A második Orbán-kormány első 50 napjában közel hatszáz (egész pontosan 578) önálló indítványt landolt az Országgyűlés asztalán. Ezek között törvényjavaslatok, országgyűlés határozati javaslatok, interpellációk, kérdések, jelentések találhatóak. Bármennyire meglepőnek tűnik, de a korábbi két parlamenti nyitóidőszakkal összehasonlítva nem számít különösen magasnak ez a szám, hiszen 2002-ben 569 kezdeményezés, 2006-ban pedig 488 kezdeményezést regisztráltak. Másrészt viszont az elmúlt szűk két hónap jelentősen eltér a Fidesz első kormányzásának parlamenti nyitányától: akkor csupán 24, most viszont nyolcvanhat törvényjavaslatot nyújtottak be az első ötven napban.

+

 A liberális eszméket hűen őrző Policy Agenda tekintette át: mi történt a II. Orbán-kormány megalakulása óta. Számok, statisztikai eredmények segítségével értékelték gyorsjelentésükben a képviselőcsoportok munkáját.

Fidesz-KDNP

„Megállapíthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP eddigi parlamenti szereplése hatékony és eredményes, ami kétharmados parlamenti többségük ismeretében elvárás is", - írja és véli a Policy Agenda. 46 indítványt terjesztettek az Országgyűlés elé a képviselői. A korábbi ciklusok gyakorlatától eltérően a kormányból a frakcióba tolódott át a törvényhozás, ez lehetőséget adott számukra a törvényhozási munka felgyorsítására, így nem kellett egyeztetniük az ellenzékkel és a civil szervezetekkel.  „Normál esetben egyeztetési kötelezettsége lenne a kormánynak, amely hetekkel meghosszabbíthatja az egyes javaslatok elfogadását, míg egy "mezei" képviselő által beadott módosítás már nem igényli ezt a folyamatot. A gyors törvényalkotási munkában rejlő veszélyek és kockázatok ellenére tudatosan alkalmazza a Fidesz-KDNP ezt a technikát."

A Policy Agenda szerint a kormány a kezdeményezés lehetőséget csak a miniszterelnök által bejelentett gazdasági akcióterv meghirdetése után vette át. Törvényalkotási szempontból korábbi munkája alig értékelhető, lévén a képviselői négyszer annyi törvényt nyújtottak be a parlamentnek, mint a kormány, - ugyanakkor valószínű, hogy a törvényjavaslatok szövegét, illetve a szükséges módosító javaslatokat a kormányzati apparátus dolgozta ki. Elemzésében Policy Agenda meglepőnek tartja, hogy „jogalkotási szempontból kevés olyan javaslat volt, amely komolyabb szakmai munkát igényelt volna. „Gyakoriak azok a kezdeményezések, amelyek egy-egy korábban elfogadott változtatást helyeztek hatályon kívül."

MSZP

A választásokon elszenvedett vereség óta nem sikerült rendeznie a soraikat, és ez látszik eddigi parlamenti munkájukon. Sokan azt várták, hogy miután húsz éves parlamenti rutinnal rendelkezik, - elődjéről (MSZMP) nem is szólva - több önálló kezdeményezéssel jelentkezik. Meglepőnek tartja a Policy Agenda, hogy a legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező párt mindössze öt törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Tartalmilag vizsgálva, szakpolitikai kérdésekben csupán két kezdeményezése volt (nemzeti agrárkár-enyhítés, Ptk.). Magyarán: a parlamenti munkának ebben a szegmenségben nem akarták, vagy nem tudták aktivizálni magukat.

Egy ellenzéki párt számára az jelentheti a „nyerő taktikát", ha gyorsan, akár apróbb ügyekben is képes álláspontját a médiában megjeleníteni. Erre a legmegfelelőbb eszköz az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések műfaja, lévén televízió, rádió is közvetíti!  Az MSZP ezen a téren fejtett ki a többi pártnál is nagyobb aktivitást. Az országgyűlés első ötven napjában a 128 interpellációból 84-et szocialista képviselők nyújtottak be, a 49 azonnali kérdésből 12, míg a 191 kérdés több mint a fele, 137 kötődik hozzájuk. Megnéztük: hasonló szituációban, 2002-ben, amikor a kormányzás után ellenzéki szerepbe kellett beleszoknia a Fidesznek, milyen aktivitást mutatott: az összesen beadott 191 interpellációból 122-t, az 52 azonnali kérdésből 21-et és a 188 kérdésből 133-at adtak be képviselői. Vagyis: az akkori ellenzék legnagyobb frakciója sokkal nagyobb aktivitással kezdte az új évadot.  Az MSZP annak ellenére, hogy a legrutinosabb parlamenti szereplők egyike, szemmel láthatóan keresi önmagát. Számukra kulcskérdés: valóságos számarányuknál nagyobb, és aktívabb frakciónak tudnak-e látszani?

