A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása előírja: a közlekedési hatóság az engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható.

A közlekedési hatóság annak az ingatlannak tulajdonosát, amelynek területén, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy elhelyezésének tilalmát megszegik (például figyelmet elvonó hirdetőtáblák az utak mentén, a tájra gyakorolt romboló hatás mértéke, a termőföld engedély nélküli elfoglalása stb.) 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása rögzíti: bírság esetén fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása előírja: a bírság összegét a jogsértés által érintettek körének nagyságára, a jogsértés súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértés veszélyességére vagy károsító hatására, a bekövetkezett kár mértékére, a helyreállíthatóság lehetőségére és a jogsértéssel elért jogtalan előny mértékére tekintettel kell meghatározni.

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosítása szerint: a piacfejlesztési hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása rögzíti: a bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 Ft.

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. Törvény módosítása alapján: a járuléktartozás megfizetésén túl a járulék mértékével azonos, de legkevesebb 50 000 forint mulasztási bírság megfizetésére köteles az a forgalomba hozó, aki forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A mulasztási bírságot a borászati hatóság szabja ki. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély nélkül végzett műveletek gyakoriságát, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyamát..

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása félreérthetetlenné teszi: a bírság összegét a betegek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására vagy az eset más a kötelezettségszegés súlyát érintő lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni azzal, hogy a bírság legalacsonyabb 100 százezer forint.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása szerint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott és igazolt feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő.

A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél.

A többlettanításért járó óradíj csak akkor fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező óraszámát, mert keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője utasítása alapján olyan egyéb, a pedagógus-munkakörrel összefüggő feladatot látott el, amellyel a heti kötelező óraszám nem teljesíthető.

Hatályon kívül helyezésre kerül a tanítási időkeretre vonatkozó azon szabályozás is, amely kéthónapos speciális munkaidőkeretben számolta el a pedagógus által teljesített heti kötelező óraszámot. Ez alapján a pedagógus havonta hozzájut a többlettanításért járó óradíjhoz és a közoktatási intézmény adminisztratív terhei is csökkennek. A javaslat szerinti törvénymódosítással minden kétséget kizáróan biztosítható, hogy csak olyan többlettanításért járó óradíj fizethető ki, amely valóban a heti kötelező óraszám felett jelentkezik.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása újra szabályozza a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését, melyre akkor kerülhet sor, ha a bíróság a gyermektartásdíjat jogerősen megállapította, azonban a kötelezett fizetési kötelezettségének nem tesz eleget és a bírósági behajtás átmenetileg lehetetlen. A jelenleg hatályos rendelkezések alapján a gyámhivatal a jogosult részére – főszabályként 100 százalékban - a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatban megállapított gyermektartásdíj összeget előlegezi meg. A támogatásban jelenleg, havi szinten több mint 11.000 gyermek részesül.  A jogosultak száma emelkedő tendenciát mutat, miként a bíróság által megállapított gyermektartásdíj összegei is. A gazdasági válság eredményezte szűkülő költségvetési keretek következtében kialakult helyzet azonban már nem teszi lehetővé az állam teljes körű helytállását, így indokolttá vált az igényeknek és az állam teherviselő képességének összhangba hozatala.

Minderre tekintettel jelen módosítás maximálja a megelőlegezett gyermektartásdíj havi összegét, amelyet az állam a gyermek megélhetésének biztosításához a kötelezett helyett nyújtani tud. A megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 százalékát. Ennél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja. A megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 százalékánál.

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosításának új passzusai:

„E törvényt a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény szerint nyilvántartásba vett egyházra, vallásfelekezetre és vallási közösségre (a továbbiakban együtt: egyház) kell alkalmazni.”

„Az egyház a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.”

„A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 20. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele, különösen a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése, az említett tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés, valamint az említett tevékenységhez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott — pénzügyileg rendezett — támogatás, juttatás.”

