A hétfői napok a legerősebbek, rengeteg szavazás, és nem ritkán hajnalig is eltarthat az ülés, de éjfélig egész biztosan. Feltehetően ezúttal sem lesz másként. Rögvest az elején esküt tesz Lengyel Szilvia, aki a parlamenti mandátumáról lemondott Kukorelly Endrét váltja az LMP frakcióban. Megemlékeznek az Országházban folyó képviselői munka megkezdésének 110 éves évfordulójáról. Megválaszthatják titkos szavazással az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek védelmét ellátó helyettesét, (Szabó Marcel).

+

Megkülönböztetett figyelem, zaj, üdvözlés és háborgás kísérte és kíséri Magyarország Alaptörvényének második módosítása címet viselő törvényjavaslatot. A Fidesz-KDNP-képviselők önálló indítványa. A választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez köti. Indoklása szerint: a választásokon és népszavazásokon való részvétellel kapcsolatos önrendelkezési jog kiteljesítése céljából – lehetővé teszi, hogy a választásokon az ajánlás, a szavazás és a jelöltként indulás lehetőségét, valamint a népszavazáson való szavazás lehetőségét azok számára biztosítsa, akik előre jelzik, hogy e jogukat gyakorolni kívánják. Túl a tízórányi általános vitán, s túl a zajoktól nem mentesebb részletes vitán hétfőn már benyújtott módosító javaslatokról szavaz a Tisztelt Ház.

Különösebb tehetség nélkül is megjósolható: várhatóan az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság javaslatai kapnak zöld utat. A lényege:

Az Alaptörvény XXIII. cikkében foglalt jogok érvényesítése érdekében kérelmére valamennyi, az Alaptörvény XXIII. cikk (1)-(3) és (7) bekezdése szerinti választót névjegyzékbe kell venni, a választójog a névjegyzékbevételt követően gyakorolható. A névjegyzékbevételt – magyarországi lakóhellyel rendelkező választó személyesen vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton, – magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó levélben vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton kérelmezheti. A névjegyzékbevétel a választás vagy népszavazás napját megelőző tizenötödik napig kérelmezhető. Az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével az országgyűlési képviselők általános választását megelőzően a névjegyzéket ismételten el kell készíteni. Hatálybalépését követő országos népszavazásokon azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az országos népszavazás érvényességéhez az országos népszavazáson szavazásra jogosult választópolgárok több mint felének érvényes szavazata szükséges.

Az MSZP képviselői (Mesterházy Attila, Bárándy Gergely, Molnár Zsolt) által jegyzett módosító indítvány szerint a javaslat alapvetően meg kívánja változtatni a választási eljárási szabályozás rendszerét. Állítják: „Példátlan módon adminisztratív eszközökkel kívánja korlátozni a választójog gyakorlását. Tényszerűen, a ma hatályos törvényi rendelkezésekkel is igazolható, hogy ennek az új jogintézménynek nem lehet más célja, mint az, hogy akadályt gördítsen a választásokon való szabad elhatározáson alapuló részvétel elé.  Ezért a választási eljárási rendszer megváltoztatását a választópolgárok akaratától kell függővé tenni, az erről szóló törvény megerősítéséről ügydöntő népszavazást kell tartani. A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette. Az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.”

Az LMP színeiben Karácsony Gergely módosító indítványa is azt szorgalmazza, hogy: „A regisztráció alkotmányos lábát megteremtő javaslat legyen megerősítő népszavazás tárgya. Az állampolgároknál senki sem hozhat jobb döntést a demokráciában. Ha pedig ez így van, akkor egy ilyen éles vitát eredményező, a választójogot és így az egész politikai berendezkedésünket alapvetően meghatározó kérdésben egyféleképpen tehetünk igazságot: hagyjuk, hogy az emberek maguk, közvetlenül döntsenek róla. A köztársasági elnök a népszavazást az Alaptörvény e módosítása kézhezvételét követően haladéktalanul, a kézhezvételtől számított négy hónapon belüli időpontra tűzze ki. Ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede az Alaptörvény e módosítása hatálybalépésére szavaz, akkor aláírhatja az Alaptörvény e módosítását, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.”

