Szokásaitól eltérően, ezúttal a déli harangszó szólítja csatasorba az Országgyűlési képviselőket. Korábban kezdenek ám majdnem biztos, hogy végszóra éjfél előtt most sem csengetnek. Kedden sem ígérkezik nyolcórásnak a munkaidő. Hagyományosan a zárószavazások a fémjelzik a legnyomatékosabban. A végső küzdelem hajrájában ezúttal is a „karmesterek” intése nyomán voksolnak a honatyák, honanyák, honifjak és honleányok. Íme, a két napra tervezett program.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről
Az Országgyűlés július 12-én fogadta el a jövő évi költségvetés fő számait. Seregnyi módosító indítvány kísérte, - túlélte, azóta azonban sok víz lefolyt a Dunán, nagyot fordult a világ. Hosszú küzdelem újabb kísértéseitől kísérve ismét voksol róla a Tisztelt Ház.
A mostani javaslat
- a bevétel főösszegét a korábbi 15 083 554,3 helyett 15 313 816 millió forintban,
- kiadási főösszegét 15 737 431,3 helyett 16 155 650,9 millió forintban,
- hiányát a GDP 2,2 százalékának megfelelő 653 877 helyett a GDP 2, 7 százalékának megfelelő, 1 841 834,8 millió forintban állapítja meg.
Nem kétséges: honatyáink, honanyáink, honleányaink, és honifjaink térdig járva is fuldokolnak a milliárdok folyamában. Közértbe járó, polihisztori képességgel nem bíró képviselő ugyanis aligha tudja, hány táskába férne el húszezresekben az a sok-sok milliárd, amiről szavazatukkal dönteni kell. Ember legyen a talpán, aki kormány által november ötödikén Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről beterjesztett egységes törvényjavaslatában foglalt milliárdok útját kísérni tudja: szövege: PDF. – A rossznyelvek szerint, ha csak nem Matolcsy Györgynek hívják. A nemzetgazdasági miniszter ugyanis, egy nappal korábbi önmagát (is) kiigazítva, már másnap, november hatodikán, zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be hozzá: szövege: PDF. Tallózva közöttük, íme néhány.
A jövő évi büdzsén a zárószavazás előtti módosító javaslattal átvezeti a kormány a megváltozott makrogazdasági kilátások hatásait. Az eredeti előterjesztés szerinti 1,6 százalékos GDP-növekedésnél alacsonyabb, 0,9 százalékos bővüléssel, illetve a korábbi, 4,2 százalékosnál magasabb, 5,2 százalékos inflációval számol.
A módosító javaslat tartalmazza a költségvetés egyensúlyának biztosítását célzó kiadási intézkedéseket, adóintézkedéseket, a költségvetési főösszegek kormányzati konszolidációs döntéseinek átvezetését is. A kiadási intézkedések között szerepel az állami bürokrácia csökkentése, a közszféra hatékonyabb bérszabályozása, a szociális ellátások célzottságának növelése, illetve a fejlesztések európai uniós társfinanszírozási arányának emelése.
A javaslatcsomag átvezeti a kabinet a büdzsén azokat az egyenlegjavító intézkedéseket, amelyek biztosítani szándékozzák a 2,7%-os államháztartási hiánycél elérését 2013-ban is.
A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 0,3 százalékos bővülés helyett 1 százalékkal esnek vissza. A háztartások fogyasztása a korábban várt 0,3 százalékos növekedéssel szemben 0,5 százalékkal csökken.
Az exportbővülés az eredeti javaslatban tervezettnél lassabb lesz: 8,8 százalék helyett 6,2 százalék. Az importbővülést ennél is jelentősebben csökkenhet: 8 százalékról 4,5 százalékra.
A foglalkoztatottak száma sem gyarapodik: a módosítás az eredetileg tervezett 2,2 százalékot cserben hagyva, 0,7 százalékkal számol, - így bővülhet a munkanélküliségi ráta, 10,3 százalékról 10,8 százalékra.
