Államosított kórházak

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyújtotta be az Országgyűlésnek a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát. Cirkusz volt a javából az eddigi vitája. Hétfőn zárószavazáshoz érkezett. A nemzeti Együttműködés Programjának megvalósítása érdekében, összhangban a Semmelweis Terv célkitűzéseivel célként határozza meg az egészségügyi intézményrendszer átalakítását az ellátás színvonalának emelése, egységessége és hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás érdekében. A kormány két lépcsőben veszi át az önkormányzatoktól a fekvőbetegek ellátását biztosító intézményeket. 2012. január elsejével a megyei és a fővárosi önkormányzat fenntartásában álló intézményeket már átvette.

A mostani második lépcsőként állami fenntartásúvá vállnak az aktív, a vegyes fekvőbeteg-ellátást biztosító kórházak vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző intézmények és a krónikus ellátást biztosító kórházak. A listán 54 kórház és további 16 egészségügyi intézet szerepel. Az első csoportba tartozó 54 kórháznak a tulajdonosa és a fenntartója is az állam lesz. Az intézményeket összes ingó és ingatlan vagyonával és adósságállományával együtt veszi át. A többi 14 intézménynél csak az önkormányzatok által jegyzett ingó és ingatlan vagyon kerül hozzá. Jogutódként lép az önkormányzatok helyére, a szerződött és átvételre nem kerülő szolgáltató azonban köteles a szerződés alapján a vállalt feladatot továbbra is ellátni.  A tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására 2012. május 1-jétől a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet jogosult.

A törvény indoklásában olvasható: „A megvalósuló intézkedések eredményeként az átvett intézmények keretében nyújtott ellátás a jövőben nem függ az önkormányzatok fizetőképességének alakulásától, eladósodottságának mértékétől, ezzel biztosítva a társadalom minden tagja számára – lakóhelyétől függetlenül – a közel azonos színvonalú egészségügyi fekvőbeteg ellátás.”

2012. május 1-jével állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézmények

1. Bajai Szent Rókus Kórház

2. Kalocsa Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet

3. Kiskunfélegyháza Városi Kórház-Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ

4. Kiskunhalas, Semmelweis Halasi Kórház Nonprofit Kft.

5. Mohács Város Kórház és Rendelőintézet

6. Siklósi Kórház Humán-Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.

7. SzigetvárMed Nonprofit Kft.

8. Komlói Egészségcentrum Nonprofit Kft.

9. Orosháza, Városi Önkormányzat Kórháza

10. Békéscsaba, Réthy Pál Városi Kórház Rendelőintézet

11. Edelény, Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet

12. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Erzsébet Kórháza

13. MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft.

14. Hódmezővásárhely, Erzsébet Kórház-Rendelőintézet

15. Mór, Városi Kórház Rendelőintézet

16.Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros

17. Csorna, Margit Kórház

18. Mosonmagyaróvár, Karolina Kórház-Rendelőintézet

19. Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Oktató Kórháza

20. Berettyóújfalu, Gróf Tisza István Kórház

21. Hatvan, Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Nonprofit Közhasznú Kft.

22. Karcag, Kátai Gábor Kórház

23. Mezőtúr Városi Kórház-Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.

24. Jászberény, Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

25. Kisbér, Batthyány Kázmér Szakkórház és Rendelőintézet

26. Komárom, Selye János Kórház

27. Tata, Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézet

28. Balassagyarmat, Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet

29. Margit Kórház, Pásztó

30. Vác, Jávorszky Ödön Városi Kórház

31. Cegléd, Toldy Ferenc Kórház Nonprofit Közhasznú Kft.

32. Marcali Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet

33. Siófok Város Kórház-Rendelőintézete

34. Kisvárda, Felső-Szabolcsi Kórház

35. Bonyhád, Városi Kórház–Rendelőintézet

36. Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft.

37. Celldömölk, Kemenesaljai Egyesített Kórház

38. Körmendi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.

39. Körmendi Vagyongazdálkodási és Ingatlanhasznosítási Kft.

40. Ajka, Magyar Imre Kórház

41. Pápa, Gróf Esterházy Kórház és Szakambulancia

42. Tapolcai Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft.

43. Keszthely, Városi Kórház

44. Nagykanizsa, Kanizsai Dorottya Kórház

45. Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft.

