A fogyasztóvédelemről

Befejeződött a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében kiemelten fontosnak tartja a fogyasztók minél jobb tájékozódásának és az információkhoz való hozzáférésének a biztosítását, a speciálisan védendő fogyasztók (gyermekek, fiatalkorúak, idősek, fogyatékkal élők) érdekeinek fokozott védelmét. A jövőben - többek között - gyorsabbá válhat a panaszkezelés és bővül a békéltető testületek hatásköre. A törvényben biztosított védelem kiterjed a tisztán fogyasztói minőségben eljáró kisvállalkozásokra is.

A törvénymódosítás jóvoltából az érdekvédő civil szervezetek is hatékonyan léphetnek fel. Egyebek között tartalmazza: a telefonon vagy elektronikusan közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. A panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolatát a korábbi három helyett öt évig köteles megőrizni a vállalkozás. Az ügyfélszolgálati nyitva tartással kapcsolatban a módosítási javaslat azt is kimondja, hogy az ügyfélszolgálatot a hét egy napján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán át folyamatosan nyitva kell tartani, valamint lehetőséget kell biztosítani a fogyasztó számára előzetes időpont-egyeztetésre a személyes ügyintézéshez.

A törvénymódosítás a békéltető testületeknek lehetőséget ad arra, hogy a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot adjon. Kimondja: a békéltető testület küldeményeire a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések vonatkoznak. A módosítás a hatékony fogyasztói érdekvédelem érvényesítésére alapot teremt a közérdekű keresetek szélesebb körű alkalmazására is.

Nem szedhetnek díjat a közszolgáltatók a postai csekkbefizetésért. A parlament az új fogyasztóvédelmi törvény elfogadásával kimondta, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük a számláját sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki. A törvény azt is megtiltja, hogy a közszolgáltató cégek külön díjat számítsanak fel a nyomtatott számla egyszeri kiadásáért. A jogszabály - amely a kihirdetése után két hónappal lép hatályba - a közszolgáltatások körébe sorolja a víziközmű-, a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatást, a szemétszállítást, a kéményseprést, az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatást. A törvény meghatározza a fogyasztók körét, közéjük tartozhatnak majd civil szervezetek, egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, a kis és közepes vállalkozások is, ha árut vesznek, kapnak, használnak, igénybe vesznek, illetve az áruval kapcsolatos kereskedelmi ajánlat címzettjei. Tartalmazza azt is, hogy az állam a fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatait az iskolákkal, a fogyasztóvédelmi hatósággal, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel együttműködve látja el.

Csendes végszavazásnak ígérkezett, és az is lett: az Országgyűlés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítását 331 igen kíséretében elfogadta. Mindössze egy nem, az is a Fidesz frakciójából (Vincze László) kísérte.

Fordított adózás

A fordított adózás kiterjesztése a mezőgazdaságban előforduló csalások megelőzését tűzte célul. Évek során ugyanis olyan nagyságrendet értek el, mely már zavarja az ágazat normális működését, rontja a gazdálkodók versenyképességét és rombolja az adómorált. A fordított adózás – mely azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, az áfa megfizetésére a vevő kötelezett – olyan adózási mechanizmus, mely eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző csalási módszerek visszaszorításához.

A törvénymódosítás a gabona, az olajosmag és fehérjenövény szektorban vezeti be 2 éves átmeneti időszakra a fordított adózást. Tartalmazza azt az intézkedést is, mely az adóhatóság ellenőrzési tevékenységének hatékonyságát növeli. Átmeneti rendelkezései biztosítják, hogy az egyenes adózásról a fordított adózásra történő áttérés ne okozzon egy és ugyanazon ügyletnél kettős adóztatást vagy nem adóztatást.

Zöld utat kapott: a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztéséről szóló egyes törvények módosítását az Országgyűlés 340 igen-szavazattal, tartózkodások nélkül fogadta el. Mindössze 4 nem kísérte: Bóka István (Fidesz), Baracskai József, Ficsor Ádám, Molnár Csaba (függetlenek).

