Módosíthatók a költségvetés főösszegei

Az Országgyűlés július 12-én fogadta el a jövő évi költségvetés főszámait. A büdzsé módosító javaslatainak szavazását szeptember 17-re tervezték, ám  azóta kiderült: túl korainak bizonyult. Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosítása lehetővé teszi a központi költségvetés időrendjének, és főösszegeinek – törvényi keretek közötti – megváltoztatatását. (Rogán Antal, Gulyás Gergely, Puskás Imre, Fidesz, Rubovszky György, KDNP, képviselők önálló indítványa. Szövege: PDF.)

Célja, hogy az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat rendelkezései összhangban legyenek a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény már hatályba lépett rendelkezéseivel. Indoklása szerint előfordulhat ugyanis olyan helyzet, hogy a költségvetés fejezetek bevételi és kiadási főösszegét megállapító határozat elfogadását követően a parlamenti eljárás következően a kormánynak olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton is. Ilyen kivételes esetben a kormány akár a főösszegek kiigazítását tartalmazó módosító javaslatot is benyújthat az Országgyűlés elé. Ám, csak abban az esetben, ha nemzetközi szervezettel kötendő szerződés alapján az feltétlenül szükséges, továbbá, ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntése alapján az állam által teljesítendő olyan mértékű fizetési kötelezettség keletkezik, melyre a megállapított kiadási főösszegek nem biztosítanak kellő fedezetet.

Az Országgyűlés az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosítását 245 igennel, 87 nem kíséretében, tartózkodók nélkül elfogadta.

Kiemelt jelentőségű beruházások

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló javaslat, címében hordozta a célját. (Szövege: PDF.  Navracsics Tibor, Szabó Erika Fidesz- képviselők önálló indítványa).

Ennek érdekében pontosítja a kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások gyorsítása érdekében, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottak kijelölésére, és a kijelölt kormánymegbízott feladat- és hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket.

Egyértelmű kívánja tenni, hogy a kormánymegbízott a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében gyakorolhassa a kiemelt jelentőségű ügyekkel összefüggő feladatat- és hatásköreit.  Legyen jogosult a soron kívüli feladat elvégzésére, vagy mulasztás pótlására utasítani, az autonóm államigazgatási szerveket is, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek kivételéve.

+

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítását 243 igennel, 103 nem kíséretében, tartózkodók nélkül elfogadta. Az ellenzék egységesen ellenük voksolt, a kormánypártok soraiból egyedül Lanczendorfer Erzsébet tartott velük. 

Az előfizetők védelme érdekében

Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításának célja, hogy az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos méltánytalan többletterhek megtérítésének rendjét újraszabályozza. (Szövege: PDF.  Rogán Antal, Menczer Erzsébet, dr. Cser-Palkovics András Fidesz-képviselők önálló indítványa.)

A legfontosabb módosítás az egyetemes szolgáltatók kijelölésével kapcsolatos, a korábbi, szerződéskötésen alapuló rendszert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke által kibocsátandó rendelet hatáskörébe utalja.

A másik jelentős módosítás az egyetemes szolgáltatások nyújtása miatt felmerülő méltánytalan többletteher finanszírozásával kapcsolatos. Egyrészt megszünteti az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszát, amely ténylegesen már 2008 óta nem működik, másrészt újra szabályozza a méltánytalan többletteher megállapításának rendjét. A részletes előírásokat ez esetben is az alacsonyabb szintű jogforrások fogják tartalmazni.

Az előfizetők védelme érdekében több pontban is kiigazítja az előfizetői szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, annak érdekében, hogy nagyobb védelmet kapjanak a nem kívánt, tényleges szerződéses akarat nélküli szerződésmódosításokkal szemben.

