Harcos előjáték után

Zöld utat kapott  a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat.

A több mint félszázoldalas beszámoló általános jelleggel értékeli az elektronikus hírközlési piac működését és fejlődését, értékeli az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének céljából piac-felügyeleti eljárásaiban hozott döntéseit, bemutatja a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése érdekében tett intézkedéseket az elektronikus hírközlési ágazatban, tájékoztatást ad az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyeletéről, továbbá értékeli az állam tulajdonában álló korlátos erőforrásokkal (frekvenciákkal, azonosítókkal) való gazdálkodás következményeit.

2010-ben a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak több kihívásnak is eleget kellett tennie. Újonnan született szervezetként, felépítésével párhuzamosan zökkenőmentesen kellett biztosítani a korábbi és az új szabályozásból eredő feladatok ellátását. És mindezt össztűzben. A médiaszabályozás megújulása mellett, a közösségi szabályozási keretrendszer változása, és az ebből következő implementálási kötelezettség keretében jelentős részt vállalt az elektronikus hírközlésre vonatkozó új szabályozás kidolgozásában.

Az új szabályozás hatályba lépését követően 2011-ben és 2012-ben kell gyakorlatát úgy kialakítania, hogy az a legmagasabb szinten megfeleljen a fogyasztók érdekeinek valamint a hatékony és tisztességes verseny védelmében tükröződő társadalmi céloknak

Az Országgyűlés a jelentést 307 igen, 53 nem kíséretében, tartózkodás nélkül fogadta el. A szavazás érdekessége: az MSZP a kormánypártokkal karöltve igennel voksolt, az LMP pedig a Jobbikkal összefogva nemmel. (A jelentés szövege).

Egységesít és szigorít

Göröngyös utat járt be a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A technikai jellegű pontosító módosítások mellett egységesíti a közérdekű munkával kapcsolatos végrehajtási szabályozást. A közérdekű munka egységesen az állami foglalkoztatási szerv útján kerül majd végrehajtásra, függetlenül attól, hogy az büntetésként kerül kiszabásra, vagy a bírság megfizetésének önkéntes megváltása miatt kerül rá sor. Részletesen és törvényi szinten szabályozza a javaslat a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartását az adatvédelmi szabályok miatt.

A szabálysértési törvény felhatalmazza a kormányt, hogy a közlekedési szabálysértések esetén fix összegű bírság kiszabására is sor kerülhessen. E rendelkezés szükségessé teszi, hogy a szabálysértési törvénynek az ismételt elkövetésre, illetve a halmazatra vonatkozó szabályai kiegészüljenek.

A javaslat a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítása érdekében rendezi, hogy a fiatalkorúakkal kapcsolatos eljárásban kivételes bánásmódban részesüljön a fiatalkorú.

A szabálysértési jogsegélytörvény módosítása szintén összefügg az új szabálysértési törvény 2012. április 15-ei hatálybalépésével. A külföldön kiszabott, de meg nem fizetett pénzbírság végrehajtásának átadása esetén a végrehajtás módja változik.

A javaslat módosítja a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet is, amely az új szabálysértési törvénnyel való összhangot teremti meg a fiatalkorúak és a katonák elzárásával kapcsolatos elkülönítés feltételeinek biztosítása tekintetében.

A javaslat tartalmazza továbbá a bűncselekmények áldozatainak segítéséről szóló törvény tartalmi módosítását is, amelynek oka, hogy a bűncselekményi értékhatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett. Biztosítja, hogy a közigazgatási eljárásban is lehetőség legyen helyszíni bírság kiszabására a gyors és gazdaságos eljárások lefolytatásának érdekében.