46. Szarvasi Szakorvosi Egészségügyi Szolgáltató Kft.

47. Kapuvár, Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet

48. Kunhegyes, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.

49. Oroszlányi Szakorvosi- és Ápolási Kft.

50. Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Kht.

51. Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza és Rendelőintézete

52. Veresegyház, Misszió Egészségügyi Központ Nonprofit Kft.

53. Sárvár Önkormányzati Kórház 55. Zirc Városi Erzsébet Kórház Rendelőintézet

54. Zirc Városi Erzsébet Kórház Rendelőintézet

 

Azon egészségügyi intézmények, amelyek által az átvett feladat ellátásához használt ,

önkormányzati tulajdonban lévő vagyon 2012 . május 1-jén állami tulajdonba kerül

1.DE OEC Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft.,

2. Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, Budapest

3. Emberbarát Alapítvány Alkohol-Drogrehabilitációs Intézete, Budai Egészségközpont Kft., Budapest

4. Sirály Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Kht, Csákvár

5. Hospit Kft. Ápolási Intézet, Hajdúnánás

6. Bugát Pál Kórház Eü. Nonprofit Kft. ,Gyöngyös

7. NagyatádMed Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.

8. Palotahosp Kft., Várpalota

9. Almási Balogh Pál Kórház Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft., Ózd

 

2012. január 1-jén állami tulajdonba került egészségügyi intézményekhez tartozó

azon települési önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, amely 2012 . május 1-jén kerül állami tulajdonba

1. Egészségügyi Holding Nonprofit Zrt. Mátészalka Területi Kórház, Nyíregyháza

2. Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi

Nonprofit Kft., Debrecen

3. Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.

4. Dr. Bugyi István Kórház, Szentes

5. Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Szeghalom

6. Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest

7. Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Budapest

+

Az Országgyűlés a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó törvények kétharmados többséget igénylő módosításait 240 igen. 82 nem kíséretében, tartózkodás nélkül elfogadta. Az egyszerű többséget igénylő részek 236 igen. 84 nem kíséretében, tartózkodás nélkül  értek célba. Az LMP teljes létszámmal távol maradt a szavazástól, a Jobbik az LMP és az elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat (DK) pedig ellene voksolt. Meglepetésre a kormánypártok padsoraiból  Spaller Endre (KDNP) is velük tartott.

A kulturális örökség védelméről

Zöld utat kapott a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat is. Célja, hogy az állam egyes felelősségi területei (a kultúráért való felelősség körében a kulturális örökség védelme, a fejlesztéspolitikáért való felelősség, valamint az infrastruktúráért való felelősség) ágazati érdekei között jogi szabályozással olyan összhangot alakítson ki, amely biztosítja és lehetővé teszi, hogy a kulturális örökség védelmében végzett régészeti feltárások az állam érdekein túl ne tegyék terhesebbé a fejlesztéspolitikai, valamint infrastrukturális elképzelések megvalósítását. Ennek érdekében részben újraszabályozza a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások alapvető szabályait.

A feltárást végző intézmény a további régészeti feladatellátás engedélyezése iránti kérelmet a próbafeltárás befejezésétől számított 5 napon belül köteles előterjeszteni, arról az örökségvédelmi hatóságnak 15 napon belül szükséges döntenie, mindez tehát jelentősen lerövidíti a további régészeti feladatellátás megkezdéséhez szükséges időt.

A 200 millió forintos felső határ túllépésére vonatkozó kormánydöntés kezdeményezése tekintetében a javaslat rögzíti: „a feltárást végző múzeum köteles megindítani a kormány döntésére irányuló eljárást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál, amely a kultúráért felelős miniszternek javasolja az erről szóló előterjesztés képviseletét.” A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy a 200 millió forintos értékhatár bruttó értékben számítandó,

+

 

Az Országgyűlés a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítását 228 igen. 93 nem kíséretében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Az MSZP, a Jobbik , az LMP és az elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat (DK) egységesen nemmel voksolt. Nem kis meglepetésre a Fidesz padsoraiból öten, Ékes Ilona, Ivanics Ferenc, Simonka György, Szalay Ferenc, Varga Gábor nemmel voksoltak, Ángyán József pedig tartózkodott.

