Zárószavazások

Zöld utat kaphat a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló javaslat. A kereszténydemokrata Tarnai Richárd indítványa gyorsabb és hatékonyabb jogorvoslatot, valamint a tulajdonosi érdekek megfelelőbb védelmét teremheti meg a kisajátítási ügyekben.

A törvény az alábbi bekezdéssel egészülhet ki: „A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, kivéve, ha a kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, mert a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő; ebben az esetben a bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a kisajátítási hatóságot új eljárásra kötelezi. E pont alapján hozott bírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.”

A módosítást – elfogadása estén – hatálybalépését követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni.

+

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. módosításáról szóló törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a szakképző iskolákban a 9. évfolyamtól a tanulókkal tanulószerződést köthessenek és a gyakorlati képzés egy részét az iskolai tanműhelyen kívül, valódi cégeknél végezzék.

 „A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítani a kell, hogy a szakiskolában a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.”

A szintvizsga minden tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.

Folyamatban

Magyarország Alaptörvényének első módosítása című törvényjavaslat az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel összefüggő kérdések pontosítására, egyértelművé tételére irányul. Két tekintetben céloz változtatást: egyfelől megerősíti azt az Alaptörvény, illetve az Átmeneti rendelkezések által eddig is rögzített tényt, hogy az Átmeneti rendelkezések alaptörvény-erejűek, az Alaptörvény részét képezik.  Másik eleme a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv általános jogutódjának esetleges létrehozásáról szóló lehetőségét, az uniós joggal való összhang megteremtése érdekében szünteti meg.

+

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosításáról szóló javaslat célja az európai uniós előírásokkal való összhang megteremtése. Hatályon kívül helyezik a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény azon passzusát, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank megküldi a Monetáris Tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a Monetáris Tanács ülésein. Továbbá azt a részét is, amely a Monetáris Tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint azt a részét is, amely a Monetáris Tanács megszűnéséről rendelkezik az euro magyarországi bevezetése esetén.

A törvényjavaslat az uniós jogi normáknak való mielőbbi megfelelés érdekében a kihirdetését követő napon lép hatályba.

+

Csak az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat több mint 20 törvényt módosít. Tallózva közöttük az indoklásból kiderül: célja a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás, valamint a különadótörvény közötti összhang megteremtése; a Széll Kálmán-terv 2.0 program megvalósulását szolgáló egyes lépések végrehajtása, továbbá a szociális szövetkezetek létrehozásának és működésének megkönnyítése érdekében elfogadott törvényhez kapcsolódó kedvezőbb adózási szabályok kialakítása. Emellett a jogalkalmazás megkönnyítése és az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.

Magyarország kormánya és a Magyar Bankszövetség képviselői 2011. december 15-én megállapodást írtak alá az ország pénzügyi stabilitása és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzése, továbbá a lakossági deviza-jelzáloghiteladósok helyzetének tehermegosztáson alapuló könnyítése érdekében. A megállapodás értelmében szükségessé vált az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény módosítása. A megállapodás alapján a pénzügyi intézmények minden végtörlesztés miatti veszteséget figyelembe vehetnek a levonható, a veszteség 30 százalékában meghatározott összeg meghatározásakor, függetlenül attól, hogy az a számviteli szabályok alapján mikor keletkezik.

A törvényjavaslat szorgalmazza a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény módosítását is. A javaslat szerint az árfolyamgát rendszerén keresztül a deviza-jelzáloghitel havi törlesztő-részletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés téríti meg a pénzügyi intézmények és a költségvetés közötti 50-50 százalékos tehermegosztási mód helyett, a kamatrészre eső hányad 50 százalékát pedig a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíti. A módosítással egyszerűbbé és átláthatóbbá válnak a banki elszámolások, miközben a különadó törvény egyidejű módosításával, a hitelintézetek pénzügyi járadékának megegyező összegű emelésével az állami bevételek azonos szinten maradnak.