Jobbik

A Jobbik a parlament első napjaiban, a várakozásnak megfelelően, agresszív politizálással jelentkezett. Úgy tűnik, - a Policy Agenda szerint - a nyilvánosság számára ebben kimerítette politikájának bemutatását, mivel szakmai kérdésekben, vagy saját kezdeményezései kapcsán nem mutatott kommunikációs aktivitást. Sejteni lehetett, hogy a parlamenten kívüli élet jobban fekszik neki, hiszen akciózásra épült politikája kevésbé érvényesülhet az Országgyűlés falain belül.

Az első ötven napban 10 önálló törvényjavaslatot nyújtottak be, ezek közül hét esetben (SZJA változtatása a piaci kereset fogalmára vonatkozóan, közcélú adományozás kapcsán adószabályok változása, Btk. módosítása a jogszabály kihirdetésének jogellenes magatartására vonatkozóan, termőföld védelmének szabályozása, a közoktatási törvényben a javítóvizsgára vonatkozó szabályozás módosításában, alkotmány módosításának kezdeményezésében az ÁSZ költségvetést ellenőrző előzetes szerepéről, adótörvény módosításában, az ÁFA befizetésre vonatkozóan) szakmai kérdésben fogalmaztak meg javaslatot. A várakozásokkal ellentétben a kérdések, interpellációk, azonnali kérdések műfajában csupán 62 önálló kezdeményezés kötődik a párthoz, amely mandátumarányát tekintve jelentősen alacsonyabb, mint az MSZP-é.

LMP

Az LMP teljesítménye - a Policy Agenda szerint - elmaradt a várakozásokhoz képest. Szakpolitikai témák közül egyedül a Ptk. módosítását kezdeményezte a cselekvőképesség ügyében, a többi javaslata a demokratikus rendszerek működtetésével volt kapcsolatos (pl. kampányfinanszírozás). A törvénykezési munkát napi politikai ügyekre használja, nem látszik, hogy a párt szakmai kérdések kapcsán önálló kezdeményezéssel képes lenne megjelenni. A kisebb energiát igénylő parlamenti műfajokban is csupán 18 kezdeményezésük volt, amely az összes 5 százalékát sem éri el. Ez kifejezetten azt mutatja, hogy nem voltak képesek kihasználni a parlamenti műfaj adta lehetőségeket, és témákat építeni a későbbi megnyilvánulásaikhoz. A kampányban látott jogvédő-liberális álláspontjukat eddig nem tudták bemutatni. Inkább a sodródás jellemezte a pártot.

+

Visszatérve a hagyományokhoz, „csak" kétnapos ülést tart a héten az Országgyűlés. Folytatódik a törvénydömping. A kabinet célja az, hogy még a nyári szünet előtti utolsó ülésnapig, július 19-ig, elfogadtassa a gazdasági akcióterv 29 pontjához kapcsolódó elképzeléseiket.

Napirenden szerepel, s kiemelt jelentőséggel bír a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat, amelynek fő célja a működőképes családi gazdaságok kialakítása, „a föld azoké legyen, akik gazdálkodnak rajta". Ezzel összefüggésben meghatározza a helyben lakó gazdálkodó fogalmát: olyan gazdálkodó számít ilyennek, akinek bejelentett lakhelye legkevesebb 3 éve azon a településen, vagy annak 15 kilométeres körzetében van, amely településhez a szóban forgó földterület tartozik.

A Nemzeti Földalap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogutódjaként jönne létre. Felállításával a földspekulációt és a zsebszerződéseket is meg kívánja akadályozni a kormány. Az alap kezeli majd az állami tulajdonban lévő mintegy 2 millió hektár földterületet, amelyből 1 millió hektár termőföld. Az elővásárlási sor első helye az államot illeti meg. A Nemzeti Földalap által kezelt területeket csak négy különböző módon lehet hasznosítani: értékesítéssel nyilvános pályázat útján, haszonbérbe adással, vagyonkezelésbe adással, valamint földcserével. Az 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseket közzéteszik az alap honlapján. A 100 millió forintnál nagyobb értékű, vagy 100 hektárnál nagyobb földterületek hasznosításáról egy új testület, a Birtokpolitikai Tanács dönt majd, - a korábbi gyakorlattól eltérően - nem titkosítottan. 

