Létfontosságú rendszerek védelme

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvényjavaslat célja, hogy Magyarországon is, ugyanúgy, mint az EU többi tagállamában, megteremtse a nemzeti létfontosságú rendszerek védelmét, üzemeltetőit arra ösztönözze, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a biztonságos működésre és a külső veszélyekre, (Szövege: PDF).

Értelmező rendelkezései szerint létfontosságú rendszerelem az energia, a közlekedés, az agrárgazdaság, az egészségügy, a pénzügy, az ipar, az infokommunikációs technológiák, a víz, a jogrend, a kormányzati és a közbiztonság-védelmi ágazatok valamelyikébe tartozó eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan eleme, amely elengedhetetlen a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, így különösen az egészségügyhöz, a lakosság személyi és vagyonbiztonságához, a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához, és amelynek kiesése a feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős hátrányos következményekkel járna.

Meghatározza a létfontosságú rendszerelemek üzemeltetőinek a kötelezettségeit. Biztonsági tervet kell készíteniük, képesítéssel rendelkező biztonsági összekötő személyt kell alkalmazniuk. A szankcionálás lehetőségét is megteremti. Rögzíti a kijelölő hatóság azon jogosítványait melyekkel az üzemeltető kötelezettségszegése esetén élhet. A cél viszont nem az azonnali bírságolás, hanem a kötelezettségek betartására irányuló felszólítás: meghatározott szabályszegések esetén azonban a kijelölő hatóság azonnal élhet a bírságolás lehetőségével.

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 268 igennel, 44 nem és 15 tartózkodás kíséretében elfogadta. Az MSZP és a tőlük elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat voksolt egységesen nemmel. 

Eximbank aktivitása

A címe is jelzi, pénzről szól a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása, (Szövege: PDF).  Nagyobb rugalmasságot kíván elérni a magyar Eximbank és az Exporthitel Biztosító tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetben,  a két társaság szorosabb együttműködésében rejlő előnyök teljesebb kihasználása, nem utolsósorban a szervezet-korszerűsítés törvényi feltételeinek megteremtése érdekében.

A törvénymódosítás célja  – előterjesztője, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter  szerint – a kiemelkedő jelentőségű Eximbank üzleti aktivitásának növelése, az exportáló kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz juttatása. Ennek érdekében számos - a bank ügyfélköre és termékpalettája bővítését megalapozó - rendelkezéseket tartalmaz.  Ilyen például a beszállítói tevékenységet folytató vállalkozások, a Magyarországra irányuló beruházások, valamint a külföldi befektetéseket megvalósító belföldi gazdálkodó szervezetek finanszírozási lehetőségének megteremtése. Megvalósításához járul hozzá  az Eximbank forrásbevonásának könnyítését szolgáló kiegészítő rendelkezés, mely az állami kezességgel végezhető tevékenységi kör kiszélesítését jelenti.

A törvénymódosításban számos, az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. szervezeti és működési intézményi kereteinek kiegészítésére irányuló rendelkezés helyet kapott. Az állami bank és biztosító hatékonyabb együttműködésében rejlő tartalékok kihasználása érdekében figyelembe veszi a nemzetközi szabályozások környezetét, a piaci szereplőktől eltérő sajátos intézményi jogállásukat. Rögzítik a munka törvénykönyvében szereplő, a munkavállalókra vonatkozó, valamint a polgári törvénykönyv egyes szabályaihoz képest szükséges sajátos előírásokat is.

Az uniós banki tőkekövetelményekről szóló irányelvek alóli kivétel lehetőséget teremt arra, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. a pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, illetve biztosítási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet is végezhessenek, amennyiben az gazdaságossági, célszerűségi szempontból indokolt lehet. Lehetőséget teremt arra, hogy a hazai beszállítók tevékenységét, illetve az exportcélú befektetéseket is finanszírozza. Azáltal, hogy a kereskedelmi bankokkal nem versenyezve az Eximbank többek között a magyar befektetők külföldi befektetéseihez kapcsolódóan is nyújthat pénzügyi szolgáltatást, a jelenlegi „külföldön megvalósuló magyar befektetéshez” képest jelentősen bővül a finanszírozás lehetősége. Lehetőséget teremt arra is, hogy az Eximbank más ország közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonú exporthitelezéssel foglalkozó hitelintézetétől anélkül  is vehessen fel hitelt, hogy partnerének a magyar felügyelettől engedélyt kellene kérnie e tevékenységéhez.

