Zárószavazásra vár

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elsődlegesen az Európai Unió jogharmonizációs elvárásainak tesz eleget, amellett, hogy a hazai energiastratégiai célok megvalósítását is szolgálja, a távlati célkitűzések mellett pedig egy olyan aktuális problémát is rendezni kíván, amely a jóhiszemű fogyasztókat védi az érintett hatóságok hatáskörének tisztázásával.

Az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat Magyarország uniós tagságából eredő jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget azzal, hogy az irányelv átültetéséhez szükséges törvényi szintet igénylő alapvető szabályokat tartalmazza. Az Unió szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési terve a megújuló energiaforrások maximális hasznosítása mellett a szén-dioxid geológiai tárolásának alkalmazásával valósítható meg. Kulcsszerepet szán a szén-dioxid leválasztására, tárolására és újrahasznosítására irányuló technológiáknak. Ezek révén a kőolaj és földgáz további alkalmazása, valamint a hazai szén- és lignitvagyon hasznosítása is klíma-barátabbá tehető. A szén-dioxid geológiai tárolására vonatkozó jogi szabályozás megteremtése Magyarország energiaimport-függőségének csökkentése miatt is szükséges. A hazai szén-, lignit- és földgázvagyon hasznosítása a klímavédelmi célkitűzések teljesítése szempontjából a jövőben már szinte kizárólag ilyen technológia alkalmazásával valósítható majd meg.

A törvényjavaslatban szerepel a koncessziós díj bevezetése is. Indoklása szerint az eddigi gyakorlat szerint megkötött szerződésekben az egyedi bányajáradék fizetés kötelezettségének kikötése nem jelent olyan jellegű ösztönzést, amely a bányavállalkozókat a kitermelésre sarkallná. A törvény elfogadását követően a koncesszió jogát elnyerő bányavállalkozók rászoríthatók lesznek a gyorsabb és hatékonyabb kitermelésre és az ásványi nyersanyagok mihamarabbi hasznosítására.

Mindezeken kívül módosításokat tartalmaz a törvényjavaslat a felszíni ingatlantulajdon korlátozásával, vezetékjoggal, használati joggal kapcsolatosan is. Ezek egy része szövegpontosító jellegű és az egyértelmű jogalkalmazást segíti elő. Pontosítja a villamos energiáról szóló törvényt és a földgázellátásról szóló törvényt is annak érdekében, hogy a Magyar Energia Hivatal jogköre és eljárási szabályai világosabbak legyenek a lakossági fogyasztói panaszok tekintetében. A jogalkalmazói visszajelzésekből ugyanis kiderült, hogy egyes lakossági fogyasztói panaszokkal kapcsolatos eljárásokban nem egyértelmű a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Energia Hivatal hatáskörének jogszabályi elhatárolása. A fogyasztói érdekek maximális védelme érdekében a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a villamosenergia-szektor és a földgázszektor területén a szerződés nélküli vételezéssel, a szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel összefüggő panaszokkal kapcsolatos hatósági eljárások egyértelműen a Magyar Energia Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozzanak.

+

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat alapvető ágazati jogszabályként kívánja meghatározni a földmérési és térképészeti szakterületet érintő állami feladatokat, az állami alapadatbázisok rendszerét, összhangban az elmúlt két évtizedben bekövetkezett globális informatikai, szakmatechnikai és technológiai fejlődés eredményeivel.

Meghatározza földmérési és térképészeti szakterülettel kapcsolatos állami alapfeladatokat, valamint az állami alapmunkák körét. Megállapítja a földmérési és térképészeti állami alapadat fogalmát, előállításának, kezelésének, illetve szolgáltatásának alapvető szabályait, továbbá rendelkezik az állami alapadatok kötelező felhasználásáról is.