A jobbik képviselői (Dúró Dóra, Gaudi-Nagy Tamás, Gyüre Csaba, Staudt Gábor, Bana Tibor, Szávay István, Novák Előd) szerint  a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez és alapfokú iskolai végzettséghez kell kötni. Indoklásként hangsúlyozzák: „A legfrissebb felmérések szerint az általános iskolából kikerülő fiatalok közel egyharmada funkcionális analfabéta. Ahhoz, hogy valaki felelős döntést tudjon hozni a választások alkalmával arról, hogy kire bízza az ország vezetését, szükség van olyan alapvető információkra, tudásra és tájékozottságra, amelyet az írás-olvasás ismerete nélkül nem lehet

megszerezni. Az írástudatlan, képzetlen, szegényebb rétegek választójoga a melegágya annak a csalási gyakorlatnak, miszerint egyes pártok ételért-italért cserébe megvásárolják a szavazataikat, ami teljességgel elfogadhatatlan. Ezért a választójogosultságnak feltétele legyen az alapfokú iskolai végzettség.”

+

Elolvasni sem könnyű az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 125 paragrafusát. Elsődleges célja az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai uniós irányelv nemzeti jogba történő átültetése. Jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében szerepel benne a befektetők hatékonyabb informálása, a tőkepiaci szektort érintő más irányelvekkel az összhang megteremtése és a társaságok adminisztratív terheinek csökkentése. Nagyobb biztonságot, stabilitást ígér a pénzügyi szolgáltatások területén, valamint az Európai Unió vonatkozó irányelveinek átvételével hozzájárul az egységes piachoz történő alkalmazáshoz és az egységes belső piac előnyeinek teljesebb kihasználásához.

Bevezetésre kerül az úgynevezett kiemelt információ fogalma, amely az összefoglalónak azt a kulcsfontosságú részét jelenti, amelyre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy eldöntsék, mely értékpapír-ajánlatokat vegyék fontolóra a továbbiakban. A kiemelt információ segítésével a befektetőnek az összefoglalóban tájékoztatást kell kapnia az értékpapírokhoz fűződő esetleges jogokról, valamint az adott értékpapírba történő befektetés kockázatairól is. Az új szabályok eredményesen segíthetik a befektetőket abban, hogy a befektetés előtt hatékonyabban elemezzék az értékpapírokkal járó lehetőségeket és kockázatokat.

A törvényjavaslat tartalmazza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosítását is. Feladata a díjhirdetési rendszer korszerűsítése, amely szerint a jövőben a biztosító évente többször is hirdethet díjat, ezáltal az ügyfelek mindig a számukra aktuálisan legjobb ajánlatok közül választhatnak. Megváltozhat a díjhirdetés módja is: az eddigi bonyolult és költséges, két országos napilapban történő megjelentetés helyett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Biztosítók Szövetsége, illetve az adott biztosító honlapján kell a díjat hirdetni elektronikus úton. A módosítások bevezetésével olyan díjhirdetési rendszer válhat gyakorlattá, amely alkalmas a piaci folyamatok rugalmasabb követésére, illetve a kockázataik hatékonyabb kezelésére.

+

Az Európai Unió Bírósága gender-irányelvvel kapcsolatos döntése nyomán vált szükségessé a biztosítási törvény és az esélyegyenlőségi törvény, illetve a kapcsolódó önkéntes pénztári és foglalkoztatói nyugdíjtörvény módosítása. Fő szabályként a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében tilalmazott lesz a nemi hovatartozás alapján a különbségtétel az egyének díjaiban és a szolgáltatásokban.

A javaslat tartalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosítását is. Kötelezően bevezeti bizonyos intézményi körben az elektronikus kapcsolattartást, és bővíti a felügyelet elnökének rendeletalkotási lehetőségét.

A törvénymódosítást indokolja az úgynevezett shortügyletekkel és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos uniós rendeletre vonatkozó jogharmonizációs kötelezettségünk is. Biztosítja, hogy a bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a fedezetlen shortügyletekre vonatkozó korlátozások megsértése esetén a felügyelet eljárást indíthasson.

