Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Egy viszont biztos: énekes madár mindkettő. A legutóbbi asszóikból szolidan és „stilizálva" tallózunk, itt-ott a zajokat is jelezve.

Mit lehet tenni a felesleges vásárlásokba hajszolt nyugdíjas fogyasztók érdekében?

SPALLER ENDRE (KDNP): – A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság évek óta vizsgálatokat folytat olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek termékbemutatókkal egybekötött kirándulásokat szerveznek. Az ellenőrzések alapjául az a sok-sok panasz szolgál, amelyekben idős emberek kérik a hatóság segítségét, olyan helyzetben, amelybe akaratuk ellenére sodródtak.

– A termékbemutatón az előadók rendkívül kedvező vásárlás látszatát keltik, sokszor az idős emberek testi adottságait, tüneteit, esetleges betegségeit kihasználva beszélik rá őket nagy értékű termék megvásárlására. Ilyen például a Karib-szigeteki üdülési jog vagy a több százezres edénykészlet, esetleg csodagyógyszerként hirdetett lámpa. Sok nyugdíjas persze aláírja a megvásárlását, bedőlnek a kedveskedésnek. Vállalják, hogy sokkal többet fizetnek, mint amire anyagi fedezetük van. Ám az eladók erre is találtak számukra kedvező megoldást. A helyszínen „természetesen” lehetőséget biztosítanak hitelszerződés aláírására is. A vásárlók sok esetben csak hazaérve otthonaikba szembesülnek azzal, hogy a fizetendő részletek meghaladják a háztartás teljesítőképességét, hogy a megvásárolttal azonos vagy ahhoz hasonló termék a hagyományos kereskedelemben sokkal olcsóbban is megkapható, valamint azzal, hogy az áru egyáltalán nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, mint amivel a rendezvényen meghirdették.

– Az ilyen típusú vásárlások az üzleten kívül kötött szerződésekről szóló jogszabály hatálya alá tartoznak. Van lehetőség a szerződéstől való 8 napon belüli, indoklás nélkül történő elállásra. Abban az esetben viszont, ha a fogyasztó csak ezen határidő után szembesül azzal, hogy rossz üzletet kötött, a szerződéstől való elállásra nincs vagy csak nagyon komoly anyagi veszteség árán van lehetőség. Nem is beszélve arról, amikor a vevő telefonon jelzi, hogy el akar állni a vásárlástól, meg is nyugtatják, ám az eladók ezt később letagadják. A probléma súlyát mutatja, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálatai szerint a kifogásolási arány 80 százalék fölött van. Tisztelt Államtitkár Úr!

• Mit kíván tenni a kormány a megtévesztett nyugdíjas vásárlók védelme érdekében?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – A kormánynak tudomása van a problémáról. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság éves ellenőrzési és vizsgálati programjában a kijelölt célterületek között szerepelnek a termékbemutatókkal egybekötött kirándulások is. Az ellenőrzések során a hatóság munkatársai nem csupán a vállalkozás által kiadott tájékoztató anyagokat, szerződésmintákat vagy az általános szerződési feltételek jogszabályi megfelelőségét vizsgálják, hanem próbavásárlókat is végeznek.

– A folyamatos és következetes ellenőrzések mellett rendkívül fontos a prevenció. Ebben kiemelt szerepe van a fogyasztók minél szélesebb körben való tájékoztatása az esetleges veszélyekről, kockázatokról, vagy jogvita esetén a rendelkezésre álló fórumokról és lehetőségekről. Ezekkel párhuzamosan a jogszabályi környezet folyamatos felülvizsgálata is napirenden van. Az őszi, illetve a jövő tavaszi programban szerepel a fogyasztóvédelmi törvény felülvizsgálata. Azt gondolom, hogy a fogyasztóvédelmi hivatal által lefolytatott vizsgálatok eredményeit, az ezekből következő jogszabályi módosításokat alapvetően az időskorúak fogyasztóvédelmi védelmének megerősítése szempontjából törvénybe kell beépíteni. Amennyiben erre érkezik javaslat, akkor jogszabályi szinten is kezelni fogjuk.

+

SPALLER ENDRE: – Úgy érzem, hogy a nyugdíj reálértékének a megőrzése, az uzsorásokra való lecsapás mellett fontos az is, hogy azokat a kereskedőket, akik üzletet látnak a legkiszolgáltatottabbakban, azokat is valahogy tisztességes versenyre bírjuk.

 (A képviselő az államtitkári választ elfogadta.)

Meddig hazudja még a kormány fehérnek a feketét?