Koncepcionális változtatás a földmérési és térképészeti adatok adatbázis-szemléleten alapuló megközelítés. Papíron megjelenő térképek helyett digitális térképi adatbázisokat szabályozza a javaslat. Új elemként jelenik meg az állami távérzékelési adatbázisok fogalma. A távérzékelési technológiák ugrásszerű fejlődésével - nagy felbontású műholdfelvételek, digitális ortofotók, lézerszkennerek - szükséges volt ezen adatok mint földmérési és térképészeti adatok felvétele a szabályozásba. Napjaink földmérési és térképészeti tevékenysége ugyanis elképzelhetetlen ezen technológiák és adatbázisok nélkül.

A javaslat további fontos, gazdasági és társadalmi szempontból is jelentős elemét képezi az, hogy a létrehozandó nemzeti téradat-infrastruktúra kötelező alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki. Ez a szabályozás összhangban van az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló irányelvben foglalt ajánlásokkal. Lényeges újdonsága a nemzetközi szakmai irányokhoz igazodó háromdimenziós, egységes ingatlan-nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtése. Kiemelkedő jelentősége azon alapul, hogy általa lehetőség nyílik olyan földalatti, föld feletti objektumok nyilvántartására, térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz való viszonyának elemzésére, amelyeket korábban nem vagy csak részben lehetett megtenni. Példaként említhetők a felüljárók, hidak, alagutak, mélygarázsok, közművek, egyéb földalatti létesítmények, amelyek jelenleg nem szerepelnek önálló ingatlanként az egységes ingatlan-nyilvántartásban.

Az egységes ingatlan-nyilvántartás tartalmának bővítése egyértelmű gazdasági haszonnal is jár mind az állam, mind a gazdaság szereplői számára, mivel a bejegyezhető és újonnan ábrázolható objektumok, illetve jogok további jogalapításra – adásvétel, bérlet, jelzálogjog-bejegyzés – adnak lehetőséget. Ugyanakkor, a nyilvántartás közhitelességére tekintettel az érdekelt személyek megbízható adatok, információk birtokába juthatnak tervezett gazdasági vagy más céljaik megvalósításához.

A háromdimenziós egységes ingatlan-nyilvántartás megteremtése érdekében a törvényjavaslat módosítja az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény egyes fejezeteit is. A javaslat a korábban sajátos célú, földmérési és térképészeti tevékenységnek nevezett fogalmat szétbontja ingatlan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési tevékenységre. Az állami alapfeladatokat, az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának alapvető szabályait, az állami adatbázisok körét, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység végzésének lényeges előírásait az egységes ingatlan-nyilvántartás szerepének világszerte növekvő fontosságára tekintettel állapítja meg.

A törvényjavaslat a nemzeti téradat infrastruktúra rendszer létrehozása érdekében kötelező alapjaként határozza meg a szakterülethez tartozó téradat-témákat hordozó állami térképi adatbázisokat. Ágazati irányítását a vidékfejlesztési miniszter és a honvédelmi miniszter a törvényben meghatározott hatásköri megosztás szerint látja el, ugyanakkor az állami alapfeladatok összehangolt végzéséért együttesen felelősek. A honvédelmi miniszter irányítja a honvédelmi célokat szolgáló, valamint a közepes és kis méretaránynak megfelelő adattartalommal és geometriai pontossággal készült állami alapadatok és adatbázisok létesítésével, fenntartásával és működtetésének biztosításával kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenységet.

A törvényjavaslat amellett, hogy bővíti a civil és a honvédelmi szakterületek együttműködését, az alapadatok cseréjét, biztosítja a speciálisan honvédelmi célra készült adatbázisok használatának kizárólagosságát is. A honvédelmi célú térképi adatbázisok megfelelő alapot biztosítanak a honvédelmi feladatok tervezéséhez és végrehajtásához mind a Magyar Honvédség, mind Magyarország katonai szövetségesei számára, békében és rendkívüli esetben egyaránt.

+

Az Országgyűlés feltehetően kedden végszavaz a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő törvények módosításáról. Elfogadás esetén az Eximbank és a MEHIB közvetlen állami tulajdonba kerülnek. A törvénymódosítás szerint a két intézményhez fűződő kormányzati, külgazdasági és államháztartási kapcsolatok teszik indokolttá az állami tulajdon kizárólagosságát, illetve a tulajdonosi jogok a nemzetgazdasági miniszter általi gyakorlását.