+

Az Országgyűlés a törvénymódosítást 269 igennel, 37 nem és 12 tartózkodás kíséretében elfogadta. Meglepetésre Révész Máriusz (Fidesz), az MSZP-vel karöltve, nemmel voksolt.

Komárom-Komárno: Új híd épül

Nem okozott késre menő vitát, és még zajokat sem a Magyarország és a Szlovákia államhatárán, Komárom és Révkomárom (Komárno) városok közötti közúti új Duna-híd megépítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, (Szövege: PDF).

A jelenlegi közúti hídon 20 tonnás össztömeg-korlátozás van életben, amely részben a híd szerkezetével (és ebből adódó korlátozott teherbírásával), részben a két oldalon hozzávezető útvonal sűrű, városi beépítésével indokolható. Az új, 2x1 sávos Duna-híd a városoktól nyugatra, a városközpontokat elkerülve fog megépülni, a két város és a két régió kapcsolatainak fejlesztése, a városközpontok forgalmi tehermentesítése és a növekvő teherforgalom igényeinek kielégítése céljából. Az új híd lehetőséget teremt arra is, hogy az észak-dunántúli régió és a dél-szlovákiai térség gazdasági kapcsolatai is a jövőben tovább fejlődhessenek.

+

Az Országgyűlés a Magyarország és a Szlovákia államhatárán, Komárom és Révkomárom (Komárno) városok közötti közúti új Duna-híd megépítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 350 igennel 1 nem kíséretében tartózkodás nélkül elfogadta. Az egyetlen nemmel voksoló a Fidesz padsoraiban ülő Balogh József volt. 

Gazdasági Versenyhivatal

Terjedelmes olvasmány (140 oldal) „a Gazdasági Versenyhivatal 2011. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló”, (Szövege: PDF). Részletesen tartalmazza a versenyfelügyelet, versenypártolás és versenykultúra fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét.

A Gazdasági Versenyhivatal prioritásként kezelte a kartellek elleni küzdelmet és a fogyasztóvédelmi kérdéseket. Cseppet sem véletlenül, 2011-ben jogszabályi szinten is kezdeményezte a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos versenyproblémák kezelését,  fokozott aktivitással vett részt a jogszabálytervezetek véleményezésében.

Folyamatosan vizsgálta, hogy egy-egy különlegesen jó piaci helyzetben lévő cég visszaélt-e az erőfölényével, és így megpróbálta-e kiszorítani versenytársait, illetve a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek-e, kartelleztek-e. Például megállapodtak-e a az általuk alkalmazandó üzleti feltételekről, felosztották-e a piacot, közösen határozták-e meg az árat, illetve egy különlegesen jó piaci helyzetben lévő cég visszaélt-e az erőfölényével, s így megpróbálta-e visszaszorítani, kiszorítani versenytársait.

Kiemelt figyelmet fordított a fogyasztói csoportok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatának áldozatául eső fogyasztók védelmére. Eljárásainak legjelentősebb részét alkották. Bátran és szakszerűen kezelte a fogyasztói csoport kérdését, alkalmazva az eltiltás intézményét is.  2011. évben mintegy 4800 szóbeli és írásbeli piaci jelzés érkezett a hivatalhoz.114 versenyfelügyeleti eljárás zárt le, ebből 73 ügyet versenytanácsi határozattal, 36 ügyet pedig megszüntető végzéssel, és 830,5 millió forint bírságot szabott ki.

