Az esztendő első felében is fentről, a tető csúcsíves ablakain át érkezett a fény a „haza házában" ülőkre. Velencei csillárok pótolták az esti órákban, vagy ha felhők takarták a napot. A legnagyobb, s leghangosabb változást, minden kétséget kizáróan Schmitt Pál, köztársasági elnök lemondása, lemondatása jelentette. Zúgtak ellene a harangok szerte e hazában, és még azon is túl, a széles világban. Leköszönő beszédében (teljes szövege: itt) mondotta volt:

Az Országgyűlés titkos szavazásban döntött az utódról: A Fidesz-KDNP a Brüsszelbőkl haza hívott Áder Jánost javasolta. 307 képviselő vette fel a szavazólapot. (Az MSZP és a Gyurcsány-csapat előre jelezte, nem vesznek részt a szavazáson, a Jobbik és az LMP sem titkolta: „csöbörből vödörbe!”) Az urnában a bizottság 305 szavazólapot talált. Ezek megoszlása a következő volt: az érvénytelen szavazatok száma 3; az érvényes szavazatok száma 302; az igen szavazatok száma 262, a nem szavazatok száma 40. Ennek alapján megállapítatott: a köztársaságielnök-választás érvényes és eredményes volt.

Az újonnan megválasztott köztársasági elnök esküjét követő köszönő és köszöntő beszédében (részletesen: itt) teendőivel kapcsolatosan cseppet sem mellékesen hangsúlyozta::

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Magyarország Polgárai! Kölcsey Ferenc, aki maga is országgyűlési követ volt – és akit Deák Ferenc is példaképének tartott –, négy szócskát üzen nekünk, mai magyaroknak. Ezt a négy szót: „A haza minden előtt.”  Igen: A haza minden előtt!

Áder János 2012. május 10-én lépett hivatalba, (életrajz). Megbízatása négy esztendőre  szól.

Változások a kormányban

A patkó belső körének bársonyszékeiben a mindenkori kormány jelesei ülnek. Fölöttébb optimistán, lévén a kazettás mennyezet közelében ott honol még a Dicsőség szobra is. Az ellenzék látványos követelései ellenére a jövés-menések a földrengést nem okoztak. A miniszterelnök elleni pancser-puccs, már az elején dugába dőlt, és sokat átkozott, minden baj egyik fő okozójának tartott Matolcsy György Nemzetgazdasági miniszter is a helyén maradt – mi több a jövő évi költségvetést is elfogadtatta. Változások persze voltak.

A szebb, és biztonságosabb napok reményében adta fel a Fidesz frakcióvezetői tisztségét Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető államtitkára lett, (2012.06.02.).

Elismerve szóvivői teljesítményét előléptették Szijjártó Péter miniszterelnöki biztost is: a Miniszterelnökség államtitkárává nevezték ki, (2012.06.02).

Távozott Fellegi Tamás az Egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter. 2011.12.15. óta töltötte be e tisztséget, s ez év június elsején úgy döntött: nincs tovább. Varga Mihály lépett másnap a helyére, felcserélve a Miniszterelnökséget vezető államtitkári posztját.

Feladva tekintélyes posztját, reménytelennek látva a küzdelmét, mindjárt az év elején (2012.02.05.) a háta mögött hagyta a Vidékfejlesztési Minisztériumot Ángyán József. Államtitkári székét , a nagy lendülettel érkező Budai Gyula foglalta el, (2012.03.01.).

Felszabadultan köszönthette viszont az új esztendőt Csizmadia Norbert. Az erősítésre szoruló  Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárává nevezték ki, (2012.01.10.)

Néhány hét múlva, (2012.02.01), pezsgővel köszönthette államtitkári kinevezését Kovács Pál is midőn ünnepélyesen átlépte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főbejáratának küszöbét. Új otthonát időközben átkeresztelték, új neve 2012.05.14 óta: Emberi Erőforrások Minisztériuma. Minisztériuma. Feladata nem változott. Távozott viszont a kormánytól két esztendő után (2012.05.13.) a tárca első embere dr. Réthelyi Miklós, átadva váltóbotot a már másnap nyomába lépő, a Közigazgatási és Igazságügyi államtitkári tisztségéből előre léptetett Balogh Zoltánnak. Az új miniszter  gyors ütemben menesztette elődje bizalmi emberét, Szőcs Gézát, (2012.06.17), s röpke meditálás után hamarosan megtalálta, két új államtitkárát is: előbb, (2012.06.18.)  pártbéli társa, L. Simon László, majd  (2012.07.09.) a „civil” életből kiemelt Hölvényi György személyében.  

