Jelentés az  agrárgazdaság helyzetéről

Fölöttébb terjedelmes, majd 350 oldalas az Országgyűlés által tárgyalt az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről szóló jelentés. (Szövege: PDF.  Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.) Törvény írja elő, hogy a kormány kialakítja és a Központi Statisztikai Hivatallal közös felelősségben a vidékfejlesztési miniszter útján az Országgyűlés elé terjeszti jelentését az agrárgazdaság helyzetéről a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a megtett intézkedésekről, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról.

Az elfogadásáról szóló határozati javaslat – (szövege: PDF, a  Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa) – megállapítja: a  jelentés az agrárgazdaság 2011. évi teljesítményéről valós képet mutat, magában foglal minden olyan létező információt, amely az agrárgazdaság 2011. évi folyamatainak megismertetéséhez és nemzetgazdasági szerepének megítéléséhez szükséges.

A 2011-es év sikeres volt a magyar mezőgazdaság számára, amit az is jelez, hogy a mezőgazdasági hozzájárulás a nemzetgazdasági GDP-ben 3,2 %-ról 4,6 %-ra nőtt. Az adatok alapján kijelenthető, hogy a mezőgazdaság – alacsony bázisról induló – megnövekedett teljesítménye nnélkül a nemzetgazdaság 2011-ben csak minimális gazdasági növekedést tudott volna felmutatni. Megállapítható: 2011-ben a csökkenő támogatások ellenére javult a jövedelmezőség, amelynek hatására a beruházások is emelkedtek. Kedvező fejlemény tapasztalható a foglakoztatás növekedése és a javuló mezőgazdasági és élelmiszeripari kereskedelemi mérleg tekintetében is.

Továbbra is aggodalomra ad okot viszont a kivitel és behozatal termékszerkezetének alakulása, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés kedvezőtlen aránya. Kérdéses, hogy a 2011. évi kedvező eredmények megismételhetőek-e, és a pozitív irányú változások tendenciájukban fenntarthatóak-e?

Az Országgyűlés az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről szóló jelentést 329 igennel, 8 nem kíséretében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Budapesti Istvánmező

A budapesti Istvánmező rehabilitációs programja, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója program megvalósításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Szalay Ferenc, Kovács Péter, Kovács Ferenc, Lasztovicza Jenő, Törő Gábor, Horváth Zoltán Fidesz- képviselők önálló indítványa. Határozathozatal.)

A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV tőrvény a sportversenyek lebonyolításában és a hivatásos sportolók felkészülésében kiemelkedő szerepet betöltő; egyes állami tulajdonban lévő sportlétesítményeket fokozott védelemben részesít azáltal, hogy ezeket a sportcélú ingatlanokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe sorolja. A törvény ezen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok fejlesztését, bővítését kívánja elősegíteni azáltal, hogy lehetővé teszi az ehhez szükséges ingatlanok kisajátítás útján történő megszerzését.

Módosítása – (szövege: PDF. Szalay Ferenc, Kovács Péter, Kovács Ferenc, Lasztovicza Jenő, Törő Gábor, Horváth Zoltán Fidesz- képviselők önálló indítványa.) – a  kormány által jóváhagyott új megvalósítási koncepciójának megfelelően, a beruházás gyors és zökkenőmentes megvalósítása érdekében szabályozza a beruházás előkészítésének és kivitelezésének pontosítását. Egyértelművé teszi, hogy a beruházás megvalósítása érdekében megszerzett ingatlanok a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésébe kerüljenek.

Az Országgyűlés „a budapesti Istvánmező rehabilitációs programja, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója program megvalósításával összefüggő egyes törvények módosítását” 250 igen, 37 nem ellenében  51 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról

A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló határozati javaslat célja, hogy a magyar nemzet és a vele több évszázada együtt élő nemzetiségi közösségek harmonikus és egymást gazdagító, a modern európai együttélési normákat tiszteletben tartó közös fejlődését semmi se akadályozhassa. (Michl József, Hargitai Jáno,s Nagy Andor, Bús Baláz, KDNP-, Németh Zsolt, Braun Márton, Törő Gábor, Fidesz-képviselők önálló indítványa.) Hangsúlyozza: az igazság kimondása, a meghurcoltaknak és elűzötteknek járó tiszteletadás minden nemzetnek egyaránt feladata és felelőssége.

