Visszavonták

Hétfőn, mindjárt a kezdet kezdetén döntöttek a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatos alaptörvény módosításáról (szövege: PDF) és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények (szövege: PDF) visszavonásáról. A kormány engedve a hazai és nemzetközi „biztatásnak” bejelentette: átdolgozza őket. Tekintettel arra, hogy mindkettő túljutott már a részletes vitán, végszavazásra várt, a házszabály 103. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés hozzájárulása volt szükség az előterjesztések visszavonásához.

Rábólintott a T. Ház, csupán a Jobbik voksolt egységesen nemmel. 

Több pénz az önkormányzatoknak

Módosították Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, (szövege: PDF). Ötmilliárd forintról tizenötmilliárd forintra emelték a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások részére ingyenesen átadható állami vagyontárgyak keretösszegét. (2011-ben ez az összeg 10 milliárd Ft volt.)

Indoklása szerint, a 2012. évi keretösszeg szinte teljes mértékben felhasználásra került. Ugyanakkor a települési önkormányzatok folyamatosan nyújtanak be igényléseket az állami vagyon ingyenes juttatására vonatkozó döntések előkészítését végző Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez. A keretösszeg mostani emelése révén az állami vagyontárgyak ingyenes átadása a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások részére elősegíti az érintett települések, térségek fejlesztését, javítja az önkormányzati feladatok ellátásának hatékonyságát, a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását.

+

Az Országgyűlés Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat módosítását 258 igen szavazattal 89 nem kíséretében tartózkodók nélkül elfogadta. Az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Gyurcsány nevével fémjelzett függetlenek egységesen nemmel voksoltak.

Milliárdos médiabirodalom

Röpködtek a számok a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról a szóló törvényjavaslatot tárgyalásakor. (szövege: PDF).  Ízelítőként néhány:

Bevételek: a frekvencia díjakból származó bevétel 21 501,900 MFt, azaz huszonegymilliárdötszázegymillió-kilencszázezer forint.

Az azonosítók használati díja 2 463,500 MFt, azaz kettőmilliárd-négyszázhatvanhárommillió-ötszázezer forint.

A Hatósági eljárásért fizetett díjak összege 82,900 MFt, azaz nyolcvankettőmillió-kilencszázezer forint.

A bírságból befolyt bevétel 161,200 MFt, azaz egyszázhatvanegymillió-kettőszázezer forint.

A felügyelt piacokról befolyt felügyeleti díj összege 1 947,300 MFt, azaz egymilliárdkilenszáznegyvenhétmillió- háromszázezer forint.

A költségvetési hozzájárulás összege 2 171,300 MFt, azaz kettőmilliárd-egyszázhetvenegymillióháromszázezer forint.

A Hatóság egyéb bevételekből származó forrása 412,200 MFt, azaz négyszáztizenkettőtmilliókétszázezer forint.

A pénzmaradvány átvétele 283,700 MFt, azaz kettőszáznyolcvanhárommillió-hétszázezer forint.

A Hatóság jogelődjénél keletkezett kötelezettségvállalások fedezetére igénybe vett pénzmaradvány összege 858,100 MFt, azaz nyolcszázötvennyolcmillió - egyszázezer forint.

Az általános forgalmi adó köteles bevételek után befolyt ÁFA összege 6 015,200 Ft, azaz hatmilliárd-tizenötmillió-kettőszázezer forint.

Kiadások: általános működési kiadásai összesen 16 067,300 MFt, azaz tizenhatmilliárdhatvanhétmillió-háromszázezer forint, a pénzeszköz átadás 262,400 MFt, azaz kettőszázhatvankettőmillió-négyszázezer forint, a felhalmozási kiadás 763,100 MFt, azaz hétszázhatvanhárommillió-egyszázezer forint.

