A hagyományokhoz híven ismét kétnapos ülést tart az Országgyűlés. Leghangosabb témának az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvény elfogadása ígérkezik. A kormányoldal szerint a Taláros Testület döntései miatt szükséges a jogtechnikai módosítás, az ellenzék szerint viszont „a Fidesz-KDNP most bosszút forral, nemcsak az alkotmányossági próbán elbukott átmeneti rendelkezések passzusaival egészítené ki az alaptörvényt, de le is cserélné és alaposan ki is bővítené bizonyos passzusait.” 

Vannak dolgok, amelyekben nem lehetnek kompromisszumot kötni!

Levélben és telefonon is tájékoztatta az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökét Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény tervezett módosításairól. A miniszterelnök José Manuel Barrosonak és Martin Slucznak is megerősítette: a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett, garantálja, hogy ez az elkötelezettség az alaptörvény módosítási eljárásában mindvégig tükröződni fog.

Strasbourgból kapott felszólítást Kövér László az Országgyűlés elnöke és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is.  Thorbjorn Jagland  az Európa Tanács főtitkára  közölte: az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések újbóli bevezetésének szándéka azt a benyomást kelti, mintha a kormány a kétharmados parlamenti többségére támaszkodva felül akarná bírálni az Alkotmánybíróságot, ami „ veszélyeztetheti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét egy demokráciában. Az ET-nek azzal kapcsolatban vannak aggályai, hogy a módosításokat össze lehet-e egyeztetni a jogállamiság elvével” Felszólította őket, hogy vessék latba befolyásukat az alaptörvény jövő hétfőre tervezett módosításának elhalasztását annak érdekében, hogy több idő maradjon a javasolt módosítások megtárgyalására. Bejelentette: az ügyet az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság elé kívánja terjeszteni.

Navracsics Tibor Jagland kifogásaival kapcsolatban. válaszlevélben pontról pontra részletesen kifejtette jogi érveit a módosítási javaslatok tartalma mellett, és jelezte, hogy az ET-főtitkár rendelkezésére áll az esetleges további kérdések tisztázása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság, tavaly decemberi döntésében nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az Alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezések jelentős részét, hanem mert azt állapította meg, hogy ezek a rendelkezések nem átmeneti jellegűek. Ennek nyomán most az alaptörvény-módosítási javaslatok e rendelkezéseknek az alaptörvénybe való beemelését célozzák.

Kövér László szerint is hiába támadják az alkotmánymódosítást, mert „vannak dolgok amelyekben nem lehetnek kompromisszumot kötni”. Példaként hangsúlyozta: a család fogalmáról korábban már az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy csak nő és férfi házasságával értelmezhető, akkor mégsem ellenezte senki.„Sólyom László által kialakított gyakorlat szerint világosan eligazítottak minket az alkotmánybírák, mi tekinthető családnak és mi nem, mire van joga két azonos neműnek és mire nincsen. Eddig ez rendben volt. Az új magyar Alaptörvény e tekintetben nem tartalmaz többletet, érdemben nem lép tovább, hanem ezt rögzíti az alaptörvényben.”

Rogán Antal szerint az alkotmánymódosításokról több héten keresztül tárgyalt az Országgyűlés, így nem marad vitás kérdés. A híresztelésekkel ellentétben pedig nem szűkül, hanem bővül az Alkotmánybíróság jogköre. A Fidesz frakcióvezetője állítja: „az Ab kéréseit hajtjuk végre 99 százalékban, a nyomásgyakorlás politikáját viszont nem tudjuk elfogadni, tehát az elképzelhetetlen, hogy a magyar parlamentnek kívülről, határon túlról mondják meg mi az amit tennie kell.”

A kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője reagált az Amnesty International aggályaira is, miután a szervezet nemzetközi főtitkára szerint alaptörvény negyedik módosításának elfogadása korlátozná az Emberi Jogokat: „az Amnesty Internationalnak pedig azt üzenem, hogy nekik kellene visszavonni a támogatásukat a Bajnai gárdától és attól a törvénytelen eszköztől amit a Fidesz székháznál alkalmaztak. Amíg törvénytelenséget támogat, addig nem teheti, hogy a szuverén parlament döntéseit kritizálja.”

Lukács Tamás a KDNP képviselője szerint meg akarják félemlíteni a magyar parlamenti képviselőket, akik "illetékesség nélkül" arra szólították fel a magyar kormányt, hogy az Országgyűlés halassza el hétfőn az alkotmánymódosítás végszavazását. Csalódni fognak!

