Újra háromnapos ülést tart a Tisztelt Ház. Hétfőn a napirend előtti felszólalások, az interpellációs időszak, valamint a kérdések után a képviselők titkos szavazással döntenek Z. Kárpát Dániel (Jobbik) jegyzővé választásáról. Erre azért van szükség, mert a korábbi jobbikos jegyző, Lenhardt Balázs a múlt héten kilépett az ellenzéki frakcióból.

Elhalasztják az előzetes tervekkel ellentétben választási eljárási törvényjavaslatáról a döntést, mivel ahhoz nem érkezett időben a róla szóló egységes javaslat. (A Házszabály szerint a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot – amely a már elfogadott módosításokat is tartalmazza – legkésőbb a voksolás előtti második munkanapon kell eljuttatni frakcióvezetőknek, az alkotmányügyi és a kijelölt bizottságnak, lehetővé téve, hogy a képviselők is megismerjék. Ez azonban nem történt meg a csütörtöki határidőig.)

A parlament az elmúlt hétfőn voksolt a választási eljárási törvényjavaslatot kísérő több mint kétszáz módosító javaslatairól. Egymással ellentétes módosításokat is elfogadott. Például: az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére a törvényjavaslatba illesztették, hogy a települési jegyzőknek 2013. szeptember 1-je és december 31-e között az összes választópolgárt fel kell keresniük azért, hogy regisztráljanak a választásokra. A Fidesz képviselője Szakács Imre szerint ez azonban indokolatlan terhet rakna a jegyzőkre, ezért indítványozta, hogy a rendelkezést töröljék az előterjesztésből. Mivel az Országgyűlés többsége ezt is támogatta, így a szóban forgó paragrafust kétféleképpen módosították. Hogy végül melyik változat lépjen életbe, azt a képviselőknek a zárószavazás előtt kell majd eldönteniük. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nem titkolta: a frakció döntései egyértelműek voltak, de az ilyen nagy jelentőségű törvényeknél gyakran előfordul hasonló probléma, a koherenciazavar kiküszöbölésének tervét azonban már elkészítették.

Ettől függetlenül, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció bejelentette: élőláncot szerveznek a Parlament köré a hétfőn, tiltakozásul az előzetes regisztráció bevezetése ellen. Szerintük a Fidesz „alkotmányozó többségével visszaélve, lépésről-lépésre, módszeresen számolta föl Magyarországon a jogállamot, az alkotmányosságot és a demokráciát. Ennek utolsó lépése a választási törvény átalakítása.”

Másfél tucat végszavazáshoz érkező indítvány sorsáról viszont döntenek. Közöttük Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről, és a hulladékokról szóló törvényről is.

A keddi nap fő attrakciójának a Fidesz-képviselők kezdeményezésére létrejövő,  „a magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei” címet viselő politikai vita ígérkezik. Közel öt órán át tartó adok-kapokra lehet számítani.

Szerdán harmadszor fut neki a Tisztelt Ház a Polgári Törvénykönyv vitájának. A tekintélyes jogászokból álló Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság által kidolgozott, és februárban kéthónapos társadalmi egyeztetésre is bocsátott új Polgári Törvénykönyv tervezete jogalkotási szempontból is rendkívüli és egyben szimbolikus jelentőségű. Elfogadásával a több mint 60 éves, 1953 és 1959 között alkotott, több száz alkalommal módosított eddigi Polgári Törvénykönyv helyébe olyan kódex léphet életbe, amely a rendszerváltás óta végbement gazdasági, társadalmi változásokra képes életszerű választ adni.

