Nincs vége, javában tart még Gyöngyösi Márton (Jobbik) elmúlt heti parlamenti felszólalásának visszhangja, amely annak felmérését szorgalmazta, hogy „Itt lenne az ideje, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.”

Felszólalását kedden az államfő, a kormány, a házelnök, illetve – a Jobbik kivételével – valamennyi parlamenti párt, továbbá több civil szervezet is elítélte. Az eset miatt csütörtökön házbizottsági ülést is tartottak.

A Fidesz az országgyűlési törvény módosítását kezdeményezi az Országgyűlés méltóságát sértő kijelentéseket tevő képviselők bírságolásra, melynek összege a képviselői tiszteletdíj egyharmada lehet. Az  MSZP és az LMP is módosítaná a Házszabályt, annak érdekében, hogy félbe lehessen szakítani az ilyen felszólalást.

A Jobbik sem hagyja magát. „A Gázai-övezetben zajló izraeli agresszió elítéléséről” nyújtott be országgyűlési határozati javaslatot december első három parlamenti képviselője. A Gyöngyösi Márton, Hegedűs Lorántné és Vona Gábor által fémjelzett indítvány „az Országgyűlés történelmi felelősségének tudatában, az egyetemes emberi jogok, továbbá nemzetközi elkötelezettségei és vállalásai alapján kinyilvánítja:

– elítél minden nemű fegyveres agressziót, az emberek életét kioltó Atrocitást;

– elítéli a Gázai-övezetben az elmúlt hetekben zajló izraeli erőszakot, mely több mint 150 fő, többnyire civil – köztük gyermekek és nők – halálát okozta;

– elítéli a megszállt területeken évek óta tartó, folyamatos izraeli katonai agressziót és az elnyomás minden eszközét;

– a civil lakosságot sújtó, humanitárius katasztrófát előidéző gázai blokádot;

– a korábbi, 2008–2009-es gázai bombázást, amelynek során Izrael a nemzetközi jog szerint tiltott fegyvereket bevetésével több, mint 1600 áldozat – többnyire civilek, köztük gyermekek – halálát okozta;

– az illegális zsidó telepek létesítését Ciszjordániában;

– az izraeli állampolgárságú palesztinok jogfosztottságát, faji diszkriminációját, területeik apartheid fallal történő elkülönítését.”

A határozat felkéri a kormányt, hogy mindezek figyelembevételével elvi álláspontot képviselve ítélje el az izraeli agressziót, nyilvánítsa ki, hogy elismeri Izrael Állam jogát az önálló államisághoz, egyben szólítsa fel, hogy tartsa tiszteletben a palesztinok jogát is az önálló állam megalapítására és ennek előmozdítására kezdeményezzen tárgyalásokat a palesztin vezetőkkel.

+

A politikai viták mellett pénzről, sok pénzről szól újra a parlamenti ülés. Döntenek például a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról, majd félszázra rúg a számuk – ember lesz a talpán, aki összeadva-kivonva  a milliárdokat Matolcsy György nemzetgazdasági miniszteren kívül nem téved el közöttük.

 „Szolidan” kiigazítva zárószavaznak a 2012. évi központi költségvetésről, (amely egyebek mellett a Kossuth tér rekonstrukciójának forrásait is módosítja), miként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról is.

Újra végszavazáshoz érhet a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2012. szeptember 24-i ülésnapján elfogadott Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvény. Ebben a parlament változtatott egyebek mellett az államháztartási törvényen, rögzítve, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlés Hivatala kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveknek kötelező csatlakozniuk a központosított illetményszám-fejtéshez. Az államfő szerint azonban ez a rendelkezés ütközik a bírák, valamint az ügyészek jogállásáról szóló törvények szabályaiba, azok ugyanis kimondják, hogy a bírákról, illetve az ügyészekről vezetett személyi nyilvántartás más nyilvántartási, illetve adatrendszerrel nem kapcsolható össze. Áder János szerint a jogalkotási eljárás szabályai is sérültek, mert a törvényhez benyújtott, majd az Országgyűlés által elfogadott bizottsági módosító indítványt nem előzte meg hatásvizsgálat, az érintettekkel előzetesen nem egyeztették, a törvényben feljogosított szervek – így az Állami Számvevőszék, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – nem kapták meg véleményezésre.