Államosítás

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte. A sarkalatos törvény az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. nemzeti vagyonban tartandó és állami tulajdonban álló társasági részesedésének legalacsonyabb százalékos mértékét módosítja 25 % + 1 szavazatról 100 %-ra. Indoklása szerint a kormányzati, külgazdasági, államháztartási kapcsolatok teszik szükségessé az állami tulajdon kizárólagosságát, és a tulajdonosi jogoknak a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért is felelős miniszter általi gyakorlását.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítását az Országgyűlés 268 igen, 82 nem kíséretében, tartózkodás nélkül fogadta el. A voksolás csak félig okozott meglepetést: az MSZP és a Jobbik nemmel, az LMP viszont igennel voksolt.

Kutatási program

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása. Csendesnek végszavazásnak ígérkezik az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az indítvány szerint a kutatási alapprogramok legnagyobb erénye, hogy megújul, alkalmazkodik a hazai igényekhez, működésébe beépíti a nemzetközi tapasztalatokat, tanult a saját gyakorlatából, célkitűzéseinek folyamatos, maradéktalan teljesítése azonban szükségessé teszi működése jogi környezetének a megváltoztatását. Jelen törvénymódosítás is e célt szolgálja.

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítását a Tisztelt Ház különösebb cirkusz nélkül elfogadta, (262 igen, 2 nem, 75 tartózkodás). Az MSZP és a Jobbik tartózkodott, az LMP támogatta. A 2 ellenszavazat gazdája Ughy Attila (Fidesz) és Murányi Levente (Jobbik) volt.

A Jobbik és az LMP vezérelt Gyöngyöspatán

Már a kezdet kezdete óta viharos pillanatok színesítették az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentését. Másfél folyóméternyi írásos dokumentum érkezett  majd kéttucat szervezettől a gyöngyöspatai eseményeket feltárni szándékozó eseti bizottsághoz. A munkájuk során jelentős mértékben támaszkodtak az ezen állami és civil szervezetek által megküldött anyagokra, illetve a magánszemélyek által postázott beszámolókra, de éltek a személyes meghallgatások lehetőségével is.  A bizottság 282 napos fennállását követően terjesztette az megállapításait az Országgyűlés elé.

A jelentés elöljáróban megállapítja: Gyöngyöspatán gondot okozott a köznyugalom fenntartásában a hisztériakeltés és a média által adott, saját maga által nem ellenőrzött információk sokasága. A hisztériakeltésben és az események valóságnak nem megfelelő értékelésében nagy szerepet játszottak elsősorban azok a közéleti szereplők, civil szervezetek, pártok, amelyek a helyi viszonyokat egyoldalúan nézve adtak tájékoztatást az országos sajtófelületeknek, és ezzel fokozták az ellentétet a helyiek között.

A bizottság véleménye szerint a Jobbik jelentősen érdekelt volt a Gyöngyöspatán kialakult közbiztonsági helyzet kiélezésében és eltúlzásában, a kialakult helyzet nem valóságnak megfelelő bemutatásában.  Provokációként is értelmezhető rendvédelmi igényekkel léptek fel a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) tevékenységét támogatóan. E szervezet Gyöngyöspatára érkezése előtt, nem volt jelentősebb feszültség a település roma és magyar lakosai között. Az a Jobbik által sokat hangoztatott érv tehát, mely szerint a roma lakosok által teremtett elviselhetetlen terror tette szükségessé a SZJPE fellépését a településen, nem igazolódott be, a településen terjedő szóbeszéd azonban alapot szolgáltathatott egy olyan téves érzet kialakulásához, hogy elviselhetetlen a romák általi terror Gyöngyöspatán.