A törvényjavaslat a piaci szereplők jelzései, valamint a felügyeleti tapasztalatok alapján a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával egyértelműsíti a javadalmazási politikára vonatkozó előírásait, bevezeti a pénzforgalmi fióktelepek változó díjfizetési kötelezettségét, illetve a banktitok kiadhatóságát a könyvvizsgálói kamarai fegyelmi eljárásokban.

Tartalmazza a módosításokat a lakás-takarékpénztárakról szóló, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló, illetve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvényekhez is.

+

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslat elfogadásával az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegélyforgalom felgyorsulása, a bűncselekmények felderítésének hatékonyabbá válása és ennek eredményeként az ilyen irányú megkereséseket igénylő hazai büntetőeljárások gyorsabb befejezése várható.

Az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatok kölcsönös elismerését előíró rendelkezések valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, de egy másik tagállamban büntetőeljárás alatt álló személy vonatkozásában azt kívánják elérni, hogy ez a személy a tárgyalás előtti időszakban a lakóhelye szerinti tagállam hatóságainak felügyelete alatt álljon. E szabályok lehetővé teszik, hogy egy másik tagállamban büntetőeljárás alatt álló személlyel szemben elrendelt bizonyos kötelezettségek vagy tiltások Magyarországon is, illetve a magyar büntetőeljárás során elrendelt ilyen intézkedések egy másik tagállamban is végrehajthatók legyenek.

A joghatósági összeütközések kiküszöbölése érdekében a törvényjavaslat két új eljárás bevezetésével - információcsere és konzultációs eljárás - lehetővé teszi a tagállamok közötti közvetlen, gyors és folyamatos párbeszédet arra vonatkozóan, hogy ugyanazon cselekmény miatt folyik-e párhuzamosan büntetőeljárás egy másik tagállamban. Ez az intézményesített párbeszéd lehetővé teszi, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás végül abban a tagállamban történjen, ahol az a leghatékonyabb, legeredményesebb lehet.

A más tagállamokban hozott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását előíró szabályok azt célozzák, hogy javuljon az elítélt személy társadalmi beilleszkedésének esélye, elsősorban azáltal, hogy az elítélt az állampolgársága, a lakóhelye vagy egyéb szoros kapcsolata - családi, kulturális, gazdasági - szerinti tagállamban töltse a szabadságvesztés büntetés időtartamát.

A felfüggesztett büntetésekkel, próbára bocsátásokkal, alternatív szankciókkal és a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos határozatok kölcsönös elismerésének és felügyeletének célja az, hogy megkönnyítse az elítélt számára a társadalmi beilleszkedést azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a családi, nyelvi, kulturális és egyéb kapcsolatok megőrzését. A szabályozás hozzájárul a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók betartásának ellenőrzéséhez, a bűnismétlés megakadályozása, ezáltal pedig az áldozatok és a lakosság védelmének érdekében.

+

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításokról szóló javaslat  lehetővé teszi, hogy az Alap az eszközeit  térítésmentesen az állam tulajdonába adja. Tekintettel arra, hogy az állami vagyon kezeléséért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felel, megteremteni annak lehetőségét, hogy bizonyos eszközök egy kézben legyenek – azzal, hogy a végső cél, az államadósság csökkentése, ne sérüljön.

+

A képviselők értékelhetik azokat a módosító indítványokat is, amelyek a bírák nyugdíjkorhatárának változtatását indítványozó előterjesztésekhez érkeztek. Navracsics Tibor azt követően javasolta 65 évre emelni a bírák nyugdíjkorhatárát, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az év elején életbe lépett, 62 éves korhatárt tartalmazó törvényi rendelkezéseket. A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése elfogadása esetén kiterjedne az ügyészekre, közjegyzőkre, bírósági végrehajtókra és igazságügyi alkalmazottakra. A részletes vitában várhatóan szóba kerül az alkotmányügyi bizottság azon javaslata is, amely hathavi átlagilletményüknek megfelelő kártérítésre jogosítaná a 62. évük betöltése miatt nyugdíjazott bírákat, függetlenül attól, hogy felmentésük miatt bírósághoz fordultak-e vagy sem.

