Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az  elmarasztalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltról, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Mire fordítja a kormány a demokratikus államberendezkedés felszámolásában,
a szabadságharc leverésében, a kommunizmus magyarországi kiépítésében szerepet játszó
volt vezetők nyugdíj felülvizsgálata után az esetlegesen elvett nyugdíjak összegét?

FONT SÁNDOR (Fidesz): – Tavasszal a 2012. évi CXII. törvény keretében megszavazta a parlament az egyes nyugdíjak és nyugdíj-kiegészítések felülvizsgálatáról szóló törvényt. Pontosan rögzíti, hogy ki a felülvizsgálatban érintett személyi kör, és rendelkezik arról, hogy a kárpótlásért felelős miniszter állítson fel egy ötfős bizottságot, amelynek kutatási eredményét követően október 31-ig hozzon határozatot az esetleges nyugdíjelvonásokról.

– Államtitkár úr! Tudjuk, hogy a felülvizsgálat alá eső elvtársak micsoda kárt okoztak Magyarországnak, és micsoda kárt okoztak családoknak, állampolgároknak az egyes intézkedéseikkel. Mindannyian tudjuk, hogy mit szenvedtek a Recsken fogva tartottak, a hortobágyi kitelepítettek, de keveset tudunk a Rákosi-időszak alatt, 1951 és 1956 között munkaszolgálatra vezényeltekről. Ezek a katonakorúak azért kerültek kényszermunkatáborba, mert szüleiket rendszerellenesnek minősítették: kőbányákban, szénbányákban, reptereken dolgoztatták őket embertelen körülmények között. Az eltelt hosszú időnek és az elviselt szenvedéseiknek köszönhetően sajnos ma már egyre kevesebben vannak közöttünk. Kérdezem ezért:

• A nyugdíj-felülvizsgálat következtében esetlegesen felszabaduló pénzzel mit tervez a kormány?
• Javasolhatom-e, hogy az így felszabaduló forrásokat fordítsuk a szenvedéseket elviselők, a jogosulatlanul elhurcoltak, a kitelepítettek és különösen a munkatáborba vezényelt MUSZ-osok kárpótlására, akik eddig minden ellentételezési folyamatból kimaradtak?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban, még egy ideig munka folyik a kormányzaton belül ezeknek a különböző nyugdíj-privilégiumoknak a felülvizsgálatáról szóló különböző iratok bekérésével. Ez több érintett kört jelent: egyrészt azokat, akik ’45 és ’49 között részt vettek a demokratikus államberendezkedés felszámolásában; akik részt vettek az ’56-os forradalom leverésében és az azt követő megtorlásokban; akik 1948 és ’89 között titkosszolgálati tevékenységet végeztek, vagy ebben az időszakban állami vezetők voltak állampártban - mint MSZMP, MKP vagy más kommunista pártban -, vagy a KISZ-ben vezető szerepet töltöttek be, és ennek nyomán kaptak olyasfajta kitüntetést, pótlékot, kedvezményt, amellyel magasabb összegű vagy indokolatlanul nagy szolgálati idővel beszámított nyugdíjat kaptak.

– Képviselő úr! Ahogy ön is említette, szakértői bizottság dolgozik rajta, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából és más levéltárakból is kérhetnek ki iratokat. Ami már ebben az évben megtörtént az ilyesfajta kárpótlási jogcímen való juttatásokkal kapcsolatban és elmondható, az az, hogy nem 4, hanem 8 százalékkal nőtt a politikai okokból elítéltek életjáradéka. Ez azt jelenti, hogy ezen kormányrendelet módosítása értelmében a jogosultak életjáradéka kiszámításának alapjául szolgáló összeg 82 074 forint lesz, ami 13 484 fő jogosult vonatkozásában éves szinten 2,48 milliárd forintnyi életjáradék-kifizetést eredményez, melyet szeptember 30-tól, kezdve kapták meg visszamenőleges hatállyal a jogosultak.

