Az államfő május 10-i beiktatása óta öt elfogadott törvényt küldött vissza „megfontolásra” az Országgyűlésnek. Figyelembe véve a köztársasági elnök intelmeit, „kiigazítás” után újra a tenyerek zajával üdvözölte őket a Tisztelt Ház.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításáról
Az Országgyűlés 2012. május 29-i ülésnapján fogadta el első alkalommal az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítást, (289 igen, 63 nem, 0 tartózkodás).
Babák Mihály, Bánki Erik, Hadházy Sándor (Fidesz) által jegyzett törvénymódosítás célja a sportszervezet tulajdonába adott egykori állami tulajdonú ingatlanok sportcélú használatának racionális biztosítása. Ennek érdekében az ingatlantulajdonos sportszervezet számára - meghatározott garanciális feltételekkel - lehetőséget biztosít az ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére, a törvénymódosítás révén azonban a tulajdonosnak másik ingatlant kell biztosítania az eredeti sportcél, sporttevékenység érdekében.
A köztársaság elnöke egyszerű, de elképesztő figyelmetlenség miatt küldte vissza Országgyűlésnek. A törvényt ugyanis az alábbiak szerint fogadta el az Országgyűlés: „E törvény 5. § (5) bekezdésének a) és d) pontjai 2012. július 1. napján lépnek hatályba.”
Áder János rámutatott: „Az aláírásra megküldött törvény 5 . §-a nem tartalmaz (5) ilyen bekezdést, így az olyan súlyos koherencia-zavarban szenved, melyet csak annak újbóli megtárgyalásával és ismételt elfogadásával lehet orvosolni.”
Megfogadva a tanácsot, a törvénymódosítást a szerzők kiigazították. Az új pontosított változatot (2012.06.18.) megkönnyebbülve fogadta el a T, Ház: 261 igen, 59 nem, 0 tartózkodás. Enyhe meglepetésre az MSZP – a Jobbiktól, az LMP-től és a Gyurcsány-csapattól eltérően – egységesen igennel voksolt. A Fidesz két nem-gombot nyomó „eltévelyedője” Bene Ildikó és Varga József volt. (2012. évi LXXX. törvény)
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról
Az Országgyűlés 2012. május 29-i ülésnapján fogadta el első alkalommal a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítását.
Tarnai Richárd (KDNP) indítványa azt szorgalmazta, hogy a kisajátítási eljárásban hozott közigazgatási határozattal szemben kérhető bírósági felülvizsgálat során a bíróság joga kiterjedjen a sérelmezett határozat érdemi megváltoztatására is. A hatályos szabályozás ugyanis csak a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, és a hatóság új eljárásra kötelezését tette lehetővé a bíróság részére.
A javaslatot az előterjesztő – fölbuzdulva a remélt kedvező fogadtatástól – zárószavazás előtt megtoldotta még az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításával, külön paragrafusban rögzítetve, hogy mely ebfajták esetében nem szabható ki állattenyésztési bírság.
Nem csalódott: megszavazta a Tisztelt Ház, (291 igen, 53 nem, 0 tartózkodás).
Áder János másként látta. Rámutatott: „Kötelességemnek teszek eleget akkor, amikor egy-egy törvény aláírását megelőzően azt is vizsgálat tárgyává teszem, hogy az Országgyűlés törvényalkotói munkája során betartotta-e a Házszabály irányadó szakaszait. A Házszabály szerint a zárószavazás megkezdése módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire. Mindezt figyelembe véve az állapítható meg, hogy az előterjesztő által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat olyan törvény rendelkezéseire terjedt ki - nevezetesen az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényre – amely az egységes javaslat által nem volt érintve…A fentiek alapján a törvényekkel nem értek egyet . Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy azokat észrevételeim alapos megfontolását követően fogadja el ismét.”
A szerző Tarnai Richárd, megfogadva a köztársasági elnök javaslatát, két kereszténydemokrata párttársára Földi Lászlóra és Salamon Lászlóra is hallgatva, a kifogásolt, ebekre vonatkozó részt teljesen elhagyva terjesztette ismét a T. Ház elé az indítványát.
Az új változatot az Országgyűlés (2012.06.18) .kedvezően fogadta: 294 igenre, tartózkodás nélkül, mindössze 20 nem (LMP, Gyurcsány-csapat) próbált árnyékot vetni, (2012. évi LXXXII. törvény ).
A médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés 2012. május 24-ei ülésnapján fogadta el első alkalommal a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításait.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyezte. Parázs vitákat, több mint félszáz módosító javaslatot gerjesztett, ami nem is csoda, lévén a média irányításáról, birtoklásáról, és a sajtószabadságról szólt.
