A Költségvetési bizottsági módosító indítványként kerülnek a parlament elé az államháztartási egyenleget javító intézkedések. Legutóbbi ülésén döntött arról az indítványról, amelyet az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló előterjesztéshez nyújtottak be.

Szándéka szerint, a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lenne, a Magyar Nemzeti Bank viszont kikerülne az illetékfizetésre kötelezettek köréből.  A tranzakciós illeték kiterjed az értékpapír-ügyletekre is.  Javasolt mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék. A pénztárgépek utáni kötelező adatszolgáltatás ellenben úgy is történhet, hogy az adóhatóság közvetlenül kéri le a gépekből az adatokat. (A részleteket a nemzetgazdasági miniszter – rendeletben szabályozhatja.) A  közös, például házastársi tulajdonú számlák közti pénzmozgás után viszont nem kell majd illetéket fizetni.

A helyi adóról szóló törvény úgy módosulhat, hogy az építményadó mellett megjelenik a közműadó is. Ez utóbbi Budapesten fővárosi bevételnek minősül. Az éves építményadó változatlanul legfeljebb 1100 forint lehet négyzetméterenként, vagy ha a korrigált forgalmi érték szerint vetik ki, akkor annak a 3,6 százaléka a felső mérték. A közművezeték minden métere után 100 forint az adó, de a telken belül adómentes a vezeték. A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz. Mindazon gyártók bánatára, akik az energiaital adója alól a receptúra megváltoztatásával bújtak ki,  a törvénymódosítási javaslat az új receptúrát is adóztatja. A rendszeres díjfizetésű, és visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítások viszont januártól újra adómentes juttatásnak minősülnek

A módosítás a társasági adótörvény új platformjaként jelenteti meg a szabad vállalkozási zóna fogalmát. Jóvoltából a legalább 100 millió forintnyi beruházás után adókedvezmény jár majd. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházásokhoz is.

A szerencsejáték törvényt kiegészíteni szándékozik azzal a szabállyal, amely szerint az adóhatóság elkobozhatja a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközöket és még nyereményalapot is.

Szorgalmazza, hogy az Erzsébet-utalvánnyal jövőre 8 ezer forintért lehessen meleg ételt vásárolni, 5 ezer forint helyett, béren kívüli juttatásként.

Az adómódosítások mellett szerepel még a Költségvetési bizottság indítványában a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási  törvény módosítása is. Előírná, hogy a sérült járművet csak számla ellenében lehet megjavíttatni, a biztosító pedig csak a számla alapján fizethet. Bevezetné a módosítás a gazdasági totálkár fogalmát is: ez akkor következik be, ha a javíttatás többe kerül, mint amennyit a kocsi ért a törés előtti pillanatban.

+

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a 2002-2010 közötti önkormányzati eladósodás okainak felderítése érdekében – jelentette be a Jobbik. Álláspontjuk szerint ugyanis a települések adóssága nem pusztán attól alakult ki, hogy az egymást követő kormányok alulfinanszírozták az ágazatot, hanem például uniós látványberuházások komoly terhet jelentő megvalósítása, illetve „felelőtlen, bűnös településvezetői döntések” is közrejátszottak benne. A Jobbik úgy véli: éppen ezért lenne szükség a parlamenti vizsgálóbizottság felállítására, hogy pontosan kiderítsék az eladósodás minden okát.

+

Részletes vitánál tart a köznevelési intézmények átadás-átvételéről szóló törvényjavaslat. A Fideszes országgyűlési képviselők számos ponton pontosítanák, még címét is megváltoztatnák. Szorgalmazzák például, hogy a működtetési feladatokat 2013. január 1-jétől ellátó önkormányzatok 2012. december 1-jéig hozhassanak döntést arról, hogy hány és milyen munkakörben foglalkoztatott technikai dolgozó munkaviszonyát, közalkalmazotti jogviszonyát szüntetik meg 2012. december 31-i hatállyal. Külön módosító javaslattal szándékozzák  rendezni az óraadó pedagógusok sorsát. Indokoltnak tartják, hogy elsődlegesen a már meglévő megyei intézményfenntartó központok szolgáljanak a tankerületi központok bázisául. Pontosítanák a jogutódlás kérdéseit: így társulás is válhat jogutóddá a működtetés és a fenntartás terén egyaránt. A módosító javaslat célozza azt is, hogy az önkormányzatok megteremthessék az átszervezett működtetés alapjait, és a jövő évi költségvetéseiket már ennek tudatában tervezhessék.

Módosulna – többek között – az eredeti törvénytervezet szövege egy olyan ponttal is, mely szerint a szakképzési feladatok különválasztásával átszervezhető az az állami köznevelési feladatot ellátó középfokú intézmény, amely gimnáziumi nevelést-oktatást folytat. Az indoklás szerint a szakképzési és a gimnáziumi köznevelési feladatok szétválasztásának lehetősége biztosítja, hogy a gimnáziumok a járási tankerületekhez tartozzanak, működtetésük viszont önkormányzati feladat maradhasson, ha az önkormányzat úgy dönt.