A kormány jövő évi költségvetéshez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslata tartalmazza a költségvetés egyensúlyának biztosítását célzó kiadási intézkedéseket, adóintézkedéseket és a költségvetési főösszegek elfogadása óta hozott kormányzati konszolidációs döntések átvezetését is. A kiadási intézkedések között szerepel az állami bürokrácia csökkentése, a közszféra hatékonyabb bérszabályozása, a szociális ellátások célzottságának növelése, illetve a fejlesztések európai uniós társfinanszírozási arányának emelése.
A költségvetés egyensúlyának biztosítását célzó adóintézkedések közül a 3 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése a készpénzfelvételre a korábbi tervekhez képest eredményszemléletben 30 milliárd forinttal kívánja javítja a költségvetés egyenlegét. A társadalombiztosítási járulékok plafonjának eltörlése pénzforgalmi szemléletben 47 milliárd forint többletbevételt jelenthet, a pénztárgépek összekötése az adóhatósággal ugyancsak pénzforgalmi szemléletben 85 milliárd forinttal növelheti az áfa-bevételeket.
A pénzügyi szervezetek különadójának elmaradó megfelezése a tervezett 72 milliárd forint helyett 144 milliárd forinttal járulhat hozzá az egyenleg javulásához, a pénzügyi tranzakciós illeték általános kulcsának 2 ezrelékre emelése pedig - a változatlanul 6 ezer forintos korlát mellett - 160 milliárd, a helyi iparűzési adóteher emelése pedig 35 milliárd forint bevétel-növekedést eredményezhet.
A kisvállalati adóból a korábban becsültnél 82,5 milliárd forinttal kevesebb bevétel várható, viszont a szociális hozzájárulási adó soron 66 milliárd forint, a szakképzési hozzájárulás soron 2,75 milliárd forint, a társasági adó soron pedig 30 milliárd forint többletbevétel jelentkezhet.
A közműadó 60 milliárd forint bevételt jelenthet, míg a béren kívüli juttatásokat terhelő eho emelése 10 milliárd forintot.
Az energiaellátók jövedelemadója 11 százalékról 31 százalékra növekszik, ami 40 milliárd forinttal emeli a bevételeket.
A gazdaság fehérítése érdekében, elsősorban az áfát érintő intézkedések, 60 milliárd forint többletbevételt jelenthetnek az általános forgalmi adó soron.
A szerencsejáték új szabályozása révén lehetőség nyílik az on-line szerencsejáték szolgáltatók bevonására a közteherviselésbe, ami a korábbi terveken felül további 10 milliárd forint bevételt biztosíthat.
A júliusban elfogadott költségvetési főösszegek elfogadása óta hozott döntések átvezetéseként szerepel a módosítóban a települési önkormányzatok adósságkonszolidációja, a helyi önkormányzati rendszer átalakításával összefüggő változtatások érvényesítése, az elektronikus útdíj-rendszer kiépítése, amire a költségvetés 42 milliárd forintot szán. A betegterhek növekedésének kizárása érdekében emeli a gyógyszertámogatás 2013. évi előirányzatait is – a gyógyszerkasszában l 63 milliárddal lesz több.
A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítása
Az Alaptörvény szerint Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
A Bethlen Gábor Alap legfontosabb küldetése a határon túli nemzettársaink erkölcsi és anyagi támogatása. Figyelembe véve a működés során felmerült gyakorlati tapasztalatokat, felmérve az egyre bővülő mértékű ellátandó feladatokat, illetve a határon túlról érkező igényeket, vált szükségessé a róla szóló törvény pontosító és kiegészítő jellegű módosítása. (Szövege: PDF. Előterjesztője: dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter.)
Az indítvány szerint a támogatások kedvezményezettjei lehetnek civil szervezetek, önkormányzatok, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmények mellett gazdasági társaságok és egyházak is. Hangsúlyozza: a Bethlen Gábor Alap jogszerű és átlátható működésének biztosítása érdekében van szükség a szabályozás pontosító és kiegészítő jellegű módosítására. Többek között rögzíti: a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználásakor, vagy a támogatási szerződéstől történő elálláskor, felmondáskor, a támogatói okirat visszavonásakor, a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét – késedelem esetén – kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az alap illetékes testülete ugyanakkor – különös méltánylást érdemlő esetekben – eltekinthet a szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel. A változtatások érintik az alapról szóló beszámolási kötelezettséget is, amelyet az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.