+

Kedden napirenden szerepel a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat elemzése, hosszú-hosszú bevezető indoklással: „A postai szolgáltatások fejlődése és liberalizációja, az Európai Unió jogának való megfelelés, a mindenki számára elérhető és hozzáférhető, a társadalmi, gazdasági és technikai környezethez igazodó, hatékony egyetemes postai szolgáltatás folyamatossága, valamint a gazdasági- és infrastrukturális szempontból elmaradott térségben élő felhasználók megfelelő minőségű postai szolgáltatásokhoz és az egyetemes postai hálózat igénybevételével ellátható egyéb közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében, a postai piac zavartalan és eredményes működésének fenntartásával, figyelembe véve az új technológiák alkalmazásának lehetőségeit, a felhasználók érdekeinek védelmét és a postai piaci résztvevők szükség szerinti együttműködését, jogaik és kötelezettségeik érvényesítését, alkotja  az Országgyűlés a törvényt.”

Folytatódik a 2011-es zárszámadásról készült ÁSZ-jelentés általános vitája, s bár ez már a múlt, hatása, tanulságai a jelen és a jövő gondjain is segíthetnek. 

Hangzatos ütközetre számíthat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítását szorgalmazó egyéni képviselői indítvány (Fidesz), amely a közös önkormányzati hivatalok alakítására vonatkozó feltételeket kívánja kiegészíteni, annak érdekében, hogy miniszteri jóváhagyás esetén megtagadhassák a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló kezdeményezés teljesítését.

Feltehetően csendesebb diskurzust ígér a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvényjavaslat. Közös érdek a célja: Magyarországon is, ugyanúgy, mint az EU többi tagállamában,  megteremtse a nemzeti létfontosságú rendszer-védelmet, üzemeltetőit arra ösztönözze, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a biztonságos működésre és a külső veszélyekre.

+

Szerdán két beszámolóról is értekeznek: előbb a Bethlen Gábor Alap 2011-es működéséről, majd az Országos Fogyatékosügyi Program 2007 és 2010 közötti megvalósításáról mondhatják el véleményüket a képviselők.

Jóval hangosabbnak ígérkezik a kisajátításról szóló törvények módosításának, s nem különben a Fidesz-KDNP képviselők azon kezdeményezésnek az általános vitája, amely betiltani szándékozik a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető személyek, fogalmak és szervezetek neveinek használatát a cégek, médiumok, valamint közterületek és közintézmények elnevezésében. 

Zárószavazások

Döntenek a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról. A javaslat  „az állami készfizető kezességgel történő hatékony forrásbevonásához, valamint a Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság költségvetési tevékenységének biztosítéki hátterét rendezi. Elfogadását követően a hatályba lépését megelőzően létrejött valamennyi állami kezességre is alkalmazni kell.

+

A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló javaslat az európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmazza.

+

Elolvasni sem könnyű  az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 125 paragrafusát. Elsődleges célja az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai uniós irányelv nemzeti jogba történő átültetése. Jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében szerepel benne a befektetők hatékonyabb informálása, a tőkepiaci szektort érintő más irányelvekkel az összhang megteremtése és a társaságok adminisztratív terheinek csökkentése. Nagyobb biztonságot, stabilitást ígér a pénzügyi szolgáltatások területén, valamint az Európai Unió vonatkozó irányelveinek átvételével hozzájárul az egységes piachoz történő alkalmazáshoz és az egységes belső piac előnyeinek teljesebb kihasználásához.

Bevezetésre kerül az úgynevezett kiemelt információ fogalma, amely az összefoglalónak azt a kulcsfontosságú részét jelenti, amelyre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy eldöntsék, mely értékpapír-ajánlatokat vegyék fontolóra a továbbiakban. A kiemelt információ segítésével a befektetőnek az összefoglalóban tájékoztatást kell kapnia az értékpapírokhoz fűződő esetleges jogokról, valamint az adott értékpapírba történő befektetés kockázatairól is. Az új szabályok eredményesen segíthetik a befektetőket abban, hogy a befektetés előtt hatékonyabban elemezzék az értékpapírokkal járó lehetőségeket és kockázatokat.

