Híven a hagyományokhoz, az elmúlt esztendőben is „menetrendszerűen” érkeztek a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését szorgalmazó indítványok. Negyvenkétszer szavazott róluk a Tisztelt Ház. A Fidesz: 16, a Jobbik: 4, az MSZP: 3, a KDNP: 1 képviselője volt érintett. A becsületsértés és a rágalmazás vétsége vitte a prímet, de szóba jött a hamis vád, a zaklatás, vétsége, a zugírászat a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja is.   

A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés hivatott dönteni, a jelen levők kétharmados többségével. Magánvádas ügyekben követett gyakorlatával az országgyűlési képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani, különösen a zaklató jellegű feljelentésekkel szemben. Közvádas ügyekben viszont általában a mentelmi jog felfüggesztését szorgalmazza, hangsúlyozván: ez szolgálja az Országgyűlés tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is egyértelműen azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága, vagy alaptalansága az arra hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék.

Meggyőző többséggel óvták a feljelentett képviselők mentelmi jogát. A Jobbik 3, az MSZP 2 és a Fidesz 1 képviselője azonban nem érdemesült e „kitüntetésben.” A valósághoz tartozik: előre bejelentették, hogy „az igazság érdekében kérik és vállalják” a mentelmi jog felfüggesztését!  Az Országgyűlés többsége teljesítette e kívánságot.

Érdemes rákattintani a szavazások számaira: meglepő voksokra is bukkanhatnak. 

Fidesz

A legfőbb ügyész indítványozta dr. Horváth Zsolt (Veszprém) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését zugírászat vétségének megalapozott gyanúja miatt. Az indítvány szerint:

A Mentelmi bizottság dr. Horváth Zsolt (Veszprém) nem jelent meg. A bizottság elnökének küldött levelében a következő nyilatkozatot tette:

– Meglátásom szerint az indítványban foglalt tényállás ténybeli tévedésen alapul, ilyen bűncselekményt nem követtem el. Szeretném, hogy mindez az eljárás során is bebizonyosodna, éppen ezért arra kérem a Tisztelt Bizottság tagjait, hogy kezdeményezzék a mentelmi jogom felfüggesztését.

Mindezek alapján a Mentelmi bizottság egyhangú szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Horváth Zsolt (Veszprém) mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

A T. Ház többsége „igent” mondott rá.

MSZP

A legfőbb ügyész indítványozta Juhász Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Juhász Ferencet Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos jelentette fel, mert szerinte a képviselő még honvédelmi miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati luxus-lakásokat adjanak át minisztériumi felsővezetőknek és tábornokoknak. Az indítvány szerint:

A Mentelmi bizottság 6 igen 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Juhász Ferenc mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

A bizottság ülésére ugyan nem ment el, az idézett szemelvényekből azonban kiderül: a parlament előtt részletesen kifejtette álláspontját.

– Nincs okom szégyenkezni, és nincs jogom sunyin meglapulva, bűntudatot színlelve csendben maradni, ne adj' isten, cinkos együttérzésben reménykedni. Nincs okom magammal szemben, ne adj' isten, a családommal szemben, és azokkal szemben sincs, akik adott esetben bíznak bennem, és legfőképpen talán azokkal szemben nincsen, akik megtapasztalták már, vagy éppen a jövőben fogják megtapasztalni a mostanság szokásos igazságszolgáltatást, az elszámoltatást Fidesz-módra.

– Felhívom a Tisztelt Ház figyelmét, de különösen azokét, akik élen jártak az elmúlt hónapokban személyiségi jogaim megsértésének, részesei voltak egy aljas, lejárató, karaktergyilkos kampánynak, melynek keretében a világ összes mocskát a fejemre szórták, arra, hogy a legfőbb ügyész levelében nincs benne a luxuslakásozás, nincs benne áron aluli értékesítés, nincs benne whiskysdobozos korrupció, és nincs benne még ezer más dolog, amelyért Budai Gyula feljelentést tett.

– Kijelentem, hogy miniszterségem idején a jogszabályok szerint, törvényesen jártam el, melynek garanciáját többek között a HM jogi apparátusa jelentette. Abszurd a helyzet, hiszen én védelmezem majd, mondjuk, azoknak a katonai ügyészeknek a lakásszerzését, akik katonai szolgálati viszony alapján szereztek katonai szolgálati lakást, miközben az ügyészségen dolgoztak. De furcsa a helyzet azért is, mert az előző Orbán-kormány honvédelmi, közigazgatási államtitkárának lakásszerzését is nekem kell majd védelmeznem az ügyészség álláspontjával szemben, lévén, hogy az ugyanilyen módon, ugyanilyen formában történt. Illő tisztelettel kérem önöket, hogy ezt a fajta feszes, határozott, számon kérő magatartást legyenek szívesek a későbbiekben a sajátjaikkal szemben is betartani. Illő tisztelettel kérem önöket, hogy az a morális mérce, amelyet velem szemben megfogalmaznak, az érvényesüljön másokkal szemben is. Illő tisztelettel kérem önöket, hogy azok, akik engem vádoltak és az igazságkeresésemben adott esetben ítélet elé kerülhetnek, ne bújhassanak az önök szoknyája mögé, vagy ne adj' isten, az önök mentelmi joga mögé.