A napot a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája zárja. Az Alaptörvény szerint Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. Nesztora, a Bethlen Gábor Alapítvány jogszerű és átlátható működésének biztosítása érdekében szükséges az alapítvány szabályainak az eddigi tapasztalatokon alapuló, pontosító és kiegészítő jellegű módosítása.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által jegyzett indítvány szerint a támogatások kedvezményezettjei lehetnek civil szervezetek, önkormányzatok, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmények mellett gazdasági társaságok és egyházak is. A javaslat szerint a Bethlen Gábor Alap jogszerű és átlátható működésének biztosítása érdekében van szükség a szabályozás pontosító és kiegészítő jellegű módosítására. Többek között rögzíti: a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználásakor, vagy a támogatási szerződéstől történő elálláskor, felmondáskor, a támogatói okirat visszavonásakor, a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét – késedelem esetén – kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az alap illetékes testülete ugyanakkor – különös méltánylást érdemlő esetekben – eltekinthet a szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel. A változtatások érintik az alapról szóló beszámolási kötelezettséget is, amelyet az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Zárószavazások

A hétfői napot hagyományosan a zárószavazások a fémjelzik a legnyomatékosabban. A végső küzdelem hajrájában ezúttal az előzetes tervek szerint 16 indítványról tartanak zárószavazást.

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosítása harcos viták után kaphat zöld utat – (Szövege: PDF). Majd száz módosító indítvány kísérte a 158 oldalas indítványt.

Elfogadása esetén a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lesz, a Magyar Nemzeti Bank viszont kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből.  A tranzakciós illeték kiterjed az értékpapír-ügyletekre is.  Mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék. A pénztárgépek utáni kötelező adatszolgáltatás úgy is történhet, hogy az adóhatóság közvetlenül kéri le a gépekből az adatokat. (A részleteket a nemzetgazdasági miniszter – rendeletben szabályozhatja.) A  közös, például házastársi tulajdonú számlák közti pénzmozgás után viszont nem kell majd illetéket fizetni.

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény javasolt módosítása biztosítja, hogy a hitelintézetek 2013-ban is megtérítsék devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény alapján az árfolyamgát rendszerében az állam által 2013-ra átvállalt összeg 50 százalékát. Emellett rögzíti, hogy a pénzügyi szervezeteket 2013-ban is különadó fizetési kötelezettség terheli.

A módosításának jelentős részét a Magyary Zoltán Egyszerűsítési Program keretében kidolgozott, a lakossági adminisztrációs terhek csökkentésére szolgáló javaslatok alkotják. Ennek keretében az adóhatósági igazolások ügyintézési határideje 8 napról 6 napra mérséklődik. A minősített adózói adatbázisban szereplő adózók esetében, ha azt az adózó kéri, a fizetési könnyítési kérelmek ügyintézési határideje 30 napról 15 napra csökken.  Az adóhatósági igazolás szabályai a korábbinál közérthetőbb formában jelennek meg. A személyi jövedelemadózásban az automatikus fizetési könnyítés értékhatára 150 ezer forintra, a részletek megfizetésére nyitva álló határidő pedig 6 hónapra nő.

Bevezetésre kerül az önellenőrzésre történő adóhatósági felhívás lehetősége. A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló eljárás megszűnik, helyét a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás veszi át, amely azzal a változással függ össze, hogy a feltételes adómegállapítás hatályát már nem minden, hanem csak a releváns jogszabály- és tényállásváltozás szünteti meg. Megszűnik az elkésett fellebbezés felügyeleti intézkedés iránti kérelemként történő kötelező elbírálása. Az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozások sok jogcíme és összege lekérdezhetővé válik. Egyértelművé válik, hogy a végrehajtás felfüggesztése a már benyújtott inkasszó hatályára is kiterjed. Egyértelművé válik az eljárási alapelvekből következő azon szabály, amely szerint a már kiadmányozott fizetési könnyítési és mérséklési kérelmek esetén a határozatban szereplő összegekre végrehajtás már nem vezethető. Egyértelművé válik, hogy az általános forgalmi adó rövidebb határidejű visszaigénylésének a ma hatályos szabályok szerint is a bevallásban történő nyilatkozat is feltétele.

A személyi jövedelemadózás területén egyrészt a szuperbruttósítás 2013. január 1-jétől magvalósuló teljes kivezetésével összefüggésben szükséges változásokat tartalmazza. Ezzel összefüggésben módosításra, illetve pontosításra kerülnek az adóalap és az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályok, azok a feltételek, amelyek fennállása esetén a magánszemély adóbevallási kötelezettségének teljesítésére választhatja az ún. adónyilatkozatot. Majd háromszáz paragrafusa tucatnyi törvényt módosít. Újra fogalmazza például a külföldi illetőségek által Magyarországon szerzett jövedelmük terhére érvényesíthető kedvezmények – különösen tekintettel a családi kedvezményre – szabályait.

