Hétfőn végszavaznak Áder János államfő által visszaküldött deregulációs és járásokról szóló törvényekről, valamint a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényjavaslatról, a büntető törvénykönyvről és a víziközlekedésről szóló törvény módosításáról  is.  Emellett a voksolnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló, az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló, illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényekhez benyújtott módosító indítványokról is.

Kedden, egyenek mellett, megkezdődik a múlt héten benyújtott oktatási tárgyú törvények együttes általános vitája és az elektronikus hírközlést segítő egyes törvények általános vitája. Sláger témának azonban a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának vitája ígérkezik. Az előterjesztés   általános indoklása szerint a Magyar Nemzeti Bankról szóló szabályozásnak összhangban kell lenni az alaptörvénnyel és az európai uniós jogi aktusokkal, elsősorban az Európai Unió működésről szóló szerződéssel, valamint a hozzá kapcsolódó, a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Központi Bank alapokmányával.

A nemzetgazdasági miniszter (Matolcsy György) által fémjelzett indítványa szerint módosulnának a Monetáris Tanács tagjainak és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének felmentésére vonatkozó passzusok. A külső tagok száma nem érheti el a belső tagok számának kétszeresét. A módosítás szerint a Monetáris Tanácsnak nem kell megküldenie a kormánynak a testület napirendjét, és a kormány képviselője nem vesz részt a tanács ülésein, miután az erről szóló paragrafust hatályon kívül helyezné a most benyújtott módosító javaslat.

Változik a Monetáris Tanács hatásköre is, így a tanács állapítja meg saját ügyrendjét, és dönt minden olyan kérdésben, amit a törvény a tanács kizárólagos hatáskörébe utal. A monetáris tanács hatáskörébe tartoznak a stratégiai döntések, az operatív feladatok az MNB vezetésénél lesznek.

A Monetáris Tanács és az MNB elnökének felmentésére irányuló javaslat csak a magyar bíróságnak vagy az Európai Unió Bíróságának az Alapokmány megfelelő cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedése után, illetve az ezen bíróságokhoz fordulás határidejének leteltét követően terjeszthető a köztársasági elnök elé. A részletes indoklás szerint erre a változtatásra az EKB véleményének való megfelelés érdekében volt szükség.

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezné az MNB törvény azon passzusát is, amely szerint a tanács megszűnik az euró magyarországi bevezetése után. Kiegészülne  még egy olyan bekezdéssel, amely - központi pénzügyi és devizapolitikai érdekből - korlátozza a deviza- és aranytartalékra vonatkozó egyes adatok hozzáférhetőségét. Ennek megfelelően a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

Célkesztben a jövő évi költségvetés

A kormány által előterjesztett (itt megtekinthető) 2013 évi büdzsé kiadási főösszege 15 476,9 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 14 799,7 milliárd forint. 1,6 százalékos gazdasági növekedés mellett 677,2 milliárd forint hiánnyal számol. Az államadósság GDP-hez mért arányát 78-ról 76,8 százalékra kívánja csökkenteni.

Az egészségbiztosítási alapnál a kormány 25,7 milliárdos hiányt tervez, 1649,4 milliárd bevétel és 1675 milliárd kiadás eredményeként. A nyugdíjbiztosítási alap bevételi és kiadási egyensúlyt tart, mindkettő 2874,5 milliárd forint lesz 2013-ban. A helyi önkormányzatok bevételeit 2248,3 milliárd forintra, kiadásait 2308,3 milliárd forintra tervezik, a hiány ezen a soron 60 milliárd forint.

Az előterjesztés szerint a háztartások fogyasztása 0,2 százalékkal, beruházásoké 0,3 százalékkal nő. A fogyasztói árindexet 4,2 százalékra prognosztizálja, ami megfelel a középtávú inflációs célnak.

A javaslat az idei 4,7 százalékos export -növekedéssel szemben jövőre 8,8 százalékos emelkedést, az importban az idei 2,8 százalékos emelkedéssel szemben jövőre 8 százalékos bővülést tervez.

Szolid jóslás szerint is ezer körüli módosító indítvány lengi majd körbe-körbe, nem csak az ellenzéki pártok soraiból. A kimerítő vitanapok után megváltásnak ígérkezik a jól megérdemelt nyaralás idehaza vagy a világ bármely egzotikus táján.