– Ami pedig a felszabaduló összegek, tehát az indokolatlanul kifizetett pótlékok megspórolását illeti, nyilvánvalóan több cél is lehet: sérelmet szenvedettek támogatása, szervezetek támogatása, Szabadságharcosokért Közalapítvány  támogatása, akik ezt szociális okokból egy-egy egykori bajtársuknak át tudják adni, kéziratok kiadásának, köztéri alkotásoknak a támogatása, emlékhelyek felújítása vagy segélyek nyújtása. Nagyon széles a kör, amire a pluszösszeg felhasználható.

Kérdések a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról, mennyi az annyi?

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): – Államtitkár úr! 2013. január 1-jétől fő szabály szerint az óvodák kivételével az oktatási intézmények állami fenntartásba kerülnek; ugyanezen dátummal alakulnak újra a járások is, melyek több mint nyolcvan közigazgatási feladatot vesznek át az önkormányzatoktól. Az oktatásügyi igazgatási feladatokat az úgynevezett tankerületek fogják átvenni. Ez 198 körzetben 198 tankerület felállítását eredményezi, 6 és 20 fő közötti létszámmal.

– Emellett egy csúcsszervét is kialakítják, az úgynevezett Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, ami szintén elég komoly létszámmal. fog létrejönni. Azt gondoljuk egyébként, hogy az oktatás ettől hatékonyabb, vagy no pláne, olcsóbb lesz, az nagy valószínűséggel nem áll.

– Nyilvánvaló, hogy az oktatásban dolgozó pedagógusok és más kollégák félelemmel tekintenek erre az átalakulásra. Ugyanis nagyon-nagyon úgy néz ki: az a lényege, hogy az átalakításból tulajdonképpen forráskivonás lesz, és úgy fog megvalósulni, hogy intézményeket zárnak be, és pedagógusokat és más dolgozókat tesznek utcára. Kérem:

• Nyugtasson meg minket, hogy nem lesznek intézmények bezárva, és nem tesznek pedagógusokat az utcára!
• Tájékoztasson minket arról, hogy ez az új rendszer mennyi pluszforrást igényel a költségvetésből.

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A köznevelés rendszerében az állami fenntartás az államháztartás rendszerén belül jó ideje a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok között osztotta meg szakmai és költségvetési kereteit, feladatait. 2013. január 1-jétől ennek az osztott struktúrának más formája alakul ki. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ dekoncentrált módon, nem fővárosi hivatali vízfejjel, hanem járási szintű bontásban fogja ellátni feladatait. A szervezet kialakítása adófizetőinknek nem kerül többletkiadásba.

– Képviselő úr! Ön azt kérdezi, mennyibe kerül ez az átalakítás. Erre hamarosan megkapjuk a választ, azt ellenben már most biztosan tudjuk, hogy ezzel az átalakítással nyerni fognak az adófizetők, nem úgy, mint a szocialisták 2006 és 2010 közötti kormányzásával, amikor csak az elmúlt négy évben 8200 milliárd forinttal növelték a magyar államadósságot. Az ÁSZ elnöke szerint ehhez 6600 milliárd forintnyi kamat- és járulékteher társul. Azaz nem az oktatás átalakítása kerül az adófizetőknek sok milliárd forintjába, hanem az önök szocialista kormányzása.

– Tekintettel arra, hogy mind az intézmény vezetésére, mind a járási vezetők álláshelyeire nyílt szakmai pályázatot hirdetett, illetve hirdet a minisztériumunk, minden eddiginél szakmaibb hálózat jön létre, ellentétben a szocialisták gyakorlatával. Elég, ha csak a legfrissebb botrányt említem, most derült ki ugyanis, hogy Braun Róbert, a Magyar Nemzeti Bank elnökének tanácsadója már egy éve MSZP-s párttagkönyvvel rendelkezik. A függetlenséget nem a Fidesztől, hanem a szocialistáktól kell félteni, képviselő úr! 

Minden szoborrongálás társadalmilag hasznos?