A helyi adóról szóló törvény úgy módosul, hogy az építményadó mellett megjelenik a közműadó is. Ez utóbbi Budapesten fővárosi bevételnek minősül. Az éves építményadó változatlanul legfeljebb 1100 forint lehet négyzetméterenként, vagy ha a korrigált forgalmi érték szerint vetik ki, akkor annak a 3,6 százaléka a felső mérték. A közművezeték minden métere után 100 forint az adó, de a telken belül adómentes a vezeték. A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz. Mindazon gyártók bánatára, akik az energiaital adója alól a receptúra megváltoztatásával bújtak ki,  a törvénymódosítási javaslat az új receptúrát is adóztatja.

A társasági adótörvény új platformjaként jelenik meg a szabad vállalkozási zóna fogalma. Jóvoltából a legalább 100 millió forintnyi beruházás után adókedvezmény jár majd. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházásokhoz is.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek módosításának különös szabályairól szóló törvény módosításai elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését, a gazdálkodói terhek és a visszaélési lehetőségek csökkentését szolgálják.

A javaslat a biztosításokra vonatkozó személyi jövedelemadó-szabályok újrakodifikálása miatt szükséges számos módosítást tartalmaz.  2013-tól a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adómentes. Kockázatinak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs. A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a biztosító lejáratkor teljesít kifizetést) más személy (pl. kifizető) által fizetett díja ugyanakkor – a díjfizetés időpontjában – adóköteles. Pontosítja továbbá a biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának szabályát, továbbá újrafogalmazza a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózásának szabályát is. Új fogalmakat (életbiztosítás, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, járadékbiztosítás, nyugdíjbiztosítás stb.) épít a törvénybe. A módosításokra elsősorban az adózói visszajelzések során felmerült szövegpontosítások okán kerül sor.

Az adómódosítások kísérőjeként szerepel a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási  törvény módosítása is. Előírja, hogy a sérült járművet csak számla ellenében lehet megjavíttatni, a biztosító pedig csak a számla alapján fizethet. Módosítja a gazdasági totálkár fogalmát is: ez akkor következik be, ha a javíttatás többe kerül, mint amennyit a kocsi ért a törés előtti pillanatban.

A járuléktörvényt érintő módosító javaslatok szerint 2013-ban az infláció mértékével emelkedik a nem biztosítottak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege (havi 6390 forintról 6660 forintra), a központi költségvetés a szolidaritási alapon jogosultak (kiskorúak, nyugdíjasok stb.) egészségügyi ellátásának fedezetére pedig jogosultanként havi 5790 forint járulékot fizet az E.Alapnak.

A számvitelről szóló törvény módosítását a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs  kötelezettségek csökkentésének igénye, valamint a gyakorlatban felmerült kérdések rendezésének igénye vezérli.

Az illetéktörvény mentességi, kedvezményi rendszere tovább bővül a túlélő házastárs értékhatár nélküli öröklési illetékmentességének bevezetésével, és az ún. visszlízing-ügyletek határidőtől függetlenül alkalmazható visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével.

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása a játékkaszinó koncessziós díj központi költségvetésről szóló törvényben évenként meghatározott díjminimumának és a játékkaszinók egykulcsos adóztatásának bevezetéséhez szükséges kiegészítését is tartalmazza. Kiegészül még azzal a szabállyal is, amely szerint az adóhatóság elkobozhatja a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközöket és még nyereményalapot is.

Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról

A „Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvény” – (Szövege: PDF)  – módosítása  az Eximbank Zrt. forrásbevonásaira és deviza- és kamatcsere ügyleteivel kapcsolatos. Rögzíti:

– A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, kölcsönök, valamint kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 2012. december 31-én a korábbi 320 000,0 millió helyett 1 200 000,0 millió forint lehet.

– A Magyar Export-import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt export-hitel garanciaügyletek állományának felső határa 2012. december 31-én a korábbi  40 000,0 millió forint helyett 80 000,0 millió forint lehet.