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): – Nem létezik, hogy az Orbán-kormány beismerné tévedését! A Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági – vagy más néven nemzeti ezotéria –Minisztérium megpróbálja elhitetni a választókkal, hogy a valójában háromkulcsossá váló, a mainál sokkal bonyolultabb adórendszer továbbra is egykulcsos marad.

– Ez nem csak etikai probléma, államtitkár úr! Az igazi gond az, hogy a módosítás, a korrekció katasztrofálisra sikeredett. Bonyolult, átláthatatlan, a fehérítés helyett szürkít, a foglalkoztatást pedig ahelyett, hogy javítaná, inkább rontja. Akik néhány ezer forinttal a minimálbér fölött kerestek, most már ők is minimálbéressé válnak, ezen túl pedig még az inflációt is el kell, hogy szenvedjék. Államtitkár úr!

• Mikor jön el az idő végre, amikor nem kompenzálással, hanem egy igazságos és átlátható adórendszerrel teremtenek fenntartható gazdasági növekedést és munkahelyeket?
• Mikor fejeződik be a szegények kárára történő ötletelés?
• Mikor ismeri el végre a kormány, hogy tévedett az egykulcsos adóval?
• Meddig hazudja még a kormány fehérnek a feketét?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitká): – Azon töprengek, hogy miért probléma, ha egy kormány konzekvens? (Derültség az MSZP soraiban.) Miért probléma, ha egy kormánynak koherens gazdaságpolitikája van? (Közbeszólások az MSZP soraiból: Az nem lenne probléma!) - Az elnök csenget.)

– Képviselő úr! Tekintsen vissza az elmúlt nyolc évre, vajon mennyire volt konzekvens az önök politikája, hogyan változott a száz lépés, majd 48 pontos program és így tovább. A mostani kormány kitűzte azokat a politikai célokat, amelyeket el szeretne érni. Következetesen kitart mellette. Tekintettel arra, hogy egy nagyon kusza, átláthatatlan és torz adórendszert örököltünk önöktől, az átállás időt vesz igénybe. Keretfeltételként rögzítette azonban a kormány, hogy az átalakítás alatt senki ne járjon rosszabbul az előző évhez képest. A személyi jövedelemadó tekintetében ez - a kelet-európai régióban az egyik legalacsonyabb – 16 százalékos, egykulcsos, arányos és családbarát személyi jövedelemadó bevezetését jelenti. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Jövőre az adójóváírást teljesen megszüntetjük, a szuperbruttót pedig havi 202 ezer forint bruttó keresetig kivezetjük a rendszerből. Ezáltal minden jövedelmi csoportban csökken a tényleges adóterhelés. A közszférában jövőre is fenntartjuk a bérkompenzációt. A versenyszférában a minimálbért 92 ezer forintra emeljük, és további 5 százalékos béremelést is szorgalmazunk.

– Képviselő úr! A 16 százalékos, egykulcsos, arányos és családbarát személyi jövedelemadó-rendszer nagy erénye, amellett, hogy magasabb teljesítményre, nagyobb megtakarításra ösztönöz, csökkenti az adózással kapcsolatos adminisztrációt, és ami ennél is fontosabb: mérsékli a jövedelem eltitkolására irányuló törekvéseket. Önöktől egy olyan adórendszert örököltünk, amely gyakorlatilag a szürkegazdaság felé terelte az embereket. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Most pedig a fekete felé…) Több mint egymillió ember, valamilyen úton-módon, szürkén, zsebbe fizetve kapja a fizetését. Mi egy olyan adórendszert építünk, amely fehéríti a gazdaságot. Én megértem, hogy önöknek ez nem szimpatikus, de úgy gondolom, ideje véget vetnünk a szürke- és feketegazdaságra épülő korrupciós gazdaságnak vagy más néven a szocialista piacgazdaságnak. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ezt te se hiszed el!)

+

GÖNDÖR ISTVÁN: – Államtitkár úr! Ha tovább is folytatja a nemzeti szemfényvesztés kormánya (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) az átgondolatlan gazdaságpolitikai ámokfutását, és továbbra sem mond igazat, még nehezebb helyzetbe hozza a szegény, kis keresetű embereket, megnyomorítja és tönkreteszi (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Inkább ülj le!) a kis- és középvállalkozásokat. Eltünteti a jövedelmeket, a bürokráciával távolodunk a söralátétes adóbevallástól, ami lassan már lepedő nagyságú, munkahelyek helyett pedig további munkanélküliség lesz.

– Államtitkár úr! Az, hogy önök a piros közlekedési rendőrlámpára felírják, hogy ez a piros nem piros, csak felborítja a közlekedési rendet, de nem változtatja meg.

 (A képviselő nem, az Országgyűlés az államtitkári választ 205 igen szavazattal, 83  ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.)

