Zárószavazások

Hétfőn döntenek a „Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről" szóló törvényjavaslatról. Célja:„Legyen június 4.-e gyásznap helyett a nemzeti összetartozás napja!"

A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk: 1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért. 2. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei - mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések - kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének - a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló - szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul. 3. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására. 4. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja. 5. § Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.

Azt a hitvallást fogalmazza meg ez az előterjesztés az első mondatában, hogy Isten a történelem ura, és ugyanakkor azoknak a nevében szól ez a törvény, akik hiszik azt, hogy Isten a történelem ura, miközben a mondatnak a második felében ott van az, hogy természetesen azt szeretnénk, hogyha azok is tudnának azonosulni ezzel az emléktörvénnyel, akik ezt nem így gondolják. Lehetne, akár - ahogy egy magyar költő mondja - békefertőzésnek is nevezni, hiszen valóban olyan fertőzést, olyan gennyesedést indított el a nemzetünk életében, amelyből, lám-lám, csak ennyi idő telt el, hogy felocsúdhattunk. Híres professzoraink egyikét, Papp Lajost is idézték, -nem szocialista-liberális padsorokban -, aki  állította: szívsebészeti műtőasztalán ateistával még nem találkozott. Lévén ott mindenkinek eszébe jutott az Isten!

Talán ilyen szívsebészeti műtéthez lehet hasonlítani a trianoni tragédiát is. Egy emberöltő után, a XXI. század második évtizedének kezdetén, a 20 éve hiányzó új nemzetstratégia megalkotásáért felelősségért vállalnak az előterjesztők. Feltételezvén: az Országgyűlés képes lesz szakítani, meghaladni, szégyenteljes doktrína politikájának 23 millió románozásával, a 2004. december 5-ét megelőző gyalázatos, nemzetellenes uszítással.

Mit üzen ezen kívül e törvényjavaslat? Azt, hogy az Európai Unió tagállamaként le kell zárnunk a 90 évvel ezelőtti ország- és nemzetdarabolás tudomásul nem vételének korszakát, kimondva: ahogy sikertelen volt a nemzeti célok elérése szempontjából a revizionizmus politikája, ugyanúgy sikertelen és folytathatatlan az elhallgatás, az önmegtagadás szocializmust is túlélt politikája is. A történelmi Magyarország nem támasztható fel. De nem is szükséges, hogy feltámadjon, hiszen él: a lelkünkben, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban, emberi kapcsolatainkban!

Legyen június 4.-e gyásznap helyett a nemzeti összetartozás napja! Azt üzeni e törvényjavaslat, hogy a magyarság nem mások ellenében kívánja megélni nemzeti önazonosságát, hanem a szomszéd államok és a magyar állam területén élő, saját önazonosságukat szintén őrizni kívánó népekkel együtt közös hazájának tekinti a Kárpát-medencét, amely több mint ezer esztendőn át közös állami kereteket is adott az együttélésnek. Ugyanakkor a magyarság fenntartja magának a jogot, hogy a nemzet tagjai bármely, a trianoni békeszerződés eredményeképpen vagy azután létrejött új állam fennhatósága alatt éljenek is, igényt formálhassanak mindazon garanciákra, amelyek nemzeti önazonosságuk, illetve közösségeik megtartását és erősítését célozzák, ideértve az Európában gyakorlatként működő autonómiaformáknak megfelelő közösségi önrendelkezést. A magyar állam a Kárpát-medence államaiban és a diaszpórában élő magyar közösségeket az egységes magyar nemzet részének tekinti, és vitathatatlan feladatának tartja a nemzet államhatárok feletti újraegyesítését, e közösségek és tagjaik emberi és polgári jogainak, nemzeti önazonosságának és méltóságának védelmét. Az előterjesztők kifejezik azon meggyőződésünket, hogy a fegyverek békéje után a lelkek békéje csak akkor valósulhat meg, ha az egymás mellett élő népek megértik és elfogadják a különböző történelmi kiindulópontokból származó eltérő lelki viszonyulások létjogosultságát. Demokratikus politikának csak az tekinthető, amelyiket ez a megértés vezérel.