A Bizottság által bekért dokumentumok alapján tényként állapította meg, hogy az SZJPE tagjainak bevonulását követően erősödött fel és éleződött ki az ellentét a helyi lakosok között. Miután az SZJPE tagjai kivonultak Gyöngyöspatáról félelmet, szorongást és haragot hagytak maguk után, ami az állam törvényes segítsége nélkül nem volt rendezhető. Ezt erősítette meg Tábi László is, amikor a bizottság előtt kijelentette: „Azután jött az ominózus 2011. tavasz, amikor Juhász Oszkár mostani polgármester úr bejelentette, hogy holnaptól a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrözik Gyöngyöspata területén. Én úgy éreztem akkor, hogy ezt meggátolni nem tudom. Erre azt mondta, hogy az egész ilyen megmozdulás felelőssége az övé, illetve a Jobbiké, ezt nem vitattuk, nem firtattam .” Tábi László a határozott politikai nyomásra lemondott, majd a Jobbik kihasználva az általa kialakított helyzetet megnyerte az időközi polgármesteri választást, de miután elérte egyik célját - a polgármester lemondását -, az általa kialakított konfliktus megoldásában már nem vett részt.

A jelentés szerint a gyöngyöspatai helyzetet meglovagolva, politikai hasznot remélve az LMP is bekapcsolódott az események „megoldásába”, azonban tevékenységének valós célja rejtve maradt. Ezt példázza, hogy mindvégig tudomással bírt arról, hogy mire készül Richard Field, sőt aktivistáin keresztül támogatta a húsvéti utaztatást. Továbbá az LMP ezzel egy időben a médiában támadta a kormányt, hogy nem tesz semmit a gyöngyöspatai helyzet megoldásáért. Kommunikációja a médiában jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi sajtó negatív színben tűntette fel Magyarországot.

A bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok és a meghallgatott személyek elmondása alapján megállapította: a Gyöngyöspatán kialakított konfliktus időszakában közéleti személyek, ellenzéki pártok, civil szervezetek és LMP-hez köthető csapatok nem vették fel a kapcsolatot a pontos és valósághű tájékoztatás érdekében a sajtóban megjelent nyilatkozataik, nyílt leveleik előtt a helyi és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel, sem a helyi önkormányzattal, sem a megyei közigazgatási hivatallal, sem a helyszínen szolgálatot ellátó rendvédelmi egységek vezetőivel. Ezzel szemben olyan ellenőrizetlen információkkal látták el a magyar és a nemzetközi sajtót, amely híradások jelentős kárt okoztak Magyarország nemzetközi megítélésének akkor, amikor az ország az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be. Így történhetett meg az, hogy a nemzetközi sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Magyarországon súlyos etnikai konfliktusok vannak, ami már-már egyenlő egy polgárháborús helyzettel. Ezeket a híreket egyértelműen az LMP kommunikálta, mind a magyar, mind a nemzetközi sajtóban.

A beszerzett iratokból, valamint a meghallgatásokból kiderült, hogy az LMP és a jogvédő szervezetek nem a helyzet mielőbbi megnyugtató megoldásában voltak érdekeltek, hanem abban, hogy a kormányt és annak ténykedését igaztalanul kritizálják, valamint a kialakult helyzetet túldramatizálják. A jelentés rögzíti továbbá: Richard Field kötődése az LPM-hez és annak holdudvarához tartozó jogvédő szervezetekhez egyértelmű. Richard Field már a 2010. évi országgyűlési választások idején több millió forinttal támogatta az LMP választási kampányát, kapcsolatuk az LMP által is elismerten fennállt. Ez a kapcsolat a vizsgált időszak alatt is működött. Ezt támasztja alá, hogy 2011. április 19-én, miután Richard Field eldöntötte, hogy utaztatja a gyöngyöspatai romákat, erről az utazás előtti napon az a Kende Judit már tudott, aki március 16-án éjszaka két LMP-s országgyűlési képviselővel megjelent Gyöngyöspatán, valamint több LMP-s aktivistával együtt ott volt 2011. április 22-én reggel az elutaztatás megkezdésekor.