Dohányboltok rendszabálya
Önálló képviselői indítvány formájában nyújtották be a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényhez a módosító indítványt. (Szövege: PDF. Lázár János, dr. Selmeczi Gabriella, dr. Papcsák Ferenc, Kozma Péter, dr. Szalay Péter, Patay Vilmos Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Papcsák Ferenc.)
Hangsúlyos eleme az új szabálynak a dohányboltok (elkülönített helyek) külső megjelenítésére vonatkozó rendelkezés. Ez egyrészt egyfajta egységes, semmiképpen sem csalogató, sőt kifejezetten tiltó kirakatot tesz csak lehetővé. Árukészletüket viszont – a gazdaságosabb működés reményében – a szerencsejáték-törvény által meghatározott sorsolásos játékok (totó, lottó, sorsjegyek stb.) forgalmazásának lehetőségével is kibővíthetik.
Célja továbbá, hogy rendezett és a jogszabályok által körbehatárolt formában, elektronikailag is ellenőrzött, szigorú feltételek szerint létrehozott üzlethálózat jöjjön létre.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megteremti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és a helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó rendelkezései közötti összhangot. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.)
A módosítással rugalmasabbá válhat az állami foglalkoztatási szerv és az ügyfél közötti kapcsolattartás azzal, hogy lehetővé teszi bizonyos esetben, hogy az ügyfél kötelezettségének elektronikus levéllel is eleget tehessen. Pontosabbá és ügyfél központúvá válhat az álláskeresési járadék, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának kezdő napjára vonatkozó szabályozás is. Ezen túlmenően a módosítás – többek között – megszünteti a nyugdíj előtt álláskeresési segély jogosultsági feltételeire vonatkozó szabályokban tapasztalható indokolatlan megkülönböztetést az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerített és a folyósítási időlejártát megelőzően elhelyezkedett álláskeresők között. A gyakorlati tapasztalatok alapján, nemcsak a felső határát, hanem az alsó határát is meghatározza annak a határozott idejű munkaviszonynak, amelynek létesítése esetén a közfoglalkoztató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni
Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló javaslat célja az, hogy – a nemzetközi példák és tapasztalatok felhasználásával – Magyarországon megteremtse az ún.: „befektetői letelepedés” jogintézményét. (Szövege: PDF. Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián Fides-, Spaller Endre KDNP-képviselők önálló indítványa.) Ennek érdekében az eljárás kapcsán, különös méltánylást érdemlő körülményként kifejezetten nevesíti, hogy ilyennek kell tekinteni ha a kérelmező igazolja, hogy akár ő személyesen, akár a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – legalább 250.000,- euro erejéig – rendelkezik olyan legalább öt évre szóló értékpapírral, amelyet olyan gazdasági társaság bocsátott ki, amely kizárólagos tevékenységként csak az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által kibocsátott „Letelepedési Államkötvény”-ek forgalmazásával foglalkozik. Természetesen a kérelmezőnek ezen letelepedési forma esetén is meg kell felelnie az egyéb előírásoknak, (büntetlen előélet, stb.).
A javaslat – indoklása szerint – e módosítás és az egyéb hatályos jogi szabályozás eredménye az lesz, hogy az a személy, aki ily módon vásárol állampapírt letelepedési engedélyre válik jogosulttá, melynek azonban a kiadása után is fenn kell állnia a meghatározott feltételeknek, ha pedig nem teljesül, az engedély visszavonásának lesz helye. Azért köti az állampolgárság megszerzését állampapír vásárláshoz, mert ezzel is segíteni kívánja az állam finanszírozását. A letelepedés ezen formája iránt folyamodók más közvetlen befektetései pedig élénkítő hatást fejtenek ki a hazai ingatlanpiacra, kereskedelemre és a befektetési piacokra.