A két intézmény részben közvetlen és részben közvetett módon jelenleg is 100 százalékos állami tulajdonban áll, mivel a részvényei 25 % + 1 szavazat mértéke közvetlen állami tulajdonban van jelenleg is, a többi 75 % - 1 szavazat mértéke pedig a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) tulajdonába tartozik, amely 100 százalékos állami tulajdonban áll, tehát lényegében csak az ún. köztes vállalkozás szerepét tölti be a tulajdonos állam és a két társaság között. A törvényjavaslat szerint szakmai és gyakorlati szempontok alapján indokolatlan és célszerűtlen az egységes állami tulajdon valamint a tulajdonosi joggyakorlás megosztása több állami, illetve kormányzati szereplő között. „Ezért szükséges, hogy az Eximbank és a MMEHIB állami tulajdonban álló részvényei, (a 25 % + 1 szavazattal  egy időben a többi 75 % – 1 szavazattal) átkerüljenek a közvetett állami tulajdonból közvetlen állami tulajdonba, s ezáltal azon társasági részesedés is a  külgazdaságért is felelős a nemzetgazdasági miniszter szakmai irányítási, felügyeleti hatásköreit biztosító tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön.” 

+

Lehetőség szerint a határozatnak még az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodásról,  és  a  Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról is.

Folyamatban

Megkezdődik a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Tarnai Richárd KDNP-képviselő önálló indítványaszerint a törvény  (1) bekezdése a következő ponttal egészülhet ki: „a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, kivéve, ha a kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő; ebben az esetben a bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a kisajátítási hatóságot új eljárásra kötelezi ” E módosítást elfogadása estén, hatálybalépését követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni.

+

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat rögzíti az anyagi jogon alapuló megállapítási per megindításának lehetőségét. Az alábbi passzussal (239/A. §) egészül ki: „(1) A fél a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az ügyész általi perindítás esetén is.”

+

Részletes vita stádiumában leledzik a fogyasztói törvény módosítása, melynek tervezetét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyzi. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében kiemelten fontosnak tartja a fogyasztók minél jobb tájékozódásának és az információkhoz való hozzáférésének a biztosítását, a speciálisan védendő fogyasztók (gyermekek, fiatalkorúak, idősek, fogyatékkal élők) érdekeinek fokozott védelmét. Elfogadása esetén a jövőben - többek között - gyorsabbá válhat a panaszkezelés és bővül a békéltető testületek hatásköre. A törvényben biztosított védelem kiterjed a tisztán fogyasztói minőségben eljáró kisvállalkozásokra is, és a fogyasztói érdekvédő civil szervezetek is hatékonyan léphetnek fel.

A beterjesztett módosításban egyebek között szerepel, hogy a telefonon vagy elektronikusan közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. A panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolatát a korábbi három helyett öt évig köteles megőrizni a vállalkozás.

Az ügyfélszolgálati nyitva tartással kapcsolatban a módosítási javaslat kimondja, hogy az ügyfélszolgálatot a hét egy napján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán át folyamatosan nyitva kell tartani, valamint lehetőséget kell biztosítani a fogyasztó számára előzetes időpont-egyeztetésre a személyes ügyintézéshez.

A javaslat a békéltető testületeknek lehetőséget ad arra, hogy a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot adjon. A tervezett módosítás kimondja azt is, hogy a  békéltető testület küldeményeire a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések vonatkoznak. A módosítás a hatékony fogyasztói érdekvédelem érvényesítésére alapot teremt a közérdekű keresetek szélesebb körű alkalmazására is, (PDF).  

+

Csendesnek ígérkezik az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az indítvány szerint a kutatási alapprogramok legnagyobb erénye, hogy megújul, alkalmazkodik a hazai igényekhez, működésébe beépíti a nemzetközi tapasztalatokat, tanult a saját gyakorlatából, célkitűzéseinek folyamatos, maradéktalan teljesítése azonban szükségessé teszi működése jogi környezetének a megváltoztatását. Jelen törvénymódosítás is e célt szolgálja, (PDF).