Tárcát váltott a kereszténydemokrata politikus Szászfalvi László: háta mögött hagyva a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, (2012.06.25), a jövőben – a jövőben, (2012.06.26.). – változatlanul államtitkárként – az Emberi Erőforrások Minisztériumát erősíti.

Borúsabb jövőt látva, még a nyári szünet előtt, (2012.06.29) intett búcsút a kormánynak, és a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkári posztjának.  Molnár Ágnes. A ciklus kezdete óta dédelgetett szebb, liberális álmokat a Fidesz padsoraiban, bár az elmúlt két esztendőben a T. Házban meg nem szólalt.    

Frakciók

Az év elején 386 képviselő alkotta Országgyűlést. Ugyanennyien köszöntötték szolid módosítással a nyári szünetet is. (Fidesz: 226, KDNP: 37, MSZP: 48, Jobbik: 45, LMP: 15, Független: 15.).

Apró változásnak tekinthető, hogy Endrésik Zsolt távozott a Jobbik frakciójából, miután pártja törölte a tagjai sorából, s mert  „önös politikai érdekeik alapján, valótlan információkkal a párt megosztására törekedett” a frakcióból is átülni kényszerült (2012.05.01.) a Gyurcsány fémjelezte elfüggetlenedettek padsorába. Mozgalmi munkáját a T. Házon kívül, azóta Rongyosok Kulturális Hagyományőrző Egyesületének elnökeként végzi.

Önként távozott viszont az LMP frakciójából Kaufer Virág. Hivatalosan február 2-án jelentette be lemondását, jelezve: döntése személyes válasz az LMP által szervezett úgynevezett Új Ellenállásra, és lépésének az a lényege, hogy olyan utakat kíván keresni és építeni a jövőben, amelyek „az indulatok helyett a közösség építő erejére és a szolidaritásra épülnek”. Egy akkor írt levelében úgy fogalmazott, hogy többet tehet az utcán, a közösségekben mint a parlamentben. Kiemelte: nem hagyja abba a munkát, csak „szerepet vált, új utakat keres az LMP-n belül és kívül”. A leköszönő politikus parlamenti  helyére az LMP elnöksége a 2010-es választásokon a párt országos listájának 119. helyén szerepelt Szél Bernadettet kooptálta, külön hangsúlyozva, hogy a neve mellett szerepeltessék az időközben megszerzett doktori címét is.

A KDNP frakciójában – bár voltak, vannak is viták – az elkötelezett hit a szebb jelenben és a jövőben, távol tartotta képviselőiben  a szakítás gondolatát.

Üdvözítő belső mozgásként értékelte a Fidesz, hogy Bánki Erik helyét, Horváth Zoltán foglalhatta el a frakcióban. A magyarázata egyszerű: Áder János hazatérése után, megüresedett helyére, Báni Eriket  delegálták az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportjába.

Az MSZP a tavalyi földrengés után (Gyurcsányék távozása) rendezte sorait, stabilizálta a helyzetét, elfogadva az új szelek új irányát, egyetlen lázadó sem távozott.

Bizottságok

A legrangosabb, kétséget kizáróan a Házbizottság. Összefogja az országgyűlés munkáját, seregnyi dolgoz, intéz, szervez, irányit, hogy rendben menjenek az Országgyűlés dolgai. Ülései nem nyilvánosak. Elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei és a pártok képviselőcsoportjainak vezetői. Februárban az LMP leváltotta Schiffer Andrást, s helyébe Jávor Benedeket nevezte ki frakcióvezetővé, a nyári szünet előtt pedig a Fidesz soraiban a magasabb posztra, tárca nélküli miniszterré kiemelt Lázár Jánost, „új seprő”, Rogán Antal váltotta. A többiek maradtak.

+

Jóval nagyobb volt a tolongás a bizottságokban. volt ahol palotaforradalom történt. A Sport- és turizmusbizottság, a Kulturális és sajtóbizottság még elnököt is váltott, de alelnökök máshol is cserélődtek. Leginkább a Fidesz rendezte a sorait, ám a Jobbik is csereberélte embereit.  Persze voltak azért olyan bizottságok, (egészségügyi, európai ügyek, külügyi, fenntarthat fejlődés, nemzetbiztonsági, mentelmi bizottság) ahol nem történt vándorlás.