Az új katasztrófavédelmi törvény módosítása révén  a veszélyes anyagokkal foglalkozó és ezért a lakosságra potenciálisan veszélyes ipari létesítmények hatósági felügyelete a központi szerv helyett a helyszínhez közelebb levő megyei szervekhez kerül. A törvénymódosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a helyi katasztrófavédelmi szervek átszervezése során feleslegessé váló és felszabaduló technikai eszközök, felszerelések pályázat útján ingyenesen átadhatók legyenek önkéntes tűzoltó-egyesületek részére, javítva, elősegítve azok technikai, műszaki ellátottságát és reagálási, tűzoltási és mentési képességét.

Több mint félszáz módosító javaslattal megküzdve, a Jobbik tartózkodása, az MSZP és az LMP „nem”-jei ellenére az Országgyűlés a törvénymódosításokat elfogadta. 

Kézbesítve…

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a kiemelt jelentőségű perekben a megfelelő és gyors elintézést azáltal is biztosítani kívánja, hogy ezekben az ügyekben a hirdetményi kézbesítésnek nagyobb teret ad azon esetekben, amikor a már perbe bocsátkozott peres fél a pert akadályozva bármely okból a bíróság iratait átvenni nem tudja, mivel kézbesítési megbízott állítására bármely okból (akár bírósági mulasztás okán) nem került sor, vagy annak megbízatása új megbízott állítása nélkül szűnt meg. Ezen esetekben is szükséges ugyanakkor a peres fél érdekeinek, a tisztességes eljárás követelményeinek érvényesítése, így a javaslat az érintett fél érdekeinek védelmére és a szükséges jogi képviselet ellátására biztosítja az ügygondok rendelés lehetőségét.

A módosítás következtében lehetőség lesz arra, hogy külföldi, de kézbesítési megbízottat nem állító, már perbe bocsátkozott ám ezt követően iratot át nem vevő személy esetében is alkalmazható lesz a rövidebb tárgyalási időközre vonatkozó szabály.

Elfogadása nem okozott gondot (297 igen, 32 nem, 0 tartózkodás).  Mindössze a Gyurcsányt elkísérő elfüggetlenedett szocialisták és az MSZP voksolt ellene.

Szociális szövetkezetek

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása - többek között - a szociális szövetkezetek foglalkoztatói szerepének hatékonyabb betöltését, valamint foglalkoztatási szövetkezetek létrehozását célozza.

A szociális szövetkezetek feladata lesz,  hogy a „jelenlegi társadalmi-gazdasági nehézségek közepette” a profittermelésen túl (vagy akár nonprofit keretek között) a munkából kirekedt hátrányosabb helyzetű embereknek munkalehetőséget biztosítanak.

A módosítás a szociális szövetkezeten belül az iskolaszövetkezet mellett új, speciális szociális foglalkoztatási szövetkezet is létrehoz. Utóbbi feltétele, hogy legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja legyen.

Ha több hátrányos helyzetű személy egy közfoglalkoztatónál áll legalább két évig közfoglalkoztatási jogviszonyban, és a közfoglalkoztatottak vállalják, hogy a szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet együtt fognak dolgozni, a szövetkezet a közfoglalkoztatás során használt tárgyi eszközöket ingyen használatba veheti. Ugyanez érvényes akkor, ha a hátrányos helyzetű személy képzési programmal egybekötött mezőgazdasági közfoglalkoztatásban vesz részt legalább egy évig, és vállalja, hogy a szociális szövetkezet tagjaként ugyanennyit dolgozik a továbbiakban.

Az illetéktörvény módosításával közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetté nyilvánítják a szociális szövetkezeteket. Közfoglalkoztatók lesznek, ennek érdekében a közfoglalkoztatásban fontos szerepet játszó önkormányzatok is tagjai lehetnek. Országosan több 10 ezer munkahely létesülhet az új formával.  Idén 3 milliárd, jövőre 4 milliárd forint állami támogatás juttatható az új típusú szövetkezeteknek, de később megnyílnak az uniós források is.

A papírformának megfelelően fogadta el a Tisztelt Ház: 238 igen, 66 nem, (MSZP, Jobbik) 11 tartózkodás (LMP).  Egyedül Józsa István (MSZP) lógott ki a sorból: ő igennel voksolt.