Rögzítette például: a médiatanács meghatározott időszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátása érdekében pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást médiaszolgáltatás végzésére. E médiaszolgáltatási jogosultságra a Médiatanács hatósági határozatában a Médiatanács által közzétett felhívásra a jogosultság iránti kérelmet elsőként benyújtó médiaszolgáltatót jogosítja fel, amennyiben a médiaszolgáltató a közfeladat ellátásához szükséges feltételeknek megfelel. Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a Médiatanács jogerős határozatában megállapította, hogy a médiaszolgáltató a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte, ha a médiaszolgáltató a szerződés megsértése miatt korábban a rádiózásról és szankcióban részesült, vagy a kérelem benyújtásakor a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.
A pályázati eljárásban csak az vehet részt, aki a törvényben megállapított összeférhetetlenségi rendelkezéseknek megfelel. Országos analóg médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésére irányuló pályázati eljárásban összeférhetetlenné válik a pályázó, amennyiben a pályázót vagy a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozást a Médiatanács más folyamatban lévő pályázati eljárásban nyertesnek hirdeti. Körzeti vagy helyi analóg médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésére irányuló pályázati eljárásban összeférhetetlenné válik a pályázó, amennyiben a pályázót vagy apályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozást a Médiatanács a körzeti vagy helyi médiaszolgáltatás vételkörzetére kiírt más folyamatban lévő pályázati eljárásában nyertesnek hirdeti, kivéve, amennyiben a két médiaszolgáltatási jogosultság vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedné át egymást. Díjfizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja.
A módosítás egyik legfontosabb vívmánya, hogy az újságírókat és szerkesztőségeket többé nem lehet forrásainak felfedésére kötelezni – a rájuk vonatkozó eljárásrendet a polgári rendfenntartásról és a büntetőeljárásról szóló törvény tartalmazza, forrásaik védelmét pedig a szabálysértési törvény is garantálja. Egyedül a büntető eljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását. A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg. Az információforrás felfedésére a médiahatóság továbbra sem kötelezhet senkit, erre csak a bíróságnak van jogköre.
A törvényjavaslathoz zárószavazás előtt érkeztek L. Simon László (Fidesz) módosító javaslatai, (szöveges PDF). Beépítve a nagy egészbe zöld utat kaptak, (257 igen, 52 nem, 0 tartózkodás.)
A köztársasági elnök élve az Alaptörvény által biztosított jogkörével - észrevételei közlésével - megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Hangsúlyozva:
„Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése szerint A köztársasági elnök kötelessége
őrködni az államszervezet demokratikus működése felett. E kötelességemnek
teszek eleget akkor, amikor egy-egy törvény aláírását megelőzően. azt is vizsgálat
tárgyává teszem, hogy az Országgyűlés törvényalkotói munkája során betartotta-e a
Házszabály irányadó szakaszait.
Az Országgyűlés a törvény zárószavazását megelőzően 7022/55 szám alatt fogadott
el képviselő által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot…
A Házszabály 107. § (1) bekezdése szerint „a zárószavazás megkezdése előtt írásban – legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt huszonnégy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása – módosító javaslatot nyújthat be a.) bizottság, illetve országgyűlési képviselő bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alaptörvénnyel, törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, illetve ha az egységes javaslat nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek…”
A zárószavazás előtti fent megjelölt módosító indítványról az állapítható meg, hogy annak benyújtása ellentétes a Házszabály hogy annak benyújtása ellentétes a Házszabály 107. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal.
A fentiek alapján a törvénnyel nem értek egyet.
Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy azt észrevételeim alapos megfontolását követően döntsön a törvény elfogadásáról.”
Az Országgyűlés méltányolta a köztársasági elnök kérését. A kiigazítások után a végszavazáson (2012.06.04.) a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot minősített többséget igénylő részeit 258 igen, 93 nem és 0 tartózkodás kísérte. Az egészet együtt pedig 219 igen szavazattal, 75 nem ellenében, tartózkodók nélkül fogadta el. Az LMP, a Jobbik, az MSZP és az „elfüggetlenedett” Gyurcsány-csapat nem támogatta. (2012. évi LXVI. törvény ).
A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról
Az Országgyűlés 2012. június 4-ei ülésnapján fogadta el első alkalommal a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításait.
