Kilenc parlamenti képviselő mentelmi jogáról szavazott az év első felében Országgyűlés. Hárman akadtak fenn a rostán: a Fideszből Tilki Attila, a Jobbikból pedig Staudt Gábor és Lenhardt Balázs. A KDNP és az LMP nem szerepelt a listán.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Híven a hagyományokhoz érkeztek az esztendő első felében is a Tisztelt Házba a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését szorgalmazó indítványok. A Mentelmi bizottság javaslata nyomán az Országgyűlés volt hivatott róluk dönteni, a jelen levő lépviselők kétharmados többségével.
Híven a hagyományokhoz érkeztek az esztendő első felében is a Tisztelt Házba a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését szorgalmazó indítványok. A Mentelmi bizottság javaslata nyomán az Országgyűlés volt hivatott róluk dönteni, a jelen levő lépviselők kétharmados többségével. Összeállításunk sajátossága, hogy rákapcsolva a szavazás számaira részletesen követhető, ki mikor és miként szavazott.
|
FELJELENTETT |
FELJELENTÉS |
OGY. HATÁROZAT |
|||||
|
Mentelmi jog |
Igen |
Nem |
Tart |
Idő |
|||
|
BUDAI GYULA |
Fidesz |
rágalmazás |
fenntartva |
2012.VII.02. |
|||
|
PÓCS JÁNOS |
Fidesz |
rágalmazás |
fenntartva |
2012. V. 21. |
|||
|
TILKI ATTILA |
Fidesz |
ittas vezetés |
felfüggesztve |
2012. V. 21. |
|||
|
TASÓ LÁSZLÓ |
Fidesz |
rágalmazás |
fenntartva |
0 |
2012. II. 13. |
||
|
ROGÁN ANTAL |
Fidesz |
rágalmazás |
fenntartva |
2012. II. 13. |
|||
|
STAUDT GÁBOR |
Jobbik |
rágalmazás |
felfüggesztve |
2012. V. 21. |
|||
|
LENHARDT BALÁZS |
Jobbik |
garázdaság |
felfüggesztve |
2012.VII.02. |
|||
|
MIRKÓCZKI ÁDÁM |
Jobbik |
rágalmazás |
fenntartva |
2012.VII.02. |
|||
|
SZANYI TIBOR |
MSZP |
rágalmazás |
fenntartva |
2012. V. 21. |
|||
Budai Gyula
A Nyíregyházi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Budai Gyula (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában.
|
Dr. Budai Gyulát rágalmazás vétsége miatt, Juhász Ferenc szocialista képviselőtársa szerette volna a vádlottak padjára ültetni. 2012. január 9-i feljelentése szerint: dr. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosként 2011. december 29-én sajtótájékoztatót tartott a nyíregyházi FIDESZ irodán, amelyen megjelentek a helyi sajtó képviselői, és beszámolt róla a Kölcsey TV is. Témája volt többek között az is, hogy a legfőbb ügyész kérte Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter mentelmi jogának a felfüggesztését. Ezzel kapcsolatosan az alábbi nyilatkozatot tette : „A képviselő még honvédelmi miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati luxuslakásokat adjanak át minisztériumi felsővezetőknek és tábornokoknak. 44 luxuslakásról van szó, ennek révén 2002-2010 között közel 800 millió forint kár érte az államot … Azt is állította, hogy a legfőbb ügyész hivatali visszaélés miatt kérte a Juhász Ferenc mentelmi jogának a felfüggesztését. A feljelentő érvelése szerint Budai Gyulának, mint kormánybiztosnak, és mint országgyűlési képviselőnek hivatalos tudomása van arról, hogy kizárólag egyetlen ügy tisztázása érdekében kérte a Legfőbb Ügyész a mentelmi jog felfüggesztését, nem pedig 44 ügyben, továbbá a hivatali visszaélés bűncselekménye sem a Mentelmi bizottság, sem pedig a Parlament előtt szóba sem került. Juhász Feren 2002 és 2006 között volt honvédelmi miniszter, határozottan cáfolta, hogy részt vett a Budai szerinti luxuslakások értékesítésében 2010-ig, miként azt is, hogy Fapál László negyed áron vásárolta meg a szolgálati lakását. Juhász szerint dr. Budai Gyula nyilatkozatai ezért egyértelműen becsületsértőek, rágalmazóak, és sértik a legalapvetőbb személyiségi jogait.” |
A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló Bizottság az ügyet 2012. június 19-i ülésén tárgyalta, melyen dr. Budai Gyula hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, erről írásban tájékoztatta a bizottság elnökét, egyben kérte a mentelmi jog felfüggesztésének mellőzését.
