Hét törvény érkezett a héten végszavazáshoz. Kettő közülük egyszer már átélte e nemes pillanatot, tapssal köszöntötte az Országgyűlés, ám a köztársasági elnök, nem írta alá, visszaküldte őket „megfontolásra”. A korrekciók után, most újra a tenyerek zaja üdvözölte őket. Megtörtént az a csoda is, hogy másik kettőt ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadott el a T. Ház. A kormánypártok kétharmados többségének jóvoltából a többi sem okozott csalódást, tudva tudván: nullum crimen sine lege: nincs bűncselekmény törvény nélkül!
kdnp.hu – Bartha Szabó József
A járásokról
A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvénynek az előterjesztő célja az, hogy a jelenleg az önkormányzati jegyzők által ellátott államigazgatási feladatok jelentős részét a jövőben az állam saját szervezetrendszerén keresztül, a járási hivatalban végezze, és csak azok az államigazgatási feladatok maradjanak a polgármesteri hivatalokban, a jegyzőnél, illetve a polgármesternél, amelyek tipikusan a településekhez köthetők és helyi információk nélkül nehezen intézhetőek lennének. A törvény a feladat átadásra utaló szabályozás mellett több mint hetven ágazati törvényt is módosított e célok megvalósítása érdekében. Ezek többsége pontosítást és a koherenciát szolgálja.
A javaslathoz Kósa Lajos zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, a szerencsejáték-szervezésről, továbbá a szervezett bűnözésről szóló törvényt kívánta kiigazítani. A Fidesz alelnöke szerint ugyanis meg kellene szünteti a jegyző mérlegelési jogkörét abban a kérdésben, hogy hány napra zárat be egy pénznyerő automatát engedély nélkül működtető üzletet. A kormánypárti politikus ugyanígy az üzletek működésével kapcsolatos súlyos bűncselekmények és az azokkal összefüggő szabálysértések jogkövetkezményeként alkalmazható üzletbezárás esetében is javasolta megszüntetni a jegyző mérlegelési jogkörét. Az Országgyűlés többsége a törvénycsomagot, Debrecen polgármesterének kiegészítésével együtt június 4. napján elfogadta.
Áder János, azonban – hiába játszottak egy csapatban sok-sok esztendőn át - másként látta, nem írta alá, így a szentesítés elmaradt. A köztársasági elnök rámutatott: a Házszabály szerint a zárószavazás előtti módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire. „A zárószavazás előtti módosító indítványról megállapítható, hogy ellentétes a Házszabály 107. § (1) bekezdés a) pontjával, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak nem kapcsolódnak korábban megszavazott rendelkezéshez, hiszen azokat a javaslat maga is kiegészítésként definiálja.”
A javított változat minősített többséget igénylő részeit 248 igen, 92 nem társaságában fogadta el az Országgyűlés. Az egészet együtt pedig 248 igen szavazattal, 90 nem ellenében. Egyik szavazáson sem tartózkodott senki. Egységesen ellene voksolt a Jobbik, az LMP és egy kivétellel az MSZP is. Mindössze ketten tévedtek el: az MSZP-ből igennel voksolt Gögös Zoltán, a KDNP-ből pedig nemmel Aradszki András.
Dereguláció
Egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvény a jog erdeiben kíván rendet tenni. Indoklása szerint a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program a haza üdvére és a köz szolgálatára kiemelt jogpolitikai célként határozta meg a jogrendszer tartalmi és formai deregulációját. A jogi túlszabályozottság ugyanis korlátozza a hatályos jog megismerhetőségét és alkalmazhatóságát, így annak szerepe a jogbiztonság szempontjából is jelentős. A törvényjavaslat ennek megfelelően formai deregulációs célokat szolgál, azaz olyan törvények hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot, amelyek ugyan még hatásosak – és így a jogrendszer részét képezik –, ugyanakkor nem fejtenek ki érdemi joghatást, tekintettel arra, hogy a normatív tartalmuk nem, vagy alig van.
A törvényjavaslat a jogi túlszabályozottság megszüntetését célzó törekvése mellett maradéktalanul tekintettel van a jogrendszer kiszámíthatóságába vetett bizalmi elvre, amely – értelemszerűen a jogszabályok címzettjei mellett – a jogalkotók elemi érdeke is. Ennek megfelelően a törvényjavaslatban csak olyan jogszabályok formai deregulációjára kerül sor, amelyek tekintetében a jogalkalmazás során – a mögöttes joganyag hatályvesztése okán – esetlegesen bizonytalan jogi helyzet előfordulása teljes mértékben kizárható. A törvényjavaslat figyelmet fordít arra is, hogy azon törvények esetében, ahol átmeneti rendelkezések maradtak hatályban, amelyek jelenleg is joghatás kiváltására alkalmasak, azok más ágazati törvényekbe beépítésre kerüljenek.
A törvény több száz – mára nélkülözhetővé vált – paragrafust helyez hatályon kívül. Emellett a deregulációs csomagja 61 törvény módosítását is tartalmazza. Ezek között „talált” a köztársasági elnök két problémás részt. Az egyik a polgári perrendtartási törvény hatályba léptetéséről, végrehajtásától szóló törvényerejű rendeletet egészítette volna ki, ám nem határozta meg pontosan, hogy mely folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan kell alkalmazni. Az elfogadott rendelkezés mindössze annyit tartalmaz, hogy a „2012. évi törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre” kell alkalmazni, de a jogszabály pontos száma nem szerepel a szövegben.