Az Együtt 2014 is a leghatározottabban tiltakozik, állítván: „az Orbán-rezsim felfüggesztette az alkotmányos kultúrát. Magyarország polgárai belefáradtak már abba, amit a kétharmados rezsim a hatalmával visszaélve kénye-kedve, pillanatnyi hatalmi érdekei szerint toldozgatja és foltozgatja a Magyarországra erőltetett egypárti alkotmányt. Ez a megoldás erőszakos és buta, demokratához nem méltó! Tiltakoznunk a negyedik alkotmánymódosítás ellen és össze kell fognunk, hogy Magyarországon újraépülhessen az alkotmányos kultúra, ahol a jog nem az államot védi a polgárától, hanem a polgárt az állam önkényével szemben.”

A Jobbik sem titkolta, titkolja elégedetlenségét, bár ők nemzetközi szervezetekhez nem fordultak segítségért: „Hallgatva a szocialisták hataloméhség-menetét, amely már beért az Országgyűlésbe is és folyamatosan itt dübörög, ahelyett, hogy az elszámoltatás nyomán a vádirataikat tanulmányoznák, azt kell mondanunk, hogy tényleg felelőssége volt és van a kormánytöbbségnek abban, hogy olyan Alaptörvénye lett az országnak, amely legitimációs szempontból több oldalról is támadható. Jelen módosítás is lényegében nem azt a lépést teszi meg, amit meg kellene tenni - tehát visszatérni a történeti alkotmányosság értékeihez, végbevinni az elmaradt rendszerváltozást és garantálni a Magyarországon élő magyar embereknek azt, hogy a boldogulásuk itt érvényesülhessen teljes körűen -, hanem olyan rendelkezéseket tesz, amelyek egy része elfogadható, azonban vannak benne olyan számos tekintetben elfogadhatatlan elemek, amelyekre jelenleg a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tudja az áldását adni. Ezért terjesztünk elő számos módosító javaslatot, bízva abban, hogy a vita során meg tudjuk győzni önöket arról, hogy akár az elszámoltatás teljes körű végigvitele, a rendszerváltozás végigvitele, akár az Alkotmánybíróság garanciákkal övezett működésének a biztosítása, akár pedig a bírósági rendszer megfelelő működését garantáló rendelkezések körében vagy az alapvető szabadságjogok védelme körében érdemes megfontolni azokat a javaslatokat, amelyeket tenni kívánunk. Már látszik: nem sikerült…”

Íme, a leginkább vitatottabb részletetek

Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása hosszú jogszabály. Legnagyobb része az Alkotmánybíróság által decemberben formai okok miatt megsemmisített átmeneti rendelkezések alaptörvénybe ágyazásáról szól, de szerepelnek benne új elemek is.

Rövidített formában visszakerül az Alaptörvénybe a pártállami múltról szóló rész, immár az MSZP nevének említése nélkül, és a diktatúra működtetőinek jogainak korlátozásáról szóló szabályok.

Kezdeményezi, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként a sarkalatos törvény a huzamosabb idejű működés és a társadalmi támogatottság mellett, „a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot” is előírhassa. A módosítás az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szembeni alkotmányjogi panasz lehetőségét is megteremti.

Bekerül az Alaptörvénybe, hogy nem csak a házasság, de a szülő-gyermek viszony is családi kapcsolatot jelent.

Lehetővé teszi, hogy az állami finanszírozásnak mind az egyént, mind a közösséget szolgálnia kell: a tanulmányok állami finanszírozását a tanulmányok befejezése után meghatározott időre magyar munkáltatónál való munkavállaláshoz köti, ez nem akadályozza a Magyarországon kívüli munkavállalást, de ez esetben utólag ki kell fizetni a képzési költséget.

A hajléktalanok kitiltására vonatkozó helyi rendeletalkotásnak megágyazó jogszabályok lehetősége szintén bekerül az Alaptörvénybe. Nem kriminalizál és nem fogalmaz meg általános tilalmat a hajléktalansággal szemben, ellenkezőleg: a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, illetve a kulturális értékek védelme érdekében teszi lehetővé, hogy a közterületek bizonyos részein – de nem mindenütt – megtiltsák az életvitelszerű tartózkodást, és az ilyen tilalom elrendelését az Alkotmánybíróság előtt meg lehet támadni, egyúttal kötelezi az államot és az önkormányzatokat arra, hogy biztosítsák a fedél nélküliek elhelyezését.