A digitális átállás lakossági szempontból érzékeny és az érdeklődés középpontjában álló kiemelt állami feladat, hiszen a ma még mintegy 572 ezer háztartás kizárólag a hagyományos, analóg földfelszíni műsorszóró platformon televíziózik, akik elveszíthetik a közszolgálati (és az országos kereskedelmi) televíziók adásaihoz való hozzáférésüket a hagyományos, analóg földfelszíni műsorszórás lekapcsolásával. Ezen háztartások jelentős része a szociálisan leginkább rászorultak közé tartozik, így állami segítség nélkül vélhetően nem, vagy csak nagy áldozatok árán tudná kifizetni a digitális vételhez szükséges eszközöket és szerelést.

Minderre tekintettel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a műsorterjesztés és a digitális átállás a technológia és versenysemlegesség elvét tiszteletben tartva, egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatást nyújt e szociálisan leginkább rászorult rétegnek a közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vételének biztosítása érdekében. Ez a támogatás nagyfokú állami gondoskodást jelent és komoly szerepvállalást igényel, melynek során – többek között – szükséges a támogatásra jogosult felhasználók személyes felkeresése és tájékoztatása, avégből, hogy ez utóbbiak dönthessenek arról, hogy kívánnak-e a programban részt venni, illetve milyen módon kívánják igénybe venni az állami támogatást.

Mindezen túlmenően a módosítások az európai uniós irányelveknek való pontosabb megfelelést is szolgálják. 

A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősült, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata volt szükséges. Nem hiányzott (288 igen, 62 nem, 0 tartózkodás). Az Országgyűlés az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításának egészét 289 igennel, 63 nem kíséretében, tartózkodók nélkül elfogadta.

Megtagadható megállapodások

Heves vita kísérte a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló javaslatot. (Szövege: PDF. Lázár János, Nagy Csaba Fidesz-képviselők önálló indítványa.)

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló korábbi törvény rendelkezései között szerepel, hogy városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselőtestülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi. A mostani módosítás lehetővé teszi az érintett önkormányzatok számára, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyásával megtagadhassák a közös hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését.

A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősült, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata volt szükséges. Nem hiányzott, (247 igen, 73  nem, 13 tartózkodás.) Az Országgyűlés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításának egészét pedig 246 igennel, 82 nem és 12 tartózkodás kíséretében elfogadta. Az LMP egységesen tartózkodott. Az MSZP, a Jobbik és a függetlenek ellene voksoltak. Meglepve őket, a Fideszből dr. Pesti Imre és Wintermatter Zsolt is velük tartott. 

Kártérítési igény

A MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról szóló törvényjavaslat az Alkotmánybíróság határozatában foglalt jogalkotási kötelezettségnek tett eleget.  Az Alkotmánybíróság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályozása egyes elemeinek alkotmányellenessége megállapítását kérő, MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) fizetésképtelenségét is érintő indítvány kapcsán hozott döntést. Hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a 2010. január 1-je előtt felszámolás alá került biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igényeknek a kockázatközösség elvén alapuló érvényesíthetőségét..

A törvényjavaslat (Szövege: PDF.) rendelkezik a hiányzó pénzeszköz rendelkezésre bocsátásának technikai szabályairól. Ebben a körben a MÁV ÁBE képviseletében eljáró Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. felméri a meglévő vagyon figyelembevételével a hiányzó pénzeszközök nagyságát, melynek eredményéről tájékoztatja a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ) a törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül. A MABISZ a tájékoztatást követő 30 napon belül köteles a hiányzó pénzeszközök rendelkezésre bocsátását megkezdeni a MÁV ÁBE felé. Rendelkezik továbbá az igények kielégítésének lezárását követően a MÁV ÁBE és a MABISZ közötti elszámolások módjáról, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ellenőrzési jogköréről.

A törvényjavaslat szerint az igényeket csak a MÁV ÁBE-val szemben lehet érvényesíteni, biztosítva ezzel a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező károkozó lehetőség szerinti mentesülését a velük szemben közvetlenül támasztott igények vonatkozásában. A károkozókkal szembeni a folyamatban lévő végrehajtási eljárások – adós által kérelmezhető – szüneteltetéséről, és újak megindításának a tilalmáról is rendelkezik.  Felsorolja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kötelezettségek körét, illetve meghatározza a megalapozott kártérítési igények körét is.