– Reménykedem, hogy az ügyészség vezetőinek sincsenek politikai megfontolásai, és bízom a pártatlan eljárásban, még akkor is, ha a helyzet mégiscsak az, hogy a Fidesz egy politikusa feljelent elszámoltatási biztosként, a Fidesz egy volt országgyűlési képviselőjelöltje vádat emel, és a Fidesz európai parlamenti képviselőjének felesége fogja kijelölni azt a bíróságot, amely előtt egyébként majd felelnem kell. De ezzel együtt is, illő tisztelettel kérem, és én magam is meg fogom szavazni a kiadatásomat, abban a reményben, hogy korrekt lesz a bírósági eljárás, és önöknek nem lesz lehetőségük az elkövetkezendő időszakban ilyen aljas, mocskos pletykákkal foglalkozni. 

Az Országgyűlés teljesítve Juhász Ferenc óhaját, felfüggesztette a mentelmi jogát.

+

A Legfőbb Ügyészség kérte az Országgyűlés állásfoglalását Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában „hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja” miatt. Az indítvány szerint:

A Mentelmi bizottság szeptember 6-ai ülésén tárgyalta a Legfőbb ügyész megismételt kérelmét, amelyre – értelemszerűen – meghívta Gyurcsány Ferencet is. A néhai miniszterelnök tudatta: nincs megbeszélnivalója a bizottsággal.

A Mentelmi bizottság 6 igen és 2 szocialista nem szavazat ellenében azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

A Tisztelt Házban Gyurcsány Ferenc írásban előre jelezte felszólalási szándékát. Régi rangja szerint vonult az emelvényre, úgy szónokolt. (A zajokat, közbeszólásokat nem jelezzük, ám az idézett részletek alapján így is sejthetőek.)

– Az ügyészség valótlant állít. Hazudik. A gyanúsításnak egyetlenegy szava nem helytálló! Látszólag jogi kérdéssel állunk szemben, de csak látszólag! Az, ami itt zajlik, teljesen nyilvánvalóan politikai leszámolás. Aki nem hiszi, annak azt tudom mondani, olvassa el vagy hallgassa meg, gondolja végig Orbán miniszterelnöknek azt a megjegyzését, amelyet 2007-ben tett. Azt mondta: megtanulta, ha lehetősége van rá, akkor meg kell ölnie politikai ellenfelét, hezitálás nélkül. Majd, hogy nehogy véletlenül valaki ne tudja, kiről beszél, hozzátette: jobban szeretném látni Gyurcsányt holtan, mint csak sebesülten. Én azt gondolom, hogy ebben az ügyben a miniszterelnök és pártja nemcsak hogy megölni nem tud, de megsebezni sem. Amit el fog érni, hogy még jobban megerősödöm abban a meggyőződésemben, hogy egy alávaló hatalom uralja ma Magyarországot, és ezzel a hatalommal szemben minden tisztességes demokratának büszkén, határozottan, s ahogy a miniszterelnök fogalmazta, hezitálás nélkül fel kell lépnie. Ez a dolgunk!

– Van-e bűnöm? A törvény és a jog előtt nincs! A miniszterelnök és pártjának szemében persze politikai értelemben van. Nem bocsátják meg sem azt, hogy 2002-ben és 2006-ban, miközben dagadt a keblük a magabiztosságtól, meggyőző vereséget mértünk rájuk. És nem bocsátják meg azóta sem, hogy azok közé tartozom és tartozunk jó néhányan, akik fenyegetés, nyomásgyakorlás, tisztességtelen politikai praktikák sokasága után is kemény elvi ellenfelei vagyunk Orbán autokratikus önkényuralmi rendszerének.

