Nem lesz csendesebb hétfőn-kedden sem a parlament. Áder újra közbeszólt. Zárószavazások. Gyurcsány Ferenc néhány hete a Tisztelt Ház előtt sátrat verve, testi épségét nem fenyegető éhségsztrájkja idején jelentette be, hogy élőláncot szervez a Parlament köré arra a napra, amikor az Országgyűlés a választási feliratkozás bevezetéséről dönt. Fölöttébb viharosnak ígérkezik az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kedden kezdődő vitája is. Íme a menetrend.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Áder újra közbeszólt
Kilencre nőtt azoknak a törvényeknek a száma, amelyeket májusi hivatalba lépése óta Áder János visszaküldött az Országgyűlésnek. Íme, a legfrissebb kettő.
Az Országgyűlés 2012. október 8-ai ülésnapján fogadta el a hulladékról szóló törvényt (szövege: PDF). A köztársasági elnök azonban – élve az Alaptörvényben biztosított jogkörével – megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. (Levele: PDF.) Több pontját vitatja. Például azt, hogy nem biztosít megfelelő jogorvoslati lehetőséget. A jogszabály értelmében ugyanis az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség minősített gazdálkodó szervezetként ismeri el azokat, amelyek egy később megalkotandó kormányrendeletben meghatározott feltételeket teljesítik. Csakhogy, az államfői kifogás alapján az OHÜ feladatait nonprofit gazdasági társaságként látja el: eljárása részletesen nem szabályozott, továbbá a döntéseihez nem kapcsolódik jogorvoslati lehetőség – márpedig az alaptörvény szerint a hatósági és más közigazgatási döntések ellen jogorvoslattal lehet élni.
A köztársasági elnök azt is megállapította, hogy a törvény egy időközben hatályon kívül helyezett európai bizottsági határozatra is hivatkozik, továbbá más pontatlanságokat is tartalmaz.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter gyors reagálása: a köztársasági elnök leginkább formai jellegű javaslatokat fogalmazott meg. Az észrevételek közül mindössze egy volt tartalmi jellegű, amely a közszolgáltatók minősítésével kapcsolatban a jogorvoslati jog hiányára hivatkozott. Egyetértve a véleményével, soron kívül intézkedünk a módosító javaslat elkészítéséről, amelyek azonban nem befolyásolják a hulladékról szóló törvény alapvető szakmai koncepcióját, nem változtatnak a fő célkitűzéseken. A jogszabály továbbra is korszerű törvényi hátteret biztosít, amely átlátható és ellenőrizhető viszonyokat teremt az ágazatban, lehetőséget ad a hulladékképződés nagyobb arányú csökkenésére és a hasznosítás arányának növelésére.
+
Az uniós tagállamokkal folytatott bűnügyi együttműködésről szóló jogszabály rendelkezéseit is hiányosnak találta az államfő. Szerinte nem írják körül kellő részletességgel azokat az adatokat, amelyeket az Europol Információs Rendszer tartalmazhat, így a jogszabály nem felel meg az Európai Tanács határozatának. Kifogásában azt is megemlíti, hogy a jogszabálytervezetet Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a vonatkozó törvényi előírás ellenére nem kapta meg véleményezésre. (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege: PDF. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele: PDF.)
Zárószavazások
Megkülönböztetett figyelem, zaj, üdvözlés és háborgás kísérte és kíséri Magyarország Alaptörvényének második módosítása címet viselő törvényjavaslatot. Talány még, hogy betartja e ígéretét a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök néhány hete a parlament előtt sátrat verve, testi épségét nem fenyegető éhségsztrájkja idején jelentette be, hogy tiltakozó élőláncot szervez a Parlament köré arra a napra, amikor az Országgyűlés a választási feliratkozás bevezetéséről dönt.
A Fidesz-KDNP képviselők önálló indítványa a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez köti. Törvényjavaslatuk indoklása szerint: a választásokon és népszavazásokon való részvétellel kapcsolatos önrendelkezési jog kiteljesítése céljából lehetővé teszi a választásokon az ajánlás, a szavazás és a jelöltként indulás lehetőségét, valamint a népszavazáson való szavazás lehetőségét azok számára, akik előre jelzik, hogy e jogukat gyakorolni kívánják.