A törvényjavaslat tartalmazza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosítását. Feladata a díjhirdetési rendszer korszerűsítése, amely szerint a jövőben a biztosító évente többször is hirdethet díjat, ezáltal az ügyfelek mindig a számukra aktuálisan legjobb ajánlatok közül választhatnak. Megváltozhat a díjhirdetés módja is: az eddigi bonyolult és költséges, két országos napilapban történő megjelentetés helyett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Biztosítók Szövetsége, illetve az adott biztosító honlapján kell a díjat hirdetni elektronikus úton. A módosítások bevezetésével olyan díjhirdetési rendszer válhat gyakorlattá, amely alkalmas a piaci folyamatok rugalmasabb követésére, illetve a kockázataik hatékonyabb kezelésére.

Az Európai Unió Bírósága gender-irányelvvel kapcsolatos döntése nyomán szükségessé vált a biztosítási törvény és az esélyegyenlőségi törvény, illetve a kapcsolódó önkéntes pénztári és foglalkoztatói nyugdíjtörvény módosítása is. Fő szabályként a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében tilalmazott lesz a nemi hovatartozás alapján a különbségtétel az egyének díjaiban és a szolgáltatásokban.

A javaslat tartalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosítását is. Kötelezően bevezeti bizonyos intézményi körben az elektronikus kapcsolattartást, és bővíti a felügyelet elnökének rendeletalkotási lehetőségét.

A törvénymódosítást indokolja az úgynevezett shortügyletekkel és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos uniós rendeletre vonatkozó jogharmonizációs kötelezettségünk is. Biztosítja, hogy a bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a fedezetlen shortügyletekre vonatkozó korlátozások megsértése esetén a felügyelet eljárást indíthasson.

A törvényjavaslat a piaci szereplők jelzései, valamint a felügyeleti tapasztalatok alapján a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával egyértelműsíti a javadalmazási politikára vonatkozó előírásait, bevezeti a pénzforgalmi fióktelepek változó díjfizetési kötelezettségét, illetve a banktitok kiadhatóságát a könyvvizsgálói kamarai fegyelmi eljárásokban.

Tartalmazza módosításokat a lakás-takarékpénztárakról szóló, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló, illetve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvényekhez is.

+

A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló határozat módosításáról szóló javaslat  első pontja előírja a kormány számára, hogy vizsgálja meg a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 1989. január 1-jei hatálybalépésétől 2010. május 29-éig, a magyar állam által az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek értékesítésére megkötött, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál fellelhető szerződések, különösen azok környezetvédelmi, környezetbiztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését. A határozat 2. pontja arra irányul, az önkormányzatok által 1990. szeptember 30. és 2010. október 3. között a tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek értékesítésére megkötött szerződések környezetvédelmi, környezetbiztonsági és természetvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését állítja célkeresztbe.

Az előzetes vizsgálat megkezdésekor megállapítást nyert, hogy sem a minisztériumoknak, sem az általuk felügyelt szerveknek nem áll rendelkezésére olyan információ, illetve adatbázis, amely az önkormányzatok vagyonára vonatkozik. Erre tekintettel a Belügyminisztérium közreműködésével megtörtént az összes önkormányzat megkeresése a tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek és ingatlanok értékesítésére vonatkozóan. Az adatszolgáltatási megkeresés kiterjedt az értékesíti feltételekre, jogszabályi előírásokra (pl. környezetvédelmi előírások, teljesítések, támogatások, esetleges perindítás stb.) és a szerződések rendelkezésre bocsátására. Az önkormányzatok teljesítették és folyamatosan teljesítik az adatszolgáltatást, amelyek eredményeként rendelkezésre bocsátott jelentős iratmennyiség feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe, és indokolttá teszi a határozatban előírt határidő meghosszabbítását.

+

Feltehetően zökkenőmentesen elfogadják az MTA 2009-2010-es munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolót. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló rendelkezése szerint az Akadémia elnöke kétévente köteles beszámolni az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról, valamint a magyar tudomány általános helyzetéről. E beszámolók célja, hogy reális képet nyújtsanak a politikai döntéshozók számára a magyarországi kutatás és fejlesztés feltételrendszeréről, eredményeiről, valamint a tudományművelés és a tudomány diszciplináris tendenciáinak főbb irányairól.