Milyen intézkedéseket tesz a kormány a Holcim Hungária Zrt. körül kialakult engedélyhamisítás ügyében?

KEPLI LAJOS (Jobbik): – Megdöbbentő fordulatot vett a Holcim Hungária Zrt. dabasi cementcsomagoló üzeme körül kialakult harc, amelyet a beruházást ellenző helyi lakosok és a beruházó vívnak egymással. A Holcim Zrt. képviselője 2011. augusztus 22-én építésiengedély-kérelmet nyújtott be egy dabasi ingatlanon cementelosztó és logisztikai központ létesítése céljából. A benyújtott engedélykérelemhez csatolta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség hozzájáruló nyilatkozatát, amelyet a birtokunkba került dokumentumok alapján 2011. július 28-án adott ki Hecsei Pál megbízott főigazgató nevében dr. Lejtényi Péter megbízott főosztályvezető. A dolog további pikantériája, hogy az engedélyező határozaton szereplő 32 címzett közül senki nem kapta kézhez, mind a mai napig. Négy nappal a Lejtényi által jegyzett engedély birtokában a Holcim beadta az építésiengedély-kérelmét. Dabas városnak ráadásul hivatalos ügyfélként is meg kellett volna kapni a határozatot, így érthetetlen, hogy miként fogadhatta be a jegyző a Holcim kérelmét anélkül, hogy megbizonyosodott volna a környezetvédelmi engedély valódiságáról.

– Amennyiben hiszünk a hatóságnak, és az engedély nem került hivatalosan kiadásra – márpedig miért ne hinnénk –, akkor ez csak a határozat meghamisításával, vagyis okirat-hamisítással volt lehetséges. Sok mindent megértünk már a multicégek gátlástalan magyarországi nyomulása terén, de engedély hamisítására eddig senki nem vetemedett. Az engedély létezéséről tudnia kellett Szűcs Lajosnak, a Pest megyei közgyűlés fideszes elnökének és Kőszegi Zoltán szintén fideszes dabasi polgármesternek, akik végig nyíltan a beruházás megvalósulása mellett kardoskodtak.

– Azonnali vizsgálatot és intézkedéseket várunk a kormánytól a tekintetben, hogy a parlamentben is a helyet foglaló két képviselőnek volt-e tudomása az engedély valószínűleg hamis eredetéről. Orbán Viktor miniszterelnök úr az elmúlt hét végén Dabason, az említett személyek jelenlétében tartott beszédében azt hangoztatta, hogy „vége a kifosztás korszakának, a törvényeknek a becsületes embereket kell védeniük”. Ezek után, amennyiben bebizonyosodik, hogy a beruházó az engedély meghamisításától sem riadt vissza, az érintettek körének felderítését és szigorú szankcionálását várjuk, hogy végre tettekkel is alátámassza a kormány az állítólagos korrupcióellenességét. Kérdezem tehát az államtitkár urat:

• Mi a kormány szándéka a Holcim Hungária Zrt. körül kialakult engedélyhamisítási ügyben?
• Mit kíván tenni a minisztérium és az államtitkár úr személyesen?

+

ILLÉS ZOLTÁN, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Kedves Képviselő úr! Nem lesz nehéz válaszolni. A tény a következő: jelen pillanatban nincs engedélye a Holcimnak erre a beruházásra. Tehát hivatalosan nincsen; nem hivatalosan sincsen!  A másodfokú hatóság visszautalta az egész kérdéskört az elsőfokú hatóságnak, azzal az utasítással, hogy vizsgáltasson meg újabb nyomvonalterveket. Ez a folyamat jelen pillanatban zajlik.

– Képviselő úr! Megismétlem: nincs hivatalosan kiadott engedély!  Hogyha valaki hamisított, akkor csak arra tudok mindenkit biztatni, aki él a bűncselekmény gyanújával, hogy forduljon a nyomozó hatóság, a rendőrség vagy ügyészség irányába.

+

KEPLI LAJOS: – Államtitkár úr! Ahogy ön azt mondta, hogy nagyon egyszerű dolga lesz, úgy én is azt mondom: nagyon egyszerű a dolgom.  A kezemben a dokumentum, a Holcim által benyújtott építésügyi hatósági engedélykérelme. És ennek mellékleteként itt van a kezemben, a felügyelőség másodfokú hatóság határozata is, (Felmutatja.), dr. Lejtényi Péter aláírásával. Ez a határozat végszavában azt mondja, hogy az elsőfokú határozatot helybenhagyom. De ha ön államtitkár úr azt mondja, hogy nincs ilyen, akkor ebben az esetben mégiscsak bűncselekményről van szó, ezért irányelvének megfelelően a feljelentést meg fogom tenni.