– Nem kétséges, hogy Orbán és az Orbán lojális kiszolgálójaként működő Polt Péter főügyész a vádlottak padjára kíván ültetni. De ne legyen kétségük! Vádlott helyett vádlójává fogok válni annak a rendszernek, amely Magyarországon feldúlta a köztársaságot, amely emberek százezreit és millióit tartja bizonytalanságban; azzal a rendszerrel leszek perben és haragban, amelynek működése mellett ma százezrek és milliók nem mernek szabadon élni, beszélni, mert egy basáskodó hatalom üli a tort falvakban, városokban és az országban. Ennek a rendszernek leszünk a kritikusai, ennek a rendszernek leszünk az eljárás minden pillanatában a vádlói, és azok érdekében és nevében fogunk fellépni, akik azt mondják, hogy elég! Elég! Mert nem azért kaptátok a pillanatnyi többséget, hogy tönkretegyétek az országot! Nem azért kaptátok a pillanatnyi többséget, hogy szembemenjetek mindazzal, amit az elmúlt húsz év szabadságakarata felépített! Ezeket fogjuk képviselni, ezeknek a hangját fogjuk felerősíteni!

– Magyarországon utoljára több mint ötven éve volt koncepciós per. Természetesen készen állok arra, hogy ezt a csatát megvívjam. Ha nem a politika színpadán kell megvívni, hanem bírósági termekben, akkor ott fogjuk megvívni. Nem gondolom, hogy bármikor is, akár egy pillanatra is a mentelmi jogom mögé kellene bújnom. Nem gondolom, mert hiszek igazamban és erőmben, és hiszek abban, hogy az eljárás végén erősebb leszek, mert tisztábban fogom látni mérhetetlenül elvetemült hatalmuk természetét.

– Nem kérek önöktől védelmet. Miért kérnék? Szavazzanak lelkiismeretük szerint! Nincs kétségem afelől, hogy akiben van egy szemernyi tisztesség egyszer majd, amikor már túl lesznek a hatalom mámorán, és túl lesznek ezeknek az éveknek erkölcsöt bénító időszakán, még szégyellni fogják magukat. Nem fogom magukat sajnálni, még csak megvetni sem! Elegendő büntetés lesz az, hogy amikor vissza fognak gondolni ezekre a napokra, nem tudják majd elmondani sem önmaguknak, sem gyermekeiknek, hogy ebben a disznóságban miért vettek részt. Amiért én harcolok, az egy jobb világ annál, amit maguk építenek!

Az Országgyűlés többségét nem hatotta meg Gyurcsány Ferenc szónoklata: annak érdekében, hogy „a gyanú megalapozottsága vagy alaptalansága az arra hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék” a mentelmi jogát 306 igen szavazattal, 52 nem ellenében, tartózkodás nélkül felfüggesztette.

Jobbik

A Debreceni Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Rubi Gergely mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Ellene Lendvai Bátor Zsolt hajdúhadházi lakos tett feljelentést becsületsértés vétsége miatt a Hajdúhadházi Rendőrkapitányságon, mely szerint:

A Mentelmi bizottság 6 igen, 1 nem, 1 tartózkodás mellet azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Rubi Gergely mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Másként vélekedett azonban Rubi Gergely. A T. Ház nyilvánossága előtt mondotta volt:

– Lendvai Bátor Zsolt Lendvai Bátor Zsolt mindenkit feljelent, büntetett előéletű, hiteltelen személy. Tavaly még Lakatos Bátor Zsoltnak hívták, korábban pedig Szilágyi Bátor Zsoltnak, és minden évben változtatja a nevét, hogy a különböző bűnügyi nyilvántartásokból kikerüljön. Akkora a bűnlajstroma, hogy felmerül a kérdés, van-e egyáltalán becsülete, de természetesen szeretném a bíróságon is tisztázni magam. Vállalom és kérem az igazság érdekében a mentelmi jogom felfüggesztését! 

Az Országgyűlés többsége teljesítette a kérését.

+

A Debreceni Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Rubi Gergely mentelmi jogának a felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Tóth Attila a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség elnöke feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. 6 igen, 1 nem, 1 tartózkodás szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Rubi Gergely mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Szavazás előtti parlamenti felszólalásában Rubi Gergely másként vélekedett:

– A Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetségről szóló nyilatkozatom minden mondata igaz. Tóth Attila írásba is adta nekem, hogy 82 településen, éves szinten több tíz milliós éves költségvetésből 41 elfogás és 39 tettenérésük volt. Nos, Hajdúhadházon a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület két hónap alatt teljesíti ezt az eredményt, úgyhogy köszönöm szépen, és ebben az ügyben is kérem a mentelmi jogom felfüggesztését.

Az Országgyűlés többsége teljesítette Rubik Gergely kívánságát.