A működési kiadásokból 5 053,000 MFt, azaz ötmilliárd-ötvenhárommillió forint a személyi juttatás, 1 250,300 MFt, azaz egymilliárd-kettőszázötvenmillió-háromszázezer forint a munkaadókat terhelő járulék, 3 803,700 MFt, azaz hárommilliárd-nyolcszázhárommillió-hétszázezer forint a dologi kiadás, az általános forgalmi adó befizetési kötelezettség pedig  5 960,300 MFt, azaz ötmilliárd-kilencszázhatvanmillió-háromszázezer forint.

A felhalmozási kiadásból 705,500 MFt, azaz hétszázötmillió-ötszázezer forint a fejlesztési kiadás és 57,600 MFt, azaz ötvenhétmillió-hatszázezer forint a lakástámogatás teljesítése.

+

Az Országgyűlés 90 nem kíséretében tartózkodók nélkül fogadta el  a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról a szóló törvényjavaslatot. Az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Gyurcsány nevével fémjelzett függetlenek egységesen nemmel voksoltak. 

Bűnügyi együttműködés

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslat több, mint másfélszáz oldalas, 183 paragrafussal, tucatnyi kelléklettel színesítve, (szövege: PDF).  Tallózva benne, íme néhány: 

Az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatok kölcsönös elismerését előíró rendelkezések valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, de egy másik tagállamban büntetőeljárás alatt álló személy vonatkozásában azt kívánják elérni, hogy ez a személy a tárgyalás előtti időszakban a lakóhelye szerinti tagállam hatóságainak felügyelete alatt álljon. E szabályok lehetővé teszik, hogy egy másik tagállamban büntetőeljárás alatt álló személlyel szemben elrendelt bizonyos kötelezettségek vagy tiltások Magyarországon is, illetve a magyar büntetőeljárás során elrendelt ilyen intézkedések egy másik tagállamban is végrehajthatók legyenek.

A joghatósági összeütközések kiküszöbölése érdekében a törvényjavaslat két új eljárás bevezetésével - információcsere és konzultációs eljárás - lehetővé teszi a tagállamok közötti közvetlen, gyors és folyamatos párbeszédet arra vonatkozóan, hogy ugyanazon cselekmény miatt folyik-e párhuzamosan büntetőeljárás egy másik tagállamban. Ez az intézményesített párbeszéd lehetővé teszi, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás végül abban a tagállamban történjen, ahol az a leghatékonyabb, legeredményesebb lehet.

A más tagállamokban hozott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását előíró szabályok azt célozzák, hogy javuljon az elítélt személy társadalmi beilleszkedésének esélye, elsősorban azáltal, hogy az elítélt az állampolgársága, a lakóhelye vagy egyéb szoros kapcsolata – családi, kulturális, gazdasági - szerinti tagállamban töltse a szabadságvesztés büntetés időtartamát.

A felfüggesztett büntetésekkel, próbára bocsátásokkal, alternatív szankciókkal és a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos határozatok kölcsönös elismerésének és felügyeletének célja az, hogy megkönnyítse az elítélt számára a társadalmi beilleszkedést azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a családi, nyelvi, kulturális és egyéb kapcsolatok megőrzését. A szabályozás hozzájárul a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók betartásának ellenőrzéséhez, a bűnismétlés megakadályozása, ezáltal pedig az áldozatok és a lakosság védelmének érdekében.

+

Az Országgyűlés az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslatot 305 igen szavazattal 31 nem, 6 tartózkodás kíséretében elfogadta. A Jobbik és az LMP támogatta, az MSZP pedig egységesen ellene voksolt.

Tavalyi költségvetés

Befejeződött a 2011-es zárszámadásról készült vitája, s bár ez már a múlt, hatása, tanulságai a jelen és a jövő gondjain is segíthetnek.  Több száz oldalas olvasmány. Ember legyen (volt)  a talpán ki átrágta magát  dr. Matolcsi tengernyi adatának magyarázatán, (HTML).