 (A képviselő nem, az Országgyűlés az államtitkári választ 192 igen szavazattal, 83 ellenében, 1 tartózkodással elfogadta.)

Hol tart az állam tulajdonában álló termőföldekhez kötődő nemzeti érdekeink védelme?

TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): – Államtitkár Úr! Szövetségünk – amelyhez mi, kisgazdák is tartozunk – legsúlyosabb és a legkomolyabb ígérete volt a magyar föld, a magyar termőföld védelme mind a külföldi, mind pedig a belföldi olyanfajta spekulánsok ellen, akik ezt nem a megélhetésükre, hanem tőkefelhalmozásra használják. Az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása olyan rendszert alakított ki, amelynél a kisebb földtulajdonosoknak és a fiatal gazdáknak, reményük se volt arra, hogy termőföldhöz hozzájussanak. A klientúra minden további nélkül elvitte előlük azokat a földeket, amelyek meghirdetésre kerültek. Jellemző példa: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közelmúltban az a külföldi nagybirtokos, aki eddig uralta a terepet, úgy gondolta, hogy ott folytatja, ahol abbahagyta, úgy gondolta, hogy az a föld, amelyet ő eddig haszonbérelt, neki örök-jogon jár. Nos, a mi kisgazdáink, és az ott élő emberek szoros összefogásával ezt sikerült megakadályozni.

– A kormány tervei szerint most mintegy 65 ezer hektárnyi állami földterület használatba adásra kerül. Örömmel fogadom, de egy kis aggodalommal is. Ez ugyanis, próba lesz. Próba lesz, amire az egész magyar vidék figyel, hogy hová kerül ez a termőföld. Azokhoz-e, akik meg akarnak élni családjukkal együtt belőle? Azokhoz-e, akik újra akarnak kezdeni, el akarnak indulni? Azokhoz-e, akik állattartók, és az állattartás céljára van szükségük jelentősebb területekre? A minisztériumnak tehát hatalmas a felelőssége. Azt is ki kell mondani világosan: a magyar termőföld védelme az egész nemzet akaratát jelenti, következésképpen itt olyan erő áll a minisztérium mögött, ami lehetővé teszi, hogy nem kell meghátrálnia. Ezért kérdezem:

• Az állami tulajdonú földek hasznosításának az ügye hogyan áll?
• Milyen szempontok szerint, kik juthatnak a termőföld használatához? 

+

ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! Választási programunkban, kormányprogramunkban az elmúlt évi törvénymódosítások kapcsán – amikor is a földalapról szóló törvényben a birtokpolitikai irányelveket rögzítettük – és azt követően az immár féléve zajló nemzeti vidékstratégia vitája kapcsán is minden alkalommal kinyilvánítottuk, hogy a helyben lakó családi gazdálkodókat kívánjuk előnyben részesíteni.

– Valóban, az állami földvagyont, nem úgy kell hasznosítani, ahogy az elődeink tették. A képviselő úr említett példánál 4300 hektárról van szó. Egy olasz érdekeltség húsz évre bérelte, akkor, amikor még húsz évre nem lehetett bérbe adni a területeket. A szántókért 100 forintot, a gyepekért 50 forintot, hektáronként, az erdőkért pedig nulla forintot fizetett. Állami támogatásként pedig – beleértve, az európai uniós támogatásokat – több mint egymilliárd forintot vett fel a társaság, miközben 80-100 gazda hiába várta, hogy legeltetni tudja az állatait. Másik példa arra, hogy az előző kurzus ezt a bizonyos nemzeti vagyont, miként kezelte, hasznosította.  Balaton-Nagybereken 8 ezer hektár 99 évre úgy lett bérbe adva, hogy, ha nem lenne elég a 99 év, a szerződés szerint további harminc évre meghosszabbítható. A bérleti díj 10, azaz tíz forint hektáronként, és az arrogancia teteje – a szerződésben szerepel, mert láttam -, hogy ha megváltoznának a viszonyok a 99 év során, és a bérbevevőnek sok lenne a 10 forint, akkor egyoldalúan joga lesz arra, hogy módosíttassa a szerződést. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Trógerek!) A Hajdúságban sem tétlenkedtek: 5 ezer hektár területen a 17 aranykorona alatti területeket 0, azaz nulla forintért vette a kedvezményezett bérbe. Amikor megkérdezték tőle, tessék mondani, nem gondolja, hogy bizonyos etikai normák is vannak, azt válaszolta: örüljenek, hogy gazdája lett a földnek.