– A Magyar Export-import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt egyéb export célú garanciaügyletek állományának felső határa 2012. december 31-én a korábbi  40 000,0 millió forint helyett 500 000,0 millió forint  lehet.

A módosítás, előterjesztői szerint a felső határ megemelését a hitelezési aktivitás bővítéséhez szükséges forrásbevonási igény mellett az állami kezesség kiterjesztése, és a felső határ terhelése számítási módjának megváltozása is indokolja. Állítják: a forrásoldali garanciák keretemelésének költségvetési hiányt növelő hatása nincs, a költségvetési kockázatokra sincs érdemi hatással, ugyanakkor elősegítik az előkészítés alatt álló finanszírozási megállapodások megkötését és a hitelezési aktivitás növelését.

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat – (Szövege: PDF) – fontosnak tartja, hogy a közérdekű környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében a kisajátítási esetkörök bővüljenek a környezetvédelmi célú (pl. hulladéklerakó létesítése), valamint Natura 2000 területet érintő kisajátítási lehetőséggel, melyhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása is szükséges.

Indoklása szerint a kisajátítási eljárás egyes elemeinek módosítása a tulajdonosok és az egyéb jogosultak jogbiztonságát és hatékonyabb védelmét, életszerűbbé válását szolgálja. Zálogjog esetén a jövőben a zálogjogosult és a tulajdonos érdekeinek kiegyensúlyozása érdekében – ha a felek másképpen nem állapodnak meg – bírósági letétbe kell helyezni a kártalanítási összegnek a követelést kitevő részét. A tulajdonosok számára a jelenleginél több idő jut a kártalanítási összeget megalapozó szakértői vélemény áttanulmányozására.

A javaslat több módon is gyorsítani szándékozik a kisajátítási eljárást. A kisajátítási kérelem tekintetében formanyomtatvány alkalmazását vezeti be, amely segíti a kérelem hiánytalan benyújtását. Ezzel egyidejűleg korlátozott lesz az eljárások során a hiánypótlások köre és száma, mivel jelenleg a kisajátítási eljárás elhúzódását leginkább az okozza, hogy hiányosak a kérelmek. A közérdekű beruházások mielőbbi megvalósítása is azt indokolja, hogy ez a jelenleginél szigorúbban legyen szabályozva, ezért egyszeri hiánypótlásra lesz lehetőség. Amennyiben a kérelmező nem, vagy határidőn túl pótolja a hiányokat, eljárási bírságot szabhatnak ki vele szemben.

Elfogadása esetén a kisajátítási terv újrazáradékolásáról a jövőben a kisajátítási hatóság gondoskodik, mivel az eljárások egy részét az lassítja , hogy a kisajátítási terv földhivatali záradéka a kisajátítási eljárás folyamata alatt jár le, és annak pótlására hosszabb idő múlva kerül sor, ami jelentős késedelmet okoz. Az eljárás elhúzódását megelőzendő: a kisajátítási eljárás ideje alatt az ingatlan tulajdonosa csak a kisajátítást kérő javára vagy engedélyével értékesítheti az ingatlant. A kisajátítási eljárást lezáró cselekmények elvégzésének kötelezettségét egységesen a kisajátítási határozatba kell foglalni, így könnyebb lesz a kisajátítás és az azért járó kártalanítás megfizetésének végrehajtása, és nem lesz szükség helyszíni bejárással egybekötött jegyzőkönyv felvételére sem.

A hulladékról

Hosszú szenvedés után zöld kaphat a  hulladékról szóló törvényjavaslat. Tavaly decemberben nyújtotta be a vidékfejlesztési miniszter, idén februárban tárgyalták először, több mint 120 módosító indítvány színesítette az útját,  szeptemberben még a zárószavazását is elhalasztották, októberben azonban szentesítette a Tisztelt Ház, (288 igen, 55 nem, 3 tartózkodás. A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege: Szövege: PDF.)