Az ügy megítélésével kapcsolatosan a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között nem alakult ki konszenzus. A kormánypárti képviselők a magánvádas ügyekben követett töretlen gyakorlatra figyelemmel, továbbá arra, hogy két közszereplő országgyűlési képviselőről van szó, a mentelmi jog fenntartását javasolták. Ezt még alátámasztották azzal is, hogy a közelmúlt egyik magánvádas mentelmi ügyében, jelesül Szanyi Tibornál a mentelmi jog fenntartása mellett szavaztak annak ellenére, hogy nevezett képviselő Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő 2010. évi tevékenységével szemben rendkívül sértő és valótlan tényállításokat fogalmazott meg. Az ellenzéki képviselők szerint viszont ebben az ügyben azért nem tartható a magánvádas ügyekben töretlenül követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlat, mivel Budai Gyula kormánybiztosnak hivatalból tudnia kellett Juhász Ferenc ügyének összes és főleg pontos körülményeit. Ehhez képest több ténybeli tévedést tartalmazó kijelentést tett, ezért indokolt a mentelmi jog felfüggesztése.
A szavazás végeredményeképpen a Mentelmi bizottság 3 igen és 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Budai Gyula mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés a Mentelmi bizottság ajánlását 71 igen, 233 nem, 2 tartózkodás mellett elfogadta, (2012.VII. 02.). Budai Gyula egyébként tartózkodott, Rónaszékiné Keresztes Monika viszont karöltve az MSZP-LMP-Jobbik trió többségével képviselői jogának felfüggesztésére voksolt.
Pócs János
Pócs János (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt a Jászberényi Városi Bíróság kezdeményezte.
|
Az indítványhoz mellékelt iratokból megállapítható, hogy Pócs János országgyűlési képviselő Jászapáti polgármestere ellen Rácz Ferenc helyi lakos rendőrőrsön tett bejelentése alapján indult hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt eljárás. Ezt a Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette. Megállapította, hogy Pócs János polgármester a köznyugalom biztosítása érdekében járt el, amikor lakossági bejelentésekre intézkedést kezdeményezett a Jászapátiban szolgálatot teljesítő rendőröknél, illetve a helyszínen megjelent és hivatali minőségére hivatkozással Rácz Ferencet és családját az általa jogsértőnek vélt csendháborítást okozó zenehallgatás abbahagyására szólította fel. Az iratokat egyidejűleg megküldte a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Jászberényi Városi Bíróságnak, mivel az esetről ifj. Pócs János által készített fotók facebook.hu közösségi portálon történt közzététele és a hozzá fűzött azon kommentár, hogy „vasárnap délben lakossági bejelentés alapján a rendőrséggel együtt rendre intettem a csendbontókat” a becsület csorbítására lehet alkalmas, mivel a fényképek készítésének idején feljelentő részéről jogsértő cselekmény nem történt, aki egyébként még elmondta, hogy ezen túlmenően egyéb sértő megjegyzés, kritika vagy egyéb észrevétel a történtekkel kapcsolatosan nem érte sem őt, sem a családját. |
A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett töretlen gyakorlata, a parlamenti képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása. Erre tekintettel, 6 igen 1 nem szavazat ellenében azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Pócs János mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés a Mentelmi bizottság ajánlását 46 igen, 275 nem, 1 tartózkodás mellett elfogadta, (2012. V. 21.). A Jobbikhoz és az LMP-hez csatlakozva, a Fidesz padsoraiból Dióssi Csaba, a KDNP-ből pedig Seszták Oszkár is a felfüggesztés mellett voksolt.