A legviharosabb…

Folytatódik az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése elfogadásáról szóló határozati javaslat vitája.

Másfél folyóméternyi írásos dokumentum érkezett  majd kéttucat szervezettől a gyöngyöspatai eseményeket feltárni szándékozó eseti bizottsághoz. A munkájuk során jelentős mértékben támaszkodtak az ezen állami és civil szervezetek által megküldött anyagokra, illetve a magánszemélyek által postázott beszámolókra, de éltek a személyes meghallgatások lehetőségével is.  A bizottság 282 napos fennállását követően terjesztette az Országgyűlés elé a jelentését.

A jelentés elöljáróban megállapítja: hogy Gyöngyöspatán gondot okozott a köznyugalom fenntartásában a hisztériakeltés és a média által adott, saját maga által nem ellenőrzött információk sokasága. A hisztériakeltésben és az események valóságnak nem megfelelő értékelésében nagy szerepet játszottak elsősorban azok a közéleti szereplők, civil szervezetek, pártok, amelyek a helyi viszonyokat egyoldalúan nézve adtak tájékoztatást az országos sajtófelületeknek, és ezzel fokozták az ellentétet a helyiek között.

+

A bizottság véleménye szerint a Jobbik jelentősen érdekelt volt a Gyöngyöspatán kialakult közbiztonsági helyzet kiélezésében és eltúlzásában, a kialakult helyzet nem valóságnak megfelelő bemutatásában. Provokációként is értelmezhető rendvédelmi igényekkel léptek fel a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) tevékenységét támogatóan. E szervezet Gyöngyöspatára érkezése előtt, nem volt jelentősebb feszültség a település roma és magyar lakosai között.

Az a Jobbik által sokat hangoztatott érv tehát, mely szerint a roma lakosok által teremtett elviselhetetlen terror tette szükségessé a SZJPE fellépését a településen, nem igazolódott be, a településen terjedő szóbeszéd azonban alapot szolgáltathatott egy olyan téves érzet kialakulásához, hogy elviselhetetlen a romák általi terror Gyöngyöspatán. A Bizottság által bekért dokumentumok alapján tényként állapította meg, hogy az SZJPE tagjainak bevonulását követően erősödött fel és éleződött ki az ellentét a helyi lakosok között. Miután az SZJPE tagjai kivonultak Gyöngyöspatáról félelmet, szorongást és haragot hagytak maguk után, ami az állam törvényes segítsége nélkül nem volt rendezhető.

Ezt erősítette meg Tábi László is, amikor a Bizottság előtt kijelentette : „Azután jött az ominózus 2011. tavasz, amikor Juhász Oszkár mostani polgármester úr bejelentette, hogy holnaptól a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrözik Gyöngyöspata területén. Én úgy éreztem akkor, hogy ezt meggátolni nem tudom . Erre azt mondta, hogy az egész ilyen megmozdulás felelőssége az övé, illetve a Jobbiké, ezt nem vitattuk, nem firtattam ." Tábi László a határozott politikai nyomásra lemondott, majd a Jobbik kihasználva az általa kialakított helyzetet megnyerte az időközi polgármesteri választást.

A Bizottság véleménye szerint, a Jobbik elindított egy káros folyamatot Gyöngyöspatán, de miután elérte egyik célját – a polgármester lemondását –, az általa kialakított konfliktus megoldásában már nem vett részt.

+

A gyöngyöspatai helyzetet meglovagolva, politikai hasznot remélve az LMP is bekapcsolódott az események „megoldásába”, azonban tevékenységének valós célja rejtve maradt. Ezt példázza, hogy mindvégig tudomással bírt arról, hogy mire készül Richard Field, sőt aktivistáin keresztül támogatta a húsvéti utaztatást. Továbbá az LMP ezzel egy időben a médiában támadta a kormányt, hogy nem tesz semmit a gyöngyöspatai helyzet megoldásáért. Kommunikációja a médiában jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi sajtó negatív színben tűntette fel Magyarországot.

A bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok és a meghallgatott személyek elmondása alapján megállapította, hogy a Gyöngyöspatán kialakított konfliktus időszakában közéleti személyek, ellenzéki pártok, civil szervezetek és LMP-hez köthető csapatok nem vették fel a kapcsolatot a pontos és valósághű tájékoztatás érdekében a sajtóban megjelent nyilatkozataik, nyílt leveleik előtt a helyi és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel, sem a helyi önkormányzattal, sem a megyei közigazgatási hivatallal, sem a helyszínen szolgálatot ellátó rendvédelmi egységek vezetőivel. Ezzel szemben olyan ellenőrizetlen információkkal látták el a magyar és a nemzetközi sajtót, amely híradások jelentős kárt okoztak Magyarország nemzetközi megítélésének akkor, amikor az ország az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be. Így történhetett meg az, hogy a nemzetközi sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Magyarországon súlyos etnikai konfliktusok vannak, ami már-már egyenlő egy polgárháborús helyzettel. Ezeket a híreket egyértelműen az LMP kommunikálta, mind a magyar, mind a nemzetközi sajtóban.

A bizottság álláspontja szerint az LMP a médiát felhasználva politikai hasznot remélt attól, hogy azt a látszatot kelti, hogy Magyarország kormánya nem ura a helyzetnek, nem tud és nem is akar megoldani egy etnikai konfliktust, valamint attól is hasznot remélt, hogy túlértékeltette jogvédő profilját.

A beszerzett iratokból, valamint a meghallgatásokból kiderült, hogy az LMP és a jogvédő szervezetek nem a helyzet mielőbbi megnyugtató megoldásában voltak érdekeltek, hanem abban, hogy a kormányt és annak ténykedését igaztalanul kritizálják, valamint a kialakult helyzetet túldramatizálják.

A jelentés rögzíti továbbá: Richard Field kötődése az LPM-hez és annak holdudvarához tartozó jogvédő szervezetekhez egyértelmű. Richard Field már a 2010. évi országgyűlési választások idején több millió forinttal támogatta az LMP választási kampányát, kapcsolatuk az LMP által is elismerten fennállt. Ez a kapcsolat a vizsgált időszak alatt is működött. Ezt támasztja alá, hogy 2011. április 19-én, miután Richard Field eldöntötte, hogy utaztatja a gyöngyöspatai romákat, erről az utazás előtti napon az a Kende Judit már tudott, aki március 16-án éjszaka két LMP-s országgyűlési képviselővel megjelent Gyöngyöspatán, valamint több LMP-s aktivistával együtt ott volt 2011. április 22-én reggel az elutaztatás megkezdésekor.

A bizottság tervezte meghallgatni Richard Field urat is, aki a megkeresés ellenére a személyes megjelenéstől elzárkózott, nem jelent meg a bizottság előtt, és azzal, hogy az eseményekben való részvételét követően külföldre távozott és nem jött el a meghívásra, A bizottság megállapította, hogy semmibe vette Magyarország legfőbb népképviseleti szervét, valamint megsértette az akkor hatályos alkotmány előírását. Magatartásával tovább erősítette a gyanút, hogy a Gyöngyöspatán végzett, úgynevezett humanitárius szolgálata csak álca volt, amellyel lejáratta Magyarországot, illetve a kormányt mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény előtt.

+

A jelentés összeállítása során a bizottság a meghallgatásokon túl figyelembe vette az Országos Rendőr-főkapitányság és a helyi rendőri szervek adatait, illetve megállapításait is. Megállapította: a rendőrség által Gyöngyöspatán alkalmazott intézkedések a szükségesség és az arányosság követelményét nem lépték túl, a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök szolgálatukat szakszerűen és törvényesen látták el. A határozott fellépésnek és a bűnmegelőző tevékenységnek köszönhető, hogy súlyosabb bűncselekmény elkövetésére nem került sor.

+

A jelentés kiemeli: a kormány már az események kezdetén felismerte annak súlyát, hogy a gyöngyöspatai „megszállás” bármikor megismétlődhet az ország bármely településén.