+

A keddi nap fő attrakciójának az MSZP-képviselők kezdeményezése létrejövő, „a köznevelés helyzetéről” címet viselő politikai vita ígérkezik. Közel öt órán át tartó adok-kapokra lehet számítani. Sokan állítják az ilyen ütközetek egyes résztvevőinek több van a zsebében, mint a fejében.

Zárószavazások

A hétfői napot hagyományosan a zárószavazások a fémjelzik a legnyomatékosabban. A végső küzdelem hajrájában az előzetes tervek szerint öt indítvány juthat célba. 

Létfontosságú rendszerek védelme

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvényjavaslat célja, hogy Magyarországon is, ugyanúgy, mint az EU többi tagállamában, megteremtse a nemzeti létfontosságú rendszerek védelmét, üzemeltetőit arra ösztönözze, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a biztonságos működésre és a külső veszélyekre, (Szövege: PDF).

Értelmező rendelkezései szerint létfontosságú rendszerelem az energia, a közlekedés, az agrárgazdaság, az egészségügy, a pénzügy, az ipar, az infokommunikációs technológiák, a víz, a jogrend, a kormányzati és a közbiztonság-védelmi ágazatok valamelyikébe tartozó eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan eleme, amely elengedhetetlen a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, így különösen az egészségügyhöz, a lakosság személyi és vagyonbiztonságához, a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához, és amelynek kiesése a feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős hátrányos következményekkel járna.

Meghatározza a létfontosságú rendszerelemek üzemeltetőinek a kötelezettségeit. Biztonsági tervet kell készíteniük.  Képesítéssel rendelkező biztonsági összekötő személyt kell alkalmazniuk. A szankcionálás lehetőségét is megteremti. Rögzíti a kijelölő hatóság azon jogosítványait melyekkel az üzemeltető kötelezettségszegése esetén élhet. A cél azonban nem az azonnali bírságolás, hanem a kötelezettségek betartására irányuló felszólítás. Meghatározott szabályszegések esetén azonban a kijelölő hatóság azonnal élhet a bírságolás lehetőségével.

Eximbank aktivitása

A címe is jelzi, pénzről szól a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása, (Szövege: PDF.).  Nagyobb rugalmasságot kíván elérni a magyar Eximbank és az Exporthitel Biztosító tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetben,  a két társaság szorosabb együttműködésében rejlő előnyök teljesebb kihasználása, nem utolsósorban a szervezet-korszerűsítés törvényi feltételeinek megteremtése érdekében.

A törvénymódosítás célja  – előterjesztője, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter  szerint – kiemelkedő jelentőségű Eximbank üzleti aktivitásának növelése, az exportáló kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz juttatása. Ennek érdekében számos - a bank ügyfélköre és termékpalettája bővítését megalapozó - rendelkezéseket tartalmaz.  Ilyen például a beszállítói tevékenységet folytató vállalkozások, a Magyarországra irányuló beruházások, valamint a külföldi befektetéseket megvalósító belföldi gazdálkodó szervezetek finanszírozási lehetőségének megteremtése. Megvalósításához járul hozzá  az Eximbank forrásbevonásának könnyítését szolgáló kiegészítő rendelkezés, mely az állami kezességgel végezhető tevékenységi kör kiszélesítését jelenti.

A törvénymódosításban számos, az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. szervezeti és működési intézményi kereteinek kiegészítésére irányuló rendelkezés helyet kapott. Az állami bank és biztosító hatékonyabb együttműködésében rejlő tartalékok kihasználása érdekében figyelembe veszi a nemzetközi szabályozások környezetét, a piaci szereplőktől eltérő sajátos intézményi jogállásukat. Rögzítik a munka törvénykönyvében szereplő, a munkavállalókra vonatkozó, valamint a polgári törvénykönyv egyes szabályaihoz képest szükséges sajátos előírásokat is.

Az uniós banki tőkekövetelményekről szóló irányelvek alóli kivétel lehetőséget teremt arra, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. a pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, illetve biztosítási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet is végezhessenek, amennyiben az gazdaságossági, célszerűségi szempontból indokolt lehet. Lehetőséget teremt arra, hogy a hazai beszállítók tevékenységét, illetve az exportcélú befektetéseket is finanszírozza. Azáltal, hogy a kereskedelmi bankokkal nem versenyezve az Eximbank többek között a magyar befektetők külföldi befektetéseihez kapcsolódóan is nyújthat pénzügyi szolgáltatást, a jelenlegi „külföldön megvalósuló magyar befektetéshez” képest jelentősen bővül a finanszírozás lehetősége. Lehetőséget teremt arra is, hogy az Eximbank más ország közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonú exporthitelezéssel foglalkozó hitelintézetétől anélkül  is vehessen fel hitelt, hogy partnerének a magyar felügyelettől engedélyt kellene kérnie e tevékenységéhez.