Áder János köztársasági elnök azonban – élve az Alaptörvényben biztosított jogkörével – megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, (Szövege: PDF). Több pontját vitatja. Például azt, hogy nem biztosít megfelelő jogorvoslati lehetőséget. A jogszabály értelmében ugyanis az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) minősített gazdálkodó szervezetként ismeri el azokat, amelyek egy később megalkotandó kormányrendeletben meghatározott feltételeket teljesítenek. Csakhogy, az OHÜ feladatait nonprofit gazdasági társaságként látja el: eljárása részletesen nem szabályozott, továbbá a döntéseihez nem kapcsolódik jogorvoslati lehetőség, - márpedig az alaptörvény szerint a hatósági és más közigazgatási döntések ellen jogorvoslattal lehet élni. Áder János azt is megállapította, hogy a törvény egy időközben hatályon kívül helyezett európai bizottsági határozatra is hivatkozik és továbbá más pontatlanságok kijavítására is kérte a T. Házat.

Az államfő észrevételeinek megfelelően a zárószavazás előtti módosító javaslattal (Szövege: PDF) orvosolja a T. Ház az egyszer már elfogadott, de ki nem hirdetett törvény betegségét. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter terjesztette a T. Ház elé, (Szövege: PDF). Állítja: a köztársasági elnök leginkább formai jellegű javaslatokat, jogtechnikai kifogásokat fogalmazott meg. „Észrevételei közül mindössze egy volt tartalmi jellegű, az amelyik a közszolgáltatók minősítésével kapcsolatban a jogorvoslati jog hiányára hivatkozott. Egyetértve a véleményével, soron kívül intézkedtünk a módosító javaslat elkészítéséről. Mindez azonban nem befolyásolja a hulladékról szóló törvény alapvető szakmai koncepcióját, nem változtat a fő célkitűzéseken.”

Hétfőn, a másodszor is elfogadandó törvény rögzíti a szabályozás legfontosabb általános elveit, nagy hangsúlyt fektet a természeti erőforrásokkal való takarékoskodásra, a környezet hulladékképződéssel és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által okozott terhelések minimalizálására, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésére és káros hatásainak megelőzésére. Kiemelten fontosnak tartja a képződő hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítását, fogyasztási-termelési körforgásban tartását, valamint a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítását.

Az előterjesztés legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt enged a külföldi vállalkozásoknak a hulladékgyűjtési és – szállítási közszolgáltatásban, míg a hulladékgazdálkodás területén nem korlátozná azokat, így – beterjesztője szerint - megfelel az Európai Unió elvárásainak, nem ütközik a versenyjogba. 2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerződést kötöttek a települési önkormányzatokkal.

Elfogadása esetén 2014. január 1-jétől hatósági áras lesz a szemétszállítás, miniszteri rendelet fogja szabályozni a díjak mértékét. Jövőre ugyan még az önkormányzatok határozhatják meg az árakat, de az emelés mértéke nem lehet nagyobb 4,2 százaléknál.

2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja.

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről

Az uniós tagállamokkal folytatott bűnügyi együttműködésről szóló jogszabály rendelkezéseit is hiányosnak találta az államfő. Az Országgyűlés 2012. Október 15-ei ülésnapján fogadta el. (305 igen, 31 nem, 6 tartózkodás, egyedül az MSZP frakciója voksolt egységesen ellene. A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött példány Szövege: PDF.)  Áder János úgy vélte: nem írják körül kellő részletességgel azokat az adatokat, amelyeket az Europol Információs Rendszer tartalmazhat, így a jogszabály nem felel meg az Európai Tanács határozatának. (A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele: PDF.)

Az államfő észrevételeinek megfelelően a zárószavazás előtti módosító javaslattal (Szövege: PDF) orvosolja a T. Ház az egyszer már elfogadott, de ki nem hirdetett törvény betegségét. Így egyértelművé válik, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal hivatalból ellenőrizheti az Europollal való együttműködés során folytatott információcserét, valamint törvény írja elő számára, hogy annak eredményeiről az Europol közös ellenőrző szervét tájékoztassa. A beilleszteni javasolt módosítás, világosan meghatározza, hogy a Nemzetközt Bűnügyi Együttműködési Központ  az Europol Információs Rendszerbe mely személyes adatokat továbbíthat, és milyen speciális esetben kell a törlést kezdeményezni. A zárószavazás előtti módosító javaslat pontosítja továbbá a törvény jogharmonizációs záradékát is, valamint egyes mellékleteiben a hivatkozásokat is.