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): – A kereki Horthy-szobrot piros festékkel leöntő Dániel Péter ügyvédet az első fokon ítéletet hirdető bíróság bűnösnek mondta ki rongálás vétségében, ezért megrovásban részesítette, de kimondta azt is, hogy cselekedete erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt. Az ítéletre a sajtóban reagáló Kónya István, a Kúria elnökhelyettesének nyilatkozata szerint elfogadhatatlan, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősít erőszakos cselekményt, például egy szoborrongálást. Továbbá a bíróságnak mindig ügyelni kell arra, hogy kerülje a cselekmények történelmi vagy politikai értékelését. Szerinte ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága. A Kúria elnökhelyettesével nyilván minden józan gondolkodású ember egyetért, bár valószínűleg semmilyen szankció nem fogja érni a vérlázító ítéletindoklást adó bírót.

– Államtitkár úr! Sem a kormány, sem a minisztérium nem nyilatkozott viszont ebben az ügyben, holott mindig hivatkoznak a hatalmi ágak szétválasztására és a bírói függetlenségre. Ezzel mi is egyetértünk, nem kívánjuk, hogy ez Magyarországon megváltozzon, félreértés ne essék, a válaszukban a véleményükre vagyunk kíváncsiak, illetve arra:

• Ha nem Horthy Miklós szobrát öntik le, hanem mondjuk, egy cigány származású ember szobrát, és az ítélet indoklásában a bíró kimondja a cselekmény társadalmi hasznosságát, akkor sem szólaltak volna meg?
• Arra is kíváncsi lennék még, hogy akkor levonható-e az a tanulság az ügyből, hogy a társadalmi hasznosságra hivatkozva megrongálható a Szabadság téri és a pásztói szovjet emlékmű, amelyeket még mindig nem távolítottak el a helyükről, pedig már fideszes országgyűlési képviselők is ígéretet tettek erre?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ahogy ön is utalt rá, a végrehajtó hatalom, a kormány és annak igazságügyi tárcája korábban sem kommentált egyes bírói ítéleteket. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy ez az ítélet is bizonyítja, hogy milyen jó, hogy van Magyarországon jogorvoslat és nem az elsőfokú döntés a jogerős. Több szempontból is kétségbe vonták sokan - én magam személyesen is -, a valóságtól elrugaszkodottnak tartva a bíróságnak ezt a fajta döntését, főleg az indokolását.

– Abból indulhatunk ki, hogy nem jogi tényeket minősít ez az indokolás, hiszen ha jogi tényekről lenne szó Horthy Miklós kapcsán, hogy háborús bűnös-e vagy sem, ami táblaként ráakasztódott a festék mellett Horthy Miklós szobrára, ez ugye, tételesen nem igaz, hiszen semmiféle nemzetközi törvényszék nem ítélte el háborús bűntettek miatt. Innentől kezdve nem jogi kérdés az ő megítélése, hanem, világnézeti, történelemszemléleti kérdés. Az pedig, ha valaki ilyesfajta véleményt nyilvánít, akkor az a pártatlanság, az elfogulatlanságnak a vélelmét és fontos eljárásjogi garanciáját sérti.

– Sokan azt mondják, hogy a bírónak talán korábban kellett volna összeférhetetlenséget előre bejelenteni, hogy az ügyet pártatlanul nem tudja ellátni, ha ilyesfajta vélemény befolyásolhatja. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyesfajta ítélet olyan folyamatokat indíthat el, amit senki sem lát még: ezentúl majd mindenki önkéntes szabadságharcosnak tartja magát, és a neki nem tetsző szobrokat mintegy társadalmi, világnézeti indíttatástól vezérelve megrongálja, ledönti, bekeni különböző festékekkel, és úgy gondolja, hogy ez társadalmilag hasznos cselekedet. Ezért fontos, hogy legyen szó a Kúria elnökhelyetteséről, legyen szó még a Magyar Helsinki Bizottságról is, legyen szó az ELTE tanszékvezetőjéről vagy sok más megszólalóról, mindenki úgy gondolta, hogy ezzel az ítélettel, ezzel az indokolással túlterjeszkedett a hatáskörén a bíróság, nem jogi tényeket értékelt, hanem személyes történelemszemléletéről adott írásos nyomot.

