónap, amely a tervezet nyomán 30 napra csökken) és az összekapcsolt eljárás (jelenlegi általános ügyintézési határidő: szakaszonként: 3-3 hónap, amely a tervezet nyomán 30-30 napra csökken), amely eljárások esetében két önálló eljárás egy időben vagy egymás után történő lefolytatására kerül sor. E módosítással ugyanakkor nem válik lehetővé, hogy az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi hatóság a tervezést elősegítő tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából helyszíni szemle lefolytatásával hatósági bizonyítványt állítson ki, mert arra az építésügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel.

Folyamatban

Megkezdik a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitája. Elfogadása esetén az állam májusban - a korábbi tervekhez képest nem két lépcsőben, hanem egyszerre - vehet át összesen 55 kórházat az önkormányzatoktól. Lesz olyan megye, ahol hat, de olyan is ahol csak egy intézmény kerül állami fenntartásba. A legtöbb kórházat Komárom-Esztergom megyében és Veszprém megyében veszi át az állam. A megyék többségében – Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron – négy kórház kerül át. Békés és Zala megyében három; Fejér, Nógrád, Tolna, Somogy és Vas megyében két-két intézményt vesz át az állam. Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében pedig egy-egy kórház kerül állami fenntartásba. Az állam az intézményeket azok összes ingó és ingatlan vagyonával és adósságállományával együtt veszi át. Az intézmények hasznosításából származó vagyont az egészségügyben kell majd felhasználni.

Hozzáfognak az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához is. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram legnagyobb erénye, hogy bár alapvető célkitűzése, struktúrája 25 éve állandó, mégis folyamatosan változik, megújul, alkalmazkodik a hazai igényekhez, működésébe beépíti a nemzetközi tapasztalatokat, tanul a saját gyakorlatából, mintegy állandó forrása a hazai tudományos szféra hozzáadott – szellemi – értéket termelő tevékenységének. Célkitűzéseinek folyamatos, maradéktalan teljesítése alkalmanként szükségessé teszi működése jogi környezetének a megváltoztatását. Jelen törvénymódosítási javaslat is e célt szolgálja.

Szerdai program a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bányászatról és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának elkezdése, és lehetőség szerint lezárása. A járások kialakításával összefüggő változtatásokról is e napon találkoznak első alkalommal. a kormánypárti és ellenzéki vélemények.

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.

Kedd

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat. (A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat. (Lázár János Fidesz-, Harrach Péter KDNP-, Gulyás Gergely Szűcs Lajos – Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Gulyás Gergely. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat. (Lázár János Fidesz-, Harrach Péter KDNP-, Gulyás Gergely Szűcs Lajos Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Gulyás Gergely. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Nemzetiségek Napjáról szóló határozati javaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Papcsák Ferenc, Vas Imre, Puskás Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Papcsák Ferenc. Zárószavazás.)

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita és zárószavazás.)

A 2012. év Világörökség Éveként történő megünnepléséről szóló határozati javaslat. (Horváth János Fidesz-, Pálffy István KDNP-, Szili Katalin független, Bödecs Barna Jobbik-, Jávor Benedek LMP-, Pál Béla MSZP-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Horváth János. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Zárószavazás.)

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Bánki Erik. Záróvita és zárószavazás.)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Záróvita és zárószavazás.)

A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A nemzeti örökségről szóló határozati javaslat. (Lázár János Fidesz-, Semjén Zsolt KDNP-, L. Simon László, Potápi Árpád János Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: L. Simon László. Részletes vita.)

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Részletes vita.)

Szerda

A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az általános vita megkezdése. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.  Részletes vita.)