A Jobbik és az LMP már az előzetes viták során bejelentette: ha nem is szó szerint, de üdvözlik e nemes célokat. Az előzetes nyilatkozatok alapján az MSZP középmezőnye sem riadt meg tőle. A szocialisták frakciójának élcsapata viszont úgy vélte, véli: „elfogadhatatlan törvényjavaslatban Isten nevét emlegetni!" Módosító indítványaikban száműzni szándékozik Őt! Szorgalmazzák továbbá: „ A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről úgy emlékezzünk meg, hogy megemlékezve Trianon napjáról, ezt kössük össze az összetartozást szimbolizáló európai összetartozás napjával, május 9-ével, amely e tekintetben Európa napja! A két dátum egysége, a magyarság és az európaiság egységét fejezi ki hűen. Történelmet, múltat és céljaink megfogalmazását, alakítását, a jövőt ez az egység, magyarságunk büszke vállalása és európaiságunk büszke vállalása együtt adja."  Voltak, akik másra is emlékeztettek a T. Házban: „május 9-ei győzelem napján - többek között - Magyarország legyőzését is ünnepelték, ünnepelik..."

+

Zárószavaznak a 2011. évi népszámlálásról szóló, 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról is. Magától értetődő tett minél többet megtudni az országról, a valóságról. Ezért volt nagyon furcsa, hogy az előző parlament a vallási hovatartozásról szóló kérdést száműzte a leendő népszavazás kérdései közül. Ki tudja miért, úgy gondolták: ilyen ismeretekre nincs szüksége nemcsak az Országgyűlésnek, nemcsak a Statisztikai Hivatalnak, hanem azoknak a társadalomtudósoknak és annak a kormányzatnak sem, amelynek dolga, hogy az ország javát szolgálja.

A népszámlálás kérdései: nem, születési időpont, lakóhely, családi állapot, családi állás, termékenység, iskolába járás, iskolai végzettség, személyek és háztartások megélhetési forrása, foglalkozás, munkáltató és munkahely, közlekedés, utazás, egészségi állapot, fogyatékosság, állampolgárság, vallás, nemzetiség, anyanyelv, nyelvismeret, a lakáshasználat jogcíme, üdülőtulajdon.

A rendszer természetesen biztosítja, hogy senkinek a vallási identitását nem lehessen azonosítani a személyi adataival. Tehát az a veszély, amit vizionáltak, hogy majd „lesznek olyan kommandók, akik keresik a reformátusokat, meg a katolikusokat, meg a zsidókat, meg a buddhistákat" ez a veszély nem áll fenn jelenleg sem, amivel a rendszert meg lehet tekinteni. Mindemellett az adatszolgáltatás a vallásra is, miként az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes. A törvényjavaslat - elfogadása esetén - lehetőséget biztosít arra is, hogy a 2011. évi népszámlálás adatai összehasonlíthatóak legyenek a 2001. évi népszámlálás során felvett adatokkal.

+

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló országgyűlési határozat is zárószavazáshoz érkezik. Azt szorgalmazza, hogy a törvényben meghatározott pályázati eljárást az Országgyűlés ellenőrizhesse. Ennek érdekében országgyűlési eseti bizottság felállítását indítványozza.

+

Megváltoztatják a parkolási szabályozást.  Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság által a jogállamiság elvével ellentétesnek „talált" és megsemmisített (109/2009. XI. 18.) a közúti közlekedésről szóló (1988. évi I. 15. § 3.), valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény (1990. évi LXV.  63/A. § h) pontjait korrigálja. A Taláros Testület határozatában megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet áll fenn azért, mert az Országgyűlés hiányosan szabályozta a közút kezelő jogait gyakorló helyi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat rendeletalkotási jogkörét. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a jogalkotási kötelezettségének 2010. június 30. napjáig tegyen eleget.

+

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosításáról szóló indítvány is zárórához érkezik. E fölöttébb bonyolult és talányos törvénymódosítás indítéka végtelenül egyszerű. Magyarországon 3170 önkormányzatnak joga és lehetősége hogy maguk döntsenek arról, milyen szobrot, emlékművet kívánnak a közterületükön felállítani. Ez alól a budapesti 23 kerület kivétel, ugyanis ezt a kérdést a törvény főváros gyámsága alá helyezte.  Ebből számos nézeteltérés, konfliktus, nota bene per is származott, lévén nem mindig tudott egymással megállapodni a kerület és a főváros.

A törvénymódosítás, hasonlóképpen a 3170 önkormányzathoz, a budapesti kerületeknek is megadja azt a jogot, hogy az önkormányzatuk dönthessen arról, hogy milyen képzőművészeti alkotást állítsanak közterületeiken, milyen módon állítsanak emléket hőseiknek, halottaiknak vagy egy-egy háború áldozatainak.