Tilki Attila
Tilki Attila országgyűlési képviselő (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt a Legfőbb Ügyész kezdeményezte.
|
Az indítvány szerint: dr. Tilki Attila 2012. február 9-én az M3-as autópályán úgy vezette személygépkocsiját, hogy a szervezetében alkohol volt. Az autó az úttesten megcsúszott, a szalagkorlátnak ütközött, a baleset során személyi sérülés azonban nem történt. Dr. Tilki Attila vérében a cselekmény elkövetésének időpontjában a véralkohol értéke 1,20 g/1 ezrelék volt, amely szerint a cselekmény időpontjában enyhe fokú alkoholos befolyásoltság alatt állt. |
A Mentelmi bizottság közvádas ügyben szinte kivétel nélkül a mentelmi jog felfüggesztését javasolja, hogy a gyanú megalapozottsága vagy alaptalansága az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék. Ez szolgálja az Országgyűlés tekintélyének megóvását. Egyhangú szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Tilki Attila mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.
Az Országgyűlés a Mentelmi bizottság ajánlását 313 igen, 4 nem, 6 tartózkodás mellett elfogadta, (2012. V. 21.). A Fideszből ketten a (Gelencsér Attila, Nagy Csaba) a felfüggesztés ellen voksoltak öten pedig (Font Sándor, Lakatosné Sira Magdolna, Lipők Sándor, Papcsák Ferenc, Tóth Ferenc) tartózkodtak.
Tasó László
A Debreceni Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Tasó László (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Csokai János Nyíradonyi lakos feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt.
|
„Feljelentő korábban több esetben kérte egy nyíradonyi ingatlan privatizációs szerződését, amely korábban az ő családja tulajdonában állt, majd államosították és később a város tulajdonába kerülve azt értékesítették. Feljelentő az értékesítésről készített szerződést, mint közérdekű adatot kérte megtekintésre, amelyet Tasó László nem teljesített. Feljelentő többszöri megkeresésére válaszul, Tasó László 2011. szeptember 26-án a feljelentéshez csatolt e-mailt küldte, amelyben becsület csorbítására alkalmas tényt állít Csokai János feljelentőről, amely alkalmas a rágalmazás vétség elkövetésére.” |
A Mentelmi bizottság a Debreceni Városi Bíróság kérését 2012. február 13-i ülésén tárgyalta. Tasó László az üggyel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette:
– Csokai János, aki Nyíradonyba haza sem jár, de szándékosan megtévesztve az interneten tájékozódókat nyíradony címmel honlapot működtet. A honlap egyetlen valóban "nyíradonyi" vonatkozása a város önkormányzatának a rágalmazása, lejáratása. Feljelentő két éve folyamatosan olyan kártérítéssel zaklatja és járatja le a város önkormányzatát, mellyel kapcsolatban még a kérését sem tudja pontosan megfogalmazni. Valótlan állításokkal tünteti fel rossz színben a helyi döntéshozókat. Ettől függetlenül hivatalos választ kapott minden hivatalos megkeresésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivataltól, és Nyíradony Város Jegyzőjétől is, de ezek minden esetben az érdemi vizsgálat utáni elutasításról szóltak. Amennyiben a Bizottság mégis úgy ítéli meg, hogy egy magánlevél ilyen módon történő közzétételével, érdemi vizsgálatot és eljárást érdemel Csokai János feljelentése, illetve a Debreceni Városi Bíróság megkeresése, úgy javasolja az Országgyűlésnek a mentelmi jogom felfüggesztését.
A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. Magánvádas ügyekben követett gyakorlatával az országgyűlési képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani, különösen a zaklató jellegű feljelentésekkel szemben. Mindezekre tekintettel 6 igen és 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Tasó László mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés a Mentelmi bizottság ajánlását 51 igen, 265 nem, 0 tartózkodás mellett elfogadta, (2012. II. 13.). A Jobbik és az LMP voksolt a felfüggesztés mellett.