A javaslat nem kívánja meghatározni a kibocsátásra kerülő államkötvény kamatát, vagy futamidejét, ez a jogszabályi feltételek betartásával és a piaci viszonyokra való figyelemmel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feladata lesz.
A budapesti Istvánmező rehabilitációs programja
A budapesti Istvánmező rehabilitációs programja, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója program megvalósításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Szalay Ferenc, Kovács Péter, Kovács Ferenc, Lasztovicza Jenő, Törő Gábor, Horváth Zoltán Fidesz- képviselők önálló indítványa. Határozathozatal.)
A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV tőrvény a sportversenyek lebonyolításában és a hivatásos sportolók felkészülésében kiemelkedő szerepet betöltő; egyes állami tulajdonban lévő sportlétesítményeket fokozott védelemben részesít azáltal, hogy ezeket a sportcélú ingatlanokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe sorolja. A törvény ezen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok fejlesztését, bővítését kívánja elősegíteni azáltal, hogy lehetővé teszi az ehhez szükséges ingatlanok kisajátítás útján történő megszerzését.
Módosítása – (szövege: PDF. Szalay Ferenc, Kovács Péter, Kovács Ferenc, Lasztovicza Jenő, Törő Gábor, Horváth Zoltán Fidesz- képviselők önálló indítványa.) – a kormány által jóváhagyott új megvalósítási koncepciójának megfelelően, a beruházás gyors és zökkenőmentes megvalósítása érdekében szabályozza a beruházás előkészítésének és kivitelezésének pontosítását. Egyértelművé teszi, hogy a beruházás megvalósítása érdekében megszerzett ingatlanok a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésébe kerüljenek.
Jelentés az agrárgazdaság helyzetéről
Fölöttébb terjedelmes, majd 350 oldalas az Országgyűlés által tárgyalt az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről szóló jelentés. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.) Törvény írja elő, hogy a kormány kialakítja és a Központi Statisztikai Hivatallal közös felelősségben a vidékfejlesztési miniszter útján az Országgyűlés elé terjeszti jelentését az agrárgazdaság helyzetéről a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a megtett intézkedésekről, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról.
Az elfogadásáról szóló határozati javaslat – (szövege: PDF, a Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa) – megállapítja: a jelentés az agrárgazdaság 2011. évi teljesítményéről valós képet mutat, magában foglal minden olyan létező információt, amely az agrárgazdaság 2011. évi folyamatainak megismertetéséhez és nemzetgazdasági szerepének megítéléséhez szükséges.
A 2011-es év sikeres volt a magyar mezőgazdaság számára, amit az is jelez, hogy a mezőgazdasági hozzájárulás a nemzetgazdasági GDP-ben 3,2 %-ról 4,6 %-ra nőtt. Az adatok alapján kijelenthető, hogy a mezőgazdaság - alacsony bázisról induló - megnövekedett teljesítménye nélkül a nemzetgazdaság 2011-ben csak minimális gazdasági növekedést tudott volna felmutatni. Megállapítható: 2011-ben a csökkenő támogatások ellenére javult a jövedelmezőség, amelynek hatására a beruházások is emelkedtek. Kedvező fejlemény tapasztalható a foglakoztatás növekedése és a javuló mezőgazdasági és élelmiszeripari kereskedelemi mérleg tekintetében is.
Továbbra is aggodalomra ad okot viszont a kivitel és behozatal termékszerkezetének alakulása, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés kedvezőtlen aránya. Kérdéses, hogy a 2011. évi kedvező eredmények megismételhetőek-e, és a pozitív irányú változások tendenciájukban fenntarthatóak-e?