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslat elfogadásával az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegélyforgalom felgyorsulása, a bűncselekmények felderítésének hatékonyabbá válása és ennek eredményeként az ilyen irányú megkereséseket igénylő hazai büntetőeljárások gyorsabb befejezése várható.

Az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatok kölcsönös elismerését előíró rendelkezések valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, de egy másik tagállamban büntetőeljárás alatt álló személy vonatkozásában azt kívánják elérni, hogy ez a személy a tárgyalás előtti időszakban a lakóhelye szerinti tagállam hatóságainak felügyelete alatt álljon. E szabályok lehetővé teszik, hogy egy másik tagállamban büntetőeljárás alatt álló személlyel szemben elrendelt bizonyos kötelezettségek vagy tiltások Magyarországon is, illetve a magyar büntetőeljárás során elrendelt ilyen intézkedések egy másik tagállamban is végrehajthatók legyenek.

A joghatósági összeütközések kiküszöbölése érdekében a törvényjavaslat két új eljárás bevezetésével - információcsere és konzultációs eljárás - lehetővé teszi a tagállamok közötti közvetlen, gyors és folyamatos párbeszédet arra vonatkozóan, hogy ugyanazon cselekmény miatt folyik-e párhuzamosan büntetőeljárás egy másik tagállamban. Ez az intézményesített párbeszéd lehetővé teszi, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás végül abban a tagállamban történjen, ahol az a leghatékonyabb, legeredményesebb lehet.

A más tagállamokban hozott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását előíró szabályok azt célozzák, hogy javuljon az elítélt személy társadalmi beilleszkedésének esélye, elsősorban azáltal, hogy az elítélt az állampolgársága, a lakóhelye vagy egyéb szoros kapcsolata – családi, kulturális, gazdasági – szerinti tagállamban töltse a szabadságvesztés büntetés időtartamát.

A felfüggesztett büntetésekkel, próbára bocsátásokkal, alternatív szankciókkal és a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos határozatok kölcsönös elismerésének és felügyeletének célja az, hogy megkönnyítse az elítélt számára a társadalmi beilleszkedést azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a családi, nyelvi, kulturális és egyéb kapcsolatok megőrzését. A szabályozás hozzájárul a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók betartásának ellenőrzéséhez, a bűnismétlés megakadályozásához, - az áldozatok és a lakosság védelmének érdekében.

Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról

Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat diktatúrákhoz, elsősorban a kommunista diktatúrához, valamint a tanácsköztársasághoz köthető személyekről elnevezett utcanevek, intézmények, társadalmi szervezetek nevének megváltoztatásáról rendelkezik, (Szövege: PDF). Az önkényuralmi politikai gyakorlattal történő teljes körű szakítás megköveteli, hogy ilyen ideológiákhoz, pártokhoz, jelképekhez kötődő elnevezések ne maradhassanak fenn, illetve a jövőben se jelenjenek meg. Ezzel eleget tesz annak a társadalmi elvárásnak, hogy utcáink, intézményeink, szervezeteink csak olyan elnevezést viseljenek, amelyek méltóak a demokratikus jogállam eszméihez.

A módosítás széles körben megtiltja a diktatúrához kötődő elnevezések használatát. A közterületek neveinek költségtakarékos megváltoztatása érdekében a törvényjavaslat kimondja az állami vagy önkormányzati döntés alapján történő utcanévváltozások miatt szükségessé váló hatósági igazolványok, tehát például személyi igazolvány, vállalkozói igazolvány és forgalmi engedélyek cseréjére vonatkozó hatósági eljárások általános illetékmentességét.

Egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról

Az „egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat” – (Szövege: PDF) – jóvoltából a pénzügyi ombudsman jogvédő, vizsgálódó, ajánlásokat megfogalmazó, tanácsadó, a pénzügyi kultúra fejlesztésében aktívan szerepet vállaló önálló intézményként jelenik meg.

A pénzügyi jogok biztosát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter nevezi ki, a tevékenységét támogató hivatalt is a miniszter működteti, azonban a biztos tevékenysége során nem utasítható, függetlenségét rendkívül szigorú összeférhetetlenségi előírások garantálják.

