Az elmúlt esztendőben is fentről, a tető csúcsíves ablakain át érkezett a fény a „haza házában" ülőkre. Velencei csillárok pótolták az esti órákban, vagy ha felhők takarták a napot. Barna tónusú szlavóniai tölgyfából készültek a bőrrel kárpitozott ülések. Kivételt téve, még a kilencvenes évek elején, a kereszténydemokrata Rapcsák Andrásnak, Hódmezővásárhely legendás polgármesterének  a kedvéért, fölöttébb testes lévén, alakítottak át két széket eggyé, – ki’azóta, feltehetően nem túlságosan elragadtatva, az égiek közül tekint a Tisztelt Házra.

Az év elején 385 képviselő alkotta Országgyűlést, (Fidesz: 225, KDNP: 37, MSZP: 58, Jobbik: 46, LMP: 15, Független: 4.). A végén sem kevesebb, sőt eggyel többen, ám már nem ugyanabban az összeállításban, (Fidesz: 226, KDNP: 37, MSZP:48, Jobbik: 46, LMP: 15, Független:14). Kinek tisztelet, megbecsülés, kinek rosszallás, s háborúság kísérte, kíséri útját, emlékét. 

A Fidesz–KDNP mindvégig erős egységet alkotott, az LMP-MSZP páros nem különben. A Jobbik „harmadik úton” járt.

Az elnöki asztal mögötti, középső faragvány mementóként őrizte a régmúlt idők dühödt képviselőjének nyomát. Az 1912. június 4-én elkövetett merénylet során Tisza István házelnököt célozta az a pisztoly, amelyből ide csapódott be a golyó. A merénylő azután maga ellen fordította fegyverét, a sértetlen házelnök pedig rendületlenül folytatta szónoklatát. Napjainkban nem történhet ilyen: a pisztolyt le kell adni a bejáratnál. A szó, és a hangerő fegyverével jelzik honatyáink, honanyáink, honifjaink és honleányaink az elégedetlenségüket, vagy elégedettségüket, amit kifütyülnek az ellenzéki oldalon, megtapsolják a másikon, és fordítva. Az elnöklők az asztalon lévő kis réz haranggal csilingelnek, és szóltak hangosan rendre intve, mikrofont is kopogtatva, midőn méhkashoz volt hasonlatos a Tisztelt Ház. Az ide esztendő nyitányán is ők vezénylik a parlament ülését. Ámulva tekintenek rájuk a kazettás mennyezet közeléből az Egyetértés, a Béke és Bölcsesség allegóriáinak szobrai. 

A kialakult parlamenti gyakorlat szerint az ülést vezető elnök mellett egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző is helyet foglal. Az elnök által megállapított sorrendben váltják egymást. A parlament napszámosai. Ismertetik az országgyűlési iratokat, előolvassák az esküszöveget, összeszámolják a szavazatokat, szerkesztik és hitelesítik az Országgyűlés jegyzőkönyveit. A jelentkezés sorrendjében feljegyzik a szólni kívánó képviselők nevét. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságként járnak el. Létező feladatuk még az ülésteremben zajló események folyamatos figyelemmel kísérése.  Soraikból eligazolt mindjárt az év elején dr. Tarnai Richárd (KDNP), Erdős Norbert (Fidesz) – kormányhivatalt vezető kormánymegbízott lett mindkettő. Helyükbe lépett: Stágel Bence (KDNP), Tiba István (Fidesz), így újra teljes lett a létszám.  

A frakciók színpadán nagyobb volt a mozgás. A Fidesz öt, a Jobbik egy új honatyja köszöntötte esküvel a T. Házat. Legközelebb, (február 13) a Kaufer Virág helyét Szél Bernadett veszi át az LMP frakciójában.

Nem hétköznapi úton jutott a T. Házba Csóti György. Miután Balsai Istvánt, a II. kerület egyéni képviselőjét alkotmánybíróvá választották, könnyű szívvel megvált parlamenti mandátumáról. A városrészben időközi választást írtak ki, amit Láng Zsolt, a kerület polgármestere nyert. Ő azonban már a budapesti lista jóvoltából addig is tagja volt a parlamentnek, ezért győzelme után látványos mozdulattal lemondott a listás helyéről, s egyéni képviselőként jegyeztette be magát.  Így történt, történhetett, hogy a megüresedett budapesti lista révén Csóti György - volt MDF-es képviselő, korábbi zágrábi magyar nagykövet - mandátumát 311 igen szavazattal igazolhatta az Országgyűlés.