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló határozati javaslat célja, hogy a magyar nemzet és a vele több évszázada együtt élő nemzetiségi közösségek harmonikus és egymást gazdagító, a modern európai együttélési normákat tiszteletben tartó közös fejlődését semmi se akadályozhassa. (Michl József, dr. Hargitai János dr. Nagy Andor, Bús Balázs, KDNP, Németh Zsolt, dr. Braun Márton, Törő Gábor, Fidesz, önálló indítványa.) Hangsúlyozza: az igazság kimondása, a meghurcoltaknak és elűzötteknek járó tiszteletadás minden nemzetnek egyaránt feladata és felelőssége.
(A Minisztertanács 1945. december 22-i ülésén Nagy Imre belügyminiszter, Magyar Kommunista Párt, terjesztette elő a kitelepítési alaprendelet tervezetét, amely a hazai németség kollektív bűnösségén alapult, a hazai német lakosság teljes körű kitelepítésére törekedett. A kitelepítés lebonyolítására felállított Népgondozó Hivatal adatai szerint a magyar kormány 1946 és '48 között, 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg a magyar kormány állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától. 135 ezer főt Németországba, majd 1948 végéig még körülbelül 50 ezer főt a Szovjetunió által megszállt övezetbe. Mintegy 248 600 katasztrális hold földet, 44 750 ingatlant vett el tőlük a magyar állam. A magyarországi német nemzetiségűek „kitelepítését” előirányzó rendelet végrehajtására elsőként 1946. január 19-én került sor, ezen a napon indult az első vagon a budaörsi állomásról.)
„A Magyar Országgyűlés január 19-ét az elűzetés 1946-os kezdetének évfordulóját a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánítja:
– szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a II. világháború végén, valamint az azt követő időszakban - a Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. november 20- i határozatának végrehajtásával - a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztetést, kisemmizést elszenvedő magyarországi német közösség emberi jogokat súlyosan sértő és igazságtalan elhurcolásáról;
– tisztelettel adózik mindazok előtt, akik a megaláztatások, elhurcolások áldozatai voltak, különös tekintettel azon egyházi, illetve világi személyekre, akik sokszor önként vállalták az üldöztetést és akár a halált is a rájuk bízott közösségek iránti felelősségvállalásból és szolidaritásból fakadóan.
– támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a magyarországi német közösség meghurcolásával, üldöztetésével, elűzésével kapcsolatosak.”
Népszavazási kezdeményezések
„Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” címmel benyújtott országos népi kezdeményezés. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Országos Választási Bizottság. Döntés.)
Az országos népi kezdeményezést a Kisalföld napilap azért indította, hogy a Duna elterelésének 20. évfordulóján rávilágítson a térség máig megoldatlan kérdéseire, a szigetközi Öreg-Duna-szakasz rendezetlen helyzetére és a győri Mosoni-Duna vízgazdálkodási problémáira. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását?”
Az országos népi kezdeményezés támogatására benyújtott aláírások ellenőrzésének eredményeként az Országos Választási Bizottság megállapította: a hiteles aláírások száma több mint húszezerrel meghaladja az érvényességhez meghatározott ötvenezret.
– A népi kezdeményezés sikere megerősítette azt, amit a térségben élő összes fórum , a helyi önkormányzatoktól, a kistérségeken és a megyei közgyűlésen át a regionális fejlesztési tanácsig elfogadott, mégpedig, hogy valamit kezdeni kell az Öreg-Dunával, a szigetközi és csallóközi ágakat össze kell nyitni, vízszintet kell emelni, - reagált az OVB határozatára Tóásó Gyula, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület elnöke. Hangsúlyozta:
– A népi kezdeményezés eddigi sikerétől azt remélem, hogy húsz év után végre lesz egy bátor kormány, amely érdemben is foglalkozik a kérdéssel, s – több mint 70 ezer aláírással megerősítve – fontosnak tartja majd a helyben élők véleményét.
+
„Az alapcélként vallási tevékenységet végző Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület egyházként történő elismeréséről” címmel benyújtott országos népi kezdeményezés. (Szöveges PDF. Előterjesztő: Országos Választási Bizottság. Döntés.)