Személyszállítási szolgáltatás

Végszavaztak a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatról is. Célja, hogy egy szolgáltatásközpontú, a társadalom és a költségvetés teherbíró képességét figyelembe vevő egységes közszolgáltatási személyszállítási rendszer jöjjön létre, amelynek támogatása átlátható. Az egyéni közlekedéssel szemben a közösségi közlekedést kívánja elősegíteni. Szabályozza a sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatást a közforgalmú közlekedésben is. Eszerint sztrájk idején az elégséges szolgáltatás mértéke a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt szolgáltatás 66 százaléka, országos és regionális viszonylatban 50 százalék. A jogszabály - néhány rendelkezés kivételével - 2012. július 1-jén lép hatályba, egyes előírások jogharmonizációs, illetve intézményi felkészülési okokból később lesznek érvényesek. Az elfogadott jogszabály több fogalmat is értelmez, hét pontban meghatározva a tennivalókat.

1. Szabályozási egységesítés

A személyszállításra vonatkozó egységes törvény jogpolitikai célja, hogy a személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó, eddig külön jogszabályokban szabályozott állami normarendszert egységes elvek mentén, egységes jogszabályba foglalva egy homogén, konzisztens és kiszámítható szabályozási környezetet biztosítson. a személyszállítási szolgáltatásokban érintett szereplők számára. Az Európai Unió tagállamok közötti interregionális együttműködésekre vonatkozó törekvéseivel összhangban a törvény külön nevesíti, hogy nemzetpolitikai és társadalompolitikai céloktól vezérelve közlekedési közszolgáltatások létesíthetőek a határon túlnyúlóan is.

2. Szervezeti racionalizálás

A törvény a személyszállítási szolgáltatások szervezeti és működési kereteire vonatkozó szabályozást úgy módosítja, hogy az biztosítsa a közlekedési közszolgáltatások szervezésével kapcsolatos egységes intézményi és vagyonkezelési modell kialakítását, ezzel a személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatókra vonatkozó állami vagyonpolitikai törekvések megvalósítását. E tekintetben különös figyelmet fordít a Főváros közlekedésszervezési lehetőségeinek jogszabályi megalapozására, a Budapesti Közlekedési Központ hatékony működésének jogszabályi támogatására.

A törvény szabályozási keretei az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési szolgáltatók egységes vagyonkezelése mellett továbbra is fenntartja a kis- és középvállalkozások részvételének lehetőségét, illetve igazodik az EU által az egyes személyszállítási álágazatokra előírt piaci modellhez.

3. A működés, az eszközfelhasználás és a menetrendek összehangolása

A törvény rögzíti a menetrendek egységes eljárás mentén történő előkészítésének, összehangolásának, valamint a közlekedési szolgáltatók együttműködésére vonatkozó kötelezettségeket. E kötelezettségek körében kitér az eddig különböző közforrásokból vásárolt személyszállító eszközök (közösségi buszok, iskolabuszok) koordinálatlan működésének összehangolására is.

Több évtizedes elmaradást pótolva rögzíti az alapellátás minőségi, mennyiségi és funkcionális paramétereit, valamint a közszolgáltatások nyújtásának mennyiségi és minőségi meghatározására, illetve ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

A közlekedési közszolgáltatások összehangolásának módszertani szabályai mellett rögzíti az alágazatok közötti együttműködés szabályát, ennek keretében – ahol ez a rendelkező infrastruktúrára tekintettel lehetséges – a kötöttpályás közlekedés elsőbbségét írva elő.

4. Fejlesztések összehangolása

A törvény előírja, hogy személyszállítási közszolgáltatásokat érintő, közforrásból finanszírozott fejlesztések kizárólag a kormány által jóváhagyott, országosan egységes fejlesztési koncepció mentén valósíthatóak meg, biztosítva ezzel a szigetszerű fejlesztések kizárását és a kormány által jóváhagyott közlekedéspolitikai elvekkel összhangban álló egységes beruházási politika érvényesülését. Ennek kiemelt jelentősége van a járműflották típusegységességéhez kapcsolódó költségmegtakarítások, valamint a személyszállításhoz kapcsolódó közlekedési, energetikai és informatikai jellegű hálózatok átjárhatósága és kompatibilitása szempontjából. A járműbeszerzések terén így jelentősen megnő az esélye a nagyobb sorozatban történő gyártás/összeszerelés hazai kapacitásának kiaknázásának, fejlesztésének.