A gyűlöletbeszéd tilalma is bekerül az Alaptörvénybe. Tartalmazza, hogy a közösségek emberi méltósága korlátot szabhat a véleménynyilvánítás szabadságának. E passzust a zsidókkal és a romákkal szemben az utóbbi időben felerősödött gyűlöletbeszéd indokolta.

A választási kampány médiaszabályozása is alkotmányos védelmet kap. Költségeinek csökkentése, valamint a pártok számára az egyenlő esélyek megteremtése érdekében – franciaországi mintára – a javaslat térítésmentes és egyenlőségen alapuló választási hirdetési lehetőséget biztosít a közmédiában, miközben kizárja a kampányhirdetéseket a közszférán kívüli tévékből és rádiókból.

Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás is jelentősen megváltozik. Bővül a jogköre: az önkormányzati rendeletek, a fővárosi és megyei kormányhivatalok alkotmányosságát is vizsgálhatja, továbbá a testülethez fordulhat a legfőbb ügyész, valamint a Kúria elnöke is. A testületnek 30 napon belül kell majd döntenie a bírói kezdeményezésre induló és a soron kívüli eljárásokban. Fontosabb változás még, hogy az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat és indokolásukat a folyamatban lévő eljárásaiban nem hirdethetik ki újra, annak a lehetősége viszont nem szűnik meg, hogy egy jövőbeli ügyben ugyanarra a következtetésre jusson, mint amire egy korábbi - az alaptörvény hatályba lépése előtti - elbírálás során jutott. Új jogosítványa lesz a Taláros Testületnek, hogy az eljárási szabályok betartása szempontjából az Alaptörvénynek az alkotmányosságát is vizsgálat tárgyává tehetik, de nem semmisíthetnek meg olyan törvényt, amelyet a parlament kétharmados többséggel elfogadott, és amely az alkotmány részévé vált.

+

Jóval csendesebbnek ígérkezi a birkózás olimpiai sportágkénti megőrzésének támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadása.(A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága február 12-én döntött úgy, hogy a javasolja levenni a birkózást a 2020-as nyári olimpia műsoráról.) A Sport- és turizmusbizottság indítványa felkéri a kormányt, „hogy a sportpolitikáért való felelőssége körében segítse elő a Magyar Birkózó Szövetségnek a Nemzetközi Birkózó Szövetséggel (FILA), valamint a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) és más nemzetek birkózó szövetségeivel együtt folytatott lobbi tevékenységét a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB)”

Indoklása szerint a bizottság „méltatlannak tartja, hogy e tradicionális olimpiai sportág lekerüljön a nyári olimpiai játékok programjáról és támogatja azt a törekvést, hogy a birkózás sportág lehetőséget kapjon a megújulásra és megtartsa helyét az olimpiai sportágak között”. A testület kiemelte: a birkózás az olimpiai mozgalom fontos része, elvitathatatlan szerepet tölt be az olimpia hagyományaiban és történelmében.

Zöld utat kaphat a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság jelentése és a bírák nyugdíjkorhatáráról szóló törvényjavaslata is.

Költségvetési intézménnyé alakítaná át 28, jelenleg gazdasági társasági formában működő kórházat a kormány. A módosító indítványairól voksol a T. Ház.  Az erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta be, miután megállapították, hogy a gazdasági társaság, mint működtetési forma a nagyobb egészségügyi intézmények esetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Indoklásában hangsúlyozza: a betegellátás általános minősége, a hatékonyság, illetve a költségtakarékosság nem javult lényegesen, az működését jelenleg nagymértékben nehezíti a korábbi önkormányzati fenntartás időszakában felvett hitelek törlesztése, ezen intézmények dolgozói pedig többször kimaradtak a közalkalmazotti többletjuttatásokból. Az átalakulás mintegy 18 ezer dolgozót érint, ők - ha továbbra is az adott betegellátó intézményben kívánják folytatni munkájukat - közalkalmazotti státusba kerülnek. A fenntartó minden munkavállalót átvesz az átalakuló intézményekbe, a benyújtott törvényjavaslat szerint az alapilletményük, az illetménykiegészítésük és a rendszeres illetménypótlékaik együttes összege nem lehet alacsonyabb a korábbi társaságnál idén január 1-jén érvényes, jogszabály, kollektív szerződés és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél.