30 órás időkeretben vitathatják a honatyák, honanyák, honifjak és honleányok. A nyitányt a miniszteri expozé elhangzása képezi, melyet az Állami Számvevőszék elnökének [30 perc], majd  a Költségvetési Tanács elnökének felszólalása [30 perc] követ. Ezután a Számvevőszéki és költségvetési bizottság többségi és kisebbségi előadója ismerteti [30 - 30 perc] álláspontját. Mindezen szónoklatok a 30 órás képviselői időkeretbe nem számítanak be. 

SZEDA	CSÜTÖRTÖK	PÉNTEK	ÖSSZESEN
KORMÁNYPÁRTOK
Fidesz	132	266	612
KDNP	63	124	288
ELLENZÉKIEK
MSZP	71	141	326
Jobbik	68	137	314
LMP	44	88	205
Független	12	24	55
ÖSSZESEN	390	780	1800

A képviselői felszólalásoknak alaphangját a pártok vezérszónokai [30 perc] adják. Az EP képviselők az országgyűlési frakciók időkeretének terhére szólalhatnak fel. (Bokros Lajos független EP képviselő - amennyiben fel kíván szólalni, a 30 órás időkereten felül, egy független képviselőt megillető - négy perces időkeretben szólalhat meg.) Az egyes ülésnapokon rendelkezésre álló tárgyalási időkeret másnapra nem vihető át!

Zárószavazások

A tervek szerint hét törvény érkezik a végszavazáshoz. Elfogadásuk aligha kétséges. Kettő közülük egyszer már átélte e nemes pillanatot, tapssal köszöntötte az Országgyűlés, ám a köztársasági elnök, nem írta alá, visszaküldte őket „megfontolásra”.

A korrekciók után, most újra a tenyerek zajára várnak.

Minősített adatok cseréje

A Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó egyezmény megszületése mérföldköve lehet a hazai minősített adatvédelemnek, ez ugyanis az első olyan megállapodás, amely már az új, 2010-ben hatályba lépett törvényen alapul. A biztonsági együttműködés érdekében a katonai megállapodások kivételével hazánk kötött ugyan két állammal, Oroszországgal és Németországgal általános titokvédelmi egyezményt, ezek alkalmazását azonban a már hatályon kívül helyezett titokvédelmi törvény nem tette lehetővé. Ez az egyezmény lesz tehát az első lépése annak, hogy hazánk kilép a nemzetközi együttműködés azon színtereire, ahol lehetősége nyílik a minősített adatok határokon átnyúló, államok közötti megosztására.

A téma fontosságát jelzi, hogy a szerződés kidolgozása ütemesen és hatékonyan zajlott, a tárgyalásokat a szlovák féllel néhány hónap alatt sikerült eredményesen lezárni, és így 2012. május 3-án sor kerülhetett a szövegének végleges megállapítására. Célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint országaik közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzetközi minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról, (szöveges PDF).

Biztonságot a térségben

A Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat  elfogadása esetén tizedik államként csatlakozunk. A Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezményt 2006. május 5-én, Bécsben hét ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Moldova, Montenegró, Románia és Szerbia) írta alá, 2007. október 10-én lépett hatályba. Ezt követően további két állam csatlakozott, Bulgária 2009. március 1-jén, Ausztria pedig 2011. október 10-én.  Az Egyezmény azzal a céllal jött létre, hogy növelje a biztonságot a térségben. Figyelemmel arra, hogy Magyarország is érdekelt a térségben jelenlévő szervezett bűnözés és illegális migráció felderítésében és visszaszorításában, az Egyezményhez történő csatlakozás jelentős előnyökkel járhat.

Az Egyezmény alapján a Szerződő Felek fokozzák együttműködésüket a közbiztonságot fenyegető veszélyek elhárítása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése és rendőrségi nyomozása során. Az Egyezmény által szabályozott fő együttműködési formák: információcsere, határon átnyúló (forró nyomon) üldözés, határon átnyúló megfigyelés, ellenőrzött szállítás, fedett nyomozó alkalmazása, tanúvédelem, DNS profilok és egyéb azonosítási anyagok átadása, összehasonlítása, közös nyomozó csoport létrehozása, közös határ menti járőrszolgálat, valamint közös központokban történő együttműködés. Mindezek kereteit és nemzetközi jogi alapját teremti meg, amelyet a Szerződő Feleknek kell megtölteniük tartalommal. Végrehajtása egy „útiterv” alapján fokozatosan valósul meg, (PDF).