+

Biztos többségi támogatásra számíthat a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat is. Célja: a társadalmi jólét és a fenntartható fejlődés biztosítása, az egész életen át tartó tanulás elősegítése, az életminőség javítása. Rendelkezik a kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében a kulturális javak gyarapításának, megőrzésének, tudományos feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének és társadalmi hasznosításának általános teendőiről. Szabályozza a muzeális intézmények tevékenységével és feladatellátásával, valamint a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak hozzáférésével kapcsolatos kérdéseket. 

+

Hosszú szenvedés után zöld kaphat a hulladékról szóló törvényjavaslat is. Tavaly decemberben nyújtotta be a vidékfejlesztési miniszter, februárban tárgyalták először, több mint 120 módosító indítvány érkezett hozzá, s legutóbb szeptember 10-én is elhalasztották a zárószavazását.  Pedig: rögzíti a szabályozás legfontosabb általános elveit, nagy hangsúlyt fektet a természeti erőforrásokkal való takarékoskodásra, a környezet hulladékképződéssel és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által okozott terhelések minimalizálására, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésére és káros hatásainak megelőzésére, a képződő hulladék minél nagyobb arányú újrahasználatára, hasznosítására, fogyasztási-termelési körforgásban tartására, valamint a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítására. Az előterjesztés legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt engedne a külföldi vállalkozásoknak a hulladékgyűjtési és -szállítási közszolgáltatásban, míg a hulladékgazdálkodás területén nem korlátozná azokat, s a beterjesztője szerint megfelel az Európai Unió elvárásainak is, nem ütközik a versenyjogba.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Dióssi Csaba Fidesz-képviselő önálló indítványa. Határozathozatal.)

A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Határozathozatal.)

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Lázár János, Szakács Imre, Vitányi István, Csizi Péter, Fidesz-, Vejkey Imre, KDNP-képviselők önálló indítványa. A napirendi pontok előadója: dr. Szakács Imre. A törvényjavaslat elfogadásához a képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (<span '="">Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló (Szövege: PDF) elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Pósán László, a bizottság alelnöke. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)

Az Állami Számvevőszék 2011. évi szakmai tevékenységéről, és az intézmény működéséről szóló beszámoló (Szövege: PDF) elfogadásáról szóló határozati javaslat.  (Szövege: PDF. A Számvevőszéki és költségvetési bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előterjesztője: Babák Mihály, a Számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Lázár János, Román István Fidesz-képviselő önálló indítványa.A napirendi pont előadója: Román István. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Zárószavazás.)

A hulladékról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Záróvita és zárószavazás.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A Számvevőszéki és költségvetési bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Ékes József, a Számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója. Általános vita a lezárásig.)

Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Rogán Antal, Menczer Erzsébet Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A hegyközségekről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Tiffán Zsolt Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Magyarország Alaptörvényének második módosítása címmel törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat elfogadásához a képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Kedd

A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Navracsics Tibor, Szabó Erika Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Szabó Erika. Részletes vita.)

Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről. (Szövege: PDF. Előadó: Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke.) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. Törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: HTML. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az  együttes általános vita folytatása és lezárása.)

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Lázár János Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

Szerda

A Magyarország Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló. (Szövege: PDF. Előadója: Potápi Árpád János, a Nemzeti összetartozás bizottsága elnöke.) A Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. A Nemzeti összetartozás bizottsága önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter. Együttes általános vita a lezárásig.)

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az általános vita folytatása és lezárása.)

Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Stágel Bence, Michl József, KDNP, Csöbör Katalin, Németh Zoltán Sági István, Kőszegi Zoltán, Patay Vilmos, Vantara Gyula, Wittner Mária, Fidesz, képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Stágel Bence. Az általános vita folytatása és lezárása.)

Az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának időarányos teljesítéséről szóló jelentés,  (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere.) és annak elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF.  Az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság önálló indítvány. Előadója: dr. Tapolczai Gergely, az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság. Együttes általános vita folytatása és lezárása.)