A névjegyzékbevételt a magyarországi lakóhellyel rendelkező választó személyesen vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó pedig levélben vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton kérelmezheti.
A névjegyzékbevétel a választás vagy népszavazás napját megelőző tizenötödik napig kérelmezhető.
+
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosításáról szóló javaslat lehetővé teszi, hogy az Alap az eszközeit térítésmentesen az állam tulajdonába adja. Tekintettel arra, hogy az állami vagyon kezeléséért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felel, megteremti annak lehetőségét, hogy bizonyos eszközök egy kézben legyenek, annak érdekében, hogy az államadósság csökkentése, ne sérüljön. Az MNV-nek az adott eszköz akár közvetlen, akár közvetett módon történő értékesítéséből befolyó pénzt államadósság-csökkentésre kell, hogy fordítania.
+
A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat, hosszú-hosszú bevezető indoklása: „A postai szolgáltatások fejlődése és liberalizációja, az Európai Unió jogának való megfelelés, a mindenki számára elérhető és hozzáférhető, a társadalmi, gazdasági és technikai környezethez igazodó, hatékony egyetemes postai szolgáltatás folyamatossága, valamint a gazdasági- és infrastrukturális szempontból elmaradott térségben élő felhasználók megfelelő minőségű postai szolgáltatásokhoz és az egyetemes postai hálózat igénybevételével ellátható egyéb közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében, a postai piac zavartalan és eredményes működésének fenntartásával, figyelembe véve az új technológiák alkalmazásának lehetőségeit, a felhasználók érdekeinek védelmét és a postai piaci résztvevők szükség szerinti együttműködését, jogaik és kötelezettségeik érvényesítését, alkotja az Országgyűlés a törvényt.”
A törvényjavaslat – többek között – újra szabályozza a postai piacra való belépés feltételeit, azzal, hogy az általános szolgáltatási jogosultság alapján nyújtható postai szolgáltatások köréből kiemeli a fogyasztóvédelmi szempontból érzékeny, ezért fokozottabb minőségi, alkalmassági és átláthatósági kritériumok tárgyát képező postai szolgáltatásokat, amelyeket nyújtását engedély megszerzéséhez köti. Az új típusú postai szolgáltatási engedély nem azonos a hatályos szabályozás szerinti egyetemes szolgáltatási engedéllyel, mivel területi alapú ellátási kötelezettséget olyan, garanciális jellegű, a felhasználókat védő elvárások váltják fel, amelyek biztosítékot adhatnak az ügyfelektől nem regisztrált módon átvett küldemények megfelelő színvonalú kézbesítésére.
Újra szabályozza az egyetemes szolgáltatás nyújtásának feltételeit is, egyértelművé téve, hogy az egyetemes szolgáltatás egy, a kijelölt egyetemes szolgáltatót terhelő általános ellátási kötelezettséget jelent, amely, figyelembe véve a monopólium megszüntetését és az egyetemes postai szolgáltatás iránti folyamatosan csökkenő piaci igényt, megfelelő kompenzációs mechanizmus híján az egyetemes szolgáltató piaci működését, mozgásterét jelentős mértékben korlátozná.
A kiegyenlített piaci viszonyok fenntartása érdekében rendezi az egyetemes szolgáltatás finanszírozásának feltételeit, létrehozva az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés jogintézményét, valamint pontosítja a nettó elkerülhető költséggel kapcsolatos szabályokat. Lefekteti az alapját a piaci újraelosztáson alapuló kompenzációs alap (Egyetemes Postai Szolgáltatást Támogató Számla), illetve az állami költségvetési forrásból való finanszírozás lehetőségének. Finomítja, pontosítja a hatósági jogalkalmazói tevékenység kereteit, amiben a változások középpontjában a hatékonyabb hatósági jogalkalmazás követelménye áll.