A beszámolóból kitűnik, hogy az elmúlt évben a hivatal megkülönböztetetten törekedett ügyfélbarát jellegének erősítésére, az eljárások átláthatóságára, gyorsítására.  A hatékonyabb ügykezelés érdekében 2011 márciusában önálló szervezeti egységként  létrehozta az ügyfélszolgálati irodát, megújította a panaszkezelési eljárást. A jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése érdekében bevezette a bírságközleményt. A hivatal ügyfélbarát jellegét erősítette a fúziós eljárásrend fejlesztése, nyilvános konzultáció után elkészült az új bejelentési űrlap, valamint a fúziós eljárásokhoz kapcsolódó egyeztetések legjobb gyakorlatát összefoglaló tájékoztató.

+

Az Országgyűlés a Gazdasági Versenyhivatal 2011. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolót  307 igennel, 1 nem, 41 tartózkodás kíséretében  elfogadta.

Magyarok Afganisztánban

Csendben zajlott az egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működésének előkészítéséről szóló 2115/2006. (VI.29.) Korm. határozat módosításáról szóló 1406/2012. (IX.28.) Korm. határozatról szóló beszámoló, (Szövege: PDF), elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF,) parlamenti vitája.

Az afganisztáni szerepvállalás a NATO legfontosabb és legnagyobb kihívást jelentő művelete, melyben összesen ötven ország vesz részt. Magyarország ennek a tevékenységnek kilenc éve a részese. Ez idő alatt számos feladatot láttak el a Magyar Honvédség Afganisztánban állomásozó alakulatai, melyek egyértelműen hozzájárultak hazánk kedvező nemzetközi megítéléséhez. A napjainkra kialakult biztonsági helyzet ismeretében továbbra is hosszú távú rendezési folyamattal számolnak a nemzetközi szervezetek, de az idén májusban Chicagóban megrendezett NATO-csúcstalálkozón meghatározásra kerültek az afganisztáni szerepvállalás jellegének új keretei. Az elért eredmények tükrében a NATO megkezdte harcoló erőinek csökkentését és egy új, támogatói szerepkörre történő áttérést. Ennek a lényege, hogy folyamatosan befejezi az aktív harctevékenységet, és egyre inkább az afgán erők kiképzésére és mentorálására fog fókuszálni.

A Magyar Honvédség 2003 óta van jelen Afganisztánban. Jelenleg több mint ötszáz magyar katona, teljesít szolgálatot a NATO-vezetésű béketámogató műveletben. Magyarország továbbra is a szövetségesi elkötelezettség és a felelős tehervállalás elvének szellemében vesz részt a NATO-műveletekben. Az afganisztáni küldetés és benne a magyar szerepvállalás is azonban a végéhez közeledik. A beszámoló ennek a sikeresnek értékelt tevékenységnek a 2013. március 1-ig történő meghosszabbításáról szól,  és a határozati javaslat is ezt foglalja össze.  Kiemeli: a NATO-stratégiával összhangban a magyar kormány úgy határozott,  hogy a jelenleginél jóval kisebb szerepvállalást tűz ki célul, melynek középpontjában a kiképzői, oktatói és tanácsadói tevékenységek fognak állni, 2014 után pedig, ha  a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF)t  tartományi újjáépítési csoportjának a Provincial Reconstruction Team (PRT) a vállalása nem kerül meghosszabbításra, akkor az állomány két hónapon belül kerüljön kivonásra.

+

Az Országgyűlés az egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működésének előkészítéséről szóló 2115/2006. (VI.29.) Korm. határozat módosításáról szóló 1406/2012. (IX.28.) Korm. határozatról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot 294 igennel, 54 nem, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Választási törvényjavaslat: tucatnyi módosítás

A választási eljárási törvényjavaslat módosításairól is döntött a T. Ház – zárószavazása a jövő hétre maradt.

Vas Imre (Fidesz) javaslatára a kampányidőszakot ötven napban határozták meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban – az országos napi- és hetilapokban, időszaki kiadványokban és folyóiratokban –, a közszolgálati médiában, illetve a közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethetnek. Vagyis a kereskedelmi médiumok és az internetes hírportálok mellett a körzeti, valamint a helyi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban sem szabad majd politikai hirdetéseket közzétenni.

A közmédia ingyen sugározza a pártok hirdetéseit. Az erre felhasználható idő összesen a kampányidőszakban nem lehet több tíz óránál. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető.