A lakhatási szegénység elleni világnapon mit üzen a kormány azoknak, akik attól félnek,
hogy hátralékaik miatt az utcára kerülnek?

VÁGÓ GÁBOR (LMP): – Államtitkár úr! 1986 óta minden év októberének első hétfője a lakhatási szegénység elleni küzdelem világnapja. A lakhatási szegénység sokféle súlyos problémát takar. Európai összehasonlításban, de még a környező országokat nézve is Magyarországon még rosszabb a helyzet: nálunk eleve kirívó, hogy a háztartások bevételeinek több mint negyedét költik lakásfenntartásra.

– A lakhatási nehézségek közül a sárga csekkek fizetésével kapcsolatos problémák kiterjedtsége a legnagyobb: 2,5 millió ember él olyan háztartásban, ahol elmaradásban vannak valamilyen rezsi, lakbér vagy hiteltörlesztő részlet fizetésével. A Energiaklub számításai szerint akár minden tizedik háztartás érintett lehet az energiaszegénységben: például több mint egymillió ember él olyan körülmények között, hogy nem tudják mindennap kifűteni a lakásukat télen, ugyanakkor a lakhatási költségek kifizetésének problémájával érintett embereknek csak kisebb hányadát érik el a különböző támogatások, a legtöbb rászoruló állami segítség nélkül marad.

– Államtitkár úr! Lyukas a szociális háló, és ez sajnos igaz akkor is, ha a lakásfenntartási támogatás a korábbi túlfogyasztást ösztönző ártámogatások beépítésével integráltabbá vált. Ugyanakkor az ellátás összege továbbra is nevetségesen alacsony, pár ezer forint havonta. Ezt az összeget bár kiegészítette korábban a helyi lakásfenntartási támogatás, törvényi szabályozását nemrég szüntette meg a Fidesz-KDNP-kormány. Ezért is kérdezem:

• A lakhatási szegénység elleni világnapon mit üzen a kormány a legrosszabb helyzetben lévőknek, akik attól félnek, hogy hátralék miatt elvesztik lakhatásukat
• Mikor gondolják át gyökeresen a rezsitámogatások rendszerét?
• Mikor nyújtanak végre hathatós segítséget a hatalmas, egyre növekvő terhekkel szembenéző háztartásoknak?
• Államtitkár úr, közeleg a tél, sok millió ember fél attól, hogy kikapcsolják a gázt, nem tudja befűteni a lakását. Nekik mit mond ezen a világnapon?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A kormány megalakulásától kezdve folyamatosan figyel a nehéz helyzetben élő családokra, emberekre, fokozottan a szegénységben élő gyermekekre. Ön most azt kérdezi, hogy mit üzen a kormány lakhatási témában a szegény családoknak. A kormány a következőket üzeni:

– 2011. szeptember 1-jei hatállyal a szociális ellátórendszer részét képező lakásfenntartási támogatást kibővítettük, ezzel több, mint 420 ezer háztartást támogatunk, vagyis azt üzenjük, hogy senkit nem hagyunk az út szélén. Ezen kívül a kormány több módon is segíti a rászorulókat. Létezik az úgynevezett védendő fogyasztó intézménye: ez megoldást jelenthet mind a fennálló tartozás kiegyenlítésében, mind pedig a későbbi hátralékok felhalmozásának elkerülésében. Bár már valóban nincs hatályban a helyi lakásfenntartási támogatás elnevezésű törvényi szabályozás,  a normatív lakásfenntartási támogatást a 2011-ben átalakított rendszerben az érintettek azonban a  jövőben is megkaphatják.