– Elképesztő viszonyok alakultak ki! Látható tehát, hogy alapvető változásra van szükség. A kormány elszánt a változtatásra: a 65 ezer hektárnyi állami földterület használati bérletbe adása próbakő is e tekintetben.  Néhány jellemző irányelv arra, hogy a bírálati szempontok alapján hova kell hogy kerüljön ez a föld. Javaslatunk szerint, a meghirdetett táblákra 20 kilométeres körzetén kívülről nem lehet pályázni. A birtokpolitikai irányelveket helyben fogjuk érvényesíteni, ez pedig a helyben gazdálkodó családokat, fiatalokat jelenti. Egységes lesz az aranykoronánkénti bérleti díj. 1200 hektár fölött pedig, ha egy érdekeltség és a kapcsolt részei bérelnek vagy tulajdonolnak földterületet, nem pályázhatnak további állami földekre. Azt hiszem, ezek kellő garanciát jelentenek arra, hogy a birtokpolitikai irányelveinket konzekvensen érvényesíthessük.

+

TURI-KOVÁCS BÉLA: – Nem volt kétségem, hogy államtitkár úr és jómagam a hasznosítás tekintetében egyetértünk. De abban is egyet kell értenünk, hogy ez a 65 ezer hektárnyi termőföld az összes termőföldünknek kevesebb mint 1 százaléka. Ezért aztán ez valóban olyan próba, amely vagy tökéletesen fog elsülni és jól fog elsülni, vagy olyan helyzet alakul ki, amikor a bizalom után kell futnunk. Valamit tudnunk kell, és azt hiszem, ezt itt őszintén el kell mondani: választást lehet nyerni bármilyen arányban, ha sok minden szerencsésen összejátszik, a bizalmat megőrizni, azonban sokkal nehezebb. Mi kisgazdák ehhez a bizalomhoz szeretnénk minden segítséget megadni annak a kormánynak, amelyet kormányra segítettünk… Várjuk, és elvárjuk, ha észrevételeink lesznek, azt jövőben is fogadják be, mert meggyőződésem, hogy csak így lehet az egész társadalommal elfogadtatni.

(A képviselő az államtitkári választ elfogadta.)

Mikor szünteti meg a kormány a civil intézményfenntartók finanszírozásának áldatlan állapotát?

SZABÓ TIMEA (LMP): - Államtitkár úr! Gondolom, ön is tisztában van azzal, hogy a civil szolgáltatók többek között a szociális ellátás terén a lakosság szükségletének és igényeinek megfelelően kötelező önkormányzati feladatokat látnak el. Nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az ellátottak jogainak érvényesülése és életminőségük javítása szempontjából előremutató szolgáltatások fenntartásában. Korszerű közösségi szolgáltatásokat nyújtanak, lényegesen kevesebb forrásból, mint az állami vagy az egyházi fenntartók.

– Tudjuk jól, hogy a civil szervezetek finanszírozási, likviditási problémái nem új keletűek, a rendszerváltás óta fennállnak. A nonprofit szféra számára különösen nehéz annak a saját erőnek az előteremtése, ami a különböző forrásokhoz való hozzáférésekhez nélkülözhetetlen. A késedelemmel kifizetett központi támogatások pedig a napi működést lehetetlenítik el, állandó likviditási problémát generálnak. Sajnos, semmilyen szankciója nincs annak, ha nem utalnak időben, ha nem érkezik meg a támogatás. Tény, hogy a visszadatált támogatási szerződések késedelmes kifizetéseket eredményező gyakorlatán a jelenlegi kormánynak nem sikerült az elmúlt 8 évhez képest változtatnia. Ez sok esetben odavezet, hogy az intézmények tönkremennek, visszavonhatják az akkreditációjukat, vagy akár vagyonukat is elveszíthetik. Az Állami Számvevőszék a tavalyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésében is kiemeli ennek a rossz gyakorlatnak az elterjedését, káros voltát. Csak egy példa: a késve érkező állami normatíva miatt gyakorlatilag csődbe került a Mozgáskorlátozottak Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete. Államtitkár úr! Kérem, segítsen a bizonytalanság eloszlatásában, a civil fenntartók konkrét válaszokat várnak:

• Mire számíthatnak a jövőben?
• Milyen konkrét lépéseket tervez a kormány az áldatlan állapotok felszámolása érdekében? 
• Mikor vetnek véget a késedelmes finanszírozásnak?