Feltehetően a befejezéséhez érkezik a  mozgóképről szóló törvény vitája is, amely meghatározza a nemzeti filmvagyon körét, rendezi annak védelmét meghatározó szabályokat. A 2004 óta működő filmszakmai adókedvezmény rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatokból kiindulva pontosítja rendszert oly módon, hogy a filmgyártási támogatás után járó társasági adókedvezmény változatlanul megmarad, de a társasági támogatók nemcsak a filmgyártó vállalkozások részére nyújtott támogatások után, hanem egy erre a célra létrehozott letéti számlára való befizetéssel is jogosultak lesznek az adókedvezményre. A törvényjavaslat a letéti számlán gyűjthető társasági támogatás összegét évi 7 milliárd forintban állapítja meg. A mozgóképszakmai hatóság eljárását érintően olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek a hatóság jogalkalmazó tevékenysége során a törvény egyértelműbb jogértelmezését szolgálják.

Várhatóan elfogadják a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló és  az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodást, miként a környezet védelmének általános szabályairól, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, valamint a Bérgarancia Alapról szóló törvények módosításait. Zöld utat kaphat a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat is.

+

A végéhez közeledik a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása. Az Alaptörvény szerint Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. Nesztora, a Bethlen Gábor Alapítvány jogszerű és átlátható működésének biztosítása érdekében szükséges az alapítvány szabályainak az eddigi tapasztalatokon alapuló, pontosító és kiegészítő jellegű módosítása.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter által jegyzett indítvány szerint a támogatások kedvezményezettjei lehetnek civil szervezetek, önkormányzatok, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmények mellett gazdasági társaságok és egyházak is. A javaslat szerint a Bethlen Gábor Alap jogszerű és átlátható működésének biztosítása érdekében van szükség a szabályozás pontosító és kiegészítő jellegű módosítására. Többek között rögzíti: a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználásakor, vagy a támogatási szerződéstől történő elálláskor, felmondáskor, a támogatói okirat visszavonásakor, a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét – késedelem esetén – kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az alap illetékes testülete ugyanakkor – különös méltánylást érdemlő esetekben – eltekinthet a szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel. A változtatások érintik az alapról szóló beszámolási kötelezettséget is, amelyet az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.

+

A voksolásokat követően 4 óra 20 perces időkeretben megkezdik az új polgári törvénykönyv részletes vitáját. (Fidesz: 88 perc, KDNP: 42 perc, MSZP: 47 perc, Jobbik: 45 perc, LMP: 30 perc, függetlenek: 8 perc.)  A tekintélyes jogászokból álló Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság által kidolgozott, és februárban kéthónapos társadalmi egyeztetésre is bocsátott új Polgári Törvénykönyv tervezete jogalkotási szempontból is rendkívüli és egyben szimbolikus jelentőségű. Elfogadásával a több mint 60 éves, 1953 és 1959 között alkotott, több száz alkalommal módosított eddigi Polgári Törvénykönyv helyébe olyan kódex léphet életbe, amely a rendszerváltás óta végbement gazdasági, társadalmi változásokra képes lesz életszerű választ adni.

+

A keddi nap is bőség jegyeit viseli. Ha időben benyújtják, Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslatról folytathatnak vitát. Nem nehéz megjósolni: ha megtörténik, aligha lesz csendes. Miként a hegyközségekről szóló törvényjavaslat sem ígérkezik békésebbnek: a különböző érdekeket jól jelzi, hogy előterjesztői egyszer már visszavonták és az új változatát is majd félszáz módosító javaslat színesíti. Az agrárgazdaságról szóló jelentés sem számíthat vastapsra.

A szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosítása csendesebbnek ígérkezik. Számos technikai jellegű kiegészítés mellett, az állami és uniós forrásból támogatott képzéseket folytató akkreditált intézményeknek naprakész adatszolgáltatást ír elő azért, hogy ténylegesen ellenőrizni lehessen, betartják-e a támogatási szerződésben foglaltakat. Ezzel az intézkedéssel hatékonyabbá, átláthatóbbá válhat az állami és uniós forrásokból képzésekre fordított közpénzek felhasználása.

+

Szerdán az atomenergiáról, az egyes energetikai tárgyú és az önkormányzatokkal összefüggő törvények módosításainak részletes vitájával folytatja munkáját a T. Ház.