Az államfő kifogásolta a jogszabályban foglalt, a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását is, amelyből szintén hiányzott egy rész, mégpedig annak pontos megjelölése, hogy a budapesti Kossuth Lajos téren lévő szobrok – a II. Rákóczi Ferenc-, a Kossuth-, valamint a forradalom lángja-emlékmű és A Dunánál – József Attila-szobor – mikortól kerülnek ingyenesen önkormányzatiból állami tulajdonba. Az érintett passzusban csak az szerepel, hogy „2012. ..... napján”.
Áder Jánost nem hatotta meg a három pont, hiányolta a félreérthetetlen, nappal megjelölt dátumot. Visszaküldő levelében hangsúlyozta: „A jogbiztonság alkotmányos elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, egyértelműen követhető és áttekinthető legyen mindenki számára.” Mindezek alapján arra kérte az Országgyűlést, hogy észrevételei alapos megfontolása után fogadja el ismét a törvényt.
Megbotlott, ám utólagos korrekcióknak köszönhetően, hatályba léphetően talpra állt az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvényjavaslat. A kiigazítások utáni végszavazáson a minősített többséget igénylő részeit 241 igen, 48 nem és 41 tartózkodás kísérte. Az egészet együtt pedig 245 igen szavazattal, 49 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett az fogadta el a T. Ház. A Jobbik egységesen tartózkodott, egyedül Murányi Levente csatlakozott a nemmel voksoló MSZP-LMP-duóhoz.
Minősített adatok cseréje
A Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó egyezmény megszületése mérföldköve lehet a hazai minősített adatvédelemnek, ez ugyanis az első olyan megállapodás, amely már az új, 2010-ben hatályba lépett törvényen alapul. Ez az egyezmény lesz az első lépése annak, hogy hazánk kilép a nemzetközi együttműködés azon színtereire, ahol lehetősége nyílik a minősített adatok határokon átnyúló, államok közötti megosztására.
A téma fontosságát jelzi, hogy a szerződés kidolgozása ütemesen és hatékonyan zajlott, a tárgyalásokat a szlovák féllel néhány hónap alatt sikerült eredményesen lezárni, és így 2012. május 3-án sor kerülhetett a szövegének végleges megállapítására. Célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint országaik közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzetközi minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.
Az országgyűlés 288 igen révén, 1 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellet elfogadta az egyezményt szentesítő indítványt. Murányi Levente voksolt nagy magányában egyedül nemmel, párttársai (Jobbik) viszont egységesen tartózkodtak.
A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvény
A híres alkotókat és nagyszerű alkotásokat bemutató időszaki kiállítások ma már nemcsak a világ közgyűjteményeinek és a közgyűjteményi szakmának az életében játszanak meghatározó szerepet, hanem a nagyközönség számára is kiemelkedő a jelentőségük. Kapcsolatot teremtenek civilizációk, kultúrák, hagyományok és társadalmak között.
Az időszaki kiállítások óriási sikere Magyarországon is jellemzővé vált, s e folyamat további bátorítása nem kétséges módon alapvető társadalmi érdek. Annak érdekében, hogy a múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásaként szolgáló kulturális javak szellemi birtokbavétele, illetve a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele minél hatékonyabban szolgálhassa a polgárok életminőségét javító és értékhordozó tevékenységek létrejöttét, a jogállamiság alkotmányos alapelvének érvényesülésére is tekintettel, született e törvénymódosítás.
A törvény az európai példák és a magyar hatályos jogszabályi környezet figyelembe vételével határozza meg az időszaki kiállításokra bemutatás céljából hazánk területére került kulturális javak védelmének alapvető anyagi és eljárási szabályait. E vonatkozásban hangsúlyozandó az is, hogy a védelem a javaslatban megfogalmazottak szerint csak és kizárólag azt a legszükségesebb foganatosítási kört öleli fel, amely az egyes bírósági, hatósági és más hivatalos eljárásban rögzített célokat nem veszélyezteti a jogbiztonság rovására. A cél ugyanis nem a kulturális javak tulajdonosainak az Alaptörvény alapján nem igazolható megkülönböztetése, hanem a kulturális javak és értékek lehetőség szerint minél teljesebb mértékű hozzáférhetővé tétele.
Egészen ritka pillanatot köszönthetett a Tisztelt Ház: a 330 igenhez sem nem, de még tartózkodás sem társult.
Biztonságot a térségben!
A Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény a csatlakozásról szólt. A dokumentumot 2006. május 5-én, Bécsben hét ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Moldova, Montenegró, Románia és Szerbia) írta alá, 2007. október 10-én lépett hatályba. Ezt követően további két állam csatlakozott, Bulgária 2009. március 1-jén, Ausztria pedig 2011. október 10-én. Az egyezmény azzal a céllal jött létre, hogy növelje a biztonságot a térségben. Figyelemmel arra, hogy Magyarország is érdekelt a térségben jelenlévő szervezett bűnözés és illegális migráció felderítésében és visszaszorításában, a csatlakozás jelentős előnyökkel járhat.