A kialakult helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérte, ennek során megakadályozta, hogy a helyzet tovább eszkalálódjon, gyors ütemben megszüntette azokat a jogszabályi kiskapukat, melyek felhasználásával előidézték a 2011 tavaszán Gyöngyöspatán történteket.

Nem késlekedve kezdeményezte a büntetőtörvénykönyv módosítását. Intézkedett több vonatkozó jogszabály módosításáról is. Ezen lépések közül kiemelt jelentőséggel bír a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény (2011 . évi CLXV tv .) megalkotása. A törvény teljes körűen szabályozza a polgárőr helyét és szerepét a közrend, köznyugalom fenntartásában, másrészt megteremti a polgárőrség nemes eszméjét önző politikai célokra kihasználni akaró személyek és csoportosulások távoltartását a polgárőri tevékenységtől. A büntető törvénykönyv módosítása, valamint a polgárőrségről és polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény megalkotása világosan meghatározta, hogy az állampolgár milyen módon tud részt venni a saját vagyona, biztonsága fenntartásában, megőrzésében, együttműködve a rendőrséggel, együttműködve az önkormányzatokkal. Ezt követően – vélhetően - már nem kerülhet sor Magyarországon olyan jellegű cselekményre melynek során bárki nyíltan és tudatosan semmibe veszik a társadalmi együttélés szabályait, ahogy azt a SZJPE tagjai tették volt Gyöngyöspatán.

+

A bizottsággal, annak működése során a kormány képviselője folyamatosan kapcsolatban állt, így a megtett kormányzati intézkedések, a kezdeményezett és elfogadott törvénymódosítások felölelik a bizottság munkája során javaslatként felmerült változások teljes körét. A bizottság ezért további szükséges törvénymódosítások kezdeményezésére nem kérte fel a kormányt, azonban a költségvetésben biztosított erőforrások minél szélesebb körű felhasználását javasolja, és egyben támogatja a már működő közfoglalkoztatási programok vonatkozásában, annak érdekében, hogy hazánk több régiójában sokak számára ezzel segíthesse a munka világába való visszatérést. (A jelentés teljes szövege)

+

Hasonló viharos ütközetekre számíthat a kedden kezdődő Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervéről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat módosításáról szóló javaslat; a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terve és a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák – összhangjáról szóló jelentés; a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terve és a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia - mélyszegénység, gyermekszegénység, romák - összhangjáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatok együttes általános vitája.

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Zárószavazás.)

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Zárószavazás.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Papcsák Ferenc, Vas Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Összevont általános és részletes vita.)

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. A Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló Egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Együttes általános vita a lezárásig.)

A közadatok újrahasznosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emlék-napjáról szóló határozati javaslat. (Menczer Erzsébet Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: A posztjáról lemondott Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Részletes vita.)

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: A posztjáról lemondott Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Részletes vita.)

Kedd

A Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról, majd zárószavazás.)

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Lehetőség szerint határozathozatal.)

A Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló Egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Lehetőség szerint határozathozatal.)

Magyarország Alaptörvényének első módosítása címmel törvényjavaslat. (A törvényjavaslat egyes bekezdéseinek elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pontok előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Együttes általános vita a lezárásig.)

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Tarnai Richárd KDNP-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervéről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat. A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terve és a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák – összhangjáról szóló jelentés. (A napirendi pontok előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.) A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terve és a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák – összhangjáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig. A rendelkezésre álló időkeret: 260 perc. Kormánypárti frakciók: Fidesz 88 perc, KDNP 42 perc. Ellenzéki frakciók: MSZP 47 perc, Jobbik 46 perc, LMP 30 perc, függetlenek 8 perc.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Papcsák Ferenc, Vas Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pontok előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pontok előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa. Részletes vita. Együttes általános vita a lezárásig. A rendelkezésre álló időkeret: 260 perc. Kormánypárti frakciók: Fidesz 88 perc, KDNP 42 perc. Ellenzéki frakciók: MSZP 47 perc, Jobbik 46 perc, LMP 30 perc, függetlenek 8 perc.)