+
A Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottság a 22/2012. (III . 20.) OGY határozat rendelkezései alapján elkészítette és a parlamentnek benyújtotta a vizsgálatának eredményről szóló jelentést, amely a működésének 6 hónapos időszakában végzett munkájának tapasztalatait foglalja össze. (Szövege: PDF.) A vizsgálóbizottság arra törekedett, hogy feltárja a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásával kapcsolatos, a 2005-2008 közötti időszakra vonatkozó ügyek részleteit, és ez alapján megtegye javaslatait A Gazdasági és informatikai bizottság 2012. október 15-ei ülésén a jelentést megtárgyalta, és javasolja az Országgyűlésnek, hogy azt fogadja el.
+
Lehetőség szerint zárószavazáshoz érkezhet a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló határozat módosításáról szóló javaslat is. Első pontja előírja a kormány számára, hogy vizsgálja meg a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 1989. január 1-jei hatálybalépésétől 2010. május 29-éig, a magyar állam által az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek értékesítésére megkötött, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál fellelhető szerződések, különösen azok környezetvédelmi, környezetbiztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését. A határozat 2. pontja arra irányul, az önkormányzatok által 1990. szeptember 30. és 2010. október 3. között a tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek értékesítésére megkötött szerződések környezetvédelmi, környezetbiztonsági és természetvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését állítja célkeresztbe.
Az előzetes vizsgálat megkezdésekor megállapítást nyert, hogy sem a minisztériumoknak, sem az általuk felügyelt szerveknek nem áll rendelkezésére olyan információ, illetve adatbázis, amely az önkormányzatok vagyonára vonatkozik. Erre tekintettel a Belügyminisztérium közreműködésével megtörtént az összes önkormányzat megkeresése a tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek és ingatlanok értékesítésére vonatkozóan. Az adatszolgáltatási megkeresés kiterjedt az értékesíti feltételekre, jogszabályi előírásokra (pl. környezetvédelmi előírások, teljesítések, támogatások, esetleges perindítás stb.) és a szerződések rendelkezésre bocsátására. Az önkormányzatok teljesítették és folyamatosan teljesítik az adatszolgáltatást, amelyek eredményeként rendelkezésre bocsátott jelentős iratmennyiség feldolgozása viszont hosszabb időt vesz igénybe, és indokolttá teszi a határozatban előírt határidő meghosszabbítását.
+
Zárószavazáshoz érkezhet a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása is. Indoklása szerint kiemelkedő jelentőségű az Eximbank üzleti aktivitásának növekedése, elsősorban az exportáló kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz juttatása. Ennek megvalósításához járul hozzá a törvényjavaslatban szereplő az Eximbank forrásbevonására vonatkozó szabályozás módosítása, amely a hatékony forrásbevonás elősegítését célozza.
A jelenleg hatályos Eximtörvény szigorú megfogalmazása alapján az Eximbank tevékenységét csak exportügyeletekkel, importügyletekkel és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekkel összefüggésben jogosult végezni. Ezen szabály alapján jelenleg az exportáló vállalkozások beszállítói körének finanszírozása nem megoldható. Az Eximtörvény ezen módosítása megadja annak jogszabályi lehetőségét, hogy a hazai beszállítók tevékenységét, illetve az exportcélú befektetéseket is finanszírozza.
A javaslat a közvetlen exportfinanszírozás mellett, azt kiegészítve, az export árualapot előállítók szerződéses beszállítóinak – alapvetően kis- és középvállalkozóknak – a finanszírozását teszi lehetővé az Eximbank részére, amely a hazai hozzáadott érték részarányának növekedése mellett hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez a kkv szektorban. Azáltal, hogy a kereskedelmi bankokkal nem versenyezve az Eximbank többek között a magyar befektetők külföldi befektetéseihez kapcsolódóan is nyújthat pénzügyi szolgáltatást, a jelenlegi „külföldön megvalósuló magyar befektetéshez” képest jelentősen bővül a finanszírozás lehetősége (így különösen biztosítandó lenne a magyar tulajdonú cégek forgóeszköz-finanszírozása).