+

SOLTÉSZ MIKLÓS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – A szolgáltatások fenntartásának finanszírozásában nem állnak fenn a képviselő asszony által jelzett áldatlan állapotok. A működési engedéllyel rendelkező szolgáltatók a Magyar Államkincstártól rendszeres havi finanszírozásban részesülnek. Ez érvényes a pályázati úton finanszírozott alapszolgáltatásokra is, ott azonban negyedéves ütemezésben kapják meg a pénzt. A működési hozzájárulás igénybevételéhez nem szükséges saját erő előteremtése, ez nem feltétele a támogatás folyósításának. Amikor a civil fenntartók kötelező önkormányzati feladatokat látnak el, ellátási szerződést kötnek az illetékes önkormányzattal. Az önkormányzat adhat kiegészítő támogatást az átvett feladat ellátásához, és ezt gyakran meg is teszi, a fenntartói forrás-kiegészítés azonban a két szerződő fél saját ügye. A Komárom-Esztergom megyei mozgássérültek helyi szervezetét egyébként nem közvetlenül támogatjuk. Mi a MEOSZ-szal vagyunk támogatási szerződésben, 160 millió forintnyi összegben, és ő dönti el, hogy tagszervezeteit milyen összegekkel segíti.

– Képviselő asszony! Ön is ismeri és tudja, hogy a civil fenntartók között vannak nagyon jól működők, és tényleg minden köszönetet megérdemelnek a munkájukért, de vannak olyanok is, akik hatalmas nagy hibákkal működnek, ezért valóban elesnek a támogatásoktól. És vannak olyanok is, akik kimondottan rosszindulatból szerveződnek, csak azért, hogy ne működjenek az európai uniós támogatások. Vannak olyan civil szervezet, akik ezáltal az európai uniós támogatások csúszását okozzák 7 millió forintos nagyságrendben.

– Képviselő asszony! Szeretném fölhívni a figyelmét arra is, hogy az Új Széchenyi-terv keretében 3 milliárd forint támogatást adunk a gyermekotthonok átalakítására, 5,8 milliárdot a bentlakásos intézmények támogatására, felújítására és több mint 2 milliárd forintot a hajléktalan-ellátás fejlesztésére. Ezekben a munkákban, ezekben a pályázatokban a civilek is részt vehetnek, kérem, segítsen, hogy hozzájuk is eljusson ez a hír.

+

SZABÓ TIMEA: – Államtitkár úr! Jó lenne, ha a kormány abbahagyná annak a hangsúlyozását, hogy a civilek tulajdonképpen visszaélnek az állami támogatásokkal, és rosszhiszeműen működnek, rosszhiszeműen kérnek támogatásokat, és van egynéhány olyan, amelyik, na jó, ellátja a rábízott feladatot vagy hasznos. Azt gondolom, ez az arány fordítva igaz. Az önök feladata biztosítani egy olyan monitorozó rendszer bevezetését, amely kiszűri az ügyeskedőket.

 (A képviselő nem, az Országgyűlés az államtitkári választ 199 igen szavazattal, 75 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.)

Cél a puszta pénzbehajtás?

HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): - Államtitkár úr! Az elmúlt hetekben másról sem szónokoltak, mint a jelenleg szolgálati nyugdíjban részesülő, de még aktív korú egykori hivatásosok ismételt foglalkoztatásának szükségességéről. Miniszter úr is azt nyilatkozta, hogy „nem rendelünk vissza szolgálati nyugdíjasokat, csak megteremtjük számukra a lehetőséget a visszatérésre a munka világába”. Ezzel szemben egyre inkább egyértelművé válik, hogy a kormánynak nincsenek valódi javaslatai az egykori hivatásosok ismételt foglalkoztatására. Ma már látható: a kormányzati propagandával ellentétben az egész huzavona a szolgálati nyugdíjasok ellátásának lenyúlásáról, egyszerű pénzbehajtásról szól. A javaslatok célja nem az egykori hivatásosok munkába állítása, a közbiztonság megerősítése, hanem a kormány dilettáns gazdaságpolitikája által a költségvetésen ütött lyukak befoltozása. Kérem államtitkár urat, cáfolja meg tényekkel, konkrét javaslatok ismertetésével, cáfolja meg, hogy céljuk nem pusztán a nyugdíjasok megsarcolása. Tegye világossá:

• Milyen jövőt szánnak az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött szolgálati nyugdíjasoknak?
• Miként képzelik el a jelenleg szolgálati nyugellátásban részesülő egykori hivatásosok ismételt foglalkoztatását? 
• Hány személy ismételt foglalkoztatásával számolnak?
• Milyen szervnél, milyen feladatokra, milyen beosztásban tervezik alkalmazni a szolgálatba visszatérőket?
• Mindenkinek fognak tudni a rendészeti szervek állományában munkát biztosítani?
• Számításaik szerint mekkora költségvetési forrást igényel majd ez?
• Képesek lesznek ezt az összeget biztosítani a rendészeti szervek jövő évi költségvetésében?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! Az ön interpellációját hallva az jut eszembe, amikor a gyújtogató az égő ház mellett kérdőre vonja a tűzoltókat, hogy miért ilyen lassan, eredménytelenül oltanak, miért nem dolgoznak többet. Képviselő Úr! Az mégsem járja, hogy egészséges, 40 éves hivatásosok ne dolgozzanak, lemondjunk a tapasztalataikról, a szakértelmükről. Az mégsem járja, hogy életerős emberek, nem dolgoznak, adót sem fizetnek, miközben mások megszakadnak a munkában azért, hogy a családjuk megélhetését biztosítani tudják.