Az egyezmény alapján a szerződő felek fokozzák együttműködésüket a közbiztonságot fenyegető veszélyek elhárítása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése és rendőrségi nyomozása során. Az egyezmény által szabályozott fő együttműködési formák: információcsere, határon átnyúló (forró nyomon) üldözés, határon átnyúló megfigyelés, ellenőrzött szállítás, fedett nyomozó alkalmazása, tanúvédelem, DNS profilok és egyéb azonosítási anyagok átadása, összehasonlítása, közös nyomozó csoport létrehozása, közös határ menti járőrszolgálat, valamint közös központokban történő együttműködés. Mindezek kereteit és nemzetközi jogi alapját teremti meg, amelyet a szerződő feleknek kell megtölteniük tartalommal. Végrehajtása egy „útiterv” alapján fokozatosan valósul meg.
Megismétlődött a nagy egyetértés: 328 igen, 0 nem, 0 tartózkodás révén tizedik államként csatlakozott szép hazánk a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezményhez.
Hajózni muszáj!
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat módosítását elsősorban uniós jogharmonizációs kötelezettségeink tette szükségessé. Összeilleszti a hajótulajdonosok tengerikár-igényére vonatkozó biztosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet a hazai jogrenddel. Ez az irányelv arra kötelezi a kereskedelmi célú hajók, tengeri hajók tulajdonosait, hogy rendelkezzenek biztosítással. Az intézkedés bevezetése a károsultak védelmét és a tengeri kereskedelmi hajózás minőségének közösségi szintű javítását szolgálja., továbbá lehetőséget teremt a követelményeket nem teljesítő hajók tengeri forgalomból történő kitiltására is. A törvényalkotó célja volt oly módon meghatározni a rendelkezéseket, hogy azokat általánosságuknál fogva ne kelljen folyamatosan felülvizsgálni.
Ugyancsak módosult az a légi-, vasúti és víziközlekedési balesetekkel, valamint egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatával kapcsolatos törvény, amely bírság kiszabását teszi lehetővé abban az esetben, ha az érintettek nem működnek együtt a közlekedésbiztonsági szervekkel. Ez a törvény eddig valamennyi közlekedési baleset és esemény tekintetében általánosságban határozta meg a felső bírsághatárt. A törvénymódosítás a hajózási szakterületre vonatkozóan azonban speciális, alacsonyabb bírsághatárt vezet be, így a törvényjavaslat abban az esetben, ha a magánszemély hajózási vonatkozású közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, a jelenleg hatályos 1 millió forint helyett maximum 50 ezer forintra bírságolható. Jogi személyek esetében az eddigi 20 millió forint helyett pedig 200 ezer forint maximumban állapítja meg a kiszabható bírság mértékét. A mérséklés legfőbb oka, hogy a vasúti vagy a légi közlekedéssel eltérően, a hajózás Magyarországon ma sajnálatos módon lényegesen kisebb mértékű, így ennek szereplői is nehezebben terhelhetőek, legyen szó akár magánszemélyekről, akár hajózási vállalkozásokról.
Az Országgyűlés 297 igen szavazattal 36 ellenében, tartózkodás nélkül a törvénymódosítást elfogadta. Az MSZP nemmel, az LMP és a Jobbik pedig egységesen igennel voksolt. A függetlenek a nemek számát gyarapították.
Új Büntető Törvénykönyv
Az új Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat abban a reményben született, „hogy a ,jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma.” Kiemelt célja hogy helyreállítsa Magyarországon a rendet, és javítsa az állampolgárok biztonságérzetét. Ennek egyik eszköze, ha szigorú törvények születnek, amelyek minden jogkövető állampolgárnak védelmet garantálnak, a bűnelkövetők számára azonban hatékony és visszatartó erejű büntetést helyeznek kilátásba. A szigorítás elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, az első alkalommal bűncselekményt elkövetők esetében lehetővé teszi a prevenciós szempontok érvényesítését is. Az egységes szabályozás előnye, hogy lehetővé teszi az állampolgárok számára annak pontos megismerését, hogy mely cselekmények milyen feltételek mellett büntetendőek, illetve az egyes bűncselekmények elkövetése miatt mely személyek büntethetőek. Lapozzunk bele!
Alapelv
Az új törvény preambuluma – hasonlóan a legtöbb külföldi büntető törvényhez – legfontosabb büntetőjogi alapelvként határozza meg a nullum crimen sine lege (amit törvény nem nyilvánít büntetendőnek, azt nem lehet bűncselekménynek tekinteni) és a nulla poena sine lege elvét ( a bűncselekményekre csakis a törvényben meghatározott büntetési tételek alkalmazhatóak).
Mikor, hol és kikre?
A joghatóságra vonatkozó rendelkezések azt szabályozzák, hogy valamely bűncselekmény elbírálásakor mikor, hol és kikre kell alkalmazni a törvényt. Ennek megfelelően külön rendelkezik a büntető törvény időbeli, területi és személyi hatályáról.