Rogán Antal
A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Rogán Antal (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Csabai Lászlóné Nyíregyházi lakos feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt.
|
A feljelentés szerint: Rogán Antal 2011. szeptember 20-án a TV2 Mokka című műsorában a „Ki élhet a végtörlesztéssel” témakörben feljelentővel kapcsolatban akként nyilatkozott, hogy „...2003-ban, amikor a szocialisták leszűkítették a kedvezményes forint hitel lehetőségét, akkor csak emlékeztetem Önt, meg a televízió nézőket is, például Csabai Lászlóné akkori kormánymegbízott, lakásügyi kormány megbízott, azért az utolsó nap még fölvette a kedvezményes hitelt. Rogán Antal fenti kijelentésével valótlan tényt állít, mely a feljelentő becsületének csorbítására alkalmas.” |
A Mentelmi bizottság a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérését 2012. február 13-i ülésén tárgyalta. Rogán Antal nyilatkozatában hangsúlyozta:
– Csabai Lászlóné kapcsán képviselt álláspontom a 2002-2003-ban a sajtóban megjelent információkon alapult, melyek akkor is politikai vita tárgyát képezték. Meggyőződésem szerint megfelelt a politikai véleménynyilvánítás kategóriájának, így nem kérem mentelmi jogom felfüggesztését.
A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. Magánvádas ügyekben követett gyakorlatával az országgyűlési képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Mindezekre tekintettel 7 igen és 1 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Rogán Antal mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés arra a kérdésre válaszolva, hogy felfüggeszti-e Rogán Antal mentelmi jogát 48 igen, 274 nem, 1 tartózkodás mellett elfogadta a Mentelmi bizottság ajánlását, (2012. II. 13.). Némi meglepetésre, pártjától eltérően, Brájer Éva és Selmeczi Gabriella is - csatlakozva a Jobbikhoz - a mentelmi jog felfüggesztésére voksolt.
Staudt Gábor
Staudt Gábor (Jobbik) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványozta.
|
Az indítványhoz mellékelt feljelentés szerint: „A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt ., mint I. rendű magánvádló (BTI) és annak vezetője Horváth József, mint II . rendű magánvádló tett feljelentést dr. Staudt Gábor országgyűlési képviselővel szemben. A képviselő a 2012. február 29-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy feljelentést tett a legfőbb ügyésznél a BTI működésével kapcsolatban az ott tapasztalható állapotok miatt, ismeretlen tettesek ellen, több rendbeli, bűnszervezetben elkövetett gazdasági és egyéb bűncselekmények gyanúja alapján. Dr. Staudt Gábor utalt továbbá arra, hogy a BTI jelenlegi vezetője, Horváth Józseffel szemben, aki korábban a Szentendrei Városi Szolgáltató Zrt-t vezette és az „ott folyó ügyekkel kapcsolatban" a Pest Megyei Főügyészség 2011. decemberében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Ezt követően úgy fogalmazott „személyi összefonódások is lehetnek, a két cég eljárásai ugyanis meglepően sok hasonlóságot mutatnak, ezért mindenféleképpen ki kell vizsgálni, hogy a két ügy összefügg-e, illetve vannak-e közös személyi felelősök. A magánvádlók feljelentésükben a sajtótájékoztatón elhangzottakat 8 pontba csoportosítva részletesen ismertetik, majd vitatják, illetve cáfolják azokat, bemutatva a becsületsértő tényállításokat utalásokkal arra, hogy ezek számukra jelentős érdeksérelmet okoztak. Ennek alátámasztására megemlítik, hogy úgy I . mint II. rendű magánvádlót megrágalmazta dr. Staudt Gábor olyan hamis tényállításokkal, illetve híresztelésekkel, amelyek nem megalapozottak, nem igazoltak és ezekből valótlan jogkövetkeztetéseket vont le, így valósítva meg a rágalmazás törvényi tényállását.” |
A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett töretlen gyakorlata, a parlamenti képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása. Mindezekre tekintettel egyhangú szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Staudt Gábor mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés elutasította a Mentelmi bizottság javaslatát: 252 igen szavazattal, 56 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett felfüggesztette Staudt Gábor mentelmi jogát, (2012.V. 21.). Az MSZP és az LMP teljes egészében a felfüggesztés ellen voksolt, csatlakozva hozzájuk a KDNP 4, a Fidesz 9 képviselője szavazott a frakció többségével ellenétesen.