A bizottság tervezte meghallgatni Richard Field urat is, aki a megkeresés ellenére a személyes megjelenéstől elzárkózott, nem jelent meg a bizottság előtt, és azzal, hogy az eseményekben való részvételét követően külföldre távozott és nem jött el a meghívásra. A bizottság megállapította, hogy semmibe vette Magyarország legfőbb népképviseleti szervét, valamint megsértette az akkor hatályos alkotmány előírását. Magatartásával tovább erősítette a gyanút, hogy a Gyöngyöspatán végzett, úgynevezett humanitárius szolgálata csak álca volt, amellyel lejáratta Magyarországot, illetve a kormányt mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény előtt.

A jelentés összeállítása során a bizottság a meghallgatásokon túl figyelembe vette az Országos Rendőr-főkapitányság és a helyi rendőri szervek adatait, illetve megállapításait is. Megállapította: a rendőrség által Gyöngyöspatán alkalmazott intézkedések a szükségesség és az arányosság követelményét nem lépték túl, a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök szolgálatukat szakszerűen és törvényesen látták el. A határozott fellépésnek és a bűnmegelőző tevékenységnek köszönhető, hogy súlyosabb bűncselekmény elkövetésére nem került sor.

A jelentés kiemeli: a kormány már az események kezdetén felismerte annak súlyát, hogy a gyöngyöspatai „ megszállás" bármikor megismétlődhet az ország bármely településén. A kialakult helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérte, ennek során megakadályozta, hogy a helyzet tovább eszkalálódjon, gyors ütemben megszüntette azokat a jogszabályi kiskapukat, melyek felhasználásával előidézték a 2011 tavaszán Gyöngyöspatán történteket. Nem késlekedve kezdeményezte a büntetőtörvénykönyv módosítását. Intézkedett több vonatkozó jogszabály módosításáról is. Ezen lépések közül kiemelt jelentőséggel bír a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény (2011. évi CLXV tv .) megalkotása. A törvény teljes körűen szabályozza a polgárőr helyét és szerepét a közrend, köznyugalom fenntartásában, másrészt megteremti a polgárőrség nemes eszméjét önző politikai célokra kihasználni akaró személyek és csoportosulások távoltartását a polgárőri tevékenységtől. A büntető törvénykönyv módosítása, valamint a polgárőrségről és polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény megalkotása világosan meghatározta, hogy az állampolgár milyen módon tud részt venni a saját vagyona, biztonsága fenntartásában, megőrzésében, együttműködve a rendőrséggel, együttműködve az önkormányzatokkal. Ezt követően – vélhetően - már nem kerülhet sor Magyarországon olyan jellegű cselekményre melynek során bárki nyíltan és tudatosan semmibe veszik a társadalmi együttélés szabályait, ahogy azt a SZJPE tagjai tették volt Gyöngyöspatán.

A bizottsággal, annak működése során a kormány képviselője folyamatosan kapcsolatban állt, így a megtett kormányzati intézkedések, a kezdeményezett és elfogadott törvénymódosítások felölelik a bizottság munkája során javaslatként felmerült változások teljes körét. A bizottság ezért további szükséges törvénymódosítások kezdeményezésére nem kérte fel a kormányt, azonban a költségvetésben biztosított erőforrások minél szélesebb körű felhasználását javasolja, és egyben támogatja a már működő közfoglalkoztatási programok vonatkozásában, annak érdekében, hogy hazánk több régiójában sokak számára ezzel segíthesse a munka világába való visszatérést. (A jelentés: PDF)

Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem, 2 tartózkodás társaságában fogata el az eseti bizottság jelentését. Az MSZP tüntetően távol tartotta magát a voksolástól, mindössze egy képviselőjük szavazott, (dr. Hiller István), ő viszont meglepetésre ingen-gombot nyomott. A Jobbik kettő (Jámbor Nándor, Vágó Sebestyén) és az LMP egy (Dorosz Dávid) képviselője  kivételével egységesen ellene voksolt. A két tartózkodást a függetlenek közül Ivády Gábor és Molnár Oszkár jegyezte.