A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvény

A híres alkotókat és nagyszerű alkotásokat bemutató időszaki kiállítások ma már nemcsak a világ közgyűjteményeinek és a közgyűjteményi szakmának az életében játszanak meghatározó szerepet, hanem a nagyközönség számára is kiemelkedő a jelentőségük. Kapcsolatot teremtenek civilizációk, kultúrák, hagyományok és társadalmak között.

Az időszaki kiállítások óriási sikere Magyarországon is jellemzővé vált, s e folyamat további bátorítása nem kétséges módon alapvető társadalmi érdek. Annak érdekében, hogy a múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásaként szolgáló kulturális javak szellemi birtokbavétele, illetve a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele minél hatékonyabban szolgálhassa a polgárok életminőségét javító és értékhordozó tevékenységek létrejöttét, a jogállamiság alkotmányos alapelvének érvényesülésére is tekintettel, született e törvénymódosítás.

A törvény az európai példák és a magyar hatályos jogszabályi környezet figyelembe vételével határozza meg az időszaki kiállításokra bemutatás céljából hazánk területére került kulturális javak védelmének alapvető anyagi és eljárási szabályait. E vonatkozásban hangsúlyozandó az is, hogy a védelem a javaslatban megfogalmazottak szerint csak és kizárólag azt a legszükségesebb foganatosítási kört öleli fel, amely az egyes bírósági, hatósági és más hivatalos eljárásban rögzített célokat nem veszélyezteti a jogbiztonság rovására. A cél ugyanis nem a kulturális javak tulajdonosainak az Alaptörvény alapján nem igazolható megkülönböztetése, hanem a kulturális javak és értékek lehetőség szerint minél teljesebb mértékű hozzáférhetővé tétele, (PDF)

A járásokról

A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvénynek az előterjesztő szerinti célja az, hogy a jelenleg az önkormányzati jegyzők által ellátott államigazgatási feladatok jelentős részét a jövőben az állam saját szervezetrendszerén keresztül, a járási hivatalban végezze, és csak azok az államigazgatási feladatok maradjanak a polgármesteri hivatalokban, a jegyzőnél, illetve a polgármesternél, amelyek tipikusan a településekhez köthetők és helyi információk nélkül nehezen intézhetőek lennének. A törvény a feladat átadásra utaló szabályozás mellett több mint hetven ágazati törvényt is módosít e célok megvalósítása érdekében. Ezek többsége pontosító, a koherenciát szolgáló szövegjavaslat.

A javaslathoz Kósa Lajos zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, A szerencsejáték-szervezésről, továbbá a szervezett bűnözésről szóló törvényt kívánta módosítani. A Fidesz alelnöke szerint ugyanis meg kell szünteti a jegyző mérlegelési jogkörét abban a kérdésben, hogy hány napra zárat be egy pénznyerő automatát engedély nélkül működtető üzletet. A kormánypárti politikus ugyanígy az üzletek működésével kapcsolatos súlyos bűncselekmények és az azokkal összefüggő szabálysértések jogkövetkezményeként alkalmazható üzletbezárás esetében is javasolta megszüntetni a jegyző mérlegelési jogkörét.

Az Országgyűlés többsége a törvénycsomagot, Debrecen polgármesterének kiegészítésével együtt június 4. napján elfogadta.

Áder János azonban másként látta, nem írta alá, így a szentesítés elmaradt. A köztársasági elnök rámutatott: a Házszabály szerint a zárószavazás előtti módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire. „A zárószavazás előtti módosító indítványról megállapítható, hogy ellentétes a Házszabály 107. § (1) bekezdés a) pontjával, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak nem kapcsolódnak korábban megszavazott rendelkezéshez, hiszen azokat a javaslat maga is kiegészítésként definiálja.”

Megbotlott, ám utólagos korrekcióknak köszönhetően, újra talpra állhat a közigazgatási és igazságügyi miniszter (Navracsics Tibor) által fémjelzett törvényjavaslat, (PDF).

Dereguláció

Egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvény a jog erdeiben kíván rendet tenni. Indoklása szerint a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program a haza üdvére és a köz szolgálatára kiemelt jogpolitikai célként határozta meg a jogrendszer tartalmi és formai deregulációját. A jogi túlszabályozottság ugyanis korlátozza a hatályos jog megismerhetőségét és alkalmazhatóságát, így annak szerepe a jogbiztonság szempontjából is jelentős. A törvényjavaslat ennek megfelelően formai deregulációs célokat szolgál, azaz olyan törvények hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot, amelyek ugyan még hatásosak – és így a jogrendszer részét képezik – ugyanakkor nem fejtenek ki érdemi joghatást, tekintettel arra, hogy a normatív tartalmuk nem, vagy alig van.