 

- Képviselő Úr! Ma 30 év az átlagéletkor a rendőrségnél. Szükség van arra, hogy az idősebb, tapasztalt, jó szolgálati tapasztalatokkal rendelkező rendőrök szolgálatba álljanak. 2012-től létre fogjuk hozni a szenior állományt, amelyben a résztvevők a korábbi szolgálati nyugdíjuknak megfelelő illetményt kapnak, könnyített feltételek mellett szolgálnak, és az alkalmazási feltételeken is enyhíteni fogunk. A szenior állományba tartozók foglalkoztatásának célja a helyi közbiztonság erősítése, de ha a szükség úgy kívánja, részt vesznek a bűnügyi akciók végrehajtásában, az árvízi védekezésben, a katasztrófahelyzetek elhárításában vagy a Start-munkaprogrammal kapcsolatos feladatok végrehajtásában is. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több egykori nyugdíjas kéri a visszavételét a rendőrség állományába. Aki pedig fiatal kora, ereje és képessége ellenére nem kíván munkát vállalni, attól elvárható, hogy más módon járuljon hozzá az ország felemelkedéséhez. Annak szolgálati járandóságot biztosítunk, 57 év felett a teljes összeget, ez alatt pedig a személyi jövedelemadóval csökkentett összeget Ez nem sarc, képviselő úr, ez igazságos tehermegosztás! A munkaképes, de nem dolgozó rendőröktől beszedendő adó teljes összegét a dolgozó rendőrök béremelésére fogjuk fordítani 2012-től.

– Képviselő úr! Ha ön úgy érzi, hogy a korábban elkövetett hibáikat, bűneiket enyhíteni akarják, akkor fogadja el a válaszomat.

+

HARANGOZÓ TAMÁS: – Államtitkár úr! Legyenek kedvesek most már befejezni a bohóckodást! (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Egyetlenegy kérdésemre sem adott érdemi választ. (Moraj a kormánypárti padsorokban.) A törvényesen nyugdíjba vonult rendészeti dolgozóktól egyszerűen elveszik, ellopják a pénzüket, hogy a lyukas költségvetésben abból fedezzék az aktív állomány fizetésemelését. (Nagy zaj. - Az elnök csenget.)

– Államtitkár úr, amit ön most elmondott, az csak megerősíti, hogy mást látunk. Mi nem a rendészet megerősítését, nem új életpályamodellt látunk. A Fidesz politikai bosszúját látjuk, amely teljes mértékében, egy az egyben a rendőrség testületét éri. Sérti őket a semmisségi törvény, a lex Borkai, az állomány anyagi, személyes ellehetetlenítése, a nyugdíjasok megalázása, a Balsai-jelentés pedig a korona az egész művükön. Kétségünk sem lehet afelől, hogy a cél valóban csak a puszta pénzbehajtás. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyelld magad! -  Válasz az MSZP oldalról: Te szégyelld magad! Benne lesztek a történelemben!)

 (A képviselő nem, az Országgyűlés az államtitkári választ 200 igen szavazattal, 60 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.)

 

Miért nem segítenek a devizahitel-károsultak teljes körén?

 

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, Jobbik: – Pár hónappal ezelőtt, amikor a Jobbik először javasolta az Országházban a devizahitelek forintosítását, a kormányzat részéről egyértelmű elutasító választ kaptunk. Később ugyan cselekvési kényszerbe hozták önöket a Jobbik ötletei, elképzelései, de csak részben és elhibázottan. Ugyan pár ezer emberen segítenek, de tudni kell: az adósok 94 százaléka a 180 forintnál alacsonyabb árfolyamon vette fel a hitelét, az 6 százalék, akik pedig magasabbon, azok számára tilos igénybe venni a végtörlesztést. Ez a konstrukció érintetlenül hagyja a bankok luxusprofitját, az egyoldalú szerződésmódosításokat, és az áthárításaikat. Az önök eszközkezelő konstrukciója sem jó megoldás, hiszen csak feleannyi pénzt tesznek mögé, mint a Debrecen város futballstadionjára elkülönített összeg.  Csak jövőre, 12 ezer árverés és sokkal több kilakoltatás várható. 130 ezer olyan bedőlt hitelről tudunk jelen pillanatban, amelyek aláíróinak sajnálatos módon attól kell rettegniük, hogy híd alá kerülhetnek.