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény rendelkezései szerint abban az esetben, ha az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerését kívánja kezdeményezni, azt az egyesület törvényes képviselője az országos népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával teheti meg. A Magyarországi Leetorium Rosicrucianum Egyesület az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerése érdekében a következő országos népi kezdeményezést nyújtotta be:
„Támogatom, hogy az Országgyűlés a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011 . évi CCVL törvény alapján az alapcélként vallási tevékenységet végző Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesületet – (székhelye: 2528 Uny, Ujtelep 094/5.) – egyházként elismerje. ”
A kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét az Országos Választási Bizottság hitelesítette, a kezdeményezés támogatására benyújtott aláírások ellenőrzésének eredményeként a megállapította, hogy az érvényes aláírások száma eléri a törvényben meghatározott mennyiséget.
Tét a mentelmi jog
Szavaz az T. Ház arról, hogy megtarthatja-e vagy sem a mentelmi jogát a Fidesz padsoraiban Pócs János és Simon Miklós országgyűlési képviselő.
Pócs János polgármester ellen, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt Szabó Lajos, Jászapáti város korábbi polgármestere és Lencse Péter egyéni vállalkozó tett feljelentést. A feljelentés szerint Jászapáti Város Önkormányzata képviselő testületének 2012. július 26-án megtartott, a Jászság teljes területén nagy lefedettséggel fogható, jászberényi székhelyű TRIÓ Televízió által közvetített ülésén a rágalmazás tényállásának minden elemét kimerítő kijelentések hangoztak el mind Szabó Lajos volt polgármester, mind pedig Lencse Péter vállalkozóval szemben.
A Mentelmi bizottság az ügyet a 2012. december 4-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett, mentelmi jogot fenntartó töretlen gyakorlata szerint ugyanis a mentelmi jog az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. A bizottság megerősítette továbbá azt a korábbi álláspontját is, hogy a hasonló ügyekben továbbra is fennáll az érintettek számára a polgári peres eljárás lehetősége.
Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság 4 igen és 2 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Pócs János országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
+
Simon Miklós mentelmi jogának felfüggesztését a Nyírbátori Városi Bíróság kezdeményezte, miután ellene – másokkal együtt – Hegedűs Ágnes tett feljelentést rágalmazás vétsége miatt.
A feljelentés szerint Nyírbátor Város Önkormányzata képviselőtestületének 2012. május 30-án megtartott, a Városi Televízió által közvetített ülésén a feljelentettek részéről nagy nyilvánosság előtt a rágalmazás tényállásának minden elemét kimerítő kijelentések hangoztak el.
A Mentelmi bizottság az ügyet a 2012 . december 4-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett, mentelmi jogot fenntartó töretlen gyakorlata szerint ugyanis a mentelmi jog az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani . A bizottság megerősítette továbbá azt a korábbi álláspontját is, hogy a hasonló ügyekben továbbra is fennáll az érintettek számára a polgári peres eljárás lehetősége.
Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság egyhangú szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Simon Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Harcos folytatás
Természetesen több tucatnyi téma piheg-liheg még a Tisztelt Ház asztalán. Komoly vitának néz elébe Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.) Nem nehéz megjósolni: aligha lesz csendes, tán éppen azért, mert a nemzet tulajdonáról rendelkezik.
Leszögezi: a termőföld és az erdők az Alaptörvény értelmében a magyar nemzet közös örökségének részét képezik, e nemzeti kincsek „védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”: kiemelt alkotmányos érdek. Ennek megfelelően indokolt, hogy a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása e célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. A javaslat ezért a vonatkozó szabályozás stabilitásának biztosítása érdekében kiegészíti az Alaptörvényt e sarkalatos törvénnyel. Emellett a természeti erőforrások megőrzését és a közös szükségletek kielégítését szolgáló integrált mezőgazdasági termelésszervezés, valamint a termőfölddel összefüggő gazdasági egység, a mezőgazdasági üzem tekintetében is rögzíti, hogy az alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
+
Kilenc egészségügyi tárgyú törvény módosítását tartalmaz az a törvénycsomag. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere.) Célja, hogy egyszeri alkalommal, de az egészségügy több területét érintően fejlessze, módosítsa az érvényes szabályozást. Tartalmazza az egészségbiztosítási, gyógyszerészeti hatósági ellenőrzési feladatokat, szorgalmazza az egészségügyi szolgáltatók kapacitásainak megállapításával összefüggő eljárások hatékonyabbá tételét.