Megkülönböztetett figyelemre számíthat a 2001-ben elfogadott Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény helyébe lépő, „a honvédek jogállásáról” címet viselő új katonai szolgálati törvény. Célja elsődlegesen a katonai szolgálattal, mint sajátos közszolgálattal együtt járó többletkötelezettségek és többletjogosultságok harmonizált, a társadalmi, a nemzetközi és a jogi környezet kihívásainak megfelelő szabályozása. Olyan feltételeket kíván rögzíteni, amelyek biztosítják, hogy a Honvédség feladatrendszerének ellátáshoz szükséges számú és összetételű, megfelelően képzett és kiképzett, motivált, elhivatott katona állománnyal rendelkezzen. Alapelve a hatékony működés érdekében korábbiakhoz képest egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közpénzek takarékos felhasználása, a személyügyi folyamatok racionalizálása.

Fontosnak tartja a szolgálati érdek elsődlegességét, törekedve az egyéni érdek és a szolgálati érdek maximális összehangolására, kifejezve azokat a sajátos helyzeteket, amikor a katona egyéni érdekeivel szemben a honvédelem érdekének kell érvényesülnie.

Meghatározza a kötelező magatartási szabályokat, a szolgálati viszony létesítésével, módosításával, megszűnésével, illetve megszüntetésével, tartalmával, a szolgálatteljesítési idővel, az illetmény-, a támogatási- és a juttatási rendszerrel, a fegyelmi-, a kártérítési felelősséggel, a méltatlansággal, valamint a jogorvoslati jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket.

Kezdeményezi a határozott időre szóló kinevezés és előléptetés jogintézményének megteremtését. Új elemként jeleníti meg az úgynevezett mozgó rendfokozatot, amely ideiglenesen magasabb vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításának törvényi lehetőségét teremti meg más szerveknél vagy külföldön végzett szolgálat idején.

Meghatározza  a külföldi szolgálat sajátos feltételeit, időtartamát is. Részletesen kitér az önkéntes tartalékos katonák speciális jogállására. Biztosítja a katonagenerációk közötti szolidaritás és a nyugállományú katonák iránti elkötelezettség kereteit. Tartalmazza a honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslattal összefüggésben indokolttá vált más törvények módosítását is.

Napirenden szerel még – többek között - az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvényjavaslat is, majd két népi kezdeményezés tárgyalásával zárja ülését az Országgyűlés.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti szólások, miként interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.

Hétfő

A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Michl József, Hargitai János, Nagy Andor, Bús Balázs, KDNP-, Németh Zsolt, Braun Márton, Törő Gábor, Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Hargitai János. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodás (SzMGSz) és mellékletei 2012. évi módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Határozathozatal.)

Az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Határozathozatal.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A Számvevőszéki és költségvetési bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Ékes József. Határozathozatal.)

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF . A napirendi pont előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Zárószavazás.)

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF . Molnár Attila Fidesz-képviselő önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Kósa Lajos Fidesz-, Spaller Endre KDNP-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Záróvita és zárószavazás..)

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nemzetgazdasági miniszter. Zárószavazás.)

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián, Fidesz-, Spaller Endre KDNP-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Rogán Antal. Záróvita és zárószavazás.)

A Magyar Művészeti Akadémia kultúr-stratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Részletes vita.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat. (Szöveges PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A felszólalások időkerete: 4 óra 20 perc. Fidesz: 88 perc, KDNP: 42 perc, MSZP: 47 perc, Jobbik: 45 perc, LMP: 30 perc, függetlenek: 8 perc.)

Kedd

Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat. (A Fidesz képviselőcsoportjának kezdeményezése! Benyújtástól, napirendre vételtől és bizottsági előkészítéstől függően, vita a lezárásig.)

Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A hegyközségekről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Tiffán Zsolt Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.  Részletes vita.)

Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

Egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

Az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről szóló jelentés. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig.

Szerda

Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Latorcai János, Aradszki András KDNP-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Latorcai János. Részletes vita.)

Egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Kósa Lajos, Láng Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

Egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.  Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Hende Csaba honvédelmi miniszter. Részletes vita.)

Az alapcélként vallási tevékenységet végző Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület egyházként történő elismeréséről címmel benyújtott országos népi kezdeményezés. (Szövege:s PDF. A tárgyalás.)

Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását címmel benyújtott országos népi kezdeményezés. (Szövege: PDF. A tárgyalás.)