– A közüzemi díjhátralékkal rendelkező háztartások számára az adósságkezelési szolgáltatás nyújt segítséget azon településeken, ahol a törvény ezt előírja vagy az önkormányzat szabadon vállalt feladatként biztosítja ezt az ellátást. Az adósságkezelési szolgáltatás során a család a meglévő tartozás kiegyenlítéséhez adósságcsökkentési támogatást, a folyó havi kiadások viseléséhez pedig alanyi jogon lakásfenntartási támogatást kap, továbbá a jövőbeni hátralékok felhalmozását elkerülendő adósságkezelési tanácsadásban részesül.

Elveszi-e a kormány annak a közel 80 ezer embernek a nyugdíját is, aki még mindig magánnyugdíj-pénztári tag?

SIMON GÁBOR (MSZP): – Államtitkár úr! Önök azt ígérték, hogy megvédik a nyugdíjakat, ehhez képest 2010 őszén először 14 hónapra felfüggesztették a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseit. Nem sokkal később pedig megzsaroltak minden pénztártagot: vagy marad és akkor elveszti az állami nyugdíjjogosultságot, vagy átkerül a kizárólagos állami rendszerbe. Így koboztak el a magyar állampolgároktól 3000 milliárd forintot.

– 2011-ben közel 3 millió pénztártag közül 100 ezren maradtak a pénztárakban, akik az akkori szabály szerint elveszítették volna az állami nyugdíjjogosultságukat. Később, 2011 decemberében elfogadták azt a törvénymódosítást, amely szerint mégis megadják az állami nyugdíjjogosultságot, és újból megnyitották a visszalépés lehetőségét a még bennmaradtak számára. Ennek hátterében természetesen az állt, hogy a még kitartók tagdíját is elvonják, továbbá hogy a visszalépés újbóli megnyitásával az ő vagyonukra is szert tegyenek.

– A második körben az érintetteknek 2012. március 31-éig volt lehetőségük arról nyilatkozni, hogy vissza kívánnak-e lépni az állami rendszerbe. A legutóbbi átlépési határidő után 75 ezer ember azonban továbbra is pénztártag maradt. A körülbelül 25 ezer visszalépett tag becsült vagyonának összege összesen 65 milliárd forint. A visszalépések után a maradó tagok átlagosan magasabb számlaegyenlegekkel rendelkeznek, mint a visszalépettek. Ezzel együtt feltehetően ők is tudni szeretnék, hogy milyen állami nyugdíjra számíthatnak nyugdíjas éveikben. Félő, hogy a kormány nem tett le arról, hogy mindenkitől elvegyék a félretett pénzüket. Mindezek miatt kérdezem:

• Elveszi-e a kormány annak a közel 80 ezer embernek a nyugdíját is, aki még mindig magán-nyugdíjpénztári tag?
• Megnyitják-e harmadszorra is a kaput a visszalépésre?
• Miként biztosítják a bennmaradt tagok nyugdíját, nyugdíjjogosultságát?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Említette a 2011 végén elfogadott szabályokat: ezeknek egyik lényeges eleme, hogy a maradó magánpénztári tagok esetében az úgynevezett kiszerződés szabálya hatályon kívülre kerül. Azzal, hogy a maradók egyéni nyugdíjjárulékukat teljes egészében a Nyugdíj-biztosítási Alapba fizetik, a továbbiakban, mármint 2011. december 31-ét követően ismét szolgálati időt szereznek az állami nyugdíjrendszerben.

– Képviselő úr! A szabály szerintem eléggé egyszerű és jól követhető: ha a magán-nyugdíjpénztári tag továbbra is tag maradt, akkor nyugdíjpénztári tagságának 2011. december 31-ét megelőző idejére az állami pillérből származó nyugdíjának 75 százalékára jogosult, amit kiegészít a magán-nyugdíjpénztári megtakarítás, már ha volt neki ilyen. A 2011. december 31-ét követő időszakra pedig számukra már a teljes állami nyugdíj jár az általános számítási szabályok szerint.