A törvényjavaslat a jogi túlszabályozottság megszüntetését célzó törekvése mellett maradéktalanul tekintettel van a jogrendszer kiszámíthatóságába vetett bizalmi elvre, amely – értelemszerűen a jogszabályok címzettjei mellett – a jogalkotó elemi érdeke is. Ennek megfelelően a törvényjavaslatban csak olyan jogszabályok formai deregulációjára kerül sor, amelyek tekintetében a jogalkalmazás során – a mögöttes joganyag hatályvesztése okán – esetlegesen bizonytalan jogi helyzet előfordulása teljes mértékben kizárható. A törvényjavaslat figyelmet fordít arra is, hogy azon törvények esetében, ahol átmeneti rendelkezések maradtak hatályban, amelyek jelenleg is joghatás kiváltására alkalmasak, azok más ágazati törvényekbe beépítésre kerüljenek.

A törvény több száz - mára nélkülözhetővé vált - helyez hatályon kívül. Emellett a deregulációs csomagja 61 törvény módosítását is tartalmazza. Ezek között talált a köztársasági elnök két problémás részt.

Az egyik a polgári perrendtartási törvény hatályba léptetéséről, végrehajtásától szóló törvényerejű rendeletet egészíti ki, de nem határozza meg, hogy pontosan mely törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan kell alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló jogszabály módosított rendelkezéseit. Az elfogadott rendelkezés mindössze annyit tartalmaz, hogy a „2012. évi törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre” kell alkalmazni, de a jogszabály pontos száma nem szerepel a szövegben.

Az államfő kifogásolja a jogszabályban foglalt, a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását is, amelyből szintén hiányzik egy rész, mégpedig az a dátum, hogy a budapesti Kossuth Lajos téren lévő szobrok – a II. Rákóczi Ferenc-, a Kossuth-, valamint A forradalom lángja-emlékmű és A Dunánál- (József Attila-) portrészobor – mikortól kerülnek ingyenesen önkormányzatiból állami tulajdonba. Az érintett passzusban csak az szerepel, hogy „2012. ..... napján”.

Áder János visszaküldő levelében hangsúlyozza: „A jogbiztonság alkotmányos elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, egyértelműen követhető és áttekinthető legyen mindenki számára.” Mindezek alapján arra kérte az Országgyűlést, hogy észrevételei alapos megfontolása után fogadja el ismét a törvényt, (PDF).

Hajózni muszáj

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat módosítását elsősorban uniós jogharmonizációs kötelezettségeink teszik szükségessé. Összeilleszti a hajótulajdonosok tengerikár-igényére vonatkozó biztosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet a hazai jogrenddel. Ez az irányelv arra kötelezi a kereskedelmi célú hajók, tengeri hajók tulajdonosait, hogy rendelkezzenek biztosítással. Az intézkedés bevezetése a károsultak védelmét és a tengeri kereskedelmi hajózás minőségének közösségi szintű javítását szolgálja.

A biztosítással való rendelkezés kötelezettsége a károsultak jobb védelmét teszi lehetővé, továbbá lehetőséget teremt a követelményeket nem teljesítő hajók tengeri forgalomból történő kitiltására is. A törvényalkotó célja oly módon meghatározni a törvényi rendelkezéseket, hogy azokat általánosságuknál fogva ne kelljen folyamatosan felülvizsgálni, ennek érdekében felhatalmazza a kormányt a szükséges rendeletek megalkotására.

Ugyancsak módosul az a légi-, vasúti és víziközlekedési balesetekkel, valamint egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatával kapcsolatos törvény, amely bírság kiszabását teszi lehetővé abban az esetben, ha az érintettek nem működnek együtt a közlekedésbiztonsági szervekkel. Ez a törvény eddig valamennyi közlekedési baleset és esemény tekintetében általánosságban határozta meg a felső bírsághatárt. A törvénymódosítási javaslat a hajózási szakterületre vonatkozóan speciális, alacsonyabb bírsághatárt kíván bevezetni, így a törvényjavaslat abban az esetben, ha a magánszemély hajózási vonatkozású közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, a jelenleg hatályos 1 millió forint helyett maximum 50 ezer forintra bírságolható. Ugyanígy a törvényjavaslat a jogi személyek esetében az eddigi 20 millió forint helyett 200 ezer forint maximumban állapítja meg a kiszabható bírság mértékét. Ennek a mérséklésnek a legfőbb oka, hogy a vasúttal vagy a légi közlekedéssel ellentétben vagy a közúti közlekedéstől eltérően a hajózás Magyarországon ma sajnálatos módon lényegesen kisebb mértékű, így ennek szereplői is nehezebben terhelhetőek, legyen szó akár magánszemélyekről, akár hajózási vállalkozásokról.