Kivétek a visszaható hatály tilalma alól
A javaslat a visszaható hatály tilalma alól – az Alaptörvénnyel összhangban – új kivételként határozza meg a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján a büntetendő cselekmények körét. E mellett megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar büntető joghatóság kiterjedjen azokra a cselekményekre is, amelyeket nem magyar állampolgár külföldön magyar állampolgár vagy a magyar jog alapján létrejött jogi személy sérelmére követ el (passzív személyi elv).
Társadalomra veszélyesség
A javaslat fenntartja a bűncselekmény hatályos fogalmát, a társadalomra veszélyesség meghatározását azonban korszerűsíti. Megtartja a stádiumokra (kísérlet, előkészület) vonatkozó hatályos rendelkezéseket, így a kísérletet mindig, az előkészületet csak külön törvényi rendelkezés esetében rendeli büntetni. A magyar büntetőjogi hagyományokra és annak alapján megszilárdult jogalkalmazói gyakorlatra tekintettel fenntartja az elkövetők tettesekre és részesekre történő felosztását, valamint továbbra is irányadónak tekinti a parifikáció elvét, azaz a tettesekre és a részesekre ugyannak a büntetési tételnek az alkalmazását írja elő.
Jogos önvédelem
A javaslat az eddiginél erőteljesebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányul. Ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének túllépésére. Ez különösen olyankor lehet indokolt, amikor a megtámadott személytől fegyverrel akarják megszerezni a vagyontárgyait, vagy amikor éjjel jogtalanul behatolnak valaki lakásába, illetve a támadók számbeli fölénye is megalapozhatja ezt a feltételezést.
Büntetések és az intézkedések
A javaslat szélesíteni kívánja a bíróság által alkalmazható joghátrányok körét. Szélesíti a bíróság által alkalmazható joghátrányok körét, illetve kisebb-nagyobb módosításokat hajt végre a hatályos szankciók tekintetében. Bevezeti az elzárást, amely például azokban az esetekben segítheti a bírót az alkalmazandó szankció mérlegelésében, amikor nem tartja szükségesnek szabadságvesztés kiszabását, de a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető személyi körülményei alapján előre látható, hogy ezek a büntetések nem lennének végrehajthatók vele szemben, azok szabadságvesztésre történő átváltoztatására lenne szükség. Az elzárás, amely a szabadságvesztéstől abban különbözne leginkább, hogy nem eredményezne büntetett előéletet és nem alapozna meg visszaesést, a hozzákapcsolódó megfelelő végrehajtási szabályok esetén jól szolgálhatja a speciális prevenciót.
Szabadságvesztés
A szabadságvesztés, határozott ideig vagy életfogytig tart. A javaslat emellett bevezeti az elzárást, amely a rövid tartamú szabadságvesztés alternatívája lehet (öt naptól három hónapig ,fiatalkorúak esetében három naptól egy hónapig tarthat) úgy, hogy a mentesítési szabályok kedvezőbbek elzárás esetén. Az elzárás maximális tartamára figyelemmel a szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónapról három hónapra módosul.
Sporthuliganizmus
A sportrendezvényeken, illetve azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények elszaporodottságára tekintettel, a javaslat új büntetési nemként bevezeti a sportrendezvények látogatásától való eltiltást. Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év lesz.
Jóvátételi munka
A javaslat szerint a jóvátételi munka – a próbára bocsátáshoz hasonlóan – vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűntett elkövetése esetén, alkalmazható. A bíróság ilyenkor egy évre elhalasztja a büntetés kiszabását, ha az egy év alatt az elkövető legalább huszonnégy, legfeljebb százötven óra időtartamban állami vagy önkormányzati intézményben (pl. iskola, kórház) jóvátételi munkát végez, annak igazolása esetén megszűnik a büntethetősége. Ha azonban az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem tudja megfelelően (az intézet vezetőjének aláírásával) igazolni, a bíróság büntetést szab ki.
Bűncselekmények interneten
A javaslat azon bűncselekményeket, amelyek a számítástechnikai hálózaton való közzététellel valósulnak meg büntetni rendeli (pl. tiltott pornográf felvétellel visszaélés). A hatékonyabb fellépés érdekében lehetővé válik azoknak az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatoknak a hozzáférhetetlenné tétele, amelyek bűncselekményt valósítanak meg, illetve amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak.
Határozott ideig tartó szabadságvesztés
A még hatályos Btk. a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartamát tizenöt évben határozza meg, holott ez — a különös részi tényállások tükrében — valójában húsz év. A javaslat pontosítja ezt, egyúttal - a súlyos vagy több bűncselekményt elkövetőkkel szembeni határozottabb fellépés érdekében - kimondja, hogy bűnszervezetben történő elkövetés, és a különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, halmazati büntetés és összbüntetés esetén a generális maximum huszonöt év.
Feltételes szabadságra bocsátás
A határozott tartamú szabadságvesztésből való feltételes szabadságra bocsátás szubjektív feltétele a „jó magaviselet”, (az elítélt büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni így alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető), objektív feltétele pedig, hogy az elítélt az adott végrehajtási fokozatban adott időtartamot (fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd, börtönben legalább háromnegyed, fogházban legalább kétharmad részét) kitöltsön.