Lenhardt Balázs
A Legfőbb Ügyész kérte az Országgyűlés állásfoglalását Lenhardt Balázs mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában.
|
A Jobbik országgyűlési képviselőjével szemben az V. kerületi Rendőrkapitányság – állampolgári bejelentésre – garázdaság szabálysértésének megállapítása miatt kezdeményezett eljárást a bíróságnál, mert 2011. november 2-án levette a budapesti Károlyi szobor talapzatáról az ott elhelyezett két koszorút és egy virágcsokrot, azokat a közeli szemetesbe tette. Közben Károlyi Mihályt többek között „nemzetünk sírásójának”, és „nemzetvesztőnek” nevezte. Ezt video kamerával rögzítették, azóta az interneten bárki által megtekinthető. Cselekménye alkalmas lehet az Sztv. 142/A. § (1) bekezdése szerint minősülő garázdaság szabálysértés megállapítására. Dr. Lenhardt Balázs a bíróság tájékoztatása szerint a 2012. április 23-án kézbesített megkeresésre bejelentette: mentelmi jogáról nem mond le. |
A Mentelmi bizottság az ügyet 2012. június 19-i ülésén tárgyalta: 4 igen 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Lenhardt Balázs mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés elutasította a Mentelmi bizottság javaslatát: 247 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett felfüggesztette Lenhardt Balázs mentelmi jogát, 2012.VII.02.) A Jobbik 1, a KDNP 12, a Fidesz 25 képviselője voksolt a frakció többségével ellenétesen.
Mirkóczki Ádám
A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Mirkóczki Ádám mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában.
|
A Jobbik parlamenti képviselőjét Hunvald György Budapest VII. kerületének korábbi MSZP-s polgármestere jelentette fel rágalmazás vétsége miatt. E szerint: „Mirkóczki Ádám 2012. február 27-i napirend előtti felszólalásában a Parlament plenáris ülésén a feljelentő büntető ügyével kapcsolatban olyan kijelentéseket tett, amelyek a feljelentő számára jelentős érdeksérelmet okoztak, becsületét csorbították, valótlanságokat tartalmaztak vagyonával kapcsolatban”. |
A Mentelmi bizottság az ügyet a 2012. június 19-i ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent Mirkóczki Ádám elmondta: napirend előtti felszólalásában foglaltakat egy politikus bűnöző büntetőügyével kapcsolatban tette, amelyért vállalja a felelősséget, ezért kérte a mentelmi jogának a felfüggesztését.
A Mentelmi bizottság az eset összes körülményének mérlegelése és a magánvádas ügyekben követett töretlen gyakorlata alapján 4 igen 2 tartózkodás mellett azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Mirkóczki Ádám mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés a Mentelmi bizottság ajánlását 59 igen szavazattal, 243 ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta, (2012.VII.02.). A Jobbik és az MSZP többsége a mentelmi jog felfüggesztését szorgalmazta, a Fidesz, a KDNP és az LMP többsége viszont a mentelmi jog fenntartása mellett voksolt.
Szanyi Tibor
Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványozta.
|
Szanyi Tibort a Fidesz parlamenti képviselője, dr. Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő jelentette fel, mivel 2010 szeptemberében több internetes portálon megjelent cikkekben „olyan, kijelentéseket tett, amelyek emberi méltóságát súlyosan sértik, becsületét csorbítják, valótlan tényállításokat, valamint közmegbízatása teljesítésével kapcsolatban becsületét sértő kifejezéseket tartalmaztak, és így hátrányosan hatottak az állampolgárok által személyébe és képességeibe vetett bizalomra. A személyére vonatkozó kifejezések közül az egyik például alaptalan vádaskodónak, a másik brigantinak, kétes hírű figurának nevezte”. |
A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett töretlen gyakorlata, a parlamenti képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása. Döntése meghozatalánál figyelemmel volt továbbá arra is, hogy két közszereplő, országgyűlési képviselőről van szó. Mindezekre tekintettel egyhangú szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Szanyi Tibor mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés a Mentelmi bizottság ajánlását 45 igen szavazattal, 262 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta, (2012. V. 21.). A Jobbik egységesen a mentelmi jog felfüggesztését szorgalmazta, az MSZP és az LMP, valamint a Fidesz és a KDNP többsége viszont a mentelmi jog megtartása mellett voksolt.