„A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 36. § (5) bekezdése alapján civil szervezetnek minősülő szervezet 2012. évben jogosult a 4. § (3) bekezdésében meghatározott kiegészítésre, ha 2012. május 20-ig az Országgyűlés egyházként elismerte.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása megteremti a kincstár által végzendő kötelező adatkezelés jogszerűségét és lehetőséget biztosít a társadalombiztosítási azonosító jel kezelésére.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása szerint a jövőben már nem indokolt fenntartani a méltányossági lakásfenntartási támogatás lehetőségét.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása alapján a földhasználati nyilvántartásért fizetendő díjból származó bevétel 25 százaléka felhasználható a fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti bevételi különbségek kiegyenlítésére.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi

XCIII. törvény módosítása elrendeli, hogy a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása érdekében a már magántulajdonba került földterületeket 2015. december 31-ig az állam javára ki kell sajátítani, és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni.

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása jelentősen növelheti a foglalkoztatott fogvatartottak létszámát, amellyel arányosan növekszik a büntetés-végrehajtási intézetek bevétele.

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása leszögezi: a térítés vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások költségei az általános egészségügyi és társadalmi szabályok szerint az elítéltet terheljék abban az esetben, ha rendelkezik letéti pénzzel vagy egyéb jövedelemmel. A jogszabály meghatározza azon személyek körét, akik esetében a büntetésvégrehajtási intézet átvállalja a térítési díj kötelezettségét. A várandós elítélt, az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek, valamint a fiatalkorú elítélt továbbra is térítés nélkül fogja kapni a gyógyszert és a gyógyászati segédeszközt. Új elemként jelenik meg az a lehetőség, hogy orvosi javaslatra az elítélt a hozzátartozó vagy harmadik személy által finanszírozott gyógyszert, gyógyászati segédeszközt is használhatja.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása felhatalmazást ad a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának ellenőrzése érdekében a TAJ számok adatkezelésére.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása alapján a rendszeres nyugdíjemelések megállapításánál az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása alapján az intézményekben foglalkoztatott szakemberek szakmai tudásuk megújítása érdekében továbbképzésben és szervezett képzésben vehetnek részt, a képzésben való részvételéhez támogatás nyújtható.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításának indoklása kiemeli: a gyermekeket nevelő intézmények gazdálkodásában könnyebbséget jelent, ha a családi pótlékot teljes egészében felhasználhatják a gyermek ellátására. A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja annak személyre szóló felhasználását.

A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása az államháztartási egyensúly megőrzésének érdekében lehetővé teszi, hogy a közlekedési vállalatok támogatására kisebb összeget fordítson a költségvetés. Ennek részeként az utazási kedvezmények támogatása 2011-hez képest 16.000,0 M Ft-tal csökken, amely a helyközi közlekedésnek juttatott ár-kiegészítési tételek mérséklésén keresztül valósul meg.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása az engedély nélküli felsőoktatási tevékenységet folytatókat a miniszter e tevékenységüktől eltiltja és ötszázezer forinttól huszonötmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása értelmében az élelmiszerlánc szereplői felügyeleti szerv részére évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A javaslat szerint a felügyeleti díj befizetése önbevalláson alapuló rendszerben történik. A díjfizetésre kötelezetteknek minden évben a személyi jövedelemadó-bevallás, illetve a társasági adóbevallás határidejével egyidejűleg kell bevallania az előző évi jövedelme/nettó árbevétele alapján számított felügyeleti díjat, és azt két részletben befizetni az állam részére. Mentesülnek a felügyeleti díjfizetési, illetve bevallási kötelezettség alól a mezőgazdasági kistermelők. Mezőgazdasági kistermelőnek minősül az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása révén a kultúráért felelős miniszter legalább három évre, de legfeljebb öt évre szóló közszolgáltatási szerződést köthet meghatározott művészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú művészi teljesítményt felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert, nem állami fenntartású elő-adóművészeti szervezettel.