Az előterjesztés, szándéka szerint, megteremti a jogi alapjait annak, hogy Magyarország teljes jogú tagként csatlakozhasson az Eurotransplant International Foundation (Eurotransplant) nemzetközi szervelosztó szervezetéhez.
Változtatni kíván a működési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések több pontján, annak érdekében, hogy az aktívan egészségügyi tevékenységet végző orvosokról, egészségügyi szakdolgozókról minél pontosabb adatok álljanak rendelkezésre az úgynevezett humánerőforrás-monitoring rendszerben.
Pontosítja a visszamenőleges és folyamatos egészségügyi ágazati béremelésre vonatkozó részletszabályokat, a bérelemek rendszeres vagy nem rendszeres jövedelem-jellegének rögzítésével.
A javaslat fenntartja az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszerét, valamint az ahhoz kapcsolódó munkáltatói támogatás szabályait, amelyek 2013. január 1-jével hatályukat vesztették volna. Továbbra is előírja, hogy ágazati előmeneteli rendszer keretében megállapított illetmény- vagy bérnövelés ne képezzen pótlékalapot, meghosszabbítja az egészségügyi ágazati mozgó bérek - vagyis pótlékok - alapjának befagyasztását. Viszont az egészségügyi dolgozó kérésének megfelelő időpontban a kiadandó szabadságot az alapszabadság egynegyedét jelentő 5 munkanappal szemben 7 munkanappal meghosszabbítja.
Az előterjesztésben szerepel, hogy a jövőben a TAJ kártya mellett más személyazonosító okmányt is fel kell mutatni az egészségügyi vizsgálatok alkalmával, annak érdekében, hogy ne használhassa több ember ugyanazt a TAJ kártyát, s védjék a kasszát és a tisztességes járulékfizetőket.
A gyógyszertörvény módosítása többek között megteremtheti a hamisított gyógyszerek legális kereskedelmi láncba történő bekerülésének megelőzéséről szóló uniós irányelv törvényi átültetését, és biztosítja a legális gyógyszerellátási lánc magasabb fokú védelmét. A TAJ-szám alapján a gyógyszerész jogosult lesz lekérdezni - amennyiben a beteg erről nem tesz külön tiltó nyilatkozatot - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából a beteg korábbi gyógyszerezésére vonatkozó adatokat. A szexuális úton terjedő betegségek, illetve a mentális és viselkedészavarok kezelésére szolgáló gyógyszerekre azonban ez nem vonatkozik.
A jövőben büntethető lesz, az is ha gyógyszerhatóanyagot tesznek a táplálék-kiegészítőbe. Ehhez készül rendelet is, amely ezen termékek listáját tartalmazza majd.
+
Részletes vitánál tart a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény helyébe lépő, „a honvédek jogállásáról” címet viselő új katonai szolgálati törvény.. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián Fidesz-, Spaller Endre KDNP-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Rogán Antal. Záróvita és zárószavazás.)
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF . Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános és részletes vita.)
Magyarország Kormánya, Ukrajna Miniszteri Kabinetje és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország és az Oroszországi Föderáció között Ukrajna területén keresztül történő nukleárisanyag-szállításról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)
Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általánosos és részletes vita.)
Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról. (Szövege: PDF. Szavazás a módosító javaslatokról. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
Egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Kósa Lajos, Láng Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Bencsik János, Lázár János, Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
Egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
Egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Hende Csaba honvédelmi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A hegyközségekről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Tiffán Zsolt Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat. (Szöveges PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A Magyar Művészeti Akadémia kultúr-stratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Pócs János és Simon Miklós Fidesz-képviselők mentelmi ügye, (szövege: PDF).
Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Összevont általános és részletes vita.)