Komárom-Komárno: Új híd épül

Nehéz elképzelni – pártállástól függetlenül – , hogy az Országgyűlés ne támogatná a Magyarország és a Szlovákia államhatárán, Komárom és Révkomárom (Komárno) városok közötti közúti új Duna-híd megépítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, (Szövege: PDF).

A jelenlegi közúti hídon 20 tonnás össztömeg-korlátozás van életben, amely részben a híd szerkezetével (és ebből adódó korlátozott teherbírásával), részben a két oldalon hozzávezető útvonal sűrű, városi beépítésével indokolható. Az új, 2x1 sávos Duna-híd a városoktól nyugatra, a városközpontokat elkerülve fog megépülni, a két város és a két régió kapcsolatainak fejlesztése, a városközpontok forgalmi tehermentesítése és a növekvő teherforgalom igényeinek kielégítése céljából. Az új híd lehetőséget teremt arra is, hogy az észak-dunántúli régió és a dél-szlovákiai térség gazdasági kapcsolatai is a jövőben tovább fejlődhessenek.

Gazdasági Versenyhivatal

Terjedelmes olvasmány (140 oldal) „a Gazdasági Versenyhivatal 2011. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló”, (Szövege: PDF). Részletesen tartalmazza a versenyfelügyelet, versenypártolás és versenykultúra fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét.

A Gazdasági Versenyhivatal prioritásként kezelte a kartellek elleni küzdelmet és a fogyasztóvédelmi kérdéseket. Cseppet sem véletlenül, 2011-ben jogszabályi szinten is kezdeményezte a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos versenyproblémák kezelését,  fokozott aktivitással vett részt a jogszabálytervezetek véleményezésében.

Folyamatosan vizsgálta, hogy egy-egy különlegesen jó piaci helyzetben lévő cég visszaélt-e az erőfölényével, és így megpróbálta-e kiszorítani versenytársait, illetve a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek-e, kartelleztek-e. Például megállapodtak-e a az általuk alkalmazandó üzleti feltételekről, felosztották-e a piacot, közösen határozták-e meg az árat, illetve egy különlegesen jó piaci helyzetben lévő cég visszaélt-e az erőfölényével, s így megpróbálta-e visszaszorítani, kiszorítani versenytársait.

Kiemelt figyelmet fordított a fogyasztói csoportok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatának áldozatául eső fogyasztók védelmére. Eljárásainak legjelentősebb részét alkották. Bátran és szakszerűen kezelte a fogyasztói csoport kérdését, alkalmazva az eltiltás intézményét is.  2011. évben mintegy 4800 szóbeli és írásbeli piaci jelzés érkezett a hivatalhoz.114 versenyfelügyeleti eljárás zárt le, ebből 73 ügyet versenytanácsi határozattal, 36 ügyet pedig megszüntető végzéssel, és 830,5 millió forint bírságot szabott ki.

A beszámolóból kitűnik, hogy az elmúlt évben a hivatal megkülönböztetetten törekedett ügyfélbarát jellegének erősítésére, az eljárások átláthatóságára, gyorsítására.  A hatékonyabb ügykezelés érdekében 2011 márciusában önálló szervezeti egységként  létrehozta az ügyfélszolgálati irodát, megújította a panaszkezelési eljárást. A jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése érdekében bevezette a bírságközleményt. A hivatal ügyfélbarát jellegét erősítette a fúziós eljárásrend fejlesztése, nyilvános konzultáció után elkészült az új bejelentési űrlap, valamint a fúziós eljárásokhoz kapcsolódó egyeztetések legjobb gyakorlatát összefoglaló tájékoztató.

Magyarok Afganisztánban

Csendben zajlott az egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működésének előkészítéséről szóló 2115/2006. (VI.29.) Korm. határozat módosításáról szóló 1406/2012. (IX.28.) Korm. határozatról szóló beszámoló, (Szövege: PDF), elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF) parlamenti vitája.

Az afganisztáni szerepvállalás a NATO legfontosabb és legnagyobb kihívást jelentő művelete, melyben összesen ötven ország vesz részt. Magyarország ennek a tevékenységnek kilenc éve a részese. Ez idő alatt számos feladatot láttak el a Magyar Honvédség Afganisztánban állomásozó alakulatai, melyek egyértelműen hozzájárultak hazánk kedvező nemzetközi megítéléséhez. A napjainkra kialakult biztonsági helyzet ismeretében továbbra is hosszú távú rendezési folyamattal számolnak a nemzetközi szervezetek, de az idén májusban Chicagóban megrendezett NATO-csúcstalálkozón meghatározásra kerültek az afganisztáni szerepvállalás jellegének új keretei. Az elért eredmények tükrében a NATO megkezdte harcoló erőinek csökkentését és egy új, támogatói szerepkörre történő áttérést. Ennek a lényege, hogy folyamatosan befejezi az aktív harctevékenységet, és egyre inkább az afgán erők kiképzésére és mentorálására fog fókuszálni.