Rajt...

Megkezdi a Tisztelt Ház az Alkotmány módosítását is igénylő helyi önkormányzatokkal kapcsolatos indítványok vitáját.  Az előterjesztők szerint (Fidesz) a helyi önkormányzat működése során meghatározó szerepet játszó személyek közül a polgármester, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke helyettesítésére, munkájának segítésére megválasztott alpolgármester, főpolgármester-helyettes és a megyei közgyűlés alelnöke akkor is alkalmas arra, hogy a képviselő-testületek szakmai munkáját segítse, ha nem tagja a testületnek.  Indokolatlan az a megszorító szabályozás, mely szerint alpolgármestert, a főpolgármester-helyettest, a megyei közgyűlés alelnökét kizárólag a saját tagjai közül választhassa meg az önkormányzat testülete.

+

A kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról szól a Kereszténydemokrata Néppárt előterjesztése. Célja, hogy úgy állapítsa meg a kisebbségi önkormányzati képviselők számát, hogy az egyrészt arányban álljon a helyi önkormányzatok képviselőinek létszámával, másrészt viszont ne kerüljenek veszélybe azok a feladatok és tevékenységek, amelyeknek ellátására a kisebbségi önkormányzatoknak lehetőségük van. A javaslat egymáshoz arányosítja a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok létszámát úgy, hogy egyúttal tükröződjék az adott helyen élő, magukat nemzetiségekhez tartozóknak valló választópolgárok létszáma is.

Lebeg még...

Folytatódik az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája. Elmélkednek az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslatról, a közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről szóló országgyűlési határozati javaslatról, a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezetről, az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatról, s nem utolsó sorban a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatról.

+

És persze: visszatérnek a parlament legnépszerűbb műfajai, a napirend előtti felszólalások, az interpellációk, a kérdések, azonnali kérdések órája.  Útjára indul a legszínesebb műfajok közé tartozó napirend előtti szólás is.

Íme, a részletes program.

Hétfő

A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat. (Kövér László (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kövér László. Szavazás a módosító javaslatokról és a zárószavazás.)

Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Lázár János, Kósa Lajos, Balog Zoltán, Gulyás Gergely, Ékes Ilona, Kovács Zoltán (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Balog Zoltán. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Rácz Róbert, Lasztovicza Jenő, Tasó László, Tiba István, Tóth József, Rogán Antal, Tarlós István, Szűcs Lajos, Kocsis Máté, Kovács Zoltán, Cser-Palkovics András, Dorkota Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat. (Matolcsy György, Fónagy János (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Fónagy János. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Pichler Imre László (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezet. (Orbán Viktor, Lázár János (Fidesz), Semjén Zsolt, Harrach Péter (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Lázár János. Részletes vita.)

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos (Fidesz), Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Soltész Miklós.  Részletes vita.)

Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert (Fidesz), Rétvári Bence (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Répássy Róbert. Részletes vita.)

A közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Kósa Lajos, Pósán László, Pokorni Zoltán (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Pósán László. Részletes vita.)

Kedd

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Rácz Róbert, dr. Vitányi István (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges. Az általános vita megkezdése.)

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Rácz Róbert, Vitányi István (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges. Az általános vita megkezdése.)

A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Balog Zoltán (Fidesz), Semjén Zsolt, Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Balog Zoltán. Határozathozatal.)

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Nyitrai Zsolt, Cser-Palkovics András (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Cser-Palkovics András. Határozathozatal.)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Semjén Zsolt, Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Szászfalvi László. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal, Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa. (Rogán Antal, Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges. A napirendi pont előadója: Rogán Antal. Szavazás a módosító javaslatokról és zárószavazás.)

A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal, Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges. A napirendi pont előadója: Rogán Antal. Szavazás a módosító javaslatokról és zárószavazás.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Kósa Lajos, Balsai István (Fidesz), Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Balsai István. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat. (Navracsics Tibor, Répássy Róbert (Fidesz), Rétvári Bence (KDNP) képviselők önálló indítványa.  A napirendi pont előadója: Rétvári Bence. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Pokorni Zoltán, Szabó Erika (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Pokorni Zoltán. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Szakács Imre, Kovács Zoltán (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Hargitai János, Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges. Általános vita a lezárásig.)

Bartha Szabó József