A központi költségvetés hiánya a módosított összeget is meghaladóan, az eredeti előirányzat 2,8-szerese lett. A hiány GDP-arányos mutatóját 2,2  százalékra  tervezték a benyújtott törvényben, amely 6,2 százalékra teljesült. A mutató kedvezőtlen változása mögött egyrészt a GDP (28 080,3 Mrd Ft) vártnál kisebb növekedése, másrészt a központi költségvetés egyszeri kiadási tételei állnak. A magasabb hiányt 89,3 százalékban a MOL részvényvásárlás (498,3 Mrd Ft), az EU Bíróságának döntése értelmében szükséges áfa-visszatérítés (250,0 Mrd Ft), valamint a megyei önkormányzatoktól és a Fővárosi Önkormányzattól, továbbá a MÁV Zrt.-től átvállalt hitelek (246,0 Mrd Ft) okozták. Az egyszeri kiadási tételek nélkül a központi költségvetés hiányának (732,8 Mrd Ft) GDP-arányos mutatója 2,6 százalék, ami az eredetileg tervezett hiánynál kedvezőbb érték. Az államháztartás összesített hiányán belül a központi költségvetés hiányát részben kompenzálta az elkülönített állami pénzalapok, az Egészségbiztosítási Alap és az önkormányzati alrendszer egyenlegének a tervezettnél kedvezőbb alakulása. Az elkülönített állami pénzalapok többlete a tervezett 4,7-szeresére teljesült. Az önkormányzati alrendszernél a tervezett hiány helyett a teljesült többletet a központi költségvetés adósság-átvállalása eredményezte.

Az Állami Számvevőszék szerint, (szövege: PDF) a 2011. évi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt. A feltárt hibák a zárszámadás megbízhatóságát nem befolyásolták. Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerének 2011. évi eredeti bevételi előirányzata 16 284,2 Mrd Ft, kiadási előirányzata 17 081,6 Mrd Ft, tervezett hiánya 797,4 Mrd Ft volt. A 2011. évre tervezett hiány a GDP 2,8 százalékának felelt meg, ugyanakkor 1598,1 Mrd Ft-ra, a 2011. évi GDP 5,7 százalékára teljesült. A hiány növekedéséhez az államháztartás egyes elemei eltérő mértékben járultak hozzá, meghatározó volt a központi költségvetés hiánya.

+

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot 258 igen szavazattal 89 nem kíséretében tartózkodók nélkül elfogadta. Az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Gyurcsány nevével fémjelzett függetlenek egységesen nemmel voksoltak. 

Jelentett az Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény hatályba lépésével az intézmény szerkezetében, vezetésében, irányításában érvényesülő új elvek és az új középtávú stratégia megvalósításának követelményei – az értékőrző szemlélet mellett – a hatékonyságot, a forrás-gazdaságosságot és a felelősséget helyezte előtérbe. Több jelentés készült kevesebb pénzből és takarékosabb gazdálkodással a vizsgált évben, 2011-ben (71), mint 2010-ben (46), vagy 2009-ben (59.) Pártállástól függetlenül megállapítást nyert, hogy ez a jelentés sokkal átláthatóbb és közérthetőbb egy nem szakmabeli országgyűlési képviselőnek vagy akár a közvéleménynek is. Mindazonáltal a szervezeti és működési „áthangolás” indokolja az ÁSZ-ra, munkájára vonatkozó, feladatot adó OGY határozatok felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a végrehajtott, tartalmilag kiüresedett, vagy az új szabályok miatt aktualitásukat vesztett határozatok (határozati pontok) hatályon kívül helyezése megtörténjen.