A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen tilos lesz kampányolni, közvélemény-kutatási eredményeket pedig legkésőbb a szavazást megelőző nyolcadik napig lehet publikálni.

Az egyéni jelölteknek a tervezett kétszáz helyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, ám ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem iratkoztak fel a választásra.

Az elfogadott módosítások alapján a Magyarországon élők csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, levélben nem. A külföldön élő állampolgároknak viszont lesz lehetőségük az utóbbira.

A parlament – Szakács Imre (Fidesz) indítványára – arról is döntött, hogy a kormányoldal korábbi terveivel szemben a települési jegyzők mégsem keresik fel 2013. szeptember 30. és december 31. között az összes választópolgárt azért, hogy regisztráljanak. A fogyatékkal élők viszont feliratkozhatnak otthonukban.

Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata alapján mégsem kell majd az ajánlóíven bejelenteni az ajánlások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét.

Több szavazókör lehet, ugyanis a képviselők támogatták azt a módosítást, hogy a szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy az ahhoz tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Az eredeti javaslat alapján akár kétezer szavazó is tartozhatott volna egy szavazókörbe.

A benyújtott törvényjavaslat szerint a jelölő szervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez a választópolgár hozzájárulása lett volna szükséges, egy módosító indítvánnyal azonban azt írják elő, hogy a választópolgár megtilthatja az adatkiadást. Az indoklás szerint a kampányolók nem tudhatják, hogy a választópolgár tett-e hozzájáruló nyilatkozatot, hiszen azokat a választási szervek kezelik.

Ugyancsak az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére megemelték a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének tiszteletdíját, a tagok így havonta a közszolgálati tisztviselői illetményalap – jelenleg 38 ezer 650 forint – nyolcszorosa helyett annak tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap tizenháromszorosa helyett tizenötszörösét kaphatja.

Változtattak pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határain is, ezt a – bizottsági módosítást előterjesztő – Papcsák Ferenc, (Fidesz) a technikai pontosítások közé sorolta indoklásában.

Módosuló adótörvények

A jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba emelte az Országgyűlés Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos költségvetési kiigazító intézkedéseit. Így akár már a legközelebbi ülésen dönthet például a bankadó fenntartásáról, a nyugdíjjárulék plafon eltörléséről, továbbá arról is, hogy a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tervezett 27 helyett csak 14 százalékra emelkedjen a jelenlegi 10 százalékról.

Matolcsy György korábbi tájékoztatásának megfelelően a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lehet, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A közös – például házastársi – tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell majd illetéket fizetni.

A nemzetgazdasági miniszter október 5-én 397 milliárd forintos kiigazítási programot jelentett be, majd a kabinet október 17-én további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Matolcsy György ekkor úgy fogalmazott, a lépések fájdalmasak, de szükségesek ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.

A kabinet így a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben mégsem csökkenti felére a bankadót 2013-ban, amiből 72 milliárd forint többletbevételt vár. Emellett a tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, ennek hatása összesen 130 milliárd forint. A kormány most támogatott szándékai szerint a tranzakciós illeték kiterjedhet az értékpapír-ügyletekre is. A mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék lehet.

Mindezek mellett a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba került az is, hogy a pénztárgépek utáni kötelező adatszolgáltatás úgy is történhet, hogy az adóhatóság közvetlenül kéri le a gépekből az adatokat. A részleteket a nemzetgazdasági miniszter rendeletben szabályozná.

A helyi adóról szóló törvény úgy módosulhat, hogy az építményadó mellett megjelenik a közműadó is. Ez utóbbi Budapesten a főváros bevételének minősül. A közművezeték minden métere után 100 forint lehet az adó, a telken belül azonban tehermentes maradhat.

A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz.

A képviselők a szerencsejáték törvényt is kiegészítenék úgy, hogy az adóhatóság elkobozhassa a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.

A társasági adótörvénybe bekerülhet a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelölné ki, és az ottani legalább 100 millió forintos beruházás után adókedvezmény járhat. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társulhat a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz.

A kormány 2013-as adóváltoztatásainak fókuszában mindenekelőtt a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása és az adómorál erősítése áll. A javaslat szerint egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.