+

Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosítását igényli Lázár János és Kocsis Máté indítványa. Általános vitáját kedden kezdi meg a Tisztelt Ház.

A módosítás a hatalom megosztásának és az államhatalmi ágak elválasztásának biztosítása érdekében az Alkotmány szintjén garantálja, hogy a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, mint a végrehajtó hatalom gyakorlásában részt vevő tisztségviselők ne lehessenek egyben a törvényhozó hatalmat gyakorló Országgyűlés tagjai, de még jelöltként se indulhassanak az országgyűlési képviselők választásán. A módosítás az országgyűlési képviselők választása mellett a hivatásos állomány tagjai számára kizárja az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek valamint a kisebbségi önkormányzati képvisel ők választásán jelöltként történő indulás lehetőségét is.

A Fideszes parlamenti képviselői indoklásként hangsúlyozzák: nemcsak a megválasztott képviselők, illetve polgármesterek, hanem már az ilyen tisztségre jelöltek sem tekinthetők függetlennek az egyes pártok politikáitól. Márpedig az érintett szolgálatok depolitizálása, és ezáltal a plurális demokrácia megszilárdítása alkotmányosan indokolt cél minden demokratikus jogállamban. A hivatásos állomány tagjai kényszerítő hatalommal rendelkeznek és általában fegyvert is viselhetnek, így végső soron az államot szolgálják. Az embereknek ezért joguk van arra, hogy a rendőrséggel és az egyéb rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaival való érintkezésük során olyan politikailag semleges tisztségviselőkkel találkozzanak, akikre még a gyanú árnyéka sem vetülhet atekintetben, hogy munkájukat nem pártsemlegesen végzik. (Az alaptörvény jelenleg csak azt mondja ki, hogy a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Lázár János és Kocsis Máté kiegészítő indítványa ezt azzal egészítené ki.)

+

Elegendő lehet a kormánytöbbséghez tartozó képviselők szavazata az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat elfogadásához. Két alkotmánybírói tisztség 2008. június 4. óta áll üresen, vagyis a testület jelenleg 9 taggal működik, ami azt jelenti, hogy további egy alkotmánybíró „kiesése" a Taláros Testület működőképességének ellehetetlenülését eredményezné. Az új indítvány szerint, - a választási arányoknak megfelelően - a 15 tagú jelölő bizottságba 10 tagot a kormánytöbbség, míg 5 tagot az ellenzék delegálhat, az alkotmánybírák jelöléséhez pedig legalább 8 szavazatra van szükség.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legnépszerűbb műfajai, a napirend előtti felszólalások, az interpellációk, a kérdések, az azonnali kérdések sem. Íme, a részletes napirend.

Hétfő

2007. április 25-én és 30-án aláírt, az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita és határozathozatal.)

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Gulyás Gergely (Fidesz), Lukács Tamás (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Gulyás Gergely. Zárószavazás.)

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János (Fidesz), Harrach Péter (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Harrach Péter. Záróvita és zárószavazás.)

Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Balsai István, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (L. Simon László, Menczer Erzsébet (Fidesz), Karvalics Ottó (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: L. Simon László. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szatmáry Kristóf (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.

Egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak választása. (Jelöléstől függően!)

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig és a részletes vita.)

A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Csampa Zsolt (Fidesz), Básthy Tamás (KDNP), Borkai Zsolt (Fidesz), Simicskó István (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Csampa Zsolt. Általános vita a lezárásig és a részletes vita.)

Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc, Csizi Péter (Fidesz), Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Bánki Erik. Általános vita a lezárásig és a részletes vita.)

Kedd

Az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Kövér László, Pokorni Zoltán Révész Máriusz (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Pokorni Zoltán. Általános vita a lezárásig és a részletes vita.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, dr. Kocsis Máté (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Kocsis Máté. Általános vita a lezárásig és a részletes vita.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Kocsis Máté (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kocsis Máté. Általános vita a lezárásig és a részletes vita. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükség.)

Bartha Szabó József