A szavazásokat követően – többek között – megkezdődik azon többpárti kezdeményezés általános vitája, amely minden október harmadik szombatját a finnugor rokon népek napjává nyilvánítaná. E javaslat zárószavazása akár már kedden megtörténhet. Szintén e napon, sürgős tárgyalás révén döntés születhet a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvények módosításáról. Határozhatnak az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatról is.

Hozzálátnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája is. Az előterjesztés - indoklása szerint - bevezetné a folyamatos ellenőrzési lehetőségét annak, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzésben érintett személyek megfelelnek-e a biztonsági feltételeknek.

Ugyancsak kedden kezdődik a szociális szövetkezetekkel összefüggő és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitája. Célja a szociális szövetkezetek foglalkoztatási lehetőségeinek szélesítése, a tagi jogviszony rendezése, a hátrányos helyzetben lévők esetében az önfenntartás, az öngondoskodás, és a közös munkában megnyilvánuló felelősségvállalás elősegítése.  Fontos szándéka, hogy elősegítse a szociális szövetkezetek megerősödését, a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek egyes társadalombiztosítási ellátására és a szociális hozzájárulási adó fizetése alóli mentesítésre. Lehetőséget kíván teremteni arra is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból biztosítani lehessen a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterheket és az egészségügyi szolgáltatási járulék állam általi átvállalásából adódó kiadásokat. Három hónapra kizárná viszont a közfoglalkoztatásból azokat az álláskeresőket, akik nem teljesítik a gyermekük tankötelezettségével kapcsolatos kötelezettségeiket, vagy nem tartják rendben lakókörnyezetüket.

„Finomításra” vár a hegyközségekről szóló törvény is. Indoklása szerint az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály néhány ponton olyan rendelkezéseket tartalmaz, ami az egyértelmű jogértelmezést nehezíti. Az előterjesztők szerint indokolt a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körének bővítése a szőlészeti és borászati felvásárlókkal annak érdekében, hogy a hegyközségek finanszírozásának bázisát a legszélesebb alappal lehessen rögzíteni.

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

Az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójához ("EUTM Somalia") történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló 1227/2011. (VII. 4.) Korm. határozat módosításáról szóló 1001/2013. (I. 2.) Korm. határozatban foglalt döntésről szóló beszámoló, – (szövege: PDF) – elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa. Határozathozatal.)

A birkózás sportág a nyári olimpiai játékok programján való megőrzésének támogatásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. A Sport és turizmus bizottság indítványa. Határozathozatal.)

A MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság vizsgálatának eredményéről szóló jelentés (szövege: PDF) elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.  Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Rogán Antal és képviselőtársai, Fidesz, Harrach Péter és képviselőtársai, KDNP önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: dr. Gulyás Gergely Fidesz-képviselő. Záróvita és zárószavazás. Az Alaptörvény módosítására irányuló törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazat szükséges.)

Az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.(Szövege: PDF. Németh Szilárd István, Zsigó Róbert, Wintermantel Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100 százalékos állami tulajdonban lévő, valamint azok 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az egyes közúti közlekedést érintő törvényeknek a Magyary Program Egyszerűsítési Programjával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Záróvita és a zárószavazás.)

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről. (Új változat. Szövege: PDF. Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)

A Finnugor Rokon Népek Napjáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Horváth János, Fidesz-, Latorcai János, KDNP-, Gruber Attila, Fidesz-, Mandur László, MSZP-, Gyöngyösi Márton, Jobbik-, Szilágyi Péte, független képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig,  majd részletes vita, és lehetőség szerint a határozathozatal.)

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Bartos Mónika Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF.  Nagy Andor, KDNP-, Ékes József. Fidesz-, Szili Katalin, független, Varga Géza, Jobbik-, Tóbiás József, MSZP-képviselők indítványa. A napirendi pont előadója: Szili Katalin. Részletes vita.)

Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Összevont általános és részletes vita.)

Kedd

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról és a zárószavazás.)

Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előadója: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Záróvita, majd zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslat. (Új változat – Szövege: PDF, Kocsis Máté, Csampa Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szöveges PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

A 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentés. (Szövege: PDF . Előadója: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter.) A jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. A Fenntartható fejlődés bizottsága önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig.)

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előadója: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Előadója: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az általános vita folytatása és lezárása.)

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Horváth István, Font Sándor Fidesz képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)