– Államtitkár úr! A teljes körű megoldást – a Jobbik által javasoltan - egyedül a hitelek forintosítása jelentené, a felvételkori árfolyamon. A kormány konstrukciója azonban érintetlenül hagyja a bankok luxusprofitját, az egyoldalú szerződésmódosításokat, és az áthárításaikat, holott csak és kizárólag rájuk kellene hárítani a kártételük következményeit. Az ügyfelek csak így mentesíthetők az évek során rájuk terhelt árfolyam-emelkedésekből származó károktól, és az egyoldalú szerződésmódosítások következményeitől. Nem várható el, hogy magyar állampolgárok fizessék a bankok luxusprofitját.

• Van önökben bátorság a helyzet megoldására?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! A devizaadósok ügyében a kormány két nagy kihívással néz szembe. Egyrészt azzal, hogy magas a lakosság devizaadóssága, ez 6600 milliárd forint, vagyis a GDP közel egynegyede. A másik probléma, amit ön folyamatosan ismétel, hogy különböző társadalmi rétegeket és különböző csoportokat más-más mértékben, de súlyosan érint a magas devizaadósság. Mindkét kérdéshez és mindkét kihíváshoz másfajta válaszra van szükség. Az első kihíváshoz, vagyis a lakossági devizaadósságból származó pénzpiaci kitettséghez, úgy gondolom, a legfontosabb az államháztartás stabilitásának biztosítása, az adósság csökkentése, és igen, ott, ahol lehet, ahol ezt meg lehet valósítani, a lakossági devizahitelek forintosítása. A második kihívásnál eltérő típusú megoldásokra van szükség, mert nincs egyetlen olyan csodamegoldás, amellyel mindent rendezni lehetne.

– Három nagy csoportot különböztetnék meg. Az első csoport az, akik devizaadósságuknál már 90 napon túli késedelemben vannak. Számukra nyújt segítséget az árverezési kvóta, amely limitálja, hogy mennyi lakást árverezhetnek, ergo ez védelmet nyújt számukra. Ha mégsem tudnak ezzel élni, és a lakásuk kényszer-értékesítésre kerül, akkor a Nemzeti Eszközkezelő Társaság nyújthat segítséget, megveszi a banktól a lakást, az adós pedig visszabérelheti. Azok számára pedig, akik szociális helyzetből képtelenek még ennek a vállalására is, nos, ott a szociális családiház-építési program nyújt majd lehetőséget. A másik csoportba tartoznak azok az adósok, akik jelenleg képesek törleszteni, de fennáll a veszélye annak, különösen, ha magas az árfolyam-ingadozás, hogy belecsúsznak a törleszteni képtelen adósok közé. Itt az árfolyamgát az, ami biztonságot nyújt. Három évre lehetővé teszi, hogy rögzített árfolyamon törlesszenek. Ez egyben azt is jelenti, hogy ami a gyűjtőszámlára kerül, az forintosítva lesz, és forintalapon működik majd. A harmadik csoportot azok alkotják, akik megtakarításaik révén képesek arra, hogy kedvezményes árfolyamon visszafizessék tartozásukat, képesek devizatartozásaikat forinthitellé váltani, és élni az egyösszegű végtörlesztés nyújtotta lehetőséggel. Tehát minden adós-csoportnak valamilyen megoldási lehetőséget tud nyújtani a kormány.

– Képviselő úr nagyon sokszor felvetette, hogy a Jobbik megihlette a kormányt. Úgy gondolom, hogyha már mindenképpen múzsára lenne szükségünk, akkor más múzsát választanánk.

+

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár úr! Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miért nem merik sérteni a kereskedelmi bankok, a nemzetközi pénzügyi körök profitérdekeltségeit. Azon bankszektorét, amely 2008-ban is az IMF nyakörve alatt mintegy 600 milliárdos mentőcsomagot kapott az adófizetői pénzből. Azokról van szó, akik hét bankkonszolidációt kaptak a magyar társadalomtól az utóbbi 21 év során. Tehát kimondhatjuk: kimentek a tankok, bejöttek a bankok, önök pedig lepaktáltak velük! Titokban eltűnnek tárgyalni velük, aztán előállnak felhígított, elégtelen megoldásokkal. A probléma alapjához nem mernek nyúlni, hogy gyávaságból vagy más okból teszik-e, ezt mindenkinek a saját fantáziájára bízom.

(A képviselő nem, az Országgyűlés az államtitkári választ 200 igen szavazattal, 68 ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.)