+

A Legfőbb Ügyész zaklatás vétsége megalapozott gyanúja miatt kérte Zagyva György Gyula mentelmi jogának felfüggesztését. Indítványa szerint:

A Mentelmi bizottság egyhangú szavazattal azt javasolja azt Országgyűlésnek, hogy

Zagyva György Gyula mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

Még a szavazás előtt kért, s kapott szót a T. Házban a Jobbik politikusa:

– Ez az a két újságíró, annak a cionista biznisz-szektának a tagjai, a Hit Gyülekezetének a tagjai, amit önök kiemelt közcélú egyházként bejegyeznek. Ez a két újságíró, megijedt attól, hogy a kezemben egy karikás ostor volt a Magyar Szigeten, és utána telehazudták az egész sajtót.  De, attól függetlenül, hogy én és több társam nemzeti radikális elveket vallunk, minket is megilletnek bizonyos emberi jogok. Bizonyos emberi jogok, mint például az ártatlanság vélelme, amit sem a Háztól nem kaptam meg, sem az egész magyar sajtótól.  Készpénznek vették azokat a rágalmakat, amiket ránk szórtak a szekta képviselői. Mindenkit felszólítok tehát arra, hogy nyomja meg az igen-gombot. Legyen felfüggesztve a mentelmi jogom, hogy tisztázhassam: mi az, amit elkövettünk. Amint kikeveredem, ebből az ügyből, mert kifogok, egy minimális bocsánatkérést azonban majd kérnék.

Az Országgyűlés teljesítette Zagyva György Gyula felszólítását: felfüggesztették a mentelmi jogát.

+

A Legfőbb Ügyész kérte –  Balajti László altábornagy, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója feljelentése nyomán –  dr. Staudt Gábor mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt.

A jobbik képviselője a Nemzetbiztonsági Bizottságban szerette volna képviselni a pártja frakcióját, ám az ilyenkor szokásos „C”-típusú átvilágítás olyasmit talált a múltjában - és talán a jelenében is -, ami miatt az Alkotmányvédelmi Hivatal alkalmatlannak találta e tisztség betöltésére. Az erről szóló szigorúan titkos „C-iratot” Balajti László az AVH főigazgatója Pintér Sándor belügyminiszter ellenjegyzésével küldte el az Országgyűlés elnökének.  (A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja, hogy meg lehessen állapítani: a fontos és bizalmas munkakörre jelölt vagy azt betöltő személyek életében van-e olyan körülmény, amely kockázatot jelent államtitkok megismerésénél. A jogszabály szerint a biztonsági feltételek vizsgálata „azon kockázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő.” Ezt a kockázati tényezőt úgy lehet leg­egyszerűbben kiiktatni, ha az államtitkok közelébe sem engedik az érintetteket. A nemzetbiztonsági ellenőrzés szintje a betöltött munkakörhöz, illetve a megismerhető, birtokolható információk szintjéhez igazodóan A, B vagy C típusú lehet. A különböző fokozatú ellenőrzések az érintettek személyes körülményeinek változását vizsgálják 5, 10, illetve 15 éves intervallumban. Az ellenőrzés alá vontnak első lépésben kérdőívet kell kitöltenie, majd a kérdőívre adott válaszok valóságtartalmát ellenőrzik és értékelik, illetve felderítik „az egyéb kockázati tényezőket.” A megszerzett információk alapján a szolgálat szakvéleményt készít.)

Az ügyészség szerint:

A Mentelmi bizottság ülésén megjelent dr. Staudt Gábor előadta: hibás és hiányos az ügyészségi indítvány. Az átvilágítási szakvélemény eleve megalapozatlan és indokolatlan a minősítése. Sajtótájékoztatókon hangoztatott állítása szerint:

– Balajti László, az AVH vezetője úgy állított ki szakvéleményt, hogy azt nem alapozta meg jogilag semmilyen tényekkel, és semmilyen jogszabály által nem állíthatta volna ki azt a szakvéleményt, hogy én nemzetbiztonsági kockázatot jelentek. A hivatkozott politikai vélemények, kampányszövegek és az internetről letöltött nyilatkozatok nem képezhetik alapját a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának, pláne, hogy bármelyik kókler mesemondó egy nap alatt különbet írt volna, mint az elhárítás.

Közölte: „politikai koncepciós átvilágítás áldozatának" tekinti magát. Ezért pótmagánvádas ügyet kezdeményezett Balajti László ellen. Mint mondotta, szeretné, ha azt minél hamarabb tárgyalnák, mert akkor a bíróság előtt is felteheti az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának a kérdéseit: kinek a megrendelésére, miért, hogy születtek a szakvélemények, mik támasztják alá, hogy én nemzetbiztonsági kockázatot jelentek? Bejelentette továbbá: mindent meg fog tenni, annak érdekében, hogy az „átvilágítási botrány” kapcsán mindenki megtudhassa a tényszerű igazságot illetve, hogy megtalálhassák a politikai és adott esetben a személyes felelősöket is. Kérte mentelmi jogának felfüggesztését.

A Mentelmi bizottság 4 igen és 4 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Staudt Gábor mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

A T. Ház többsége másként gondolta: támogatta Rubik Gergely kívánságát, s felfüggesztették a mentelmi jogát.