A fokozatba sorolást főszabályként a bűncselekmény súlya határozza meg: fogházban kell végrehajtani a vétség miatt, börtönben a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztést, a legsúlyosabb bűncselekmények miatt kiszabott szabadságvesztést pedig fegyházban hajtják végre. Kivételt képeznek ez alól a visszaesők, mert esetükben a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést is börtönben kell végrehajtani, illetve a többszörös visszaesőkkel szemben rövidebb tartamú szabadságvesztés esetén is a fegyház fokozat az irányadó.
A javaslat a bűnismétlőkkel szembeni szigorúbb szabályokat a feltételes szabadságra bocsátás tekintetében is bevezeti, így a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja nem a végrehajtási fokozathoz, hanem a z elkövető előéletéhez fog igazodni (főszabály a büntetés kétharmad részének, de visszaeső esetén háromnegyed részének kitöltése). Ezzel párhuzamosan szigorítást jelent, hogy nem csak az erőszakos többszörös visszaeső nem bocsátható feltételes szabadságra, hanem az a többszörös visszaeső sem, akinek a szabadságvesztés büntetését fegyház fokozatban kell végrehajtani (tehát ha a kiszabott szabadságvesztés kétévi vagy annál hosszabb tartamú).
A javaslat módosít az ún. „feles” kedvezmény szabályain is. Ennek lényege, hogy az ötévi vagy annál rövidebb tartamú szabadságvesztésre ítélés esetén a bíróság rendelkezhet úgy, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után különös méltánylást érdemlő esetben ítéletében feltételes szabadságra bocsátható (ez jelenleg a háromévi vagy rövidebb tartamú szabadságvesztés esetén alkalmazható).
Életfogytig tartó szabadságvesztés
Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság rendelkezhet a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról (jelenleg húsz, el nem évülő bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés esetén harminc év), vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárhatja (tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés). Mivel a javaslat az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető
bűncselekményeket el nem évülőnek minősíti, a jelenlegi különbségtétel (legkorábban húsz, illetve harminc év elteltével vizsgálható a feltételes szabadság lehetősége) nem tartható fenn, ezért a javaslat huszonöt évben határozza meg ezt az időpontot, egyúttal negyven évben maximalizálja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapíthatóságát.
A bíróság önálló rendelkezési joga ezzel ténylegesen nem csorbul: továbbra is függetlenül dönthet határozott tartamú és életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása között, illetve amennyiben nem határozott tartamú szabadságvesztést kíván kiszabni, a jövőben is lesz lehetőség mind a feltételes szabadságra bocsátásra, mind annak kizárására. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának legfeljebb negyven évben történő meghatározása „csak” azt kívánja megakadályozni, hogy egy, a feltételes szabadság lehetőségét nem kizáró ítélet (pl. a bíró száz évben határozza meg a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontját), valójában tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést jelenthessen.
Közérdekű munka
A javaslat felemeli a közérdekű munka legkisebb (negyvenkét óráról negyvennyolc órára) és legnagyobb mértékét (háromszáz óráról háromszáztizenkét órára).
Pénzbüntetés
A pénzbüntetés egyszerre tölt be fő- és mellékbüntetési funkciót. A javaslat leviszi az egynapi tétel legkisebb összegét kettőezer-ötszáz helyett ezer forintra (így a pénzbüntetés legkisebb mértéke 30 000 forint lesz), fiatalkorúak esetében ötszáz forintra, ezzel segítve a büntetés - akár fő-, akár mellékbüntetésként való - gyakoribb alkalmazhatóságát.
Eltiltás a foglalkozástól
A javaslat szerint a foglalkozástól eltiltás büntetése kiegészül , mely szerint azokat az elkövetőket, akik a nemi élet szabadsága vagy a nemi erkölcs elleni bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követték el, el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolc év alatti személyek nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végeznék, vagy ilyen személyekkel kerülnének hatalmi vagy egyéb befolyási viszonyba.
Ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés
A hatályos Btk. a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását csak lehetőségként szabályozza, az a bíróság mérlegelésétől függően alkalmazható. Ehhez képest az új javaslat - a bűncselekmény elkövetésétől való nagyobb visszatartás érdekében – az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés elkövetése esetén kötelezővé teszi a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását, amelytől a bíróság csak különösen méltányolható esetben térhet el.
A járművezetés bódult állapotban önálló tényállássá válik. A járművezetés ittas állapotban tényállás vonatkozásában büntetik, ha a tettes 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetőleg 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohollal a szervezetében ül volán mögé..
Kitiltás
A hatályos szabályok szerint a kitiltás szabadságvesztés büntetés mellett alkalmazható. A javaslat ezen változtat, és a kitiltást önállóan, főbüntetés helyett is alkalmazhatóvá teszi. A kitiltás az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését szolgálja azáltal, hogy a kitiltott személy nem tartózkodhat a bíróság által meghatározott helységben, vagy az ország meghatározott részén, mert az ott tartózkodása veszélyezteti a közérdeket. A kitiltás önállóan is alkalmazhatóvá tétele jobban szolgálja az egyéni prevenciót Emellett a javaslat bővíti azon bűncselekmények körét, amelyek elkövetési esetén kitiltás alkalmazható (pl. orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése).
Bűnismétlők
A szigorúbb fellépés részeként - a hatályos szabályozástól eltérően - a javaslat a próbára bocsátást a visszaesővel és a többszörös visszaesővel szemben egyaránt a felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazását nem teszi lehetővé.