5. Egységes, hosszú távra kiszámítható finanszírozás, a korrupció visszaszorítása

Az új gazdasági szabályozás törvényi szinten rögzíti azokat a feltételeket, amelyek a közforrások hatékony felhasználására, valamint azok ellenőrzésére vonatkoznak. A személyszállítási szolgáltatások – mint valamennyi jelentős beruházási igényű szolgáltatás – jelentős, de hosszútávon kiszámítható – a helyi és a helyközi közlekedésben összesen éves szinten közel 350-400 Mrd. forintos – finanszírozási igényt és kötelezettséget jelent az államháztartás számára. Az új finanszírozási szabályokkal előre tervezhetővé válik mind a szolgáltatók, mind az államháztartás számára a közösségi közlekedés finanszírozási igénye, determinálva ezzel a fejlesztési lehetőségeket, csökkentve a szolgáltatók likviditási egyensúlyának pénzpiacokról történő finanszírozásával kapcsolatos tranzakciós költségeket.

A törvény – az eddigi szabályozás hiányosságát pótolva – új megközelítésben foglalkozik a helyi személyszállítási közszolgáltatások finanszírozásával. Olyan új finanszírozási modellt rögzít, amely a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodási egyensúlyának veszélyeztetése nélkül arányosabbá teszi a megyei jogú városok és az egyéb vidéki települések helyi közlekedésének támogatását.

Kifejezetten a bliccelés, a jegyértékesítéssel kapcsolatos korrupció és közvagyon rongálásának visszaszorítását célozza a jegyvizsgálati rendszerekre vonatkozó egységes ellenőrzési rendszerek törvényi szintű definiálása, továbbá az adatkezelési, közrend- és vagyonvédelmi, valamint megfigyelési szabályok szigorítása.

6. Versenyképesség növelése

A törvény megcélozza, hogy az utasok számára elfogadható árú egységes szolgáltatási környezet jelenjen meg, illetve a kontraproduktív támogatások szűnjenek meg.

A közlekedési közszolgáltatás árképzése terén olyan – az egyéni közlekedés költségeihez viszonyított – árképzési elveket rögzít, amelyek jelentősen növelik a közösségi közlekedés versenyképességét. Kötelezően előírja, hogy a legnagyobb mobilitási igényt jelentő területeken, azaz Budapest és a megyei jogú városok, valamint elővárosuk tekintetében egységes ár-, jegy- és bérletrendszer kerüljön kialakításra.

Rögzíti a közlekedési személyszállítási közszolgáltatások tekintetében sztrájk esetére alkalmazandó még elégséges szolgáltatás legalacsonyabb szintjét, valamint a munkavállalói érdekképviseletek és a munkáltató közötti előzetes megállapodás elmaradása esetén követendő eljárásrendet.

A munkábajárás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálása a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítését szolgálja.

7. Szociálpolitika és közlekedéspolitika

A törvény közvetlenül nem érinti a szociálpolitikai alapon biztosított utazási kedvezményeket, illetve a vasúti dolgozók utazási kedvezményeit, azonban a szabályozás jellegéből adódóan a jövőre nézve adott a mozgástér a kedvezmények rendszerének korszerűsítésére. Ennek lényege, hogy a kormány részére biztosítja a kedvezmények előírásával és finanszírozásával kapcsolatban szükséges hatásköröket. Ez egyébként az eddigi gyakorlathoz képest nem változott.

+

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat 233 igen. 82 nem kíséretében, 2 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Az MSZP, a Jobbik , az LMP és az elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat (DK) ezúttal sem okozott csalódást, egységesen nemmel voksolt. A 2 tartózkodást Balla Mihály és Becsó Zsolt (Fidesz) jegyezte.