A módosítási javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. Pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, illetve biztosítási tevékenységnek nem minősül meghatározott tevékenységet is végezhessenek egymásnak, amennyiben az gazdaságossági, célszerűségi szempontból indokolt lehet.
A módosítási javaslat lehetőséget teremt arra is, hogy az Eximbank más ország közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonú exporthitelezéssel foglalkozó hitelintézetétől anélkül vehessen fel hitelt, hogy partnerének a magyar felügyelettől engedélyt kellene kérnie e tevékenységének folytatásához.
Folyamatban
Hangzatos ütközetre számíthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítását szorgalmazó részletes vitája, amely a közös önkormányzati hivatalok alakítására vonatkozó feltételeket kívánja kiegészíteni, annak érdekében, hogy miniszteri jóváhagyás esetén megtagadhassák a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló kezdeményezés teljesítését.
+
Egyszerűsíteni kíván a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Fontosnak tartja, hogy a közérdekű környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében a kisajátítási esetkörök bővüljenek a környezetvédelmi célú (pl. hulladéklerakó létesítése), valamint Natura 2000 területet érintő kisajátítási lehetőséggel, melyhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása is szükséges.
Indoklása szerint a kisajátítási eljárás egyes elemeinek módosítása a tulajdonosok és az egyéb jogosultak jogbiztonságát és hatékonyabb védelmét, életszerűbbé válását szolgálja. Zálogjog esetén a jövőben a zálogjogosult és a tulajdonos érdekeinek kiegyensúlyozása érdekében – ha a felek másképpen nem állapodnak meg – bírósági letétbe kell helyezni a kártalanítási összegnek a követelést kitevő részét. A tulajdonosok számára a jelenleginél több idő jut a kártalanítási összeget megalapozó szakértői vélemény áttanulmányozására.
A javaslat több módon is gyorsítani szándékozik a kisajátítási eljárást. A kisajátítási kérelem tekintetében formanyomtatvány alkalmazását vezeti be, amely segíti a kérelem hiánytalan benyújtását. Ezzel egyidejűleg korlátozott lesz az eljárások során a hiánypótlások köre és száma, mivel jelenleg a kisajátítási eljárás elhúzódását leginkább az okozza, hogy hiányosak a kérelmek. A közérdekű beruházások mielőbbi megvalósítása is azt indokolja, hogy ez a jelenleginél szigorúbban legyen szabályozva, ezért egyszeri hiánypótlásra lesz lehetőség. Amennyiben a kérelmező nem, vagy határidőn túl pótolja a hiányokat, eljárási bírságot szabhatnak ki vele szemben.
Elfogadása esetén a kisajátítási terv újrazáradékolásáról a jövőben a kisajátítási hatóság gondoskodik, mivel az eljárások egy részét az lassítja , hogy a kisajátítási terv földhivatali záradéka a kisajátítási eljárás folyamata alatt jár le, és annak pótlására hosszabb idő múlva kerül sor, ami jelentős késedelmet okoz. Az eljárás elhúzódását megelőzendő: a kisajátítási eljárás ideje alatt az ingatlan tulajdonosa csak a kisajátítást kérő javára vagy engedélyével értékesítheti az ingatlant. A kisajátítási eljárást lezáró cselekmények elvégzésének kötelezettségét egységesen a kisajátítási határozatba kell foglalni, így könnyebb lesz a kisajátítás és az azért járó kártalanítás megfizetésének végrehajtása, és nem lesz szükség helyszíni bejárással egybekötött jegyzőkönyv felvételére sem.
+
Kedden az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdi munkáját a T. Ház. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által előterjesztett program általános vitájára öt órát szánnak. A „csak” 172 oldalnyi indítvány elolvasása sem könnyed teljesítmény, feltehetően többen nem is vállalkoznak rá, pártállástól függően, bólogatnak, vagy tiltakoznak a hallatán.