Kényszergyógykezelés
A javaslat visszaállítja a korábbi szabályozást, azaz a kényszergyógykezelés határozatlan tartamú intézkedés lesz: akkor fog megszűnni, ha a bírói felülvizsgálat értelmében annak szükségessége megszűnt.
Bűnhalmazat esetén
A még hatályos Btk. szerint bűnhalmazat esetén (ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el) a büntetést a halmazatban lévő büntetések büntetési tételei közül a legsúlyosabb alapulvételével kell kiszabni. Ha a törvény az elkövetett bűncselekmények közül legalább kettőt határozott tartamú szabadságvesztéssel rendel büntetni, a legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.
Összbüntetésbe foglalásnak van helye, ha az elkövető több, a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően elkövetett bűncselekményét külön eljárásokban bírálták el, és valamennyi jogerős ítélet végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásával végződött. A bíróság ilyenkor ezeket a szabadságvesztéseket utólag egy büntetéssé foglalja össze, és az elítéltet olyan helyzetbe hozza, mintha a cselekményeit egy eljárásban bírálták volna el. Mind a halmazati, mind az összbüntetés egyes szabályai jelentős kedvezményt jelentenek az elkövető számára, és minél több bűncselekményt követ el, annál valószínűbb, hogy egyes bűncselekmények „elenyésznek”. A gyakorlati tapasztalatok alapján az összbüntetés alkalmazása adott esetben (pl . összbüntetés újabb összbüntetésbe foglalása esetén) olyan többszörözött kedvezményekhez vezethet, amelyek a társadalom által már aligha méltányolhatók, kiváltképp, ha a méltányosság éppen a minél több bűncselekményt elkövetők számára nagyobb. Ez pedig nem egyeztethető össze azzal a jogos társadalmi igénnyel, amely különösen a többszörös bűnelkövetők vonatkozásában vár el szigorítást.
Erre figyelemmel a javaslat szűkíti az összbüntetésbe foglalható ítéletek körét. A jövőben nem foglalható összbüntetésbe az összbüntetési ítélet, valamint a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés.
Felfüggesztett szabadságvesztés
A feltételes szabadságra bocsátás szabályai több tekintetben módosulnak. A javaslat megváltoztatja a szabadságvesztés részbeni felfüggesztésére vonatkozó szabályokat, melynek értelmében bizonyos esetekben lehetővé válik, hogy az elkövető rövidebb időt tölthet a büntetésvégrehajtási intézetben. Arról is rendelkezik viszont, hogy a feltételes szabadság tartama bizonyos esetekben (ha a bíróság öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsáthatóságot a büntetés fele részének letöltéséhez köti) legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbítható legyen.
Fiatalkorúak
A javaslat a szándékos emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés elkövetése esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt 12 évre. A 12-14 év közötti ilyen bűncselekményt elkövetővel szemben legsúlyosabb szankcióként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság, amelynek időtartama egytől négy évig terjedhet. A büntethetőség tizennegyedik életévét be nem töltött elkövető esetén a belátási képesség vizsgálatához kötött.
Azok, akik a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik, illetve - kivételesen, bizonyos élet, testi épség elleni bűncselekmény elkövetése esetén - tizenkettedik életévüket betöltötték, de a tizennyolcadikat még nem, fiatalkorúaknak minősülnek, és rájuk az általános szabályokhoz képest más elbírálást lehetővé tevő rendelkezéseket kell alkalmazni mind a felelősségtani szabályok, mind a szankciórendszer, mind pedig a mentesítés körében.
A fiatalkorú a szabadságvesztésből akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte.
A büntethetőségi korhatár szektorális leszállítására tekintettel a javaslat új szabályként megállapítja, hogy a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét be nem töltött elkövetővel szemben csak intézkedés alkalmazható, büntetést vele szemben nem lehet kiszabni.
Ha a fiatalkorút javítóintézeti nevelés vagy az abból engedélyezett ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, ilyen esetekben a súlyosabb büntetés, azaz a szabadságvesztés hajtandó végre, a javítóintézeti nevelés hátra lévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ezzel elkerülhető, hogy a büntetésvégrehajtási intézetből szabadult fiatalkorú utóbb visszakerüljön az enyhébb szankciót jelentő és eltérő céllal működtetett javítóintézetbe (nevelő jellegű intézkedés).
Háborús bűncselekmények
A háborús bűncselekményekről rendelkező fejezet a Rómában elfogadott, a Statútum a Nemzetközi Büntető Bíróság Statútuma rendelkezéseire figyelemmel a háború fogalmát úgy határozza meg, hogy az mind a nemzetközi, mind a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokra kiterjed, függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet vagy sem. Nem aszerint tesz megkülönböztetést a háborús bűncselekmények között, hogy azokat nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktus során, vagy azzal összefüggésben követték el, hanem ehelyett aszerint differenciál, hogy a jogsértés védett személy vagy védett dolog ellen irányul. Új tényállásként kerül bevezetésre a tiltott sorozás, a védett tulajdon elleni támadás, az élő pajzs használata, a túlélők megölésére utasítás és a humanitárius szervezet elleni támadás.