A Magyar Honvédség 2003 óta van jelen Afganisztánban. Jelenleg több mint ötszáz magyar katona, teljesít szolgálatot a NATO-vezetésű béketámogató műveletben. Magyarország továbbra is a szövetségesi elkötelezettség és a felelős tehervállalás elvének szellemében vesz részt a NATO-műveletekben. Az afganisztáni küldetés és benne a magyar szerepvállalás is azonban a végéhez közeledik. A beszámoló ennek a sikeresnek értékelt tevékenységnek a 2013. március 1-ig történő meghosszabbításáról szól,  és a határozati javaslat is ezt foglalja össze.  Kiemeli: a NATO-stratégiával összhangban a magyar kormány úgy határozott,  hogy a jelenleginél jóval kisebb szerepvállalást tűz ki célul, melynek középpontjában a kiképzői, oktatói és tanácsadói tevékenységek fognak állni, 2014 után pedig, ha  a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF)t  tartományi újjáépítési csoportjának a Provincial Reconstruction Team (PRT) a vállalása nem kerül meghosszabbításra, akkor az állomány két hónapon belül kerüljön kivonásra.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti szólások, miként interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.

Hétfő

A Gazdasági Versenyhivatal 2011. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló (szövege: PDF), elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kupcsok Lajos, a Gazdasági és informatikai bizottság. Határozathozatal.)

A Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Komárom és Révkomárom (Komárno) városok közötti közúti híd Duna folyamon történő megépítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Határozathozatal.)

Az egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működésének előkészítéséről szóló 2115/2006. (VI.29.) Korm. határozat módosításáról szóló 1406/2012. (IX.28.) Korm. határozatról szóló beszámoló, (szövege: PDF), elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szöveges PDF, A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Csampa Zsolt, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke. Határozathozatal.)

Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Stágel Bence, Michl József, Csöbör Katalin, Németh Zoltán, Sági István, Kőszegi Zoltán, Patay Vilmos, Vantara Gyula, Wittner Mária Fidesz, önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Stágel Bence. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai az sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A választási eljárásról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Lázár János, Kósa Lajos, Varga István, Patay Vilmos, Bábiné Szottfried Gabriella, Csóti György, Vitányi István, Ékes Ilona, Wittner Mária, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Gulyás Gergely, Csizi Péter, László Tamás, Ágh Péter, Fidesz-, Vejkey Imre, KDNP-képvielők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Lázár János. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Lázár János, Bencsik János. Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Bencsik János. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Költségvetési Tanács elnöke vagyonnyilatkozat-tételéről szóló törvényjavaslat  (Szövege: PDF. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Rubovszky György, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Pócs János Fidesz-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián, Fides-z, Spaller Endre, KDNP-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Rogán Antal. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Záróvita és a zárószavazás.)

Egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szöveges PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.)

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 23/2010-2014. AIÜB számú általános érvényű állásfoglalásának elutasítására irányuló kérelem. (Az MSZP képviselőcsoportjának kezdeményezése. Tárgyalás és döntés.)

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (Szövege: PDF. Kósa Lajos, Fidesz-, Spaller Endre, KDNP-képviselők, önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Részletes vita.)

Egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltá,n az emberi erőforrások minisztere. Részletes vita.)

Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.

A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)

Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.

Kedd

„A köznevelés helyzetéről” címmel politikai vita. (Mesterházy Attila és a támogató MSZP-képviselők kezdeményezése. A vita. A kormány nyilatkozata 30 perc. A képviselőcsoportok és a független képviselők felszólalására rendelkezésre álló időkerete: 260 perc. Fidesz: 88 perc, KDNP: 42 perc, MSZP: 47 perc, Jobbik: 45 perc, LMP: 30 perc, függetlenek: 8 perc. A kormány viszontválasza 15 perc.)

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Martonyi János külügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint egyes törvényeknek a közlekedésbiztonságot elősegítő európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szöveges PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Együttes általános vita a lezárásig.)

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló. (Szövege: PDF. A napirendi pont előadója: Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.) A beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF.  A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig.)

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Dr. Molnár Attila Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Michl József, dr. Hargitai János dr. Nagy Andor, Bús Balázs, KDNP, Németh Zsolt, dr. Braun Márton, Törő Gábor, Fidesz, önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.