A javaslat – többek között - a személyi jövedelemadózás területén egyrészt a szuperbruttósítás 2013. január 1-jétől magvalósuló teljes kivezetésével összefüggésben szükséges változásokat tartalmazza. Ezzel összefüggésben módosításra, illetve pontosításra kerülnek az adóalap és az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályok, azok a feltételek, amelyek fennállása esetén a magánszemély adóbevallási kötelezettségének teljesítésére választhatja az ún. adónyilatkozatot. Majd háromszáz paragrafusa tucatnyi törvényt módosít. Íme, néhány.
Újra fogalmazza a külföldi illetőségek által Magyarországon szerzett jövedelmük terhére érvényesíthető kedvezmények – különösen tekintettel a családi kedvezményre – szabályait.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény javasolt módosítása biztosítja, hogy a hitelintézetek 2013-ban is megtérítsék devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény alapján az árfolyamgát rendszerében az állam által 2013-ra átvállalt összeg 50 százalékát. Emellett rögzíti, hogy a pénzügyi szervezeteket 2013-ban is különadó fizetési kötelezettség terheli.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításának egy részét a Magyary Zoltán Egyszerűsítési Program keretében kidolgozott, a lakossági adminisztrációs terhek csökkentésére szolgáló javaslatok alkotják. Ennek keretében az adóhatósági igazolások ügyintézési határideje 8 napról 6 napra mérséklődik. A minősített adózói adatbázisban szereplő adózók esetében, ha azt az adózó kéri, a fizetési könnyítési kérelmek ügyintézési határideje 30 napról 15 napra csökken.
Az adóhatósági igazolás szabályai a korábbinál közérthetőbb formában jelennek meg. A személyi jövedelemadózásban az automatikus fizetési könnyítés értékhatára 150 ezer forintra, a részletek megfizetésére nyitva álló határidő pedig 6 hónapra nő.
Bevezetésre kerül az önellenőrzésre történő adóhatósági felhívás lehetősége. A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló eljárás megszűnik, helyét a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás veszi át, amely azzal a változással függ össze, hogy a feltételes adómegállapítás hatályát már nem minden, hanem csak a releváns jogszabály- és tényállásváltozás szünteti meg. Megszűnik az elkésett fellebbezés felügyeleti intézkedés iránti kérelemként történő kötelező elbírálása. Az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozások sok jogcíme és összege lekérdezhetővé válik. Egyértelművé válik, hogy a végrehajtás felfüggesztése a már benyújtott inkasszó hatályára is kiterjed. Egyértelművé válik az eljárási alapelvekből következő azon szabály, amely szerint a már kiadmányozott fizetési könnyítési és mérséklési kérelmek esetén a határozatban szereplő összegekre végrehajtás már nem vezethető. Egyértelművé válik, hogy az általános forgalmi adó rövidebb határidejű visszaigénylésének a ma hatályos szabályok szerint is a bevallásban történő nyilatkozat is feltétele.
A javaslat a biztosításokra vonatkozó személyi jövedelemadó-szabályok újrakodifikálása miatt szükséges számos módosítást tartalmaz. 2013-tól a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adómentes. Kockázatinak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs. A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a biztosító lejáratkor teljesít kifizetést) más személy (pl. kifizető) által fizetett díja ugyanakkor – a díjfizetés időpontjában – adóköteles.
A javaslat pontosítja a biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának szabályát, továbbá újrafogalmazza a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózásának szabályát is. Új fogalmakat (életbiztosítás, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, járadékbiztosítás, nyugdíjbiztosítás stb.) épít a törvénybe. A módosításokra elsősorban az adózói visszajelzések során felmerült szövegpontosítások okán kerül sor.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek módosításának különös szabályairól szóló törvény módosításai elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését, a gazdálkodói terhek és a visszaélési lehetőségek csökkentését szolgálják.
A biztosítási adóról szóló törvény korrekciója főképp a megszűnő tűzvédelmi hozzájárulás elszámolási, eljárási kérdéseit rendezi.
Az illetéktörvény mentességi, kedvezményi rendszere tovább bővül a túlélő házastárs értékhatár nélküli öröklési illetékmentességének bevezetésével, és az ún. visszlízing-ügyletek határidőtől függetlenül alkalmazható visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével.