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
A javaslat a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tekintetében egyértelművé teszi, hogy a bűncselekmény elkövetésének nem feltétele, hogy az elkövető a foglalkozást hivatásszerűen folytassa: bármilyen foglalkozási szabályszegés megalapozhatja a felelősségre vonást.
Kábítószer
A javaslat megszünteti a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális (enyhébb) szabályokat, de a bíróság a büntetés kiszabása során értékelheti a terhelt szenvedélybetegségét. Önállóan nevesített elkövetési magatartás lesz a fogyasztás (szubszidiárius vétség, amely a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos megítélés alá esik), emellett - az egységes szabályozás érdekében, kóros szenvedélykeltésként - büntetendővé válik a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy kábítószer fogyasztására való eredménytelen rábírása. A javaslat két éven belül csak egy alkalommal biztosít lehetőséget az elterelésre ugyanakkor a fogyasztók vonatkozásában a nyomozó hatósággal való együttműködés (a kábítószert értékesítő személy kilétének feltárása) a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után.
Emberrablás, emberkereskedelem
Az emberi szabadság elleni bűncselekmények esetén jelentősen bővül a minősített esetek köre: emberrablás és emberkereskedelem esetén súlyosabban büntetendő, ha azt a tizennyolcadik, illetve tizennegyedik életévüket be nem töltött személy sérelmére követik el.
Erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak
A nemzetközi egyezmények rendelkezéseire, valamint a jobb áttekinthetőség érdekében teljesen átalakul a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekre vonatkozó szabályozás. A javaslat a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szexuális erőszakot (erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak) határozza meg minősített esetként, szemben a hatályos törvénnyel, ahol csupán a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére történő elkövetés számít minősített esetnek.
A javaslat a szexuális kényszerítés bűntette keretében a szexuális aktusra való kényszerítést a hatályoshoz képest (kényszerítés bűntette) súlyosabban és önálló tényállásban rendeli büntetni. A szeméremsértés keretében büntethetőek lesznek a szexuális jellegű, az emberi méltóságot sértő magatartások is és megszűnik a szexuális visszaélés (megrontás) kapcsán a magánindítványhoz kötöttség: Külön tényállásban rendeli büntetni a gyermekprostitúció kihasználását.
Kiskorúak veszélyeztetése
A javaslat a kiskorúak veszélyeztetésének tényállást három részre bontja, (kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, kényszermunka). Önálló tényállásban nevesíti a gyermekmunkát, ezzel eleget téve számos egyezményben előírt nemzetközi elvárásnak. Új tényállásként megállapítja az együtt élők közötti lelki bántalmazást, amely kisegítő jelleggel szolgálhatja a családon belüli erőszakkal szembeni hatékonyabb védelmet.
Szintén a közigazgatás rendje elleni új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés, amely az illegális migráció elleni hatékonyabb fellépést szolgálja, a gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis számtalan esetben kerül sor házasságkötésre, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat tételére kizárólag magyarországi tartózkodási jog, illetve ehhez kapcsolódó egyéb jogosultságok érdekében.
Tárgyi súly
A javaslat szerint az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértésére irányuló előkészület nem lesz büntetendő, tekintettel arra, hogy e bűncselekmény tárgyi súlya azt nem indokolja. Emellett a közösség tagja elleni erőszak tekintetében viszont külön nevesítésre került a fogyatékosság, a nemi identitás és a nemi irányultság, mint csoportképző tényező.
Közúti veszélyeztetés
A javaslat a közúti veszélyeztetés tényállását kiegészíti. A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a gyakorlatban gyakran megvalósuló közúti veszélyeztetés személyi sérüléssel nem járó alapesete közforgalom elől el nem zárt magánúton is (pl. hipermarketek, illetve benzinkutak parkolójában és szervizútján) elkövethető lesz. Közúti veszélyeztetésnek minősül.
Igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények
Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények vonatkozásában elsődlegesen az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés, illetve a fogolyszökés tényállása módosul, továbbá új tényállásban lesz büntethető a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása.
Hivatali bűncselekmények
A javaslat a hivatalos személy elleni erőszak (és ezzel összhangban a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak) vonatkozásában a teljes tényállás büntetési tételeinek a szigorításával biztosítja valamennyi hivatalos személy fokozott büntetőjogi védelmét. A hivatali bűncselekményekről szóló tényállások büntetési tételét a hivatalos személy elleni bűncselekmények büntetési tételéhez igazítja. Új bűncselekményként kerül bevezetésre a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában, a közfeladati helyzettel visszaélés, valamint a jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat elvégzése.
A bántalmazás hivatalos eljárásban tényállás keretében a csoportos elkövetést minősített esetként rendeli büntetni a javaslat, egyben lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, ha az elkövető a hatóság előtt feltárja az elkövetés körülményeit.
Terrorcselekmény
A javaslat átláthatóbbá teszi a hatályos Btk. terrorcselekményre vonatkozó szabályozását azáltal, hogy az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága 2010-ben elkészített országjelentésére tekintettel önálló tényállásban kerül megfogalmazásra a terrorcselekmény finanszírozása, amibe beletartozik a személyi feltételek biztosítása mellett az az eset is, ha valaki a terrorista csoport tevékenységét támogatja akár a személyi feltételek biztosításával, akár más módon.