A pénzügyi szervezetek eljárásaival kapcsolatban fordulhatnak hozzá az ügyfelek. Fogyasztóvédelmi feladatának fontos funkciója a felvilágosító, tájékoztató, pénzügyi kultúra fejlesztését célzó tevékenység. Feladatköre kiterjed a beérkező megkeresések saját hatáskörben történő kivizsgálására, fogyasztóvédelmi hatósági eljárás kezdeményezésére, illetve, ha hatásköre nem terjed ki a beadvány elbírálására, a szükséges eljárás lefolytatására hivatott más hatósághoz irányíthatja a panaszost.

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása – (<span '="">Szövege: PDF) – pótolni kívánja a hazai agrárjogi szabályozás azon alapvető hiányosságait, amelyekre a magyar versenyjog eddig nem fordított kellő figyelmet. A mezőgazdaságnak a más ágazatokhoz képest eltérő sajátosságaiból (termékek szezonális piaci jelenléte, időjárási hatások, ellátásbiztonság, fogyasztói vásárlások, stb.) eredő kiszolgáltatottságára és az uniós jogban is jelen levő eltérő (preferált) megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből.

A törvénymódosítás lehetővé teszi a hazai versenyszabályok szigorúságának az uniós kötelezettségek mértékéig történő enyhítését. Biztosítja, hogy a versenykorlátozó magatartás révén elért árelőny nem haladja meg a méltányos mértéket. A versenykorlátozó magatartásban részt vevő felek a Gazdasági Versenyhivatal jelzése alapján, önkéntes jogkövetéssel hozhatják összhangba a magatartásukat a jogszabályi előírásokkal. Ennek elmulasztása esetén bírságolásra számíthatnak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat – (Szövege: PDF) – célja az integrációs folyamat következő lépéséhez szükséges szabályozás kialakítása. Ennek érdekében új típusú szervként nevesíti a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) középfokú adó- és vámszervét, amely egyaránt ellát állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat.

A törvényjavaslat a NAV-törvény alapkoncepcióját nem érintve, a költséghatékonyság jegyében, a meglevő szervezeti struktúra átalakításán túl közelíti a mintegy húszezer fős szervezet kormánytisztviselőkre és hivatásos állományú tagjaira vonatkozó szabályozásokat. Első részében a megkezdődött integrációs folyamatot megerősítve, új típusú szervként nevesíti a NAV középfokú adó- és vámszervét. A második rész a kormánytisztviselőkre és a hivatásos állományú tagokra vonatkozó jogintézményeket szabályozza újra, a NAV szervezeti és személyi állományából fakadó különbségeihez igazítva. A harmadik rész pedig a NAV mindennapi alaptevékenységével, belső feladatainak ellátásával összefüggő kérdéseket rendezi, pontosítja. 

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat – (Szövege: PDF) – alapvető célja: a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése a magyar külképviseleteken a közelmúltban megvalósult, illetve jelenleg is folyamatban lévő informatikai technikai fejlesztések által kínált lehetőségek teljes kihasználásához és a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó eljárások hatékonyságának növeléséhez. Megnyitja továbbá az utat - az uniós konzuli együttműködés bővítése előtt, szélesíti – többek között – azon eszközök körét, amelyek segítségével a magyar állampolgárok előzetesen bejelenthetik külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak, a konzuli védelem előmozdítása érdekében.

Bevezeti a hazatérési kölcsön fogalmát, amely a korábban használt konzuli kölcsönt váltja fel. A fogalmi pontosítás hangsúlyozza: a szóban forgó anyagi támogatásból kizárólag a bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének költségei fedezhetők, vagyis a kölcsön folyósításáról a konzuli tisztviselő más érdekvédelmi eljárásai során nem dönthet.

Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről

Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános célkitűzése a dunai vízi biztonság közös megerősítése – (Szövege: PDF).

Kiemelt feladata a vízi úton történő és ahhoz kapcsolódó bűnözés elleni hatékony, összehangolt fellépést, valamint a vízi rendészeti, határrendészeti, idegenrendészeti, vámhatósági és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának koordinálása, annak érdekében, hogy a Duna mind a személy-, mind pedig az áruszállítás tekintetében modern és biztonságos közlekedési folyosóként működhessen.