A törvényjavaslat az uniós kötelezettségünk végrehajtása mellett az előterjesztő szerint  (Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter) nagyban hozzájárul a hajózási szakterületekre vonatkozó szabályok áttekinthetőségéhez, a bírságolási rendelkezések módosítása pedig, összhangban a kormányzati célkitűzésekkel, lehetővé teszi a hajózási vállalkozások terheinek mérséklését, (PDF).

Új Büntető Törvénykönyv

Az új Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat tengernyi oldalas indítvány, 464 paragrafussal, több ezer bekezdéssel, 200-at bőven meghaladó módosító javaslattal. Tartalmazza a büntetőjogi felelősségre vonás pozitív és negatív feltételeit, a kiszabható szankciókat és valamennyi büntetendő cselekményt. Az egységes szabályozás előnye, hogy lehetővé teszi az állampolgárok számára annak pontos megismerését, hogy mely cselekmények milyen feltételek mellett büntetendőek, illetve az egyes bűncselekmények elkövetése miatt mely személyek büntethetőek.

Abban a reményben született, „hogy a ,jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma.” Kiemelt célja  hogy helyreállítsa Magyarországon a rendet, és javítsa az állampolgárok biztonságérzetét. Ennek egyik eszköze, ha szigorú törvények születnek, amelyek minden jogkövető állampolgárnak védelmet garantálnak, a bűnelkövetők számára azonban hatékony és visszatartó erejű büntetést helyeznek kilátásba. A szigorítás elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, az első alkalommal bűncselekményt elkövetők esetében lehetővé teszi  a prevenciós szempontok érvényesítését is. Szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, így a lakásba vagy a kertbe éjjel vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve történő vagy csoportos behatolás elhárításakor nem lesz a büntetlenség feltétele, hogy fennállt-e a személy elleni támadás veszélye. Fontos passzusa lesz, hogy nemcsak az emberölés, illetve a halált vagy életveszélyt okozó testi sértés esetén, hanem a rablásnál és a kifosztásnál is 12 évre szállítják le a büntethetőségi korhatárt, ha az elkövető gyermek képes a bűncselekmény következményeit belátni, (PDF).

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

A Szlovák Köztársaság és Magyarország között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Határozathozatal.)

A Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Határozathozatal.)

A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Határozathozatal.)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Márton Attila, Rogán Antal, Babák Mihály, dr. Dancsó József, Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Márton Attila. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Vas Imre Fidesz-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló az Országgyűlés 2012. június 4-i ülésnapján elfogadott törvény. (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvény egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, Egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló az Országgyűlés 2012. június 4-i ülésnapján elfogadott törvény. (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvény egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Zárószavazás.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Zárószavazás.)

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Összevont általános és részletes vita. A törvény egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (dr. Puskás Imre, L. Simon László Fidesz- képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Kedd

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, és a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosításáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A Magyar Állatorvosi Kamaráról valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig.)

Az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Koszorús László, Cser-Palkovics András Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Hoppál Péter /Fidesz/, Michl József /KDNP/ képviselők önálló indítványa.) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (dr. Vinnai Győző Fidesz-képviselő önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig.)

Egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.  (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvény egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita. A törvény egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Szerda

Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az általános vita megkezdése.)

Az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról. (Előterjesztője: Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.)

A Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2013. évi központi költségvetésének tervezetéről. (Előterjesztője: Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.)

Csütörtök

Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az általános vita folytatása.)

Az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról. (Előterjesztője: Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.)

A Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2013. évi központi költségvetésének tervezetéről. (Előterjesztője: Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.)

Péntek

Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az általános vita folytatása és lezárása.)

Az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról. (Előterjesztője: Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.)

A Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2013. évi központi költségvetésének tervezetéről. (Előterjesztője: Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.)