A járuléktörvényt érintő módosító javaslatok szerint 2013-ban az infláció mértékével emelkedik a nem biztosítottak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege (havi 6390 forintról 6660 forintra), a központi költségvetés a szolidaritási alapon jogosultak (kiskorúak, nyugdíjasok stb.) egészségügyi ellátásának fedezetére pedig jogosultanként havi 5790 forint járulékot fizet az E.Alapnak.
A számvitelről szóló törvény módosítását a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkentésének igénye, valamint a gyakorlatban felmerült kérdések rendezésének igénye vezérli.
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása a játékkaszinó koncessziós díj központi költségvetésről szóló törvényben évenként meghatározott díjminimumának és a játékkaszinók egykulcsos adóztatásának bevezetéséhez szükséges kiegészítését is tartalmazza.
+
Rövidebb, de csendesebb vitára aligha számíthat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat sem. Elsődleges célja a magyar föld védelme, az agrárközéposztály megerősítése, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződésekben résztvevők kiszűrése, valamint a földet megművelni kész és képes mezőgazdasági gazdálkodók földellátásának a biztosítása, a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe preferálása, nem titkoltan a középbirtokok megerősítése. Olyan szabályozásra törekszik, amely érvényesíti a termőföld nemzeti hatáskörben tartásához fűződő érdekeket. A jövőben csak természetes személyek szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát, kizárólag előzetes hatósági engedélyezés után. Elfogadása esetén a földjog első számú alanya a földműves lesz, Magyarországon csak ők birtokolhatnak földet. A törvényjavaslat kiemelt birtokméretként szabályozza a családi gazdaságokhoz tartozó földet, amelynek területe maximum 500 hektár lehet.
+
Beszámoltatnák vagyonáról a Költségvetési Tanács elnökét is. A Mentelmi bizottság javaslatának előterjesztője, Rubovszky György (KDNP) arra emlékeztet, hogy a Költségvetési Tanács tagjai közül a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék vezetője is köteles nyilatkozni vagyonáról. Indokolt tehát, hogy a Költségvetési Tanács elnöke is, a tagokhoz és a többi magas közjogi tisztségviselőhöz hasonlóan szintén tegyen vagyonnyilatkozatot.
+
Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti szólások, miként interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.
Hétfő
Az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottsága vizsgálatának
eredményéről szóló jelentés (Szövege: PDF) elfogadásáról szóló határozati javaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Szövege: PDF. A napirendi pont előadója: Mengyi Roland, a Gazdasági és informatikai bizottság. Határozathozatal.)
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Lázár János, Nagy Csaba Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Nagy Csaba. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Magyarország Alaptörvényének második módosítása. (Szövege: PDF. Lázár János, Szakács Imre, Vitányi István, Csizi Péter – Fidesz-, Vejkey Imre – KDNP- képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Szakács Imre. Zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Lázár János, Román István Fidesz-képviselő önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Román István. Zárószavazás.)
A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Rogán Antal, Menczer Erzsébet, Cser-Palkovics András Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Cser-Palkovics András. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Lázár János, Bencsik János Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)
Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Stágel Bence, Michl József – KDNP-, Csöbör Katalin, Németh Zoltán, Sági István, Kőszegi Zoltán, Patay Vilmos, Vantara Gyula, Wittner Mária – Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Stágel Bence. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)
A választási eljárásról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Lázár János, Kósa Lajos, Varga István, Patay Vilmos, Bábiné Szottfried Gabriella, Csóti György, Vitányi István, Ékes Ilona, Wittner Mária, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Gulyás Gergely, Csizi Péter, László Tamás, Ágh Péter – Fidesz-, Vejkey Imre KDNP-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Lázár János. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)
Kedd
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a megkezdése.)
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Az általános vita folytatása és lezárása.)
A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Pócs János Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)
A Költségvetési Tanács elnöke vagyonnyilatkozat-tételéről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita folytatása a lezárásig.)