A tervek szerint a Dunai Rendészeti Koordinációs Központot a jelenleg Mohácson funkcionáló nemzeti integrált rendészeti központ bázisán hozzák létre három lépcsőben. Első lépcsőként a magyar-horvát együttműködés indul meg várhatóan 2013. január 1-től, második lépésként az együttműködésbe bekapcsolódik a szerb fél, a harmadik szakaszban pedig a Duna régió többi államának lehetséges csatlakozásával egy multilaterális együttműködéssé alakul.

+

Zárószavazáshoz érkezik még A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF); a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, (Szövege: PDF); a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint egyes törvényeknek a közlekedésbiztonságot elősegítő európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, (Szövege: PDF); a  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat, (Szövege: PDF); a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló, elfogadásáról szóló határozati javaslat, (Szövege: PDF).

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti szólások, miként interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.

Hétfő

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.) A beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF.  A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. Előadója: Menczer Erzsébet, Kulturális és sajtóbizottság. Határozathozatal.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló, (Szöveges PDF) elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. Előadója: Menczer Erzsébet, Kulturális és sajtóbizottság. Határozathozatal.)

Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Határozathozatal.)

A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Határozathozatal.)

A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Együttes általános vita a lezárásig. Határozathozatal.)

Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF: Rogán Antal,  Puskás Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Puskás Imre. Határozathozatal.)

A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint egyes törvényeknek a közlekedésbiztonságot elősegítő európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Határozathozatal.)

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Martonyi János külügyminiszter. Határozathozatal.)

Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.  A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.

Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szöveges PDF. Stágel Bence, Michl József, KDNP-, Csöbör Katalin, Németh Zoltán, Sági István, Kőszegi Zoltán, Patay Vilmos, Vantara Gyula, Wittner Mária Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Stágel Bence. Zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai az sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Zárószavazás. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2012. október 15-i ülésnapján elfogadott, „az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről” szóló törvény. (A köztársasági elnök átirata: szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szövege: PDF. Záróvita: majd zárószavazás. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2012. október 8-i ülésnapján elfogadott „a hulladékról” szóló törvény. (A köztársasági elnök átirata: Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: A napirendi pont előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szövege: PDF. Záróvita, majd zárószavazás.)

Egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.. A törvényjavaslat egyes szakaszai  sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat  (Szövege: PDF. Kósa Lajos, Fidesz, Spaller Endre, KDNP, önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Költségvetési Tanács elnöke vagyonnyilatkozat-tételéről szóló törvényjavaslat  (Szövege: PDF. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója:  Rubovszky György, A  Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása – (Szöveges PDF. Pócs János Fidesz-képviselő önálló indítványa.  Zárószavazás.)

Egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Zárószavazás.)

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Zárószavazás.)

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Zárószavazás.)

Balog Zoltán (Fidesz) képviselő mentelmi ügye. (A  Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság  indítványa, (Szövege: PDF. Előadója: Németh Szilárd István. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló döntéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Általános vita a lezárásig.)

Kedd

Politikai vita „a magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei” címmel.  (Farkas Flórián és a támogató Fidesz-képviselők kezdeményezése. Tervezett időbeosztása: a kormány nyilatkozata 30 perc; a  képviselőcsoportok és a független képviselők felszólalására rendelkezésre álló időkerete: 260 perc:. Fidesz: 88 perc, KDNP: 42 perc, MSZP: 47 perc, Jobbik: 45 perc, LMP: 30 perc, függetlenek: 8 perc; a kormány viszontválasza 15 perc.)

Egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Gulyás Gergely, Vitányi István, Fidesz-, Lukács Tamás, KDNP-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai  sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Molnár Attila Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Michl József, Hargitai János Nagy Andor, Bús Balázs, KDNP-, Németh Zsolt, Braun Márton, Törő Gábor, Fidesz.képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai  sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Szerda

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az általános vita folytatása  és lezárása.)

A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter. Általános vita a lezárásig.)