Seszták Oszkár a KDNP színeiben mondotta volt: – Nemcsak egy papirosdarab, nagyon komoly következményei vannak az Állami Számvevőszéki jelentésnek. Mindenféleképpen erénye, hogy nem egy szakmai köntösbe bújtatott és nehezen érthető beszámolót tartalmaz, ami általában arra szokott utalni, hogy valamit el akarnak titkolni, hanem igenis a közérthetőségre és a közvéleményre is támaszkodik. Kitér a jelentés az Állami Számvevőszék Költségvetési Tanáccsal összefüggő feladataira is, hiszen ez pluszfeladatként jelentkezett az Állami Számvevőszéknél 2011-ben. Igazolja, hogy az új számvevőszéki törvény jól vizsgázott, a meglevő erényekre támaszkodva új szervezeti rendszert alakított ki az Állami Számvevőszék új vezetése. Olyan friss gondolatokat tudtak bevinni az ellenőrzések tematikájába, amelyeket csakis a gyakorlati tapasztalat révén szerezhettek.  Jól kamatoztatták ezeket a tapasztalatokat, új szemléletet vittek a Számvevőszék gyakorlatába, ellenőrzési metódusába. Összességében azt gondolom: olyan jelentést tett le az Országgyűlés asztalára az Állami Számvevőszék, amelyre tárgyszerű, nem propagandisztikus vita után, nyugodt szívvel mondhatunk igent.  Jelentéseit mind az ország költségvetését illetően, mind pedig az egyes államháztartási alrendszerek vonatkozásában joggal és okkal használhatjuk.

+

Az Országgyűlés az Állami Számvevőszék 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót 258 igen szavazattal 90 nem kíséretében tartózkodók nélkül elfogadta. Az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Gyurcsány nevével fémjelzett függetlenek egységesen nemmel voksoltak. 

Fogyatékosügyi program

Határozat írja elő a kormány számára, hogy kétévenként számoljon be az Országgyűlésnek a Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és tegyen arról jelentést. A mostani beszámoló a középtávú intézkedési terv a 2007-2010 közötti időszakát öleli fel a források, illetve a felelősök megjelölésével, az általuk tett intézkedéseket tartalmazva, (szövege: PDF).

Az elkészült beszámoló a megvalósult programok mellett a szakterületet érintő hiányosságokról, megoldásra váró feladatokról, problémákról is igyekezett teljes körű tájékoztatást adni. Ily módon támpontot nyújt az összehasonlításra, a későbbiekben megvalósítandó intézkedések és az elért eredmények bemutatására is. A tárcák beszámolói alapján megállapítható, hogy a 2007-2010. évek közötti, elsősorban költségvetési forráshiány, illetve intézkedési pontokhoz kapcsolódó források tervezésének átgondolatlansága nehezítette meg a feladatok megvalósítását.

+

Az Országgyűlés az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának időarányos teljesítéséről (2007-2010.) szóló jelentést 303 igen szavazattal 48 nem kíséretében tartózkodók nélkül elfogadta. A Jobbik és az LMP voksolt nemmel.

Adóemelések

Végszóhoz érkeztek az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosítások (szövege: PDF). Címében hordozza a célját: a magasabb színvonalú egészségügyi ellátás érdekében emeli az alkoholok, a dohánygyártmányok és az LPG üzemanyag adómértékét. Fontos szempont a bevétel-növelés mellett: az adómérték-emelés olyan termékekhez kötődik, melyek fokozott egészségkockázatot jelentenek, a növekvő árak miatti fogyasztáscsökkenés révén azonban enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége is. A rendelkezés mindemellett az általános forgalmi adó módosítása révén 5 százalékra csökkenti a 98 százalékos és a 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfáját.

Az alkoholtermékek jövedéki adómértéke – figyelemmel e termékek magasabb alkoholtartalomból adódó nagyobb mértékű egészségügyi kockázatára – 15 százalékkal emelkedik. Enyhe vigasz, hogy a sör, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki adómértéke „csak” 10 százalékkal emelkedik.

A szeszfőzdék bérfőzés keretében, a magánfőzés keretében előállított párlat adója évente legfeljebb 50 liter mennyiségig 0 forint, az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint.