Utat mutatott az Alkotmánybíróság

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítását az Alkotmánybíróság kezdeményezte, midőn  mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. Határozatában (40/2011. V. 31.) rögzítette: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény hatályos rendelkezései nem szabályozzák azonos feltételek szerint a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarában szenvedő betegek támogatásra való jogosultságát.

Az utólagos normakontroll indítványozója a Williams-szindrómás betegek jogi helyzetét kifogásolta. Ez a szindróma egy igen ritka genetikai betegség, amely a személyiség egészét érintő fejlődési zavart okoz, és több más fizikai tünet mellett az esetek többségében enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékossággal is jár. A beadvány fő kifogása az volt, hogy az érintettek ennek ellenére nem jogosultak fogyatékossági támogatásra, illetve a fogyatékossághoz kapcsolódó egyéb ellátásokra.

A  törvénymódosítás megnyugtatóan kezeli az alkotmánybírósági döntésben kifogásolt helyzetet, túlmutat az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakon, és a Willams-szindrómás betegeken kívül más, hasonló kromoszóma-rendellenességgel élő személyek számára is lehetőséget biztosít a fogyatékossági támogatás megállapítására. A támogatáson túlmenően az érintettek jogosultak lesznek minden egyéb ellátásra és kedvezményre is, amely a fogyatékos állapothoz kapcsolódik. Így például utazási kedvezményt, közgyógyellátást, a fogyatékos gyermek után járó gyermeknevelési kedvezményeket vagy pótszabadságot is igénybe vehetnek.

A jelenlévők közül majd” mindenki megszavazta (309 igen), egyedül a szocialistáktól elfüggetlenedtek tartózkodtak. 

A társasági- és az osztalékadóról

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a látvány-csapatsport támogatását lehetővé tevő támogatási konstrukciót korrigálja.

Első szakasza meghatározva, hogy az adókedvezményből megvalósuló támogatás igénybevételére csak olyan adóalanyok lehetnek jogosultak, amelyek köztartozásmentes adózónak minősülnek.

A második szakasz lehetővé teszi, hogy ne csak olyan szervezetek vehessenek részt a támogatási rendszerben, amelyek legalább két éve működnek.

A törvény harmadik szakasza a kontroll erősítését szolgálja, az 500 millió forintos támogatási értékhatárt pedig 300 millió forintra csökkenti.

A pályázatok elbírálása a Magyar Olimpiai Bizottságban történik. Elsősorban azokat a pályázatokat támogathatják, amelyek a sportszakmai program tekintetében egybeesnek a szövetségek által elfogadott sportszakmai programokkal. Minden olyan pályázó, aki létesítményfejlesztést valósít meg, köteles a létesítmény hasznosításának keretén belül a szabadidősport-tevékenység céljára is használati lehetőséget biztosítani.

Az Országgyűlés padjaiban egyedül a függetlenek padsoraiban voksoltak ellene, az LMP és a Jobbik tartózkodott, (264 igen, 7 nem, 49 tartózkodás).  

Kiemelt jelentőségű beruházások

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja az európai uniós projektek, különösen a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret fejlesztési forrásai kifizetésének a felgyorsítása.

Kiemelt jelentőségű ügyekben lehetővé teszi a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás határidőinek lerövidítését: a kérelmeket soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő legfeljebb két hónap lehet.

A törvénymódosítás a környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárásokra is kiterjeszti hatályát. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás ügyintézési határidejét 30 napra csökkenti.

Kormányjavaslatról lévén szó a kormánypárti többség természetesen  elfogadta, és ugyanilyen természetesen az MSZP, a Jobbik, az LMP és az elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat elutasította. (228 igen, 80 nem, 0 tartózkodás). Meglepetésre a Fidesz padsoraiból Balázs József és Földesi Gyula is velük tartott.