A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a növekedési paktum átültetését a különadó törvénybe. Ennek megfelelően javasolja, hogy a pénzügyi intézmények levonhassák a 2012-es különadó-alapjukból a mikro-, kis- és középvállalati szektornak, a lakóingatlan-fedezet mellett természetes személynek nyújtott, valamint az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, továbbá az előfinanszírozáshoz nyújtott hiteleiknek adott időszakban meghatározott növekményét.

A javaslat tartalmazza a közforgalmú gyógyszertárakat és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő gyógyszertári szolidaritási díj megszüntetését 2013. január 1-jével.

Az adóbeszedési hatékonyság növelésének eszközeként megjeleníti a belföldi áfaösszesítő-jelentési kötelezettséget. A túlzott mértékű adminisztratív terhelés elkerülése érdekében csak az 500 ezer forintot elérő általános forgalmi adót tartalmazó számlákra vonatkozna a kötelezettség A szabályozás 2013. január 1-jén lép hatályba.

Az energiaszektort terhelő ágazati különadó megszűnése mellett 2013-tól is megmarad az energiaellátók jövedelemadója. Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra emelkedik, annak érdekében, hogy a bevételi cél elérhető legyen. Mindemellett szélesedik az adóalanyi kör is: 2013-tól az energiaellátók jövedelemadóját kell fizetnie a villamos energia, a földgáz egyetemes szolgáltatónak, az elosztói engedélyesnek, a víz- és csatornaszolgáltatónak, a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelőnek.

Az adózás rendjéről szóló törvény kiegészül az adózók közti készpénzfizetések korlátozását előíró szabályozással is. A gazdálkodási folyamatok átláthatóságának növelése, a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorítása érdekében a korlátozással érintett, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások 2013. január 1-jétől egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 5 millió forint értékben teljesíthetnek készpénzszolgáltatást.

A z új szabályok alapján létrejövő, működő szociális szövetkezetek a munkából kirekedt, hátrányosabb helyzetű személyek számára munkaalkalmat biztosítanak, lehetőséget teremtve az önfoglalkoztatáshoz és az önfenntartáshoz. Az ilyen szövetkezetek létrehozásának célja, hogy a társadalom perifériájára sodródott tagjait visszavezesse a munka világába, ezáltal biztosítva számukra a megélhetést. Megvalósítása érdekében a személyi jövedelemadó rendszerében a minimálbér mértékéig adómentessé válik a szociális szövetkezet tagjának a szövetkezetben végzett tevékenysége ellenértékeként élelmiszer, termény, élőállat formájában juttatott bevétel. Az adómentesség egyben azt is biztosítja, hogy a bevétel után sem járulékokat, sem pedig szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.

A törvényjavaslat tartalmazza az Európai Unió előírásaival való összhang megteremtése érdekében szükséges jogharmonizációs lépéseket, így az illetékek, a közösségi vámjog végrehajtása, a társasági adó és a jövedéki adó szabályainak módosítását.

Jogértelmezési problémák kiküszöbölését szolgálja a személyi jövedelemadót érintően az adóalap-kiegészítésre vonatkozó nyilatkozattételi szabályok módosítása. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében módosul az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettségre vonatkozó bevallás határideje, az adózók ezen bevallási kötelezettségüket a havi adó- és járulékbevallásban teljesíthetik, így a szakképzési hozzájárulás bevallására 2012. január 1-jétől rendszeresített nyomtatvány megszüntetésre kerülhet. Az adózók széles körét érintő pozitív intézkedés az adóhatósági iratokra vonatkozó kézbesítési vélelemmel kapcsolatos új rendelkezés, amelynek köszönhetően az adózók a postai úton történő kézbesítés eredménytelensége miatt beállt kézbesítési vélelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett adatok alapján tájékozódhatnak. Emellett azok az adózók, akik ügyfélkapuval rendelkeznek, erről külön értesítést is kapnak.

A szerencsejáték-szabályozási tárgyú módosítások biztosítják a szerveralapú szerencsejátékok törvényi szintű szabályainak összhangját és az egységes jogértelmezést az auditáló szervezet személyi, szakmai előírásainak pontosításával, a központi szerverhez csatlakozási szerződések egyes feltételeinek törvényi meghatározásával.