 (A Minisztertanács 1945. december 22-i ülésén Nagy Imre belügyminiszter, Magyar Kommunista Párt, terjesztette elő a kitelepítési alaprendelet tervezetét, amely a hazai németség kollektív bűnösségén alapult, a hazai német lakosság teljes körű kitelepítésére törekedett. A kitelepítés lebonyolítására felállított Népgondozó Hivatal adatai szerint a magyar kormány 1946 és '48 között, 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg a magyar kormány állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától.  135 ezer főt Németországba, majd 1948 végéig még körülbelül 50 ezer főt a Szovjetunió által megszállt övezetbe. Mintegy 248 600 katasztrális hold földet, 44 750 ingatlant vett el tőlük a magyar állam.  A magyarországi német nemzetiségűek „kitelepítését” előirányzó rendelet végrehajtására elsőként 1946. január 19-én került sor, ezen a napon indult az első vagon a budaörsi állomásról.)

 „A Magyar Országgyűlés január 19-ét az elűzetés 1946-os kezdetének évfordulóját a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánítja:

– szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a II. világháború végén, valamint az azt követő időszakban - a Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. november 20- i határozatának végrehajtásával - a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztetést, kisemmizést elszenvedő magyarországi német közösség emberi jogokat súlyosan sértő és igazságtalan elhurcolásáról;

–  tisztelettel adózik mindazok előtt, akik a megaláztatások, elhurcolások áldozatai voltak, különös tekintettel azon egyházi, illetve világi személyekre, akik sokszor önként vállalták az üldöztetést és akár a halált is a rájuk bízott közösségek iránti felelősségvállalásból és szolidaritásból fakadóan.

–  támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a magyarországi német közösség meghurcolásával, üldöztetésével, elűzésével kapcsolatosak.”

Az Országgyűlés január 19-ét az elűzetés 1946-os kezdetének évfordulóját 333  igennel, ellenszavazat nélkül 7 tartózkodás kíséretében a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította.

Szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz

Felszólítás érkezett: „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” címmel benyújtott országos népi kezdeményezés. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Országos Választási Bizottság.)

Az országos népi kezdeményezést a Kisalföld napilap azért indította, hogy a Duna elterelésének 20. évfordulóján rávilágítson a térség máig megoldatlan kérdéseire, a szigetközi Öreg-Duna-szakasz rendezetlen helyzetére és a győri Mosoni-Duna vízgazdálkodási problémáira.

Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását?”

Az országos népi kezdeményezés támogatására benyújtott aláírások ellenőrzésének

eredményeként az Országos Választási Bizottság megállapította: a hiteles aláírások száma  több mint húszezerrel meghaladja az érvényességhez meghatározott ötvenezret.

– A népi kezdeményezés sikere megerősítette azt, amit a térségben élő összes fórum , a helyi önkormányzatoktól, a kistérségeken és a megyei közgyűlésen át a regionális fejlesztési tanácsig elfogadott, mégpedig, hogy valamit kezdeni kell az Öreg-Dunával, a szigetközi és csallóközi ágakat össze kell nyitni, vízszintet kell emelni, - reagált az OVB határozatára Tóásó Gyula, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület  elnöke. Hangsúlyozta:

– A népi kezdeményezés eddigi sikerétől azt remélem, hogy húsz év után végre lesz egy bátor kormány, amely érdemben is foglalkozik a kérdéssel, s – több mint 70 ezer aláírással megerősítve – fontosnak tartja majd a helyben élők véleményét.

Az Országgyűlés az indítványt 336 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Lectorium Rosicrucianum Egyesület

Döntött a T. Ház „az alapcélként vallási tevékenységet végző Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület egyházként történő elismeréséről” címmel benyújtott országos népi kezdeményezésről is. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Országos Választási Bizottság.)

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény rendelkezései szerint abban az esetben, ha az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerését kívánja kezdeményezni, azt az egyesület törvényes képviselője az országos népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával teheti meg. A Magyarországi Leetorium Rosicrucianum Egyesület az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerése érdekében a következő országos népi kezdeményezést nyújtotta be:

 „Támogatom, hogy az Országgyűlés a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011 . évi CCVL törvény alapján az alapcélként vallási tevékenységet végző Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesületetet - (székhelye: 2528 Uny, Ujtelep 094/5.) -  egyházként elismerje. ”

A kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét az Országos Választási Bizottság hitelesítette, a kezdeményezés támogatására benyújtott aláírások ellenőrzésének eredményeként a megállapította, hogy az érvényes aláírások száma eléri a törvényben  meghatározott mennyiséget.

Az Országgyűlés 250 nem, 5 igen kíséretében, tartózkodás nélkül „az alapcélként vallási tevékenységet végző Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület egyházként történő elismeréséről szóló  kezdeményezés  napirendre tűzését elutasította.