– Képviselő úr! A tavalyi év végi törvénymódosításhoz kapcsolódó, a számítás részletszabályait az általánoshoz igazító szabályozási változásokat nyáron elfogadta az Országgyűlés. Tehát teljesen tisztázott a maradó pénztártagok további nyugdíjjogosultságának szerzése és az, hogy a jogszabály-módosítások eredményeként a volt magán-nyugdíjpénztári tagok majdani nyugdíja a továbbiakban, 2011. december 31. után élvezi az állami nyugdíjbiztosítás nyújtotta biztonságot. Teljesen értelmezhetetlenné teszi mindazt, amit említett, hogy elveszi-e a kormány a maradók nyugdíját. Nyilvánvaló, hogy a magán-nyugdíjpénztári felhalmozásra továbbra is lehetőségük van az ott maradottaknak önkéntes befizetésük alapján. Egyúttal arról is: jelenleg nincs napirenden a visszalépési lehetőség újbóli megnyitása.

Miért nem juthat hozzá minden magyar gyermek az iskolatejhez?

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): – Államtitkár úr! Az Európai Közösségek Bizottsága támogatást nyújt az óvodába járó gyermekek és az iskolai tanulók napi két és fél deciliter 2,8-as zsírtartalmú tej vagy azzal egyenértékű tejtermékkel való ellátásához. Az EK-bizottsági támogatás fenntartótól és iskolatípustól függetlenül minden óvodába és iskolába járó, körülbelül 1,6 millió kisgyermek és tanuló után igényelhető, mégis jelenleg a magyar gyermekeknek csupán 10 százaléka jut hozzá az Európa-tejhez.

– Az említett bizottság rendelete szerint az oktatási intézményeket egyformán kellene kezelni, és biztosítani kellene az európai iskolatej-programban való részvételüket. A Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete azonban nem kezeli a közoktatási intézményeket egyformán, ezzel több százezer gyermeket zár ki az iskolatej-programból. Kérdezem ezért a Magyar Szülők Országos Egyesületével egyetértve:

• Miért nem juthat hozzá minden magyar gyermek az iskolatejhez?
• Miért zár ki a Vidékfejlesztési Minisztérium óvodákat, iskolákat az igénylésből, holott az uniós bizottsági rendelet szerint az iskolatejet az oktatási intézmények közvetlenül is kérhetik?
• Magyarország 2013. évi költségvetésének elfogadása előtt újragondolja-e a kormány az európai iskolatej-programmal kapcsolatos vidékfejlesztési minisztériumi jogszabályokat annak érdekében, hogy minden magyar gyermek hozzájuthasson az EK-bizottság által támogatott napi két és fél deciliter tejhez?

+

ILLÉS ZOLTÁN, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az iskolatej-programot közösségi szinten az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló 2008. július 10-i 657/2008/EK bizottsági rendelet szabályozza. Lebonyolítása során igénybe vehető EU-s támogatás mértéke 18,15 euró/100 kilogramm, amely euró-forint árfolyamtól függően 8-10 forint körüli összeget jelent poharanként. A program magyarországi lebonyolítását jelenleg a 2012. évi óvoda-, iskolatejprogramról szóló 116/2011. számú VM-rendelet biztosítja. Hangsúlyozzuk: a hazai szabályozás teljes mértékben megfelel a közösségi elveknek.

– Képviselő úr! Bár az EU nem írja elő, Magyarország az EU által biztosított közösségi támogatást nemzeti támogatással egészíti ki, melynek mértéke az elmúlt években folyamatosan emelkedett. 2010-ben a program céljára 400 millió forint, 2011-ben 800 millió forint, 2012-ben 1200 millió forint költségvetési keret került elkülönítésre. Az általános iskolások ellátása esetén közösségi támogatást és differenciált mértékű nemzeti támogatást lehet igényelni, a középiskolások esetében csak közösségi támogatást.

– Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy a magyar szabályozás teljes mértékben megfelel a közösségi jogszabályoknak. Tárcánk a program szabályozási feltételeinek folyamatos monitoringozásával és módosításával arra törekszik, hogy a program keretében lehetőség szerint minél több gyermek és tanuló ellátása megvalósulhasson.