Az Országgyűlés a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról szóló törvényjavaslatot 326 igennel, nemek és tartózkodás nélkül elfogadta. 

Schengeni információcsere, egyszerűbben, ellenőrizhetőbben

A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat  két pillérre épül: egyrészt a Schengeni Információs Rendszer második generációjának bevezetésére, másrészt a Magyary Egyszerűsítési Programra. (Szövege: PDF).

A Schengeni Információs Rendszer valójában a belső határok nélküli európai térség egyik legfontosabb biztonsági rendszere. Közös európai adatbázis: körözött személyek, tárgyak és olyan harmadik országbeli állampolgárok adatait tartalmazza, akiknek meg kell tagadni a schengeni térségbe való beléptetését. E rendszer megfelelő alkalmazása a schengeni tagság elengedhetetlen feltétele, amelyet az Unió rendszeresen ellenőriz. A SIS európai szinten 1996 óta működik, Magyarország 2007-ben csatlakozott. A működése alatt a rendszer számos fejlesztésen ment keresztül, így fejlődött ki a SIS II. Az új rendszer központi részét az Európai Bizottság fejlesztette ki, működtetését egy ebből a célból létrehozott uniós ügynökség végzi. Az új szisztéma korszerűbb funkciókkal rendelkezik, alkalmas például a szöveges adatok mellett fényképek és ujjlenyomatok tárolására és továbbítására.

A SIS II.-re vonatkozó uniós jogszabályok a korábbiakhoz képest sokkal részletesebb szabályokat és több adatvédelmi garanciát tartalmaznak.  Hazai része közvetlenül kapcsolódik majd a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához. A jelzések fő szabályként elektronikus úton jutnak el a nyilvántartási rendszerek között. A SIS II. üzembe állásának uniós szinten meghatározott céldátuma 2013 első negyedéve, amelyet Magyarország is követni kíván.

+

A törvényjavaslat második pillére a Magyary Egyszerűsítési Program törvénymódosításait tartalmazza. Ezek az útlevél, a hatósági erkölcsi bizonyítvány, a járműszármazás-ellenőrzés, az idegenrendészeti eljárások egyszerűsítését és gyorsítását szolgálják. Az elektronikus ügyintézés révén csökkennek határidők, ezzel egyidejűleg ügyfélbaráttá és közérthetőbbé is válnak az eljárások.

Az úti okmányokkal, valamint az adatszolgáltatási kérelemmel kapcsolatos eljárások folyamata az egyszerűsítés keretében 20 napra csökken az útlevél kiadásának határideje, és kevesebb lesz az ügyfelek által benyújtandó okiratok száma is.

A törvényjavaslat új, egységes hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadását alakítja ki. Egyszerűbb és gyorsabb lesz az erkölcsi bizonyítványok igénylése és kiadása. Az állampolgárnak kizárólag azt a célt vagy foglalkozást kell megjelölnie, amely miatt vagy amely érdekében kérelmezi a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását.

A törvényjavaslat elfogadása révén a járművek származásának ellenőrzése is jelentősen gyorsul, mivel megteremti a közvetlen kapcsolatot a SIS-rendszer és a nyilvántartást vezető hatóság, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala között.

A törvényjavaslat bővíti a Diákhitel Központ által a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából igényelhető adatok körét. Ezzel a diákhitelesek az adatváltozások személyes benyújtása és egyeztetése helyett elektronikus úton is bejelenthetik a változásokat.

A szabálysértési törvény módosítása megteremti a lehetőségét a súlyosan jogsértő módon kiszabott helyszíni bírságok orvoslására. Így a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv, valamint a bíróság hivatalból, illetve kérelemre megállapíthatja, hogy a kiszabott helyszíni bírság jogszabálysértő. Ilyen jogsértések például a megengedettnél magasabb bírságösszeg kiszabása, a hatáskör hiánya vagy a szabálysértés hiánya.