A távozók közül kuriózumnak számított Samu Tamás Gergő „önkéntes” visszavonulása. Áprilisában hivatalos személyek elleni erőszak miatt jogerősen tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 300 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság.  Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek. A Jobbik politikusa két nappal beiktatásának esztendős jubileumának megünneplése előtt (2011.05.12.) lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról. Hangsúlyozta: döntését egyedül, és annak ellenére hozta meg, hogy igazságtalannak tartja a jogerős bírósági ítéletet. Pártja látványosan kiállt mellette: „Botrány, hogy az ország tönkretevői jelenleg is folytathatják ámokfutásokat, ugyanolyan biztonságban vannak a parlamentben, mint korábban, holott nem Samu Tamás Gergőnek kellett volna bíróság elé állnia, hanem Gyurcsány Ferencnek és társaiknak, akiknek már réges-régen börtönbe lenne a helyük!” 

A legnagyobb trauma az MSZP-t érte. A levitézlett elnök- miniszterelnök vezetésével tízen ültek át a függetlenek padsoraiba, holott mindannyian a párt szárnyán, országos vagy területi listáján jutottak a parlamentbe. Eredetileg önálló frakciót kívántak alakítani, ám e tervük zátonyra futott. Az MSZP-ben is sokan emlékeztek még a pártot, s kormányát lejárató elhíresült, már-már történelmi legendaként emlegetett őszödi Gyurcsány-beszédre, melyben elismerte, hogy „hazudtunk reggel, este és nappal!” és az utcán bájait kíváló „k..."-nak nevezte az általuk kormányzott Magyarországot. Lett ugyan pártja, miután megalakította az SZDSZ örökébe lépő Demokratikus Koalíció, de – a tervekkel ellentétben - nincs frakciója. A vele tartó híveivel együtt a függetlenek padsoraiban tengethetik – a tavaszi ciklus végéig mindenképpen - parlamenti napjaikat. A „kölcsönös előnyökön alapuló megállapodás" alapján, azonban töretlenül remélik régi és új pártjában egyaránt, hogy az Orbán-kormány száműzését követően újra együtt érezhetik a hatalom édes mákonyát.

A frakcióvezetők, Lázár János (Fidesz), Harrach Péter (KDNP), Mesterházy Attila (MSZP), Vona Gábor (Jobbik) dr. Schiffer András (LMP) magabiztosan egyengették soraikat. Az idei évnyitón az LMP frakcióvezetőjétől a váltóbotot Jávor Benedek veszi át.  Helyetteseiket felsorolni reménytelen. Nincs a világon még egy olyan Parlament, melynek kupoláján nem csillag díszeleg, ahol annyi frakcióvezető-helyettes lenne, mint szép hazánk legszebb házában, a Duna pesti partján.

A Házbizottságban (tagjai az Országgyűlés elnöke, alelnökei és a frakcióvezetők) a tavalyi esztendőben nem történt változás. A húsz állandó parlamenti bizottságban viszont fölöttébb nagy volt a jövés-menés, jelzéseként, így csak az elnöki és alelnöki posztokon történő mozgást követtük nyomon.

A legzajosabb parlamenti események közé az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat és az ombudsmanokat érintő döntések tartoztak. Enyhítvén a zajt, csupán első embereik sorsát jelezzük.  

A patkó belső körének bársonyszékeiben a mindenkori kormány jelesei ülnek. Fölöttébb reménykedve, lévén a kazettás mennyezet közelében ott honol még a Dicsőség szobra is. Nagy mozgás nem volt közöttük.  Az ellenzék látványos követelései ellenére mindössze egy miniszteri, és néhány államtitkári tárca cserélt gazdát. 

Pulpitus

Jöttek, mentek

Átülések

Állandó bizottságok

Változások a kormányban

+

Tisztségviselők

+