Célja, hogy az önkormányzati jegyzők által ellátott államigazgatási feladatok jelentős részét a jövőben az állam saját szervezetrendszerén keresztül, a járási hivatalban végezze, és csak azok az államigazgatási feladatok maradjanak a polgármesteri hivatalokban, a jegyzőnél, illetve a polgármesternél, amelyek tipikusan a településekhez köthetők és helyi információk nélkül nehezen intézhetőek lennének. A törvény a feladat átadásra utaló szabályozás mellett több mint hetven ágazati törvényt is módosított. Többségük pontosító, koherenciát szolgáló szövegjavaslat volt.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett indítványhoz Kósa Lajos zárószavazás előtt módosító javaslatot nyújtott be. A szerencsejáték-szervezésről, továbbá a szervezett bűnözésről szóló törvényt kívánta módosítani. A Fidesz alelnöke úgy vélte: meg kell szünteti a jegyző mérlegelési jogkörét abban a kérdésben, hogy hány napra zárat be egy pénznyerő automatát engedély nélkül működtető üzletet. A kormánypárti politikus ugyanígy az üzletek működésével kapcsolatos súlyos bűncselekmények és az azokkal összefüggő szabálysértések jogkövetkezményeként alkalmazható üzletbezárás esetében is javasolta megszüntetni a jegyző mérlegelési jogkörét. Az Országgyűlés többsége a törvénycsomagra, Debrecen polgármesterének kiegészítésével együtt, rábólintott, (255 igen, 87 nem, 0 tartózkodás).
Áder János azonban ismét arra emlékeztetette a T. Házat, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire. „A zárószavazás előtti módosító indítványról megállapítható, hogy ellentétes a Házszabály 107 . § (1) bekezdés a) pontjával, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak nem kapcsolódnak korábban megszavazott rendelkezéshez, hiszen azokat a javaslat maga is kiegészítésként definiálja…”
A köztársasági elnök intelmeit megfogadva, zöld útra térhetett (2012.06.25.) a közigazgatási és igazságügyi miniszter által fémjelzett törvényjavaslat. A javított változat minősített többséget igénylő részeit 248 igen, 92 nem társaságában, az egészet együtt pedig 248 igen szavazattal, 90 nem ellenében. fogadta el az Országgyűlés. Egységesen ellene voksolt a Jobbik, az LMP, az MSZP és az „elfüggetlenedett” Gyurcsány-csapat. (2012. évi XCIII. törvény)
Egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról
Az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvényt június 4-ei ülésnapján fogadta el első alkalommal a T. Ház, (257 igen, 55 nem, 27 tartózkodás).
A jog erdeiben kíván rendet tenni. Több száz nélkülözhetővé vált paragrafust helyezett hatályon kívül, emellett a deregulációs csomagja 61 törvény módosítását is tartalmazta.
Ez utóbbiak között „talált” a köztársasági elnök két problémás részt. Az egyik a polgári perrendtartási törvény hatályba léptetéséről, végrehajtásától szóló törvényerejű rendeletet egészíti ki, de nem határozza meg, hogy pontosan mely törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan kell alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló jogszabály módosított rendelkezéseit. Mindössze annyit tartalmaz, hogy a „2012. évi törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre” kell alkalmazni, ám a jogszabály pontos száma nem szerepel a szövegben.
Az államfő kifogásolta a jogszabályban foglalt, a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását is, amelyből szintén hiányzik egy rész, mégpedig az a dátum, hogy a budapesti Kossuth Lajos téren lévő szobrok - a II. Rákóczi Ferenc-, a Kossuth-, valamint a forradalom lángja-emlékmű és a Dunánál- (József Attila-) portrészobor - mikortól kerülnek ingyenesen önkormányzatiból állami tulajdonba. Az érintett passzusban csak az szerepel, hogy „2012. ..... napján”.
Áder Jánost nem hatotta meg a három pont sem: hiányolta a félreérthetetlen, hónappal, nappal megjelölt dátumot. Visszaküldő levelében hangsúlyozta: „A jogbiztonság alkotmányos elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, egyértelműen követhető és áttekinthető legyen mindenki számára.” Arra kérte az Országgyűlést, hogy észrevételei alapos megfontolása után fogadja el ismét a törvényt.
Kívánsága meghallhatásra talált. Megbotlott, ám utólagos korrekcióknak köszönhetően, hatályba léphetően újra talpra állt az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvényjavaslat, (2012.06.25.).
A kiigazítások utáni végszavazáson a minősített többséget igénylő részeit 241 igen, 48 nem és 41 tartózkodás kísérte. Az egészet együtt pedig 245 igen szavazattal, 49 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett az fogadta el a T. Ház. A Jobbik majdnem egységesen tartózkodott, egyedül Murányi Levente csatlakozott a nemmel voksoló MSZP-LMP duóhoz. (2012. évi LXXVI. törvény)