Az idegenrendészeti eljárások tekintetében a törvényjavaslat hatálybalépéséig megkövetelt együttes adóigazolás helyett a jövőben elegendő lesz a köztartozás-mentesség igazolása. Ezzel egyebek mellett csökken az eljárás összköltsége is.

Az áldozatsegítésről és az állami kárenyhítésről szóló törvény módosítását az emberkereskedelmi irányelv megjelenése tette szükségessé. Amennyiben megállapítható, hogy valaki áldozata lehetett az emberkereskedelemnek, a hatóság hozzásegíti az őt megillető ellátásokhoz, például védett szálláshoz vagy dologi támogatáshoz.

Az országgyűlési törvény országgyűlési őrséget szabályozó rendelkezéseinek módosítását az egyes hatáskörök pontosítása tette szükségessé. Rögzíti: az országgyűlési őrség személyi állományával kapcsolatos, a köztársasági elnök hatáskörébe utalt intézkedéshez, döntéshez szükséges ellenjegyzést a miniszterelnök gyakorolja.

A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősült, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata volt szükséges. Nem hiányzott. Az Országgyűlés a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot 287 igennel, 55 nem és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta. Az MSZP, az LMP és a függetlenek voksoltak egységesen ellene. 

Magyarok Afganisztánban

A Magyar Honvédség 2003 óta van jelen Afganisztánban. Jelenleg több mint ötszáz magyar katona, magyar honvéd teljesít szolgálatot a NATO-vezetésű béketámogató műveletben. Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló egyes kormányhatározatok módosításáról szóló beszámolót Hende Csaba honvédelmi miniszter jegyezte. (Szövege: PDF.)

Hende Csaba beszámolója szerint a kormány Magyarország kötelezettségeinek teljesítése, a NATO katonai képességének erősítése, valamint az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők  műveleteinek végrehajtása érdekében új feladatként döntött arról, hogy a kabuli nemzetközi repülőtér őrzésében és biztosításában 2012. október 1-jétől 2013. április 1-jéig a Magyar Honvédség állományából 260 fő részt vegyen. Az új feladat stratégiai fontossággal bír, komoly politikai hozadékot jelent a rendezési folyamatot támogató szervezetek - NATO, Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Unió - körében és az egész régióban egyaránt.

E szerepvállalás mellett a kormány az ISAF műveleteiben való folyamatos részvétel érdekében további, kiképzési és tanácsadási jellegű feladatok ellátására adott közjogi engedélyeket is meghosszabbította. Ennek során a közeljövőben a magyar-amerikai Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport  (OMLT) - átalakul, feladatrendszere megváltozik, 2013. december 31-ig látja el a feladatait, elsősorban katonai tanácsadásra összpontosítva.

A jelentés szerint 2013. szeptember 1-jéig folytatódhat az afgán légierő szállítóhelikopter-pilótáinak kiképzését és mentorálását végző Mi-17 Légi Mentor Csoport tevékenysége, valamint 2013. május 1-jéig meghosszabbodik az afgán légierő harcihelikopter-pilótáinak kiképzését és mentorálását végző Mi-35 Légi Kiképzés Támogató Csoport mandátuma.

A jelentés hangsúlyozza: Magyarország továbbra is a szövetségesi elkötelezettség és a felelős tehervállalás elvét valósítja meg. A kormány mostani döntéseivel hazánk az afgán biztonsági erők képességfejlesztésével összefüggő tevékenységeket állítja missziós munkánk középpontjába. A végső cél, hogy Afganisztán népei ismét minden tekintetben kézbe vehessék a sorsukat, és képesek legyenek önállóan fenntartani a rendet és a biztonságot.

Az Országgyűlés az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló egyes kormányhatározatok módosításáról szóló beszámolót 273 igennel, 38  nem és 12 tartózkodás kíséretében elfogadta. A Jobbik és az LMP nem támogatta.  Meglepetésre az MSZP-ből Gőgös Zoltán, a Fideszből pedig Bencsik János is velük tartott.