Két lépcsőben (2013. január 1-jétől, és 2013. május 1-jétől) emelkedik a cigaretta, a szivar, és a fogyasztási dohány minimumadója. A cigaretta minimumadójának 3,5-3,5 Ft/szál mértékű, tételes adójának 1,8-1,8 Ft/szál mértékű emelését rögzíti, a fogyasztási dohány minimumadóját pedig 2013. január 1-jétől 14 650 Ft/kg-ra, május 1-től l 18 150 Ft/kg-ra növeli.

2013. január 1-jétől 50 százalékkal növekedik a cseppfolyósított szénhidrogénre, (LPG) adó mértéke, a amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel. 

+

Az Országgyűlés az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 236 igen szavazattal 12 nem, 74 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Áderhez igazodva, korrigált a T. Ház

Újra tárgyalta a T. Ház a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt. (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény (szövege: PDF). A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levelének (szövege: PDF.)

Áder János tartalmi szempontból kifogásolta a parlamenti többség által szeptember 24-én elfogadott, a településfejlesztéssel, -rendezéssel és az építésüggyel összefüggő törvények módosításának azon részét, amely felhatalmazást adott a miniszternek arra, hogy a települési önkormányzat helyi parkolási rendjét megalapozó szakmai, eljárási szabályokat és az ezzel kapcsolatos bevétel felhasználásának szabályait rendelettel állapítsa meg. Az államfő arra hívta fel a T. Ház figyelmét, hogy az önkormányzati törvény a helyhatóságok feladataként állapítja meg a parkolás rendjével összefüggő kérdések rendezését, és nem adnak felhatalmazást a miniszternek a bevételek felhasználására vonatkozó szabályok megállapítására.

Pintér Sándor belügyminiszter egyszerű megoldást szorgalmazott: módosító indítványa törölni javasolta szőrösről-bőröstől  a törvényből a kifogásolt passzust.

+

Az Országgyűlés a megfontolásra visszaküldött, a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 249 igen szavazattal <span '="">88 nem kíséretében, tartózkodás nélkül elfogadta. Az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Gyurcsány nevével fémjelzett függetlenek egységesen nemmel voksoltak.  Szolid meglepetésre a Fideszből Ángyán József és Vincze László is velük tartott.

Beszámoló a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről

Az Országgyűlés a 2010. évi CLXXXII. törvénnyel  – a Szülőföld Alap jogutódaként – hozta létre a Bethlen Gábor Alapot, azzal a céllal, hogy támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulását, előmozdítsa a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását és fejlesztését, valamint megerősítse a magyar nemzeti azonosságtudat kialakulását. Az elkülönített állami pénzalapként működő Bethlen Gábor Alap támogatások nyújtásával segíti a határon túli magyarság anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és továbbfejlesztését és az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatainak fenntartását és erősítését.

Az Alap céljainak megvalósítása érdekében nyújtott támogatások kedvezményezettjei:

– Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, magát magyarnak valló természetes személy,

– társadalmi szervezet, alapítvány, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzat, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmény,

– gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (vállalkozás) ezen belül különösen mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint

– az egyház, egyház által fenntartott hitéleti oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmény.

Az Alap forrásait nem lehet politikai célokra használni, így az Alap támogatására politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet nem jogosult.

+

Zöld utat kapott a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, (szövege: PDF) elfogadásáról szóló határozati javaslat.  Az Országgyűlés 263 igen szavazattal 83 nem, 7 tartózkodás kíséretében elfogadta. Csendes meglepetésre a Fidesz padsoraiból Vincze László és Wintermantel Zsolt a nemmel voksolók táborához csatlakozott.

Magyarország és a Lett Köztársaság: minősített adatok cseréje

A Magyarország és a Lett Köztársaság kormánya közötti a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó jogi és természetes személyek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról (szövege: PDF).

+

Az Országgyűlés a Magyarország és a Lett Köztársaság kormánya közötti a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 343 igen szavazattal 1 nem, kíséretében tartózkodás nélkül elfogadta.