Köznyugalom
A köznyugalom elleni bűncselekmények vonatkozásában kiemelendő, hogy a javaslat egyszerűsíti a garázdaság és a rendbontás jelenleg túlszabályozott tényállását. Emellett a közösség elleni uszítás tekintetében külön nevesítésre került a fogyatékosság, a nemi identitás és a nemi irányultság, mint csoportképző tényező.
Csalás
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az is csalásnak minősül, ha a kár valamely igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként merült fel. Új vagyon elleni bűncselekményként kerül bevezetésre az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás. A javaslat információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásként rendeli büntetni az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalásszerű visszaéléseket, mivel ezek szükségszerűen információs rendszer felhasználásával valósulnak meg. A bűncselekmény körébe vonja a készpénzt helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő kincstári kártyát és fizetésre alkalmas kereskedelmi kártyákat, valamint a külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközöket is.
A jövőben csak a százezer forintot meghaladó meghaladó vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői és iparjogvédelmi jogok megsértése számít bűncselekménynek, ez alatti értékre elkövetett cselekmény szabálysértést fog megvalósítani.
A javaslat a vagyon elleni bűncselekményeket három önálló fejezetre bontja, külön szabályozza a személy elleni erőszak kifejtésével megvalósítható bűncselekményeket és az egyéb hagyományos vagyon elleni cselekményeket, továbbá speciális jellegére tekintettel a szellemi tulajdonjogot sértő cselekményeket. A gazdasági csalás beiktatásával. gátat kíván vetni annak a gyakorlatnak, hogy állami tulajdonú vagy állami érdekeltségű vállalkozásoknál színlelt szerződések mögé bújva nagy összegű kifizetések történjenek tényleges ellentételezés hiányában.
Csődbűntett
A csődbűncselekmény újraszabályozásakor a javaslat objektív körülményeket jelöl meg a minősített esetek megállapításának feltételéül. Egyrészt az elvont vagyontömeg mértékében (500.000.000 forint feletti vagyonelvonásnál), másrészt abban az esetben tartja megállapíthatónak, ha a felszámolónak, illetve a bíróságnak az adott társaság nemzetgazdaságban betöltött szerepére (kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet) tekintettel speciális eljárás keretében kell lefolytatni a felszámolási eljárást. Emellett kibővíti a büntethetőségi feltétel körét, nevesítve azt az esetet is, amikor a vagyonnal jogszerűen már nem rendelkezhetne a tulajdonos cégképviselő a felszámolás elrendelése okán, de erre mégis lehetősége van.
Fogyasztóvédelem
A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekményeket a javaslat külön fejezetben, a hatályos büntetőjogi szabályok alapulvételével kívánja biztosítani, bizonyos mértékig új szabályozást teremteni. Kiinduló pontja továbbra is a fogyasztó érdekeinek védelme. Az áru hamis megjelölésének tényállása az egyértelműség érdekében a versenytárs utánzása cím alatt szerepel, ezzel is kifejezve, hogy a bűncselekmény sértettje a versenytárs.
Termőföld
A javaslat fontosnak tartja, hogy a termőföld a magyar gazdák kezében maradjon, és ne lehessen a törvényi rendelkezéseket kijátszani színlelt szerződésekkel. Ennek viszonylag széles elterjedtsége megköveteli a büntetőjogi fenyegetettség megteremtését. A magyar termények minőségi garanciáját hivatott szolgálni a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése tényállásának bevezetése. Az előbbi bűncselekmény a közbizalom elleni bűncselekmények között, míg az utóbbi a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények között kapott helyet.
Honvédelmi kötelezettség
A javaslat a katonai bűncselekmények körében is bizonyos profiltisztítást végez a jelenlegi helyzethez igazodva. Ennek keretében több bűncselekmény büntetési tételét is enyhíti, az igen súlyosnak tekinthető büntetési tételek további fenntartása ugyanis önkéntes haderő esetében, illetve a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó fegyveres rendészeti szervek hivatásos állományának vonatkozásában békeidőben szükségtelen, háború vagy az állam biztonságát veszélyeztető vészhelyzet esetén azonban továbbra is indokolt. A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények körében a kibúvás polgári szolgálat alól, illetőleg a polgári szolgálat megtagadása bűncselekményeket nem tartalmazza, mivel a polgári szolgálat 2012. január 1. napjával megszűnt.
Záró rész
A javaslat Záró része - a hatályos Btk. széttagolt szabályozásától eltérően - a több fejezetre vagy a javaslat egészére vonatkozó értelmező rendelkezéseket, tartalmazza. Emellett itt kapott helyett a jogharmonizációs záradék is. A törvényi fogalmakat általában köznapi jelentésüknek megfelelően értelmezi, de nem mond le a büntetőjogban sajátos tartalommal bíró, közember számára érthetetlen kifejezések használatáról sem.
Az Országgyűlés 243 igen szavazattal, 45 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. A Jobbik egységesen tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig karöltve nemmel voksolt. Meglepetésre a Fideszből Révész Máriusz is velük tartott. A függetlenek (Pörzse Sándor kivételével) szintén a nem-gombot nyomták meg.