+

A biztosítási adó bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, (részint a költségvetési kiadások csökkentésével, részint az adóbevételek növelésével) hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását.

A biztosítási adó három közterhet vált ki: a pénzügyi intézmények különadóját, a baleseti adót, és a tűzvédelmi hozzájárulást. A három közteher megszűntével jelentősen egyszerűsödik az adórendszer.

A törvényjavaslat az adóköteles tevékenységet a biztosítási szolgáltatásokra vonatkoztatja. Ide sorolja a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást, a casco-biztosítást, a vagyon- és balesetbiztosítást. Hatálya nem terjed ki az életbiztosításra, továbbá a betegségbiztosításra, kiterjed viszont az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosításra.

Az adó mértéke az egyes biztosítási szolgáltatások esetén eltérő: az adóalap (bruttó díjbevétel) után a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 30 %, casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 15 %, vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 10 %.

Az adó önadózásos adónem. Erre tekintettel a törvényjavaslat rögzíti, hogy az adót havonta a biztosító állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság számlájára, mégpedig a biztosítási díj elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig. Az adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el, a bevétel pedig a központi költségvetés bevételét képezi.

A biztosítási adó 2013. január 1-jén lép hatályba.

+

Tárgyalja a T. Ház a szocialista képviselők által kezdeményezett, a „szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről” szóló határozati javaslatot is. Az indítványt az ellenzéki politikusok Baráth Zsolt jobbikos képviselő tiszaeszlári vérváddal azonosuló parlamenti felszólalása után nyújtották be. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető és képviselőtársai egyebek mellett egy új kötelezően létrehozandó, állandó országgyűlési etikai bizottság létrehozását indítványozzák, amely javaslatuk alapján „ügydöntő jogkörrel” rendelkezhetne az országgyűlési képviselő által tanúsított „rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób” magatartása esetén.

+

Várható az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítási indítványairól történő voksolás. A törvénymódosítás célja, hogy az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján a sportszervezet tulajdonába adott egykori állami tulajdonú ingatlanok sportcélú használatát racionálisan biztosítsa. Ennek érdekében az ingatlantulajdonos sportszervezet számára a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelően egyes esetekben, meghatározott garanciális feltételekkel lehetőséget biztosít az ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére. A törvénymódosítás révén az adott sportcélú ingatlanok forgalomképessége fenntartható úgy, hogy a helyi sportérdek sem sérül, mivel a tulajdonosnak másik ingatlant kell biztosítania az eredeti sportcél, sporttevékenység érdekében.

+

Szerdán pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatja munkáját a T. Ház. Követi a biztosítási adóról szóló, és a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról, majd a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról szóló törvényjavaslat. A tranzakciós illeték bevezetésétől a kormányzat 130 milliárd forint bevételre számít jövőre. A biztosítási szférában jelenleg érvényes szektorális, baleseti és tűzvédelmi adót kiváltó biztosítási adóból a várakozások szerint pedig plusz 15 milliárd forint éves bevétel lesz.

A második ülésnapot a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat vitája zárja.  

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Kedd

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dr. Tarnai Richárd KDNP-képviselő önálló indítványa. Zárószavazás.)

Magyarország Alaptörvényének első módosítása címmel törvényjavaslat. (Előterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről szóló határozati javaslat. (Mesterházy Attila, Harangozó Gábor, Steiner Pál MSZP- képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Hadházy Sándor, Babák Mihály Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és a zárószavazás.)

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztő: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.(Győrffy Balázs Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a közúti és vasúti határforgalomnak a határátkelőhelyeken történő ellenőrzéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)

Szerda

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az általános vita folytatása és lezárása.)

A biztosítási adóról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. (Az általános vita folytatása és lezárása.)

A Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Hadházy Sándor, Szalay Ferenc Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló törvényjavaslat. (Hadházy Sándor, Szalay Ferenc Fidesz- képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita folytatása és lezárása.)